Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-06 / 104. szám

"Wimm WJUSSL miHmm IHM < * régi ^pofoz^ban^ a volt cselédek a világtól elzárt Mjohámsmget felszabadulás utcán IdiUmm lelkes sseireíe#®! készül az ifjátág az JMYJK NAPÚRA Most esöveűsezeti iroda •sara inam«, jötiet A falakat plakátok, jehnoudasíofc <£.- witik. Az asztalon levelek, könyvek: a fö! dm üv eíszü vetkezet levelei és Ba­ted könyvek A faliújságon cikk a dolgozó parasztság összefogásáról. Azelőtt, a felszabadulás előtt is iroda volt itt. Híres, sőt hírhedt ho&y. Az ispán úr irodája. Bár abban az Időben nem igen hívták. így. Általá­ban csak „pofozó“ volt a neve. itt adta „utasításait“ és itt „dorgálta“ meg a cselédeket Csanádi László te­lek pusztai ispán. A hírhedt irodában .volt cselédek, most újgazdák, szö­vetkezeti tagok, köztük a HBövetbezet elnöke, ifj. Nemes Mihály mesélnek » múltról. Nem mindennapi történet bontakozik ki szavaikból. Egy hely, »hol még a többi nagybirtoknál is elképesztőbb volt a cselédek nyomo­rúsága, nagyobb a megalázotteágo. több a szenvedése. Egy hely, ahol még majdnem egy évvel a felszaba­dulás után is ispán uraHsodott és po­fozták * osetádsorban tartott parasz­tokat Telekpuszta a mohácsi szigeten, Sárhát mellott van, meglehetősen el­tárva o nagyvilágtól Sauerborn Ká- rolyné több, mint 3.000 holdas gazda­ságának egyik pusztája volt, me­lyet a veje,' Etrekaresai Lukács Ist­ván százados bérelt. A százados úr nem sokat törődött az egész gazda­sággal, időnkint vett csak annyi fá­radságot magának, hogy egy-egy po­font kiosszon valamelyik cselédjé­nek. Annál gyakrabban osztogatta a pofonokat a teljhatalmú ispán. — Velem együtt hívta be az iro­dába, azt hiszem még 36-ban Pul Pált — meséli Szönyi Antal. — Pul feleségének akkor volt kicsinye és mivel sohse volt elég a tüzelő, amit kaptunk, eltüzelt a magkender szá­rából egy pár kévét. Elsötétedik az arca, ahogy vissza- emlékezik az intéző gyajrázaf.okságóra, — Nagyon megpofozta akkor. Az­tán másnap felrakta őket kocsira, égy, ahogy voltak:, az asszony nem- «okkal a”szü!és után, a kicsivel és Hvitette őket a dunaszekcsői révig. 3 Mehettek Isten hírével, ahova tudtak. ; — S ha valakinek nem volt elég a Pofon, akkor rögtön itt voltak a '■sendőrök — veszi át a szót Nemes Mihály. _ így volt ez Marci Antal­la l is, aki egyszer ellenkezni próbált *z ispánnal. ‘ V akarni yen cimco le­küldték a szomszédos Hedri-p«se- 'ára. Ott már várta két csendőr. Ret­tenetesen megverték, utána, pedig el­marták azt is a pusztáról. — A munka a következőképen mont — kapcsolódik bele Sí-Vnyi 'stván a beszélgetésbe: A föld egyik végére leült a gazda ;i másikra egy. „első «mber“, aztán 1 -vik innen ,másik ómra» hajtotta. : l .‘Plédeket... Az ilyen beszámolók teSSfcfV 1U3ML som' Egy darab regi Mbg£au«ií>aifg vote, ez, 'Peki.paeztóii megáft aa ioö té­rtiké. Egy darab a £ateaabad£sott Magyarország tesööbői, mely a műk, kísórtetefeéoi élte a maga rf|ri éle tét. Az oroszok saütoBSították a tehene­ket. Miután elmentek, az ispán hi­vatta a csendőröket és visszavetette, őket. A cselédek és a környéken lakó saegwnyparaseéok fogtak gazdátlan lovakat, mire egy kicsit kmevehiök, meggyógyították azokat, na ispán bevitette a gazdaságba. Telekpusztán nem egyik nafjrpl a másikra történt meg a SSszdftiwMfis. Laasú, szívós harc és a komnianfetófe tózansjatósa kdltefct hozzá, míg itt is ^_r ujíigszúhiWUJ. a fefe^eiwiiukifc. a főW­móg a cSf’ítd- .xefaran ée végleg, viészavonérittóiu- 'TimI eltűntek a esfijjdáfcök. S most. .itt ütnek, a veit „p^tozú- l(»u“, mely ma szSivetleezetS iroda. Yan ebben valami jelkéoes. Aa eAnyttiutí* feüegaáciiboJ. a tó«tu- ygatáB,. a segítés bast>g$ja lett. Sokat jszen/rédett emberek. Nékik nem kell 'magyarázni. hogy mi a különbség a múlt és a jelen között.. A múlttá megtanította őket az ispán tenyere és a csendőrök puskáiusa. A jelenve: a dúsan termő földek, a szövetke­zet által nyújtott segítség, a kis fenek vett jobb mén. az em- méffó élet. ( kés) 9S& ,--r _a. Anyáit Napjára próbál a iNagy Lajos gimnázium fiatalsága. — S*éSz héten késaáiööjinfc —, vezet a dekorációs Mik® Imre díákszi Vftn >yo, a tísata, friss Hat betöfli a kis szobát. — Olya» gyö­nyörű lesz az ün­nepélyen — mesé­lik lelkesen — ki- ayüaaak majd műsor közben az ablakok és virágesőt fogunk hin­tem az édesanyáinkra. A fejek mindenütt piros betűk fölé hajolnak. Szorgalmasan jár a kezekben az olló. Marosi László, Merk!« Pista, Budinécz Kerenc. A6£ basonib lelkesecléssef1 készülődik. A tanáciszobábau százáwal állnak a kis cserepek, amiket majd virággal kapnak meg az édesanyák. Egy csapat BMtt jött a hegyről, tanul­mányt kiinduláson ö^^kütdfföc azzal, hogy fiBöet hoztak a csecepekbe. ||§— Hadd maradjon minél tovább szép a virág édesanyának, ebben biztos megered majd'— magyarázza DPlgos Juci. Kint ritmikus táncot próbál egy kis gárda. A napfény vidáman sza­lad végig a hajladozó, keringő lá­nyokon. Minden édesanya szeme ra­jongó büszkeséggel pihenhet majd rajtuk. / /\ „KEK CSOD/\w megszépód aa eletet Most inár megszokta asst is. hogy későbben ébredjen. Háromnegyed órával. Eddig' mindig felébredt a szokott időben, úgy ahogy éveken keresztül beléje idegiödött. Otthon tett-veit addig, míg eljött az ideje, hogy elinduljon a gyárba, vadonat új kerékpárján. Erzsi minden este le­törli gondosan, szakszerűen meg- nyomkodja a gumikat, aztán aludni teszi a gépet. Szeretnék, ha mindig ilyen step maradna, mint a, neve: „Kék csoda“. Herényi Erzsi most már későbbe« ébred. Örül a kapott, majdnem teljes ólának. ' Kipihentem vidáman leél fel és kerekezik el a pick még hű­vös tavaszi reggelben. fáradtan értem az üzembe, messze van a Gyárváros a Bőr­gyártól. Aa autóbusz meg drága. .Amennyiért bérletet- váltanék, azon törleszteni tudom a gépet. A tizen­nyolc hónap hamar elrepül és van egy szép gépem. Egy „Kék csodám“ — teszi hozzá lelkesen. Meg sem órai a pár forintos heti levonást- És mennyi öröme telik a gépben. Nemcsak 'bérfeíwmap feaez nálja. Nem rmrfik el vasárnap, hogy kirándulni ne mennék vele, a totói biciklissel együtt. Egész nap nagyobb a kedvünk, mert azért mégiscsak ki- pihentebben érkezünk, mmt hosszú gyaloglás után. Szórakozást is jptení, az új társam nekem — mondja Erzsi' mosolyogva. KttmK György a Patti rlak-utcában lakik. Az sincs éppen közel a gyár­hoz. S egy nap kétszer is megtette az utat, amikor köuyvtúYóttOTa víbz- szajütt az üzembe. fejputtttuuk a gépre és pár perc múlva már hegunilok vele saáavtMialunk emel-kedétséBek aenuge. — Szép és jó ötlet vök. ez a cse­peliektől. Biztos szívesen is csírSI- j'ák minden csavarját, mimten ré­szét. Tudják, hogy egy másik niun- kitetár.Mik könyebbségére lesz — ál­lítja helyére a gépet. K-umli elv-társ. Mecsekszabolcsról járt. be hol gya­log, hol autóbuszon, kifáradtam ér­kezett Szentgyörgyvári János, aa üzend bizottság termelési feletöee. Hofeezor gondolt vágyódva egvr szép kerékpárra. De drága is volt. — És egy szóit« annyi pénzt nem tudtunk volna öftszdhtKsHi. Ezzel a kis részlettel észre sem vesszük a kiadásit és milyen hasznos jószág ez a gép. Its jtí is. Most már egy hó­napja töröm vele v/. utat, de meg sem látszik rajta. „ ,, , , t feleségem Ls UokzikE - étenként ja... Szeret ö is ..k-ore­----------------kozni“ egy kicsit, — .Sőt nemsokára a Csaba, fiam is ráül. De ha lehet, neki majd kis gépel veszek. Olyan szépek a Rákó- czi-út.i kirakatban, épp a molt vasár­nap néztük őket. Mesztegnyei hírre éppen vidékre indul. \®aSztáá munkára, A lca,pu- iri'l ta!átkozunk. A gép kopmányitn mogcsiibai a napsugár. — Étidig is, de most küiünöísen jó baeznát veszem, A bútor után azonsai ő következett és azóta jár­ja vetem a Sok bosszú utat. Mój odriig nem hagyott csonben. semuii deftwttel nem lepett meg. Nagy ste ez. Eeteottau) a gél>te ős büsüiciéw gu­rul-*® a.kapun. IfaveÁre int vissza, — Tfetszrk-? Igen! Tetszik uekSuk is és btet nyara minden boidog tulajdoaosá- n;rk. fis majd azoknak is, akik az ötéves tervben elkészülő egy millió ..Kék csődön“ vidáman, pihenten ér- nők az üzembe, vagy nyári reggele­ken kirándulni mennek orsztigunk szépstyinek megismerésére, vagy ..fatusi népnevelő munfeáttt, épp mint •Kuffili, vágj' Mesztegnyei és Saent- györgyvári elvtársak. akMt kSnnjréb ‘ben ttídmrk dolgozni másokért, ami­óta a „Kék csodán“ hamar ott te­remnek. ahol szükség van rá^oák. meg Mest csak a gjár kapuján. Var ‘ alóságos gép-park áll a porta mellett. Van vagy kétszáz gép • Egy- nrás mellett. Bélre, jólét, az étet­Bereczky Albert püspök: Halsífiaiíis feélíev*^ I el a d&tmagyar nemei Aa MTI párisi jelentése szerint Be- -oczky Albert református püspökkel folytatni 1 beszélgetéséről számol be egy francia református hetilap munka­társa. A beszélgetést Bereczky ASbert aimal. hangsúlyozásával kezdte, hogy hatalmas békevágy tölti cl a magyar népet, annak vezetőit és a magyar re- foi-ntótus egyházait. Valamennyi ma­gyar protestáns egyház közös körleve­let adott ki a béke érdekében. A fáispök dicsérte a magyar kormány savciális eröfeszitttet és baugoziaJia, hogy a munkásosztály eddig sóim nem látott előnyökben részesült. Ma Ma- gyarorsz^pn leljes vallásszabaciíiág van. Az átkán kötelezővé teszi "a vaí- 'lásoktatást minden állami iskolábau és fedezi az ezzel járó költségeket. Az ál­lam seBJaniféíe nyomást nem fejt ki az egyházak re. Befejezésül Bercczky püspök hnugoztatta, hogy a táiEsadaV mi igazságosság megvaiósdásálioz kö­zeledni annyit jelent, mint Kris/t us- boz közeledni. A SZ-ABADSAG-DTiX éllsdáncRvts- kola barna padján egy fehér borí­ték: „Varga Györgyimnek, Lovása- hetény.” S íneflette egy rajzzal dí­szített levél. Színes a rajz és sze­retettől színesek a szavak is. Varga Anna, a tanulóotthon kis lakója irta haza, édesanyjának: „ ... azt a sok jót, amit értem tett, csak így távolból tudom meg- köszönni és csak. gondolatban tu­dom megcsókolni értem oly sokat dolgozó kezét. Sokkal jobban jogok tanulni édesanyám mint eddig, hogy Magának ezzel örömet szerezzek és így rój jam le legalább egy kicsit hálámat...” Wagner Magdi a diadaikapura kerülő táblán dolgozd:. Lassan fel­kerül minden tűzpiros betű a fe­hér lapra:. „Édesanyám jöjj kö­zénk” — hív a kedves szó. — Minden kistó»?/ örömmel ké­szül erre a nagy napra, mert tud­juk, hogy azt a sok jót, amit édes­anyánktól kapunk, soha. de soha sem tudjuk igazán meghálálni mondja komolyan a görgeteg! kis Hartmann Erzsi. A BELVÁROSI ÁLTALÁNOS _is- kolának nincs olyan kis pajtása, nincs olyan tanulója, aki ne szere­pelne az Anyák Napjának műsorá­ban. Hadd lássa' minden édesanya gyermekét akkor amikor minden ■vágy a kis szívükben az, hogy örömet szerezze­nek édesanyjuk­nak — mondja de. Simonyioé, az is­kola igazgatónője. Ének, szavalat, táneszámokkal ké­szülnek. A piros sziveket, amit imáidén úttörő átad édesanyjának, szalaggal díszítik a kis kezek. A piros szivén fehér be­tűk: „Édesanyámnak: Égy s*Éb»d ország boldog úttörőjétől’” "! rendszerint, úgy szoktok folyta- /Hü«, hogy az tón egyszer csak el- a fordulat napja. Az urak már "Apókkal előbb lázasan csomagoltak “8 egy éjszaka eltűntek. Reggelre megérkeztek a szovjet csapa- a í*.. Felszabadultak. Rövidesen meg-á-w ke». J©TVl£NI HAZA; való teljes oteárteiiga, a féliteleii az átlaguál Is sokkal iá?““ tudati:uiságbaAi tartása a volt az oka, de az ' A századi or dúló (led éveiben Kggluhnsbéren /«fe­’’»kuirrfoídírénylő" bizottság“ és l^.Méthéék. A M*kc wntpapa őre,, ember rali mór i'kilátt , ? j r , Min- \cvs tsmerte az vrak miagat. A kis Jóska gyerek fialni SÄST. LTÍ5 Stüg»* -V — *—*■ * ,,n de nem így Tr.lekpusstón. ^lívzabadulils trtíkii hou/ipokbrun JOSK/ÍBOL JOíi oz&dn József lett. de ezt kgm jelentést, adott volna az ot-(lfelejtette el. Gyűlölte az osebték monarchiát, n kétfejű tti állap ótokról, nyt^odtan irhattta. J®** és maga részéről mér 1075-ben befejezte o háborút. úiloa: „Tdekpusatáu a helyzet vál-(i Betegen orosz fogságba került. Kórházba vitték. ,^atlan.“ Talán a szigetnek a világ-11 »tojd gyógyulás után elindult Kína felé. Elhatározta. — vten|l hogy Amerikába megy. ahová szülei még a háború no-[)elo& ki»ámbjrott,ak. Közben a fehér tiszti bandák el äs©., I fogták. HaíMörvőn.y;«öfi elé került, itt eltagadta, hogy teny, # magyar, mert az ettenforradalmárok különösen kara GBiSETENVÉSORON szalad <*/. autóbusz a Bártfa-utcai iskola ftálá. Kint az udvaron most próbálnak a kiesik egy táacszámot Anyák Nap­jára. „Nyuszd” tánc lesz. Nagy a jzajongás, vigadalean, most próbálják t a papírból készült tapaifQlekot az apróságok. Hujiber Magdflía már nevefcue ízeg-moaog bejjtne. Olyan bájosak lesznek, hogy minden ma- 21-érn hazajött m most m ül f mának öröme teáik majd bennük. tat. “ Betit a tanteremben a saavaiA­bm, Amerikában. Apr Hl. rolniik szemben, öltözködésén látszik, hogy an, Kiejtésén nem arrnymi. bár mi-ndetk-tígtu&fhtmvnr ''IW®, Jioűg-os próbál. Biztosan, saépabesen» >nefl... , igenek a kedves gyerekbaogok: — tOAŰ-tól 7034.-ig egyszerűen matt-ka nótítál vol-vojiiac volt az oka, ... .... . ^K* a telrtqmsztaí ceotéMt tevői ai' gudtak a magyar hadifoglyokrn, akiknek legnagyobb tűm — mondja. — Nem egyedid, hanem sok mUßfi-A társammal együtt. Vásőhruxtmm, csavarogtam és egy darab kenyérért bfayndym munkát ékoáttaRmn. — Később tüssaokeriföem a gyérbp, de tffaiéesen majdnem otthagytam a fogam. Sztrájk volt és egy- páran be akarhunlt menni az igazgatósághoz. < >k nem óhajtottak minkéi, fogydni és egyszerűen réí&eettek .n ötezres tömegre, öten hulltak meg és köztük egy magyar is. — Na már a gyárról van szó, elmondom, hogy öt­ven éven felült munkást sehová sem vesznek fel., akár „Ne légy az egyszeregyre búsak», nieg nem minden ha olvasol, Messzebbre, magasabbra tűzte céldritet. A nép s a soes .,.” így készül, .száweMéteWacJ, ezer apró leleményességgel minden fia­tal, hogy szeretednek piros fényű­vel vonja be a legszebb rmpolfc Anyáik Napját. eso­csak papíron felBBabtiAittva. kjj?'1®0 maradt a réeüiMi. A 'öídil tov*,^*) dolgoztak arz m ispán tovább pofozta ^ **^P wórukoiíÁsj helye » iv^ tetek és «laiok! ) része a Vörös Hadseregben szóig ab. Mikor a fehérek menekülni kényszerültek, foglyai kát is magukkal hurcolták. így került Bakuba, ahol tűkkor az angol ixiiervciicitmislők igyekeztek minél több olajat. zsákmíjnyotnL Hosszas viszontagságok után ke rMt ki Amerikába. Apja mir meghalt, anyja mkat takarftóasszQMy nyomorgóét DefroUban. HÁTUK JÓZSEF IS bekeríti/ a Ford­y$urba és úgy mint eiiiUe százezrek, odaáll/ a futó szalag mailé. A szalag eszeveszett gyorsasággal Intőit és minden pillanatban hordta a dénárokat — persze nem a munkások, hanem a nagytőkések zsebébe. Min­dig több és több doktort akartak és mindig gyorsabbra okítottak, a jutószaüagnt. NanionM 4—.» ember járt f szerencse tlimül. közit fák „csak“ lcettö-hároin half, met: rrögtön. Maillé Józsefnek szerencséje volt. neki esni c ujja tört el. Mdilié József dolgozott tovább, nem a korláMt s lehetőségek, hanem u „lehetetlen korlátoltság" fmzá/á •tmnkiis-csidmhjk- 4 nak hét végére már egy centjük sincs, mert mjánybi- f I — A tiozáosági Főtaniáe.­|nak rewdeiete megállapítja a hántol: t rizs leguiagasabh árát. Eeaaeciut ac ') egészszemű rizs lcgmagjöábt) > keddi eladási ára teyként ßtßfl, * HEN IS HALHAT, A --------------------- x RF ^mETHÍ tanul magasai: az árak a bérekhez ■viszmvyltva. &j gaz­dasági válság felé rohan Amerika. — A poHtikoi dolgokról nem szűrésén beszélek, mert anyám kint él és már működik az amerikai Gestapo, az F. B. L, a Fereéal Bureau of Investigation. Ez á szerv Icönyörtelénül leszámol minden Haladó gon­dolkodású emberrel. Bizony Amerika nőm « szabadság , hazája. Hiába békepárti a lakosság túlnyomó ttttibségc, f welé&rizs 5 íoRint az lóságok, a rádiód a kapitalisták xzSjdae szerinti __ A pénzügyminiszter <*­sválnak. * — Uagyarorszéycál. is rengeteg p*updiuat terjengte nek. És nem szerettem haUgabrA est a háborús prj, yanéú/. hogy a »«' Tudtam, hogy ezen akartam koncentrációs táborba kerülni, in a nap 'jkésehuá: hadiuKyiipot gyártani. Ezért jol/nn ha:». — Itthon válóban megváltozott, új világ fogadott *no,losi ja a niezo-es *;«*ogaKda­és ebben a világban akarok élni. ftt alkarok dolgozni, t sági ingatlanok torgiáiéban békében ,'s szabadon. tel járási telíUűbén a remdfinség hivatásos j pr.rypa- r rnányáóa tartozók iHeímériytó: ján«« népünk becsületéi bemocst;rfffák. jf t4sejétöl kezdve a któgwnír*8«Iériwn az olilalnv van a helyem. Kom r ivaéiirtiei j és utalványozza. j — A földművelésügyi miniszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom