Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-01 / 100. szám
NAPLÓ 1949 MÁJUS 1 imx a per J JAKUV KOLASZ tUtíSÍC B. KeTI-c magasztosaid? gondolat amely gondolatokra készteti az írói? A történelmen végighúzódó hódító háborúk közepette az igazi művész ecrrndénkor a béke védelmében szólal meg. Kövesen akadnak a „nagyok* közül, akik a zsarnokot, a népek sza badságát eltiprú hadseregeket éneklik zneg. Olykor kilátszik egyik-másik kö- ^epcsképességű író alkotásából is s hamis béke illúziója, amely ábrándo kát szó, de nem veszi észre, hogy ■ látszólagos béke mögött a társadalmi elnyomás, a néptömegek keserűsége húzódik meg. Ezért fejezi ki oly nagyszerűen Petőfi egyik költőmé ayében: „Békét, békét a világnak, de i zsarnoki békét!“ A vrroczlavri vüágértelmiségi kongresszuson a legnagyobb írók szólaltak fel a béke védelmében cs leplezték le a bábonts tiszílók terveit. A maii írók közül Lukács György, Szabó Pál, Déry Tibor és a többiek szavakban és írásaikban számtalanszor sik rászálltak a háború ellen. A béke gon- dolatát megtaláljuk a magyar irodalom legnagyobb művelői között. Mon- I (tataikat nagy figyelemmel kell kísér t-oi« a ma emberének is, aki küzd a i «tépek békéjéért Ady Fjedre, a nagy magyar köllő •«* első világháború alatt írta le eze (kel a sorokat Már végefelé járt a i.liosszú ideje tartó öldöklés, intő mondatait akkor intézte a néphez: „A háború most, végre megakarja ölni magát s minden azl mutatja, hogy meg is fogja ölni. De ez ön- gyilkosság révén néhány tízezer ember készül mogvagyonosodva az élet- jbenmardók nyakára ülni. Kérek valamit ezennel a jóhitű háborúsoktól, a közönyösöktől (ha vannak ilyenek) a kevés hitosztályosomtól. Jegyezzük, gyűjtsük össze azok neveit, akik a világ-téboly alatt rendesnél és elnéz- hetönél jobban gyapjasodtak. Ha sokan csináljuk ezeket a feljegyzéseket, reményünk lohet, hogy egy-kettő életben marad közülük. És mert az élet Tissza szokott térni az ö rendes kerékvágásába, lesz majd megint pozíció, rang, cím, stb. Hát akkor álljon elő, aki él s akármilyen szemérmetlen rendszer jönne, kiáltsa ki a ; hiénái neveit. Mert ez nem krimi háború, nem is gyarmati incidens, de * legfelsőbb, legemberibb, legkullúrá- sabb javai pusztulása. Akii ebből nagyitottah életre fognak kelni, össze nem tévesztendők a főnikszmadarak- kal, mert csak lebimkóznivaló hiénák." VfirJtamajely Mlháy ..Honszeretet“ csillantja meg, a békéről való gondolataiban pedig a harcos békét fejezi ki. A békét, amely nem a tehetetlenség állapota, hanem cselekvő időszak, amelyet a nemzet -felemelésére kell fordítani. '$ nemcsak dicsőké a haza, rÁ munkás pór, szegény. Bár észrevétlen dolgozik A Aon derűidén. Tárj érte mindent a mi bánt, Kint. szégyent és lialáil; I)e el ne szenvedd, cl ne tűrd Véred gyalázatát. S melyet vág álmos népeken, A béke vészesebb, S melyet vég almos népeken, gyógyíthatatlan a seb. Babits Mihály Kant „Örök Móricz Zsigmondi elbeszéléseiben foglalkozik a háború kérdésével. „Kaszások a fák alatt* című rövid írásában parasztok beszélgetnek az első világháborúról. Az egyik egy mesét ad elő, hogy az olasz királyt elfogták, de kiengedték. merthát a királyok ha egyinássaat szemben háborúznak, mégiscsak rokonok, hadd vérezzen csak a szegény nép. Mai nyelvre átfordítva: az imperialisták vaiameny- nyien rokonok abban, hogy jó üzlet éjiekébe nem riadnak vissza a tömegek gyilkolásától. De most már erősek a tömegek és nem hagyják, hogy egy-két tőkés üzleti érdeke vérözönbe, árassza el k földet. József Attila, a nagy szocialista költő számos versében hadakozott a háború, a terjeszkedő fasizmus ellen. 1939-ban, amikor Thomas Mann Magyarországra jött felolvasó körútja során, József Attila egy költeményt írt üdvözlésére. Verséből idézzük ezt a részt: . . • s az emberiségen, mint rajta a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadna kérdezzük: mi lesz még, honnan uszulnak ránk Aj ordas (eszmék, jó-e líj méreg, mely közénk halói —é meddig lesz, hol felolvashatok?. # A „Dunán“ című versében pedig a nemzetiségek békéjének gondolatát vetíti ki. „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emelkedés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés.“ Csak néhány meghalt költőt és írót idéztünk: Csak halvány érzékeltetés ez annak a gazdag bckegondolatnak. ami a magyar irodalomban megtalál-^ ható. < i( A mai inogyar Írók Írásaiban ff egyre erőteljesebb békehang árad szét.1; Minden igazi művésznek a világ leg-» nagyobbjaihoz Einsteinhez, Shawhoz, ’ Thomas Mannhoz, Fagyejevhez, Pi- \ cassohoz hasonlóan, harcosává kell* iennie a békének. A párizsi értekezleten «megjelentek legnagyobb része író voll. Megnyilatkozásaik erői árasztanak szét az emberiségbe. Ilyet) szerepük van a mai magyar íróknak is. Mit azt akarjuk, hogyr a mi íróink a békét énekeljék meg. Az alkotásokban gazdag békéi, amelyért érdemes küzdeni. A népért élő művész ezt tartja legméltóbb megbízatásának. (katkó) l . QYŐZELMES MÁJUS Bányákban dús, erdős, füves, Békés, barátságos, .ezíve* Szovjetfaazánkba ma, A népek ünnepén, öröm Dalát dalolva jön Víg május hajnala. Fejem ■ jókedvvel felvetem. TJgy nérzlek vidám ünnepein, A szemem rád tapad: Oly végtelenbe áradó. Oly érlelő, oly forraló Nálunk e drága nap! Dübörgő menotoázlopok, Duzzadva, harsogón lobog Zászlók zuliataga- Váj-os felett, falvak felett Szárnyas indulók lengenek, Nincs béklyó, nincs iga. Az olvadó lió bő levét Csatornák medre hordja szét A gránit part között. A főváros tövén az ár S a dördülő tenger-dagály Egy habbá ütközött. Zengem az alkotó zsenit. S a munkáskéz győzelmeit, Eggyéfolyó folyam! Vezérünket — a jó apát, A győzhetetlen katonát — Öt zengjük boldogan! E békés tá.j. o hű, szívest Bányákban dús, erdős, füves, Vár május, jöjj hamar! (> mennyi izzó szív dobog, Az emberek mily boldogok, S hogy száll a büszke dal! Fondffto*ffa: Békés István Tudósok a köztársasági elnöknél Szakasits Árpád köztársasági elnök pénteken teán látta vendégül a magyar tudományos élet kiválóságait. Ez volt a második alkalom, amikor a köztársasági elnök a magyar tudósokkal meghitt beszélgetést folytatott a tudományos élet időszerű kérdéseiről. Az elnök meleg szavaidra! üdvözölte a tudományos élet kiválóságait, majd megállapította, hogy a népi demokrácia biztosítja a tudósok számára az igazi lelkiismereti szabadságot. Azok a feladatok, amelyeket mi állítunk tudósaink elé, megnyitják az utat egyéni kezdemé- yezésre, feltárják a tudomány igazi szabadságának végtelen lehetőségeit A magyar népi demokrácia nem ad tudósainak olyan megbízatásokat, amelyeket valaha is szégyelniök kellene. Nem ad olyan megbízatásokat, amelyek a sokat hangoztatott lelkiismereti szabadság nagyobb dicsőségére, amerikai kollégáikat valóságos lelki válságba hajszolják. Rajk László küiügyminiszter az ötéves terv hatalmas távlatairól beszélt, hangsúlyozta, hogy az előttünk álló feladatok minél gyorsabb ütemű megvalósításához még jobban össze kell fognunk erőinket, még nagyobb felelősség és kötelességérzet szükséges a közösség iránt. Szadeczky Kardos Elemér soproni egyetemi tanár megállapította, hogy a magyar tudósok még csak elképzelni sem merték anyagi helyzetűidnek azt a javulását, amelyet a fizet árrendezés jelentett számukra. De nemcsak fizetésüket rendeznék, hanem megkapták a szükséges műszereket és rendelkezésükre állanak a legfrissebb könyvek, folyóiratok. IRODALMI ESTET RENDEZ a ?? Csillag“ Pécsett Milyen lesz a színház ÖT ÉV MÚLVA? a színházépület szakszervezeti székház felé néző homlokzatán kanyargós betűkkel irt szöveg: Tervezte Steinhard és Láng 1894-ben. E két építész a milláaiunii esztendőkben a pécsi színházon kívül a budapesti Vígszínházát is1 tervezte és ha valaki járt a felszabadulás elölt (a most romokban heverő). Vígszínházban láthatta a hasonlatosságot a két színház köz.ött. A több mint félévszázaddal ezelőtt épített színház berendezése alig változott meg az esztendők során. így természetes, hogy mai állapotában nem felel meg a modern színjátszás technikai követelményeinek. Járjuk körös A Batsányi János Irodalmi Társaság folyóirata, a „Dunántúl*’ meghívására Pécsre érkeznek a „Csillag” munkatársai, a inggyar irodalom élvonalbeli írói. Csütörtökön este nyolc órakor a munkás ku! túrház nagytermében irodalmi estét rendeznek, amelyen résztvesz. Déry Tibor, a kiváló szocialista író, Zelk Zoltán, akinek verseit jól ismerik a pécsi dolgozók is, Kuczka Péter, a fiatal szocialista költő, Somlyó György műfordító és költő .és a „Csillag” szerkesztője, Méray Tibor. Az írók műveikből olvasnak fel és a szocialista művészet kérdéseiről tájékoztatják a közönséget. Az irodalmi előadást, megelőzően a pécsi és a budapesti írók vitát rendeznek a „Dunántúl” második számáról. Bizonyára sok értékes gondolat születik a „Csillag” és a „Dunántúl” munkatársainak találkozásából. a színház belső helyiségeit, amelyet a a csendes délelőtt közönség csak hallomásból ismerhet meg, hiszen elölte a díszlet takarja cl a zsinórpadlást, a sürgölődő műszaki munkásokat és a jelenésre váró színészeket. A legfelsőbb emeleten dolgoznak a díszletfestők Ütő Endre irányításával. A festék és cnyvszagú teremben. ahová hatalmas ablakon keresztül árad be a fény, néhány készülő dísz- lelet látunk és egy-két műszobrot, festményt. A díszlctfestö több szobából áll. Szükséges volna, ha áttörnék a falakat, hogy egyetlen, de széles terem álljon a festők rendelkezésére. A nagyobb díszleteket csak körülményesen lehet jelenleg készíteni. A téli fűtés megoldása is a jövő feladatai közé tartozna. Hiszen télen gémberedett újakkal nem képes a diszletíestü művészi dekorációt alkotni. Menjünk tovább. A színpadon néhányon állnak. A következő darab, a „Cirkuszhercegnő“ díszletei számára mérik a terepet. Kiderül, hogy a vasfüggönyt esténként két ember hajija nyikorgó vasszerkezettel. Ez körülményes és fárasztó. Ideje lenne tehát a vasfüggönyt villanymotorral teás felereszteni. A világítás hasonlóképpen elmaradt a modem világítási technikával szentben. Hátul a színpaddal szemben. * nézőterem nagyfényerejü, korszerű reflektort volna kívánatos beépíteni A színpad fölött élesfényü reflektor hiányzik, amelyet, tetszés szerint mozgatnak ide-oda. A mostani keret, arodY a színpad két oldalán áll, megnehezíti a díszletek ide-oda szállítását a színpad tetszésszerinti tágítását és szűkítését. A modern színházakban ma uláf sinenjáró keretet használnak. UzsJnérptiiás-ressilszer § díszletek is elavult. Helyei te horizonl-fiiggönVl állítanak fel a korszerű színházak. Tehát, ha azt akarjuk, hogy a pécsi Nemzeti Színház megfeleljen a követelményeknek a város vezetőségének ,g»n* doskodnia keü a horizont-függöny felszereléséről is. A színpad padlózata sem megfelel"; A forgószínpad beépítése megkünnyi'1 a díszletezők munkáját. Nem kell fel* vonásként szétszedni a díszleteket, 3 színpad a felvonás végén a következő képet mutathatja egyszerű fordulattala színpad háta mögött néha a legnagyobb rcndeletlin* ségben állnak egymás mellett Hiányzik egy megfelelő díszletraktár. líV természetesen nehéz a műszaki dóig"’ zók munkája. Gondoljunk a színészekre is. Ma a» a helyzet, hogy az előadás után siet'« némi zsírral letörlik magukról a festéket. Az alagsorban lehetőség lenne modern melcgvizeslürdöt létesíteni, ahol az alaposan beroázolt színészek tisztálkodhatnának. A város és most az állam is elég W kai költ a Pécsi Nemzeti Színházt11 Az épület, ha körüljárjuk, sehol se® i rongálódott, az idő foga nem látszd az épületen. A felsorolt hiányosságok mellett is a vidék egyik legjobban felszerelt színházai közé tartozik. Mégl* Ini a színház fejlődését tekintjük, go”' dőlni kelt a korszerű átalakításokra. JCaudk Jl-rj'U; 1319 MÁJUS 1. í ,Tr Ja- , h °g „ í'l ü!Ta,’<ban megindultak az ünneplő seregek; ezren és ezren, tiz- Joliitokra ml, notfv „a J^koííoii-4 **, .. ’« , t megvalósulásának legnagyobb{'százezren.tisztába o! Szőtten, zászlók alaU ntenetel- tnlva az. how mindeddig a* cm-5nek a város központja fele. Az ünnepség rendezősége 1919. május 1. A munka szabadságának éá az emberi í szolidaritásnak ünnepe. „t Ezen a reggelen, mintha újjá született volna a fő. , ..... f , ,, ,“*e óváros. A környékről és a kültelki negyedekből már hajnalcímű munkájával foglalkozva n!v»>, J gondola dolat akadálya az, liogv mindeddig az erei-#1 , . ... , ___. . be ríség" tömege nem hisz benne elég-Je.úg atgondoE-ian dolgozik. Az érkezők szakmák szerint gé. Valójában: a hit itt már cselekc- A csatlakoznak s ezek a szakmai csoportom egymás möge del! a pesszimizmus, mint Kant mond-J sorakoznak a végtelennek tűnő kígyóvonalban. v asasok, Ja: maga hozza létre a bajt, ruclyetá fások, nyomdászok, cukrászok, hivatalnokok, szineszcK, megjövendöl.“ Ezeket a mondatokat«mozisok és 2 többiek mind, mind külön jelvényekkel cs Babits 1922-ben irta le.. Ma a világ#kibontott hatalmas zászlók alatt monumentálisabb képet népei koránt sem pesszimisták, mert Vadnak, minden katolikus processziónál és minden háborúba a háborús uszítok országainak egy -1 induló hadseregnél. szerű emberei hátuk mögött érezhetik) Es a város f5bb útvonalain vörösben diszlenek a há- • bekéért küzdő Szovjctúniu es népi# zak_ a párkányokon és erkélyeken vörös drapériákkal játlulll!,;s A ‘"iszik a szét. itt. ott zászlók nyúlnak ki melyen az utak Ugondolat me^-a osnálasatrak ma.«P-jfaé az ab!akokV,, vörös es tarka szőnyegek csüngnek S «“*k ú*y “•mint az áKa,ános !e!kesedés vörüs \ tuzbokrai. lakás* Gyula a \ fölvonulás főútvonala az Andrássy-út. A Fürdő-utca . _ az építő béke opti-í sarkán hatalmas, vörös diadalkapu engedi át magán a tő. mista hangját rajzolta meg erőteljesJmegct A kapu fölött nagy betűkkel a fölirás: Múzeum előtt hatalmas freskó a fm esztendő múlva a színházba járó k»' Izonség megelégedéssel iuvozik az 01 . valameanr «• m a , .. r.ty ^dolgozója elm on d ha \ ja: teljesiletíc ^ Minél magasabb a nromea, annal tiszteltebo amunkás! Avatását. A Viíri lf/irni íc nnnrnlftbe öltözött. 3 tü "* város gondolt is erre. kulturális ötéves terv .!• Ö A Mentős összegeket lordit a színház i”'’’ tus másik a földmíves szegénység szimbolikus megjélení- (dernizálására. Még nem ismerjük pon tése. Az. emlékoszlopon 2 fölirás. |tasan, mennyiben váltónk majd * „Világ proletárjai egyesüljetek!" iszinház, de annyi bizonyos, hogy Hf A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épülelci ^goszinpadot szerelnek fel, a viIügiM is vörös díszben ékeskednek. A Műcsarnok előtt harsogó a berendezést atalakft jak es mos a monumentalitással ál! Pór Bertalan „A vörös hadsereg” ihiányosságokat eltüntetik, cíiníi. festménye. a színház műszaki fejlődésé'* A várpsügeti tavon oltárszerü emelvények magasod-11 a színészek művészi teljesítménye nak ki a vízből. Giccses, szentimentális tákolmányok, de 11 fokozódik, hu’maradéktalanul megsz1 ma ezek is a nép hatalmát és az igazság érvényesülését a különbség a budapesti és a hirdeiik (Idek. színjátszás között, akkor Péc'« A Mezőgazdasági Múzeum előtt hatalmas freskó af1’1 proletár mezőgazdaságot jelenítii meg Fölirás; in(lésokr61 >, a „ínhaz „Amit az ember nem épített meg, az nem az oven J ,.,___,. ,____. von ásokkal nusz“ című „Munkásgycrmekhim- költeményében: Előre, föl, miénk az élet A széles földnek kerekén, Szemükben csillog az Ígéret És bennünk* ring a jóremfvgl Fiúk, leányok, lépjetek be 'A vidám és békés seregbe. Mely rózsáit hinti szét Barátság és testvériség. é „Pusztuljon el a tőke hogy romjain felépíthessük f világ nemzetközi, kommunista társadalmát.” A Kőröndon a négy szobortömböt e.gy-egy földgömb takarja be, magát a teret pedig virágfüzérekkel díszített oszlopsor szegélyezi. Az Anw'ássy-út végén, a inilléniumi emlékművel vörös obeliszkké alakították át. Előttük áll Marx hatalmas szobra, s mellette jobbról egy vasmunkás, balról egy bányamunkás ölesre méretezett szoborílgurúja komorlik Ugyancsak Marxtól két oldalra Írét freskoszeríi Sestménv egészíti ki a csoportozatot. Az egyik a városi protetariáA Váci körút is ünneplőbe öltözött, a tömeg árad, a házak kőpartjai között dalolva és ujjongva, a vörös lobogók árnyékában. A Deák-téren a vörös szövetekkel beburkolt műcsarnok előtt Lenin szobra áli, vele szemben pedig az_ Anker, palota előtt a pikkelyes faszobor köre emelt vörös tömbön a forradalmat jelképező freskó-festmény, két oldalt Lenin és Szabó Ervin szobrával. ............ A Lánchíd budai oldalán merész, vörös tömbok emelkednek a házak elé, közülük Marx és Engels szobrai tűn. w nek elő, arccal Pest fele fordultán. ' - - i Az alagút vörössel díszített bejárata előtt egy poro- J lyös munkás és egy vörötska ona szobrai állnak. A Vérmezőn, azon a helyen, ahol Martinovicsot t ^ lái-sait kivégez ék monumentális szarkofág épült: négy ^ oldalán szónoki pódium, magát a teret pedig úgy alaki- ^ tották át, hogy alkalmas legyen a délutáni, ünnepi jate- i kokhoz. A bejárat élő t magas oszlopon Len-n mellszobra.^ Órákon át fart a tömeg hömpölygése. Isten _ áldotta ( szép nap van. Ez a májusi ünnepség sokáig emlékezeté- jj ben marad Budapest népének. A dolgozók legkellemesebb szórakozóhelye a Tetfye-Vseiitjjü jegygyűrűk órák, ékszerek KRIMKKRts ^ÁNTA és éVizerífiekiié1 JéttsMér 9 «Atn lavitiisl váSlaluttB _
