Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-04 / 102. szám

THBBftriSiTtfi i«'t hiirf m WÄ FLO $ „BÉKÉT AKARUNK *# Bécs asszonyai nagygyűlésen bizonyították be, hogy tudják: a szavazásnál gyermekeik jövőjéről van szó fcúfolásig megtöltötték tegnap a Kultúrház nagytermét Pécs :ozó asszonyai. Úttörők sorfala adta az egyre özönlő asszönyo- , • Úttörők; a jövő zálogai, — a béke és a szabadság jegyében ér­tük zajlott le ez a nagygyűlés is. A piros díszben álló emelvény »ellett vöröskeresztes ápolónők sor- fela. Az emelvényen az elnökség: Abelovszky Antónia, Bánusz An- Wné népjóléti tanácsos, Illia Mária Sörgyári élmunkás, Pallos Andorné dohánygyári élmunkás, özv. Fehér György né vállalatvezető, Sik Fe­jűimé dohánygyári munkás, Jozi- T°vics Anna Zsolnay-gyári élinun- bés, Okály Gergelyné dohánygyári fenkás, Pigec Györgyné Hamerli kesztyűgyári munkás, Kult György­ié dohánygyári élmunkás ülnek. Sik Ferencné, a nagygyűlés el­lőke üdvözlő szavai után Zentai Györgyi szavalt nagy sikert aratva, fejd a gyárvárosi általános iskola énekkara a köztársasági indulót és * Marseillaise-t énekelte el, végül wkács Ferencné szavalata után az feök átadta a szót a nagygyűlés Rációjának, Füredi Sándomé or- feggyűlési képviselőjelöltnek. Minden asszony tudja, hogy ■tre készül az ország, választani a nép. Szükséges volt, hogy &eh,vjuk az asszonyokat és meg­ítéljük; miért is van szükség erre * választásra ós mit, kell nekünk bizonyoknak cselekednünk ezen a hasításon. Mindnyájan tudjuk, hogy ^választói névjegyzékek 60 száza­da női és negyven százaléka, férfi, b » szám bennünket kötelez, felelős­séget ró ránk. — A múltban az asszony számára nem létezett más, csak az otthon és a templom. Ma már tovább tartunk: Hz asszonyok megmutatták, bogy nemcsak saját kis háztartásuk vezetésére, de ba kell, egy egész özem és az ország vezetésére is képesek. Ma már ott vannak az asszonyok- a legkülönbözőbb vezető állásokban, vannak képviselőink, vállalatvezető­ink, minisztériumi osztályvezetőink, vannak külügyi attaséink és minde­nütt megállják helyüket. — A választás súlyát minden asz- szonynak éreznie kell. Az asszony­társak is tudják, hogy Magyarországon száz asszony körül hotvanharom hadiözvegy, száz család körül ha'vanhárom- nak nem jött vissz* az édesapa és maradtak árván a gyermekek. Ennél a szavazásnál dönteniük kell és abban a tudatban kell szavarniok, hogy gyermekeik egyszer megkérdez hetik őket: hol voltál akkor, amikor rólam volt szó. Mert minden asszony társnak tudnia kell, hogy most ró­luk, a jövőről van szó. A béketábor erősebb a háborús uszílóknál Beszéde további során visszavezette az asszonyokat 1945-be, amikor az ország romokban hevert és rámuta­tott arra, hol állunk ma. — Asszonytársak, nem lehet elta­gadni az eredményeket, amelyeket mindannyian látunk, tapasztalunk a saját bőrünkön, a saját életünkben. A május 15-i választáson jóváhagyjuk a hároméves tervet és felhatalmazást, bizalmat szavazunk az ötéves tervnek. Oe alihoz, hogy az ötéves tervet meg tudjuk valósítani, abhoz békére van szükségünk. Az imperialisták, akiknek ez a háború nem hozott mást, csak még nagyobb gazdagságot, ismét nj háborút akarnak, legnagyobb istenük­ért, a profitért. Mi nem félünk, tud­juk, hogy a béke tábora erősebb, mért azokban az országokban, ahol egy bi­zonyos réteg háborút akar, ott is dol­gozók élnek és azok élni is akarnak, építeni és dolgozni, gyermeket nevelni, egy új, ígazabb, jobb, emberibb éleire. — Asszonytársak, én is asszony va­gyok és anya. Az anyám hadiözvegy yoít cs cn is az vagyok. De minden erőmmel, ha kell fegyver­rel is meg fogom védeni a bé­két, hogy ezt a sort lezárjam és az én gyermekemre utár ne ez > várjon« — Most a szavazás a fegyver, utána a munka, mert az is fegyverünk az imperialisták ellen. Most szavazásunk­kal döntünk magunk és gyermekeink sorsáról. Békét, életet, szabadságot akarunk — fejezte be beszédét Füredi Sándorné. A megjelent asszonyok percekig .él­tették a Népfrontot Bákosi elvfársat, egymásután hangzott fel a sokszáz asszony ajkáról: „Békét akarunk! A lelkes, hatalmas nagygyűlést Sik Ferencné szavai zárták be. I város közigazgatási bizottsága elismerését fejezte ki a pedagógusoknak jó munkájukért Gazdasági megerősödésünk és az életszínvonal emelkedésének újabb bizonyítéka: két millióval emelkedett az adóbevétel .kedden tartotta rendes havi ülését [Rs város közigazgatási bizoitsága "ranct Pál polgármester elnökié­vel. I* közigazgatás egyes ágai megtet- jí jelentéseiket, ezek közül az állam- ^«zeti hivatal szűkszavú jelentésé C Klocz Alajos elvlárs, bizottsági 5 szóvátetfe a Péesváradi országút (Sií állapotát. Az államépitészeti hi- képviselője felvilágosításában ki- J^ttc, hegy az útnak csak egy rc- ** áll még állami kezelésben, míg részét csak jövőre veszi át I, az állam, J innak megjavítására a kormány- (J tervei szerint csak az Ötéves terv kerülhet sor, mert nem egyszerű kasról, hanem az egész macska­1^’’ burkolat kicseréléséről van szó. L||°tz elvlárs javaslatára a közigaz- bizottság elhatározta, felír a (fedési miniszterhez, hogy az út Ülését a tervezettnél hamarabb va­'^k meg. ű 1sSS7Ünt a tanerőhiány / -Welügyelőség jelentése szerint ^'■^Shiány t ügyszámú tanerőnek Pécsre 0 helyezésével megszűntnek te­kinthető. ^ónozik mai műsora hbOLLO *'PO(kézéon szellemei vígjáték Kár a benzinért ösdásokj 5, 7, 9 órakor. Na °peslfel egyidében , a híd . 6l»s kimagasló rendezése N^úások; |éi 6 fél 8 órakor & R K *<kiR 1 tel 20 trón* JHutrá tavasz N kilyiaa és Vcrocska * ««etébeB! ORLOVA f^dásoks 6. 8 órakor Majd a továbbiak során az iskolákban megállapított szép tanulmányi eredmc nyékről emlékezett meg. Hangsúlyoz­ta a demokratikus szellemnek az isko­lákban történt térhódítását is. A jelentéshez Juhász István bi­zottsági tag szólt hozzá és elmondot­ta, hogy egy kisgyűlésen történt olyan felszólalás, hogy a kisiparosság és a kiskereskedők gyermekei nem tanul hatnak tovább felsőbb iskolában. Erre .nézve felvilágosítást kért a tanfel­ügyelőség képviselőjétől, aki a legerélyesebben megcáfolta ezt a rémhírt. Hangoztatta, hogy ez a hiedelem nyil­ván onnét ered, hogy a tanulmányi ^segélyekben elsősorban munkások és szegényparasztok gyermekei részesül­tek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csupán tanulmányi segélyben részesí­tett gyermekek tanulhatnának tovább. Minden tanuló előtt nyitva áll minden iskola, akármelyik dolgozó réteghez tartozzék is. A demokrácia nem vezet be nu­merus clausust egyetlen társadal­mi osztály felé sem. Símor Pál elvtárs dicsérettel emléke­zett meg a pedagógusok önfeláldozó és emberfeletti munkájáról, amely olyan szép eredményeket produkált, .egyrészt az oktatásban, másrészt az •úttörő mozgalmon keresztül a demo­kratikus szellem fokozásában. A nevelőknek vissza teli utasítani a reakció támadásót Krancz elvtárs polgármester fel­hívta a pedagógus társadalmat, hogy szálljon szembe élesen a reakciónak ezzel az újabb próbálkozásával, amely Ilyen rémhírek terjesztésével kívánja ,megzavarni a demokratikus nevefés célkitűzéseit. Egyébként a maga részé­iről is csatlakozott Símor bizottsági hágnák a pedagógus társadalom irá­nyában kifejezett elismeréséhez és ja­vasolta, hogy a közigazgatási bizottság határo­zatában fejezze ki elismerését a pedagógusok jó munkájáért. A közigazgatási bizottság ülésén első ízben jelent meg G r o z i c s Jó­zsef elvtárs, a bányász-pénzügyigaz- gató, akit a bizottság melegen üdvö­zölt. A pénzügyigazgatóság jelentésé­ben számot adott az április havi adó­bevételekről, amelyek ebben a hónap­ban meghaladták a 8,200.000 forintot, így ez a szám több, mint kétmillióval kedvezőbb a tavaly áprilisinál, ami ugyancsak egyik bizonyítéka a népgazdaság megerősödéséinek, és egyúttal az életszínvonal emel­kedésének. Pécs város dolgozó parasztsága mintaszerűen, teljesíti a tavaszi vetés­tervet és így megyei viszonylatban el­ső helyen áll a munkateljesítményével, j Tavaszi árpából 100, zabból 100, kuko­ricából 87, burgonyából 100, cukorré­pából 250, takarmányrépából 84, borsó­ból 100, napraforgó 100, mákból 100, lucernából 88, csalamádéból 100, za­bosbükköny 117, fűszer- és egyéb ve- teményekből 82 százalékban tettek ele­get a vetésterv követelményeinek át­lagosan az ütemtervet meghaladóan el­vetették az egész, tavasszal elvetendő terület 90.6 százalékát. Gyors üfemtien folynak a városrendezési tnunhák Május első hetében a városrende­zés újult erővel lát feladataihoz. Erre az időre tervbevették a gyárvárosi gyermekjátszótér kerítésének építé­sét, a Kossuth Lajos-utcai vizlefolló­nál kerékpárosok részére híd felállí­tását. Egész sor utca burkolatának megjavítását Aszfaltozási munkát végeznek a Mária-utcában, hengerük a gyárvárosi Táltos-utcát kijavítják sok utca bitumenburkolatát, re zik a gyárvárosi kultúrház előtt kot, megkezdik a fedett piactér tornázási és vízlevezető munkák Teljesül a Tímár-utca lakóinak yánsága is, járdaszegélyt épít és rendbehozzák a keskeny útt is. Újból aszfaltozzák a tűzoltói Ulivarát ös tovább folytat] bzolo-utca rendezésének munka 4 mi képviselőjelöltjeink Gre«j®ir Meszestelepen /akik, a hánya- bárók sötét emlékét hirdető, kerí­téssel körülvett és szorosan egy­másmellé épített egyforma bányász- házakból álló lakótelepen. Ez év ja­nuárja óta minden reggel ott lát­juk az autóbuszmegállónál. Mindig korábban van ott a kelleténél, hogy el ne késsen. Amíg az autóbuszt várja, sötét- keretes szemüvege mögül tűnődve néz Mccsekszabo/cs jelé. Ott töl­tötte egész gyermekkorát a Ferenc- aknai bányában és még ma is néha kétkedve csóválja a fejét azon, hogy a Függetlenségi Népfront kép­viselőjelöltje lett. — Még ma is alig tudom elhinni — mondja — de mégis csak így ran, most már egészen mienk lett az ország. Harminc éves vagyok, tizenhároméves korom óta dolgoz­tam. a bányában. Többi társammal igen hosszú ideig azt hittük, hogy nem is lehet másképp, csak úgy, hogy mi a föld mélyén fáradozunk Sándor naphosszat és szinte verekednpjtjc kell néhány filiér bér javításért Mindig lázadoztunk, de úgy érez­tük, hogy hiába, változtatni nem tudunk a dolgokon. 1944-ben egy törvényes követelés megtagadója miatt ötvenketten nem szálltunk le a bányába, s ezért „kezelésbe vet­tek”. Akkor éreztem igazán azt az igazságtalanságot, ami velünk tör­ténik. A felszabadulás után azonban Gregor elvtárs is megértette, hogy a „régi dolgok” megváltoztak, az ország a dolgozók országa lett. Már 1945-ben három hónapot töltött a hegyháti járásban a Párt megbízá­sából a parasztság érdekében dol­gozva, majd 1946-ban is két hóna­pot töltött távol a bányától és csa­ládjától, hogy a dolgozó parasztok érdekeit szolgálja. Idén januárban pedig a Párt a megyei bizottság tagjai közé hívta, hogy a péeskör- nyéki bányászságot képviselje. Cselt léssel —1 Apátok elment, mert nem akart Zsolnájuktól bocsánatot kér­ni — ezt hallotta már egészen apró gyermekkorában Czett Jó­zsef elvtárs és ez a napról napra visszatérő mondat már meghatá­rozta jövőjét. Vereséggel végződött a Zsolnay- gyári munkások sztrájkja, amelyet 1906-ban Czett József édesapja ve­zetett. Zsolnayék meg akarták alázni, azt követelték, i hogy bocsá­natot kérjen. Inkább 1 kivándorolt. Mikor hazatért, tovább vezette a kerámiai munkások szervezetét és gyermekeit minden nap délelőtt ma­gával vitte a szervezet helyiségébe, mert anyjuk munkába járt. Ott tanult meg beszélni Czett József. Tízéves korában a sztrájkoló Ullmann-telepi bányászokat körül­záró rendőrgyűrűn át vitt üzenetet a körülzártaknak. Tizenegyéves ko­rában munkát vállalt a Zsolnai* gyárban, s hogy alkalmazzák, keret­telen volt 13 évesnek mondani ma­gát. A nyomor olyan korán mun­kára kényszerilctte, hogy azt még a tőkések törvényei is túlzásnak Ítélték. 1921-ben már tagja a szociál­demokrata párt ifjúsági tagozatá­nak, s azóta állandóan vezető egyé­nisége a harcos, baloldalt szociál­demokratáknak. A felszabadulás után is ezt a harcos, forradalmi cso­portot képviselte és mint ország- gyűlési képviselő is örömmel üdvö­zölte a két munkáspárt egyesülését. Ma a szakszervezeti székná* sarokszobájában keresik fel a szak- szervezeti csoportok vezetői és tag­jai. Tanácsot vagy segítséget, kép­nek mindennapi munkájukhoz é* Czett elvtárs mindig készséggel se- git, szervez és felvilágosít. $C'Ua ily-tto szép míg- ft-zm uaít... Május elsejéről nyilatkozik a miiRkás, akiskeresltei, a tisztviselő és a szülő A ■ boldog, felszabadult május elsejéről szívesen beszél aki látta, aki felvonult a sorokban, aki egy volt a negyvenezer ember közül. Tóth Zor án a Sopiana gépgyár ön- tőééjélben dolgozik. Részeveit az ün­nepély éiöké szí lésében, de rész; veit a munkájuk eredményét hirde) 5 felvonu­láson is­— Én is a gépkocsin voltam, így a felvonulás egy részét nem láttam. De azit az újjongó, boidog érzést, ami­kor oh végiigmentülnk a 'apsoíó töme­gek közölt, nem lehet elfelejteni. Délután a Baiiokányi ligetben szó­rakozol''. Gyönyörködve nézte a népi táncokat, hallgatta az énekkarokat. — Es ami nem kevésbb© segített a jó hangulathoz, voi‘: bőven olcsó enni innivaló is. Nagyon jó zene voil, tán­col tűnik is. Nem emlékszem, hogy mos­tanában ilyen jól éreztem volna ma­gam — mosolyog Tó.h elvtárs. • — Büszke vagyok arra, hogy ezen a május 1-én mi Is teljes számban kivettük a részünket az ünneplésből és az ünnepeitetésből is — mondja Dús János kiskereskedő- — Ricza Ida több tisztviseiőnőtársáva! és a honvédség táncsoportjával együtt a Baloklányl ligeti műsorban népi tán­cokkal szerepeit sok sikert aratva. — Szívesen beszél a szereplésről, igaz örömet jelentett számára. — Kitüntetésnek éreztem, hogy any- nyi jókedvű, vidám dolgozó számára szórakozást nyújthattunk és mi is megkaptuk azt, amit a május 1 -töl vártunk, a gondtalan, felszabadult örö­met. 9 A felvonuláson az egyik leg­nagyobb tetszést arató csoport az úttörők fehér inges, kék-piros nyakkendös serege volt. — Sok örömmel készültek pajtá­saik a május 1-re, de magunk sem hittük volna, hogy ennyi lelkese­déssel, boldog, örömteli vidámsággal menetelnek a sorokban. Az elindu­lástól kezdve — mondja Váncsa Júlia, a Szabadság-úti iskola tanár­nője — a visszaérkezésig el nem lankadva kipirult arccal, teli torok­kal énekelték az indulókat. Meg­érezték a szabad május 1. erejét, talán megsejtették benne a jövő minden szépségét. Horváth Józsika a kis roUeros felvonulók, között volt. Napokig „gyakorlatozott” otthon, alig lehe­tett vele beszélni, olyan komolyan készült nagy feladatára a felvonu­lásban. — Ott hajtott az én kis Józsim is, orgonával, tulipánnal díszített rollerján a többi kis úttörő között. Szép volt... kedves volt. Mi olyan boldogok voltunk — mondja Hor- váthné. Es rábólint a nagymama is. Ö már nehezen jár, de ezt a fel­vonulást azért megnézte. — öreg szemeim nem is emlék- szenek ennyi szépre — mondja * nagymama. — Es a mi kis Józsink ... de nemcsak ő. valamennyi, az a sok-sok aranyos gyerek... — köny- nyes lesz a büszkeségtől nagyon yó szeme. 9 Tiyéneik május !. utóiban gjai. Bennük tovább rezeg a minden eddiginél szdbh, hatalmasabb május 1. öröme. Tovább Javul a zsírellátás Pécs hús- és zsírellátása április hó­napban erőteljesen megjavult és illeté­kesek szerint ez a javulás a további hónapokban még komolyabb méretek­ben jelentkezik. A közvágóhíd áprilisi adatai szerint Pécsett levágásra került 391 marha, 113 borjú, 684 db. sertés, 22 db. kecs­ke és 30 db. ló Vidékről behoztak 62 db. marhát, 8 borjút, 17 és fél sertést. E'mondhntó tehát, hogy az ellátási ne­hézségek ezen a téren megszűntek. a budapesti Nemzeti Színez vendégjátéka Pécsett Országos körútra indul a Nwnzotl Színház művészgárdája. Május hete­dikén, szombatos Pécset mutatják be Moliere ..Fösvóny“-éből magyarított „Kárhozó“ parasztkomédiát, amely­nek hőse Kárhozó Péter, a zsugori kulák. A Nemzeti -Színház művészi együttesét Major Tamással a* élén szeretettel fogadják Pécs dolgozói

Next

/
Oldalképek
Tartalom