Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-04 / 102. szám

hr 20■fj. '!1uá CEtárvy eg^ete^ J*gxLux~ vékáid. , avató. rtäKQCZi lit HO A feékp megvédése mellett tüntettek a pécsi asszonyok Az facetem tq ári kara állási foglalt a Népfront mellett A város közigazgatási bizottsága elismerését fejezte ki a pedqgógmokmk n ÉVFOLYAM, 102. SZÁM m DIADALMAS MÁJUS 1 (8. E.) Május elsejét világszerte fa nem látott nagy tömegek űn- spelfék meg. SzámiHíók lába ibbant a felvonulások utcáin és rein, Vladivosztoktól San Fran- Kőig, valamennyi földrészen, IsSibadultan szocialista jövőt >ítő országokban és a kapitaliz- M rabszolgaláncán sínylődő or­igókban egyaránt Százmilliók léptében dobogott izmilliók szemében ragyogott faniljiók ajkán hars an t fel abadságnak, a békének és az i jobb világnak a vágya. A uszkvai Vörös téren ott dübö gtek a Szovjet Hadsereg diadal- ü tankjai és ágyúi, a levegőben öfflydörgésként robajlották °vjet repülőflotta gépei és ott pdeltek a moszkvai térségen Ifg legerősebb hadseregének ldalmas harcosai, a szovjet ka- ttik. Utánuk jöttek a szovjet 'Igozók, akik a szocialista terme­li a munkaverseny útján éppen ^ hősi módon, öntudattal és íozatkészséggel építik a saabad Jberek világát. És ugyanez hit és bizakodás, öntudat öröm jellemezte a népi demo­te ák népeinek májusi ünnepét] hatalmas tábora egyetlen ^ird, acélos testté, világbíró kovácsolódott össze a dől 114 emberek nemzetközi össze fisának ünnepén. ^ diadalmas májusnak ez az el ™ hulláma átőmlőtt azokra az kigokra is, amelyeknek népeit *8 ez imperializmus „vaspatája" Itt az ünnep arca más yo- mutat A tömegek ereje I «Hetesen mutatkozott meg, az kintság és harci készség. Nekik ? farkasszemet nézmiök Wha, Moch, Bevin, Truman ^őreivel, bíráival, a kapita- ^ erőszak minden terror-szer- ?e'ivel. őket a nemzetközi tőke J/feija, a munkanélküliség réme ^®íeti és az új háború vágó- Üra való hajszoltatás réme ko- u°lja eggyé. De ezek mellett 5®rban az a gyújtó példa, amit *Qvjetúnió és a népi demo- boldog népei felvirágzó, , üete sugároz feléjük. k'°fajus ünnepének ez a kétféle ^afa azonban közős vonásokat igában: a béke megvédése *Íéíz emberiség 4 ** ez a gondolat ügye lett és növelte gi- UM"'* a májusi megmozdulások ^nVan már hazánk, van mit — hirdették a ßuda- falvonuló százezrek. Fran- igban, Angliában, Olasz- a dolgozók rabszplga- 'Li^faek őseik földjén és mégis: \ 'ta gondolatában eggyé vál- Szabadult országok néoei- W "tindannyian saját életüket. % éj gyermekeik nyugal­V°tft°nuk épségét féltik és Kj| a béke gondolatában, éppen Sí 4 május elseje világraszóló ^.oldásaiban velünk voltak fafaült az asszonyok is. Vala- My'f iúdósítás arról számol be, asszonyok sohasem látott és felgyűlt Harci 1 vonultak fel férjeik és új képe világszerte az- a. hogy a béke a dolgozók és asszonyaik részéről nem jám­bor óhajtás, álom többé, hanem elszánt akarat, amelyért harcba is készek szállani azokkal, akik újra vér- és lángtengevbe kíván­ják borítani a világqt, hogy rot­hadó rendszerük pusztulását egy­két órával meghosszabbítsák. Akaratuk annál erősebb és harcuk annál elszántabb, mert szemük előtt ott ragyog a legyőzhetetlen Szovjetunió pálcája és a vele test­véri összefogásban haladó népek százmillióinak példája: a végső győzelem felé haladó nagy kínai nép és a népi demokráciák fel­szabadult, boldog népei, akik vi­rágzó holnapjqkat építhetik. Ki­fogyhatatlan erőforrás és biztatás számukra ez a példa, ellenállha­tatlan erő, amely a béke, a sza­badság és a szocializmus oldalára hajtja őket. És mólján: az elmúlt négy esztendő a Szovjetúnió által felszabadított népek számára a megújulás korszakát jelentette, ami kifejezésre jutott májusi fel­vonulásaink hangulatában. Mi az eredményeinket mutattuk meg, győzelmeinknek örültünk, képeinken és jelszavainkban ott voltak az újjáépített hidak és gyárak, a kalászos mezők, a terí­tett asztalok, a jó ruha és a kul­túra fokozódó gazdagsági, A fel­vonuló katonák élén ott haladt a munkás- és parasztgyerekböl lett tiszt a váll lat élén £• murkás- ból vagy mérnökből lett vállalat­vezető, s a felevonulókat a dolgo­zókból kikerült főispánok, minisz­terek köszöntötték. A győzelem és az erő napja volt ez. Csodálhatja-e valaki, na ragaszkodunk ezekhez az eredmé­nyekhez? Csodálhatja-e valaki, ha részek vagyunk ezeket minden erőnkkel megvédelmezni? Ez a készség mutatkozott meg abban a szivet dobogtató örömben és sze- retetben, amely néphadseregünk honvédéit fogadta mindenütt a fel­vonulásokon. Van már, aki védje hazánkat, aki biztosítja efaő öt­éves tervünk megvalósítását, új nemzeti büszkeségünk: a jól kép­zett, korszerű fegyverekkel ellá­tott, magyar néphadsereg. A zászlók alatt ott vonult a munkás ég paraszt az értelmiség­gel együtt, az öreg és fiatal egy­mást kézenfogva. Falu és város minden dolgozója részt kért és íítet tett ebben a soha nem látott nemzeti összefogásban, amely ré­sze volt egy még nagyobb össze­fogásnak: a világ békére vágyó dolgozói egységének. Baranya, Somogy és Tolna népe méltóképpen vette ki részét május elseje impozáns megmozdulásá­ban. Pécs, Kaposvár és Szekszárd felvonult tízezrei, egyesülve a há­rom megye falvainak ünneplő tö­megeivel, méltóan sorakoztak fel a főváros, Angyalföld és Csepel dolgozói mellé. Népünk bizakodva indul új fel­adatai felé és minden oka megvan erre a bizakodásra, mert a felada- ök megvalósítására végre egye­síthette rn'ndcn erejét a Népfront­ján. A május felvonulás elismerés? olt a hároméves terv eddigi ered­ményeinek és vállassá az ötéves terv új, még nagyobb feladatainak. Nyílt kiállás volt a Népfront programja meljett é$ nyílt vere­nge a reakciónak. Próbaszavazás? Igén, a felvonult milliók hallatták és lekötötték szavukat a Népfront mellett, a béke, a jólét és szabad­ág mellett. Május elseje hatalmas sereg- emléje volt a béke és haladas erőinek világszerte, Magvarorszá Chronik« aogf f»®ssédb®n leptont* 1® ers Smp&rloliétáb atoptolcm vádfaif a MNeioniy-kgyhon A vizsgálóbizottság törvénytelen kiküldését nem merte megszavazni az ENSz — írja az Humaniié Andrej Gromiko, * szovjet küldött­ség vezgtőjg az Egyesült Nemzeté]?: közgyűlésének április 2Ö-i teljés ülé­sén Mindszenty és a bolgár lelkészek ügyében ismét leszögezte a ázovjét- úniö álláspontját. Kijelentette, hogy ezt a kérdést a közgyűlés nem vitai JU meg­Az Egyesült Nemzetek szerveze­tének alapokmánya ugyanis nem enged meg, hogy az UNO az egyes államok bólügypibe be^yát­kozzék — mocdofa. Ijleütéktelen beavatkozás A val Magyarországgal és Bulgáriá- kötött békeszerződés kiköti: — folytatta — ha a szerződéseket aláíró államok között vita kelet­keznék, hogy a szerződést teljesí- tették-e, az ilyen vaukat a béke- szerződésben megjelelt módon kell megvizsgálni. Az Egyesült Nemze­tek alappkmánya 7. pontjának 2. cikkelye egyenesen megtiltja, hogy az UNO az államok belügyi igaz ságszolgáltatását érintő ügyekbe avatkozzék. — A Mindszenty-fijrj cs t bolgár lelkészek ügye: Magyarország és Bulgária belügye. Sem az Egyesült Nemzetek szerve­zetének, sem pedig egy államnak, vagy állanxsoporinak nincs joga hogy ezekbe á? ügyekbe ávancoz- zék. — Mindszenty és bűntársai pe­rének állandó hangos felhánytorga- tása szerves része a népi demokrá­ciák ellen bizonyos nyugati orszá­gokban, különösen az Egyesült Ál­lamokban rendszeresen napról nap­ra folyó hadjáratnak. A Magyar- országon és Bulgáriában tartott bí­rósági tárgyalások teljes egészükben bizonyították az összeesküvők bűnösségét — mondotta Gromiko. — Az elítéltek bűnösök, mert merényletet követtek el a szabad­ság ellen. A Mindszentyre és bűn­társaira kirótt büntetés távolról sem áll • ellentétben a két országgal kötött békeszerződéssel, sőt: teljes egészében megfelel azoknak a kö­telezettségeknek, amelyeket a ma­gyar és a bolgár kormány a béke- szerződésben vállalt a demokra­tikus szabadságok megvédelmezé- sére vonatkozólag. Gromiko bírálta Mindszentyt és a bolgár lelkészeket yédelmező Ben­jámin Cohen amerikai kiküldöttet. Kijelentette: egyetlen országnak sincs joga, hogy más ájlarn belügyeibe avat­kozzék ép e óéira különféle zsoldos portqkat használjon feL Ami nem i el szik Amerikának — Az Egyesült Államok kép­viselője — mondotta Gromiko — gyakran kifogyott az emberi sza­badság és a vallás védelméről szpló agggályos kijelentésekkel teli- tűzdelt érveiből. Nyíltan megmon­dotta, hogy a keleteurópai orszá­gok politikai rendszere nent tetszik az Egyesült Államok uralkodó kö­reinek. Coben beszédének ez a része nagy figyelmet érdemel, itt ugyanis nyíltan beismeri, ki dik­tálta az amerikai küldöttség maga­tartását. Gromiko megbírálta Cadogan brit kiküldöttet is, aki szintén vé­delmezte Mjncjszentyt és a bolgár lelkészeket. A különleges politikai cso­ződésbep foglalt eljárásnak meg­felelőén” cselekedjék. Ha a két angolszász kormány elismeri, hogy abban a kérdésben a békeszerző­désnek megfelelően kell" eljárni, felmerül a kérdés: ' miért kellett az ügyet a közgyűlés elé terjeszteni? Sem az amerikaiaknak, sem a- bri­teknek, sem másoknak nincs joga, hpgy megparancsolják a magya­roknak, vagy bolgároknak, hogyan vezessék belügyeiket. Nem legfőbb ideje-e már, hogy Mindszenty vé­delmezői megtanulják ezt az igaz­ságot? — vetette fel a kérdégt Gro­miko. < Ázqk a küldöttségek,, akik a ha­tározatot védelmezik, a háborús úszítók malmára hajtják a vizet. A szovjet küldöttség leleplezi azo­kat, akik most köröirszakadtáig védelmezni akarják a bűnösöket. — Végül meg kell kérdezni: mt a magyarázata annak a ténynek, hogy a felfújt Mindszenty-ügyet az Egyesült Nemzetek elé hozták és vita tárgyává tették? Az egyetlen magyarázat, hogy az Egyesült Álla­mok és Nagyhritannia uralkodó körei gyengíteni akqrj|k azt a ha­tást, amelyet Mindszenty és bűn­társai ellen Magyarországon és Bul­gáriában lefolytatott peres eljárások keltettek. Ezek a perek bebizonyították, hogy a bűnösök háborús úszítók és hogy bizonyos nagyhatalmak terveinek , j megfelelően működtek. A kérdésre ez az egyetlen válasz—i fejezte be beszédét Gromiko, Gromiko nagy beszéde után mint már jelentettük, az ENSz közgyűlése is takaródét fújt a Mindszenty ügyben. A párisi L’Humanité az UNO közgyűlésének határozatával kap­csolatban megállapítja, hogy az angol-amerikai többség nem merte megszavazni azt a javaslatot, hogy vizsgálóbizottságot küldjenek ki a Mindszenty ügyben. Az ilyen természetű intézkedés törvénytelen­sége annyira nyilvánvaló lett vol­na, hogy nem kelhettek védelmére. A yiéplküdi-creg áífarié Saügliáj külső védelmi vonalát A londoni rádió jelentése szerint a néphadsereg csapatai betörtek Sang- háj kü|ső védelmi övezetébe. Reu*er- jelpntés szprint a néphadsereg nehéz tüzérsége egész éjjel tüzelt a Kuo- mintang-állásokra. Hangcsau és Sang- háj között Kun-San városát elfoglalta a néphadsereg és ezzel megszakította az összeköttetést Hangcsau és Sang- háj között. Az AFP szerint általános a vélemény, hogy Sangháj felszabadí­tása már csak napok kérdése. Az UJ- kína hírügynökség jelentése szerint ■' néphadsereg csapatai elfoglalták Tál- Jüant, Senszi tartomány fővárosát. A város elestekor 67.000 foglyot ejtettek. Megiyilksitak két magyar honvédet a jugoszláv határőrök A magyar kormány erélyes tiltakozó jegyzéket intézett Belgrádhoz mét koronázza meg. x r, , x ■ JPP-.-, Magyarország es Bulgaria kormányát „békoszer­A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány a jugoszláv kormány­hoz erélyes hangú jegyzéket iiniézeit, amelyben tiltakozik két magyar határ- örnek a jugoszláv—magyar haláron .öríént meggyilkolás ellen- ^ jegyzék megállapí.ja, hogy áp­rilis 25-én délbín a felspszölnőki ha- lárálramás körzetéiben Saiga József és Moln'ár József honvédeket jugoszláv határőrök a határvonaltól négy-öt méterre le­gyilkolták. A gyilkosság ügyében közös magyar- jugoszláv vegyesbizoüság ült össze és ennek jelentése;, valamint a hivatalos boncolási jegyzőkönyv a kövekezöke! állapítja meg: A rqagyar határőrök oéhány méter­rel áílép'ék a magyar—jugoszláv ha­tárvonalat, de midőn a jugoszláv la- 1 ár őr őket és azok jelzését észrevelék azonnal visszafordultak a halár felé- A jugoszláv ka'onák követték őket és közvetlenül a magyar ha'ár meptén hat méter távolságról puska- és géppisztoly tüzet nyitottak a ma­gyar területre visszatérő honvédek eilen, ■majd a már súlyosan sebesült földtön- iekvő és segélyért kiálló ka:onáka! újabb puskalövésekkel és • géppiszloly- sarozattal aljasul legyilkolták. A magyar jegyzék hangsúlyozza, hogy a jugoszláv határőrség közönsé­ges bosszúvágy ól jíjtva kövese el ezt a katonáihoz különösen qem málló, em­bertelen gyilkosságot. E tragikus ese­ményt a magyar kormány nem tekinti elszigetelt jelenségnek, mert ez bel». :artozik a jugoszláv provokációknak abba a sorozatába, amely a határszéli magyar lakosság helyzetét egyre Inkább elviselhetet­lenné teszi. E gyilkosság tényleges következménye amnak a rágalmazó és uszító propagan­dának, amely Jugoszláviában a négi demokráciák és különösképpen Magyar- ország ellen folyik. A magyar jegyzék ezu án megáll*- pftja a jugoszláv kormány íelejősa»- géí, amit fokoz az a tény is, hogy a jugoszláv kormány a gyilkossá­got menteni próbálja is koholt vádakkal a felelősséget az áldo­zatokra akarja hárítani. A magyar kormáby köve éli a bün­tető eljárás ha’adéktalan megindítását és az áldozatok családja részére mél­tányos kártérítést. Anyák a Népfrontban » a békéért Berki Mihályné, Zemplén megy* főispánja az MNDSz nagymlskolgl gyűlésén hangoztatta, hogy boldli»- gqlúsunkhpz, további építő mun­kánkhoz rendre, nyugalomra, bü­kére van szükségünk. Amikor dol­gozó népünk a Függetlenségi Nép­frontba tömörül — mondotta — • béke frontján sorakozik fel hazánk függetlensége és szabadsága vé4<rf- mére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom