Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-31 / 125. szám

• ICLlUS 31 H Ä PI Hekéhty Mm okcuc ti&bi bűnügyi krónikában szerepelni község olyan hirtelen bukkan ik a dombok közül, mintha ■ puszta megjelenésével is meg rná lepni a látogatót. A szeszé­in, minden rendszer nélkül lt utcák ts minduntalan meg- Sen, mindig a nem várt helyen znak szerte-széjjel. Baranyavármegye. Kökény köz- Pécsi járás.", hirdeti a tábla a ség határában. Kökény olvasod mégegyszer és eszedbe jutnak idazok, amiket erről a községről ástál az újságokban. Eszedbe iák a gyilkosságok, amiket a séggel kapcsolatban emlegetnek, es történetek, melyeket szélté- hosszában emlegetnek a mé­ta. nehogy azt gondold, hogy ebből áll az élet Kökényben. Nézd meg is közelebbről. Gyere velünk. Csontos-csárdáig hoz a busz, an gyalog kell menni. Két ol- • biztatóan zöldelő vetések kí- iek, az utat pedig rengeteg vad- >a szegélyezi. Minden épkézláb >er kinn szorgoskodik a határ- , elkezdődött a nagy verseny a yobb kenyérért és ennek a szin­te a mező, a határ a maga zöl- > pompájában. e hát meg akarod te is nézni elebbröl a községet, akkor ne ink meg. Ahá, itt a tábla. Tedd t félre minden idegenkedésed, legyen benned semmi előítélet, kor elolvasod a felírást: Kö- J. Nem helyes az, hogy furcsa lseid vannak. Ugye nincs is öli okod rá, hisz mindjárt a madik háznál ránk köszön az 3 Pavlovics bácsi és szívesen !ad minden felvilágosítást. Sőt pohár borra is meginvitál, :or elmondjuk neki, hogy hal­uk: milyen szépen szerepelt a ség a választáson. itt ugye te is tudod, hogy milyen jó hangulat­ban zajlott itt le a *sztás, milyen egyöntetűen, mi- ' egységesen szavazott itt az a község a legnagyobb lelkese­di a Népfrontra és vele együtt Métre, a felemelkedésre és a bé- s. 8 másutt is szívesen fogadnak még azért sem haragusznak >’ ha a véres események iránt *klödsz. Inkább csak bántja \ hogy ilyen rossz híre Van a Régüknek. Hisz régebben nem * volt híres a község, hanem •sláv lakóinak szorgalmáról. ' Itt volt a Papnövelde-puszta, jj délre a Szentpál-puszta — rta Szvinyarovics József — ?er> mind a kökényi nép dolgo ; de Készük, Bosta, Legenye ha- r Is kökenyiek művelték. Mert Jkosság szaporaságánál. csak •^Oysége volt nagyobb. Minden- 3 Hmentck hát dolgozni. Azóta, sokat változott a helyzet,? It'ár mindenki megél a sajátjá- J, J^'hyárovics bácsi 9 holdas régi,» és itt középpai'asztnak szá-^ j. ~s elsősoi'ban azt értékeli ■‘Dáciában 8ne ki Kökény, olvasod Ismét elmenőben táblát és a vidám, kedves embe­rekre gondolsz, akiket rövid ottár- tózkodásod alatt megismertél, a jól dolgozó Défoszra, a fejlődő szövet­kezetre és a Pártra, mely itt is egy­re erősebb lesz, melynek tekintélye a választások alatt hatalmas mérték­ben megnőtt s mely biztosítéka an­nak, hogy Kökényben végleg, meg­szilárduljon a rend és a nyugalom légköre, mely a választások alatt kialakult (Békés) PUSKIN BÉLYEGSOROZAT i--------e1.^.1 ?< - ’*N; '$£0 * i. Puskin születésének 150. évfor­dulójára a magyar posta Puskin- emlékbélyeget ad ki. A bélyegeket alkalmi postahivatal látja majd el különleges bélyegzővel. Képünkön bemutatjuk a gyönyörű kiállítású Puskin emlékblokkot. Állami és magánvállalatohnah be ke I lementeni az alkalmazottak felvételét vagy elbocsátását A kereskedelem és szövetkezetiig ji miniszter ezúton hívja fel a nagy­kereskedelmi magánvállalatokat, valam int a felügyelete alati működő bel- és külkereskedelmi nemzeti és egyéb ál lami érdekeltségű vállalatokat, hogy a vállalatoknál történő alkalmazotti felvételt, elbocsátást és munkakörváíto- zást, a kollektív szerződés szerinti b értőtel feltüntetésével havonta, illetve a változást követő hat napon bejül az illetékes szakszervezet útján a keres­kedelem és szövetkezetügyi minlszté rlumnak két példányban jelentsék. A középítkezéseknél megszűnnek a különdíjazások is 3 dolgozóké! Nagy immSca folyik a harkányi gyógyfürdőben. Kőművesek bakokra helyezett padlókon hosszú lécekkel, slrmfókkal és vakolókanalakkal felfegy­verkezve szorgoskodnak a gyógyfürdő szállójának bővítésén és csinosításán. Vendégeket várnak elsejére. Bányá­szok jönnek vagy hetvenen háromheti nyaralásra- Szeptember 15dg váltják egymást a csoport ok, De a fürdőben már mos: is vidáman folyik az élet. A zárt medence gőzöl­gő négyszögéből harsány hangok zsi- bomganaic ki. FehéT Zoliáit káíefé igyekszik a me­dence körüli folyosón, sötétkék rritle- gilőjében sportolónak is nézhetnénk. Arcán, kezén még ott a gyógyító kénes víz nyoma, arcát a tavaszi nap sütötte hal­vány-barnára. Elmondja, hogy az Istvárife£M Fő­műhelyben dolgozik, ott ahol a mun­kások a legtöbbe: teltek vasút ink helyreállításáért. Most a MÁV küldte Harkányra. Benn a medencében egészen átadja magát a gőzölgő viznek Wiener László elvtárs. ö is Budapestről jót:, egy fe­hérneművarrodából. — 46 éves vagyok — mondja, mi­közben a vízben lábait hajldtgatva vizs­gálja, hogy mennyire javult már — de még soha nem volt részem abban, hogy betegségemet gyógykezelhe tem volna. Pláne ilyen formában! „ILYEN FORMÁBAN” nem is igen lehetett azelőtt üdülni. It. most már az egész gyógyfürdő a munkásoké, az 5 kedvükért van. Nem úgy van most, mint valamikor, amikor csak az jöhe ett ide, akinek elég pénze volt hozzá. A medencék és kádak, az iszapfürdő és az egész 35 holdas park a munkásokat szolgálja. A munkások ezt jó! tudják és azért eshetett meg május elején «z, ami a gyógyfürdő történetében eddig soha nem fordult elő: a beutalt betegek ro­hammunkát végeztek a strandfürdő használhatóvá tételére. A strandfürdő medencéjét ugyanis ki kellett volna tisz­títani. Ezt a vállalkozó egy hét alatt akarta elvégezni. Az ott üdülő munká­sok azonban nem vártak, nekiláttak, felszedték a kavicsot, eltakarították az iszapot és a kimosott kavicsot újra visz- szateregették a medence fenekére. EZ HÁROM NAPIG TARTOTT és május 5-én már megnyílhatott « strandfürdő is. A női fürdő felől vidám énekbangok szállnak fel a fehér párával együtt — „Fegyverünk a szerszám, sarló kala­pács ..." Munkásnők élvezik Itt a gyógyfürdő áldásos hatását. Ott áll a korlát mellett Tóth Pá’né takarítónő, a főváros egyik hivatalából. 15 éves izületi gyulladását kezelteti. Ha visszamegy, könnyehben megy majd takarítás közben a hajlongás, a lépcsőjárás. — A hőlég, az Iszappakolás teszi —■ magyarázza szakszerűen. De hozzáte­hetjük: az is teszi, hogy itt maguk kö­zött vannak, otthon érzik magukat, nem feszélyezi őket semmi, valóban CSAK AZ ÜDÜLÉSRE, A GYÓGYULÁSRA van gondjuk. Ezért javul olyan gyorsan Mizsei Já- nosné is az Emergé-bő! és Molnár Mártonná, a 14 holdas siklósi paraszt­asszony, akinek olyan szeretettel ma­gyarázzák a gépállomások előnyeit, hogy ha hazamegy, biztosan csak erről beszél a férjének is. „Mienk az ország” — monyuk és ebben benne vannak a gyógyfürdők is. Azok is a munkásoké, mindenkié, aki az országban becsületesen dolgozik. NEM AKAROM ABBAHAGYNI A TANULÁST Ls a siklósi gazdaképző p irasztifjóságának egyöntetű álláspontja A belügyminiszter értesüéile a tör­vényhatóságok vezetőit, így a polgár- mestert és az alispán is, hogy a köz­munkáknál foglal kozta toll egyéneik különleges díjazását meg keli szüntetni. Az érlesíés további része elmondja, bogy a „munkanélküliség .enyhítését” céizó közmunkák szervezésére semmi szükség nincs, és ’ilyenek nőm szer­vezhetők. Ha ilyen munkák vannak fo­lyamatban, azokal rendes munkaként' kell befejezni - és az érvényben lévő kollektiv szerződések sze-int kr-il fi- zc ni a munkásokat. Az épülő ország életének üteme valóban túl van azon a ponton, hogy mondvacsinált munkáért filléreket fi­zessen a dolgozóknak. Ami Kt épül az ha ározot; -céllal épül és jelentősége a jövő. felé mulat, ezenkívül népi demo­kráciánk egyre izmosodó ereje mug- íeremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a végzet: munkáért tiszességes bért kapjanak a dolgozók. A kis mezővárosba vezető nyár­fákkal szegélyezett út baloldalán, zöld gyepsor és virágok között vöröstégla épület szerénykedik. Első látásra kisebbfajta szanató­riumhoz hasonlít, de ezt a fel­tevést eloszlatja az a kép, ami a bejáratnál fogadja a látogatót. A tavaszi széltől pirosra csípett, barna arcú fiúk hangos beszéde töri meg a csendet, lehetnek úgy 16—20 évesek. Némelyik kezében piros­fedelű könyvet látni. A beszédfosz­lányokból kivehető, hogy az ötéves terv mezőgazdasági részét vitatják egymás között. A beszélgetés fo­nala minduntalan visszatér egy előbb megkezdett gondolathoz: a pa­rasztfiatalság tanulási lehetőségé­hez. önmagukról, a jövő lehetősé­hagy segítségév a háború pusztításait. , t szá-(i li a,> éve! I Jenkinek X é ezt értékelik is, hiszen őket a a nagybirtok nyomásától 'fel nf.mzetiségi elnyomástó 14. jjdította a népi demokrácia, ito, n ezt hálállak meg a i!)ij'0kon, ezért szavaztak ... .. Gond és öröm, lemondás és basz­ván mit koszon-d keség és ntindezekn túl leglőképen re. me a demokrá-p mfnytfg: „ gyermek. cianak Kökény- , , ... , - , Lélegzetvisszafojtva lessnk első bo­^ jólétre, a békére t* j a saját községük békéssé 1 jt8- Mert mindenkinek elege J . 3r abból, hogy néhány em­it ncSzavarja a község nyugal­^ ír ' vY mindössze három ember fenhetjük rossz hírünket: '"•al- ^Atyáinak. Pavlovics Mi Mjj Bosnyák Jánosnak. S7Pn Őket i múlásától WWW lépéseit. Kinyújtjuk kezünket, n ást ól is? /l0SI/ mc9 ne üsse mayát. Így nyújtja jvmkrácia kczt’1 népi demokráciánk a gyér- a vé.5mrí, /eíé. mmí a Nép-11 r. ' « Igen ajl*0.*' 1 a 1 - ^^ a tick. mek felé. mint édesanya. A kinyújtott rek, bölcsödéi; és nap­formájúban jelentkez­\Pavlovics “'"denki István másodbírö. békességben akar itt ltj,hozzá Széverina Pedig János lövöldöve meg bics­’•V^I Közhon a fejét tapogatja '* SÚ Pméhány sörét emlékezteti s^JPfovár garázdaságára. vri,t T”*'r a NsJJfl zésből, a bieskázás- íoi» ~ hél, nyugodtan akar- 1 WZni- Kz az általános hangú- ' ^ zí >.f'nr Dolgozni, fejlődül k Wik6» «okkal a lehetőségek t mcBadott nekik a népi (f Felragyog a napsugár, benépesülnek a játszóterek. Nézd meg a szigeti vá­rosi játszóteret, amely a város 7 ját szótere közül a legnagyobb és ballagj fel a Kékszakállú Herceg várába. Két példányban is elkészítették várfalakkal és bástvataronnyal. Ott sárgállik a homokdomb is, amelyből újabb várak és bástyák emelkednek ki kicsiny ke­zek munkája nyomán. Az árnyas ját s/.ólér naposaid) sarkán oti láthatsz két fürdőmedencét is. Egyet a kicsik ne,k és egy mélyebbet a nagyobbak nuk. Ilyenkor délelőtt esak a mad a rak füttyét hallgathatod. Mozdulattá nők a billenő és körhinták is. A ját i szótér apró gazdái ilyenkor iskolában pvagv napközi otthonban sivdíkodnak i \ játszóteret csak délután fordítják f fel. A szigetiváros nemcsak a legnagyobb játszótérrel, de a város legcsúnyább pilléiében elhelyezett napközi otthon­nal is dicsekszik. Stock-háznak neve- k, nem tudni, miért. Tatán ez. volt város első emeletes épülete. Lehet. Fon olyan öreg, hogy erre gondoljunk, Az egykori katonai fogház falai között zonban a jövendő kacag: a gyermek, méteres falakon tágra nyílt szemek kel nézheti a freskókat, amelyeket valóit kéz és meleg szív rajzolt fel. 1: úvónéni keze. A napközi otthonok gyöngyfűzéré- ben is ragyogó gyöngyszem a gyárrá rosi. Itt már igen népes a gyülekezet. gyárvárosi apák. anyák már korán mennek dolgozni. Ezért zajlik a terem. gyermek jó kezekben van. Még Szá­lló Lali. a vadóc is. Négyéves életé­nek egész keservével, könnylengeréve! támolyog be a terembe. A hasonló korú copfos Bruckner Zsuzsi rögtön körülserénykedi. Anyáskodóan meg öleli és csókolja könnyeit. E fontos tevékenysége közben csak annyit ,.nvi latkozik", lvogy édesapja traktoraHo másvezető. Akkor sem lehetne bi'.z kébb a Zsuzsi, ha azt mondaná: „Az én apám király.“ gélni a napközi otthont, mert a kicsit hamisan, de annál bajosabban csendít, lő gyerckhangok messze hallatszanak a nyitott ablakból. A tcjcskávé és a lányos már készen udr o folyosón és ezektöt rövid időre csend lesz a karéj­ban táncra perdült apróságok seregé­ben. geiről beszélnek a siklósi állami gazdaképző iskola hallgatói. — Apámék szeretnék, ha most inár hazaménnék és kis földünkön gazdálkodnék, de NEM AKAROM ABBAHAGYNI a tanulást, ha már megkezdtem — mondja Nyúl Ferenc társainak. — Tudjátok, én mindenképpen traktor- vezető szeretnék lenni... A negyvenkét tanuló közül egy sincs, aki ne a traktor után vágya­koznék. Szereti a gépet, itt, az is­kolában közel kerültek hozzá, meg­ismerték a gépi munka előnyét és ezen keresztül felismerték az új­szerű, a gépi mezőgazdasági műve­lés fontosságát. De nemcsak a gé- ' pék, hanem a szövetkezeti gazdál­kodás előnyét, a korszerű növény- termesztési, növényápolási és állat- tenyésztési ismeretek újszerű elmé­leti és gyakorlati alkalmazását is. A bejárat előtti lépcsőn egyre többen hallgatják Nyúl Ferkót, aki egy beremendi 7 holdas újgazda húsz éves fia. Nem mond új dol­got, a többiek ugyanígy érzik. He­lyettük beszél. Hogy így van, azt Oszlár Ferenc dr á vaszab olcsi 12 holdas parasztfiú szavai is bizonyít­ják: — Nem mondom, szép is, meg hasznos is volt, amit itt tanultunk eddig, de érzem: ennél több kell, hogy segíthessek. Az iskola bejárata elől együtt vonulnak a tangazdaság épületei felé. Néhányan a gyümölcsösben ta­lálnak munkát A gyümölcsös AZ ISKOLA BÜSZKESÉGE. A legnemesebb alma, barack, cse­cs gazdagabb a kéz, amely •arázsolta a kosziolt, szürke ágyúé műt, rózsaszín és kék flanel! lakaró kát terített rájuk, ízesebbé tette az ételt és melegebbé az otthont. Csen­gőbbé a kacajt. A csecsemővédő mé$: legének is „nehezebb“ a miml^j/a. mert az anyjuk karján bejövő csecse­mők egyre pufókabbak. A „Stefániát“ ismered. Legalábbis( néhány év előtti formájában. Ma mari nem „Stefánia“, hanem a város böl-p esődéje és napköai othono. Melegebb (I* ­- 1 íohérrp kresznye-, szilva-fajiak alacsony­? törzsű fái tavaly az egy holdon Y2500 forint tiszta hasznot hoztak. ■Nem is állja meg szó nélkül Ujj János: — Csak tíz darab volna ezekből a mi kertünkben, kevesebb gond volna a ruhavéte! — mondja. — Azt már csak könnyen meg­veszed, hiszen megspórolod az isko­lai segélyen, amit adtak — feleli Egy délelőtt kevés megnézni azokat’** ~ T.Ud.0.*’ Jan^ a bástyáizat, amiket a demokrácia va ? “ on,u' .1 „a7^. ®em tudtak, mit líinicnnyijük kedvencének, a gyermek-' oronuikben, mikor a ta­néi* védelméért emelt. Természetes az ?segélyt megkaptuk... hogy ezel: a gyermekért létesült intéz­mények ma még nem elegendők föf)-,!elég volt< hr;nem mé2 maradt egy A völgyben a régi szürke salakha­lom. I)e az út csipkerózsák közt visz I’écsbángatelep feli. Ken kell keres­het szeretnénk, többet akarunk és több ú lesz holnap. Mert a kerekek értelek és értünk forognak. A dolgozó nép- ért fUJ 2. SÍTi Ebi DELE Nemhogy az iskolai költségekre csomó zsebpénz 1 is belőle. Az egész falu őrölt, m;kor hazamentem. Lát­ták, hogy milyen könnyű ma a ta- 1 nulás Ma már végre az iskola ls • í miénk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom