Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-28 / 123. szám

Ä»tMÄJT7S a SÍIO Hint amágnes, vonzza magához a dolgozó parasztokat termelőszövetkezet 4 magy a/rbóly i „közösök“ új él «tét formálnak festett a háza, mintha agy óriás I nézzük, akár a veWborsót, akár a hahói jókora pofont adott Tolna <&' A tűzfal és az egész ti-tőszerke- “ előrehajolt az utca felt-, mintha “k jobban meg akarta volna nézni 1 elmenökct, akik közüA azonban •ai a hátrabbak mertek «alatta járni. többiek már régóta ki Ikerültek az ba, ha elmentek Vas Béta háza előtt. — Valamit kellene csin&lni a házzal ■ gondolkodott magában sokszor M Béla. Pénz azonban egyelője nem volt a “nil, elég soká lesz« ■ még, amikor társascsoportnál a r/iesö részt meg gja kapni. Bármilyen« szépen zöldel- & is a vetések, bármily biztató is a T>, ami minden regg'cl fogadja, ami­* a csoport többi tagjaival kimen­ti a földekre, mégjós két-három hó- >p is beletellik adóiig, míg a szorgal- as munka eredményét le fogják szá­ntai a kezébe. Az intézőbizottsá/g tagjai Kutváncsá- ® Bóré elnök, 14, holdas régi közép- •aszt, Agárdi látván és Dzadsk Béla *guk sem tudjá/k megmondani, me- ikiik vetette, few egy inlézőbizoltsági fccn, hogy segíterjde kellene csoportnak Vlas Bélán. Az azonban ny: az intézőbizottság egyhangúlag tatarozta, h/ogy Vas Béla ügyét a üközclebbi Uvgértckczlet elé viszik. — Hát már hagynánk a társunkat ólait fel vjilaki a csoportból a leg- Izelebbi szómba Ion tartott tagérte­fzlcten. — Segíteni fogunk rajta! — kiáltotta i valaki hátulról. — ügy nan, úgy van — mondták inden feVől. Elsőnek, Dzadik Béla intézőbizottsági g jclenl/fcezett „én ugyanis értek az 'csmihevi." jelszóval, öt követték a bbiek: íSinai Bálint, Nagy Gyula, Je- S Lászilró, s hogy a nők se maradja- ik ki, csatlakozol! hozzájuk még icz Emma is, s természetesen a ház lilái, idős és fiatal Vas Béla. — Bfövidesen már készen leszünk le — mondja Dzadik elviárs, hisz <n nekünk már gyakorlatunk az fesmiben. Ezt is magunk hoztuk mibe — mutál a lehénislállóra, \ elyfoen szép számmal találunk teheneket ( és kisborjukat • 17 tehenet hozlak he a tagok — londja Váradi József az állalgondozó lőport vezetője és kaptunk egy !& tengerit, mind gyönyörűek. Az esős Es ugyanilyen biztató a gyapot is. Mert ezt is termeinek 2 és fél hoklon. Dobiné csapata dolgozik benne. Igen a Dobinéé, aki asszony létére egyike a legjobb csa­patvezetőknek, aki minden téren fel­veszi a versenyt bármely férfi csapat- vezetővel. De kell is mindenkinek igyekeznie, hisz ők hívták ki ver­senyre Baranya óőszes termelőszövet­kezetét és ezt a versenyt meg is akar­ják nyerni. Nem csoda ezekután, hogy az egész községben óriási az érdeklődés a cso­port iránt és a termelőszövetkezet, mint valami hatalmas mágnes vonzza magához a parasztokat, a régi és új- gazdákat, kis- és középparasztokat egyaránt. Hogy kik jelentkeztek felvételre? Csak úgy röpködnek a nevek. Kungler Józsefné, Papp Sándor, Kutyáncsánin Bogolyub régi középparaszt, özv. Pusz­iéi Györgvné, Szokolovics Mi le, szín­ién régi gazda, özvegy Bareza György­ivé és még ki tudná elsorolni azok nevet vagy még többen is, akik mind be akrnak lépni a termelöszövetkezclbc. 1-assan már esteledik. Csendes be­szélgetés közben ballagunk Kulyán- csánin elvtárssal és Gornyec János bri­gádvezetővel az lijonnan épülő refor­mátus templom felé. Felváltva mesél­nek a tervekről. Mutatják az épületet, ahol a szövetkezet irodája és a nap­közi otthon lesz a játszótérrel. Halkan beszélnek, mégis minden szavuk szinte izzik a lelkesedéstől az esti szürkület­ben. A teremtő, alkotó emberek lelke­sedése ez, azoké az embereké, akik új élelet formálnak Magyarbólyon. Qla, látja szaktan! — Ne így gondolkod jon szaktárs, ha körülnéz, maga is láthatja az ered­ményeket, amit eddig elértünk, csak emlékezzen a múltra . . . Felfigyelünk a gépgyár formamin­tázó műhelyében a határozplt sza­vakra. A szürke homokiól porosak a falak és a minlaasztal mellett gyors mozdulatokkal készítik az öntéshez szükséges formákat. Herr Imréné elvtársinő keze egy percre serit áll meg, de munkája közben élénken beszél. Magyarázza a mull és a jelen közötti különbséget többi mun­katársának. — Gondoljon csak arra, azelőtt le­hetett így iskolába járatni a munkás­nak a gyermekét, mint most? — Bizony nem, — ismeri el — Csöngőmé. — Na látja szaktárs! Hát még a többi eddig elért hatalmas eredmé­nyek, a jövő ami elöltünk áll, mind azt mulatja, érdemes ebben az ország­ban élni és dolgozni, — folytatja to­vább Herr elvtársnő. Megszólítom. Megkérdezem tőle: mi­ért folytatja a népnevelő munkát, hisz a választások már elmúltak. Csodál­kozva jegyzi meg: — Miért, csak a választások elölt kell felvilágosítással foglalkozni? Ön­tudatossá kell tenni a dolgozókat, fel­világosítani mindenről, ami körülöttük történik. Herr elvtársnő a választások ulán sem hagyla abba a népnevelő munkát. Üj lendülettel még több öntudattal végzi, mint azelőtt. Minden alkalmat kihasznál, hogy megvilágítsa és közö­sen megtárgyalja a többi dolgozóval együtt a legfrisseb napi eseményeket. Élénk beszélgetés alakul ki ebédidő alait és ennek eredményeként mindig több és több dolgozó látja világosan maga elölt az eddigi', eredményeket, az előttük álló, hatalmas lehetőségeket ígérő jövőt. öntudatos, liszUVnlátó do'gozó em­berek legyenek az országban, ezt a célt tiiz.le maga elé Herr eivtársnő. Munkájának meg is lesz az eredménye. fl szovjet tapasztalatok megerősítik szakszervezeti mozgalmsukat „A szovjet szakszervezeti moz­galom a világ legnagyobb, legde­mokratikusabb, legkulturáltabb szakszervezeti mozgalma, amely a hatalmas ország munkásosztályá­nak tömegszervezete. A szovjet szakszervezetek 28 és fél millió dolgozót tömörítenék soraikba, te­hát hatalmas társadalmi szerveze­tek, amelyek sz gorú önkéntesség alapján állanak és egyesítik min­den szakma dolgozóit, fajra, nem­zetiségre vallásra való tekintet nélkül." g gy jellemezte Apró Antal elv­*■ társ, a Szakszervezeti Ta­nács főtitkára a Szovjet Szakszer­vezetek X. Kongresszusáról szóló beszámolójában a szovjet szak- szervezeteket. A Szovjetunió ha­talmas szakszervezeti mozgalma, amely a szocialista államban ma már a kommunizmus építésén fá­radozik, számtalan, eléggé nem ér­tékelhető tanulságot nyújt a ma­gyar szakszervezeti mozgalomnak. A szovjet szakszervezetek Le­nin és Sztálin pártja, a Bolsevik Párt irányítása alatt érték el utol­érhetetlen eredményeiket és a dolgozók sokmilliós tömegeit tö­mörítik a Párt köré. Főfeladatuk, hogy a munkásosztály élcsapatá­nak munkájához és harcához a széles tömegekben teremtsenek biztos alapot, ezért a legszélesebb körben végzik a dolgozók töme­geinek kommunista nevelését. Kétségtelen, hogy a magyar szak- s?ervezeti mozgalom sem követhet más irányt, ha feladatait jól akar­ja ellátni. A munkásosztály élcsa­patának, a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével kell haladnia a megkezdett útján és a dolgozók minél nagyobb tömegét kell átne­velnie a szocialista társadalom számára. A szovjet szakszervezetek X. kongresszusa nemcsak a ve­zetők egyszerű összejövetele volt, hanem egyúttal hatalmas tömeg- megmozdulás is, amelyen a szov­jet dolgozók külön feladatok vál­lalásával vettek részt, s a titkos szavazással megválasztott küldöt­tek a Szovjetunió valamennyi köz­társaságának dolgozó tömegeit képviselték. Jellemző a szovjet dolgozók elő­rehaladottságára az, hogy a kon­gresszuson résztvetteknek majd­nem fele nő volt. Sehol a világon nem találhatjuk meg a nők egyen­jogúságát az élet minden terüle­tén olyan mértékben, mint a Szov­jetunióban. Nálunk a nők foko­zott bevonását a politikai és gaz­dasági élet vezetőhelyeire, még csak megkezdtük, ebben az irány­ban haladunk és ezt tovább keil vinnünk. Sok feladat vár még ezen a téren a magyar szakszervezeti mozgalomra is. „A kongresszuson a küldöttek közül 936 volt párttag és tagjelölt, 407 funkcionárius pedig pártonkí- víili. Ez is bizonyítja, hogy milyen gondot fordít a nagy Bolsevik Párt a pártonkívüli munkások, dolgozók aktivizálására. De ez mu­tatja egyben azt is, hogy milyen óriási tekintélye van a Pártnak a nép széles rétegei között." — mon­dotta Apró elvtárs beszámolójá­ban. Nálunk először az idei választás mozgatta meg a pártonkívüliek ha­talmas tömegeit és a választás növelte meg az eddiginél hatalma­sabb méretekben a Párt tekinté­lyét a pártonkívüliek nagy töme­ge előtt. Az itt elért sikereket kell egyre tovább vinni. A szakszer­vezetekre igen nagy feladat vár azon a téren, hogy a pártonkívülie- ket minél nagyobb számban akti­vizálja és teljes mértékben a Párt oldala mellé állítsa. A szovjet szakszervezetek a Nagy Honvédő Háború idején is hatalmas tömegeket mozgósítottak a háború megnyerése érdekében és a háború befejezése után a szét­rombolt ipart rövid idő alatt hely­reállították, majd továbbfejlesztet­ték és máris messze túlhaladták a háború előtti termelési színvo­nalat. ,,A szovjet szakszervezetek szo­ros kapcsolatban vannak a dolgo­zókkal. Nevelik a dolgozókat a szovjet társadglom tudatos építői­vé. A Szovjetunióban a munka be­csület, dicsőség és a hősiesség ügyévé lett." — állapította meg Apró elvtárs. KÉT UTAZAS j A, történet téli. Mégsem idő­szerűtlen. Ahogy sohasem lehetnek időszerűtlenek a mult, a jelen és a jövő, az életünk közös nagy élmé­babból álló törzslenvészetcl is. Mo«-i tór van tíz kiskorjúnk is és két héten J 1946 JAATAR I". Végre itt ül bent a kocsi- Üttl nyolc másik tehén is elleni fog. than. Sötét van, a bedeszkázott abtakok résein be- taidesen már tizennyolc kisborjúnk l fii’yiU a téli szél. Tele van a kocsi. Mindenki kabá- ii _ állapítja me’T büszkén_több (f tokba, pokrócokba csavarva üldögél. Nem igen beszél­ni ahány tehene? alakuláskor be- í ®et*ek.; l" legalább szabadon engedheti a gon­„ } idolatait. Nyolc óra fele jarhat az trió. ' unky _ f — Mikor érünk Pestre? — röppen Jel egy mon­, istálló mellett állunk. Ili szok-i^at. A másik sarokból fele! rá valaki. — Úgy tudom, . reggelente gyülekezni a magyar- # reggel hét óra felé. — Hosszú lesz — sóhajt fel a kér- %i közösen termelő csoporl tagjai.Idéző. Újra hallgatnak. ~~ Most indulnak a ..közősök“ —t Ö nem bánja. Csak az a fontos, hogy mehet. Lát- toliták mondani a faluban, a miikor f hatja a fiát. Milyen szörnyű volt. hónapokig nem hangzik az ajkukról a nóta, amivel{hallott hírt róluk. Azután meg}*-: az első levél: r ,, , , r „Anya jól vagyunk, már amennyire ebben a tönkre­,, L , ... , f tett varosban ezt el lehet mondani. De elünk cs most ‘nek, olyan vidáman, olyan jókedv-A a legtsbb. Es még valami, aminek Anya nagyon • mintha más az emlékét is kilo- f y0g örülni, kisbabát várunk.” Akkor úgy érezte, azon- volna a lelkűkből az új élei len- f na[ röpülnie kell oda, hozzájuk. Nagyon nehéz lelt “'tie a réginek, amikor mindig íiárad- f volna. A sínpárak mindenütt felszaggatva, hidak “i, mindig rosszkedvűen keltik és J vízbchulltan. Nem indulhatott feléjük, bármennyire ?ony legtöbbször káromkodva fog ? húzta a szíve. De ma elindult az első járat. Az első * neki a munkának. ^közvetlen járat Budapestre Most is idehozza a meg-inegfebbenö * Valaki megpróbál egy kis gyertyacsonkot meg- rá, , ! , ^ . . ... \gyujtam. Erőlködve szokik ]cl a kicsi lang, heves 3 dohanytermenK-sopoi 1 a “ í/éi^ében ijesztelek az arcok. De örülnek a kicsi vilá- (. Porcsin elvtárs m :i!agaz'.,a ' e/e. f g0!iságnck is. Egyet lódul a kocsi. Indulnak. Kialszik k ä! a ki nem kelt palánták pótlását fu lóng. Újra sötétség borít mindent. Kattognak, zaka- “Arik. Xcm is csoda, ha jó' kedvük J tolnak a kerekek. De mintha már fáradt lenne az a dohányosoknak, hisz ’nem rég i ütemük. ’Miktőlt el a 33 méteres dediánvszá- i Megpróbál aludni. Nem megy. Hideg van, állati- '*4 pajla építése és ígv ml? inkább idónn árad he a hűvös téli levegő, össze vannak pré- 8 van a remer z a nevelőmunka tette lehe- J tővé a munkaversenyek ha- é talmas népmozgalommá válását, a f szovjet szakszervezeteknek egyik ^leghatalmasabb feladata éppen a • f szocialista verseny állandó fejlesz- „ . , . x \ lése. A magyar szakszervezeteknek Tudom, hogy most ezt nehez elhinni, de Anya, szaba-f sokat kell tanulniok ebből a dók vagyunk. S a szabad ember nagyon sok mindenre a1**11 N ., ■ . • i­képes - mondja a fia. * munkából, hogy a szocialista mun­Atizzik a hangja. Mindig ilyen volt — fut át A kaverseny nálunk is ország p ra jta a gondolat. Akkor is, mikor Apa meghalt. Akkor a népmozgalommá legyen, hogy az is ő volt erős. Nem hagyta őt sem és bármennyire * egész életre kiterjedő versenge» fájt a veszteség, Péter nem csüggedt el. ^nálunk is az általános felemelke­Azután menyére néz. Két-három hónapja lehetf dóst biztosítsa. még — gondolja és megtelik a szive melegséggel. Tíz* A • e[vtárs idézte beszámoló­llhé- Telet UÍlUk ÉS S£9Ít nekÍK meg°SZtÍa VCluk “íjában Kuznyecov elvtársnak, a Azután egy hosszú nap az út visszafelé. Fáradtan.f^zovjet Szakszervezetek Központi elgyötörtén száll ki a kocsiból. Sóhajtva néz vissza af lanacsa elnökének szavait: „na- foltos, csúnya kocsikra. Szánkban a munkabér szigorúan JIM Élt 1”. Felrakja a csomagokat cja*on az tertóba. Azután kényelmesen elhelyezkedik. A nap-ímui\.a ... „ ^ ^ ^ ^ fény szikrázva ver be az ablakon. Jólesőt nyújtózik a \ me„lizessuK. meleg kocsiban. Felnéz a csomagjaira. Biztos meg- í A mi kollektív szerződéseink- szidnak érle a gyerekek. Mondják, hogy van őnekik? ben is ez az elv kezd egyre inkább’ mindenük, miért költekezik. De azért ez mégis csak? érvényrejutni, de kell, hogy to­rnái. Ö viszi. Nekik. Ebben már Gáborka is benne?vábbfejlesszük ennek az elvnek van, a kisunoka. Kötött neki egy kis mackót. Meg ne . alkalmazását a teljesítményes Bér- fázzon. Elég hideg tél az idei. Hányadika is van ma? A rcndszer erőteljesebb kifejlesztő- Előveszi kis piroskotesu noteszét. Vegigsimit lápján.) . , . , w.ncsolatban tech­Fgeiz békebeli — gondolja. Nézzük csak. Tizenhét»-* ., ., ‘' , ^ .. ., , dike. Azt hiszem, három éve is ekkor utaztam. Csakimka laá. megalapozott normák be- „kicsii” máskép — néz körül a kocsiban. \ vezetésevei. Könnyelműség volt ezen a gyorsmotoroson menni f Igen értékes tanulságokat nyer- restre— lázad benne a takarékos asszony. De így öt * hetünk a szovjet szakszervezetek- óra alatt fent van. Meg sem érzi az utat. Bizony, ‘nc){ munkájából a munkások most már nagyon érzékeny mindenre, „öreg vagyok, {egészség- és balesetvédelme terén Mába?’ Néz ki az ablakon. A párás üveg mellett a Szovjetunióban a dolgozók egészségének és biztonságának *i'ani .. ... \selve, mozdulni sem tud. Néha el-el szuny ókál egy-egy 1 1 ^percre. Zavaros álmai vannak. A kalauz ébreszti őket. n /s>,./;;/>/} hne-innt * Lámpájának fénye arcára hull. a leaiouo nasanoi r _ Hol vagyunk ka?auz úr? _ kérdi meg csen­. . . . *desen. — Már Dombóváron. — Még csak ott? 1», szovo , ,zc ueK- . Sóhajt. Végtelenül hosszúnak tűnik az út.- hogy a l.azing •"1 n:U r''° . s amikor megérkeznek, sírni szeretne. Mindenütt hígjai sem akarják, magukat ? r0OT és rom. Kiégett ablakok, kocsironcsok, feltépett ,|.-ni. A tengeri földeken/ találjuk ?ginek. Szétdúlt, széthulit élet. j'“1’ most végzik n második kapá-J A házat, ahol fiáék laknak, bombatalálat érte. ’’*• * A fél házat elvitte. Az „épen” maradt részben laknak Inkább ötször mint négyszer ka.}péterék. A szoba ablaka itt is deszkából, sőt az egyik >k - mondják a csoportok \sTVal csak összerakott tégla. Iszonyú hideg M. T... , . J • é van itt is. De a gyerekeknek”, mert o csak így hívja lf| rmljuk, hogy minden kapnia* J« -?őfcet> flzért mosolygós az arcuk. “ip •' n,a2,aval több termest ered ) — Mami édes, hát eljött — öleli át a menye. — .................... . ) Milyen nehéz lehetett az út. 'menütt v idám énekszó, bizakodói — Minden nehéz —válaszolja csendesen. I !ll'at. Az ősziek is -rendbe jöttek. ^ — Nem baj Anya, túljutunk majd. rajta. S meg­^vUriak pedig akár, a rukorrcpál t látja, lesz még itt tAuiin élet, amilyen sohasem vált szalad a táj. Olvasni kezd, majd később elalszik. < Megérkeznek. Még elkap egy autóbuszt. Majdnemk . ,. _ _____. Fé le.rék házánál áll meg a kocsi. Kicsit mosolyog a szakszervezetek féloldalas házon. Olyan mint egy színésznő, amint le- f mindennapos munkája, de a szak­szerit magáró a festéket — mosolyog magában. Azt szervezetek gondoskodnak a mun- egyik fele, az egyik arca teljesen rendbehozva, ki-írások anyagi helyzetének és la­testre, tatarozva. A másik bizony még gyatrán néz J kásviszonyainak javításáról is. ki. De Kovácsáé most már tudja, hogy azt is kiszépí- \Ezen a téren hatalmas lépésekkel tik hamarosan. Mert minden úgy leit, ahogy Péter Jkell előbbrejutnunk. mondta. Uj, szebb élet fakadt a rofnokon. Azóta már? . matívar delegáció részvétel« bútort is vettek a ..gyerekek”. Igaz, hogy részletre,{ A ^ Szolét SzakszVA«etek de mind a ketten dolgoznak és nem érzikmeg nagyon.\.r * ozov;e özaks-ervezetek Gáborka napköziben van, este viszik haza. Még meg- í . °háresszusan nem volt hiaba- nézem most, mielőtt lefekszik — gondolja. ?\»aó. Azok a tapasztalatok, ame­Péteréic meleg szobában várják. A lámpa sárgás- flyeket szakszervezeteink vezetői rózsaszín fényében, olyan barátságos, olyan meghitt ?ezen a kongresszuson szereztek, minden. Gáborka fölé hajol. A kicsi piros arcocskával ? világos képet adtak egy haladót- édes álomban szuszog. ^tabb, a világ dolgozóinak élén já­Lefekszenek. ö még nem tud aludni. Tele van aj tó hatalmas tömegmozgalomnak, a szíve melegséggel és hálával. Hálával a fiának és az * Szovjet Szakszervezeteknek rann- újjáéledt ország minden dolgozó Péterének, akiknek ikájáról. Ezeket a tapasztalatokat munkája nyomán majdnem halálából új, szebb életre ^itthon fel fogjuk használni hogy éledt a város, a vasút, a híd, az ország. ?előbbrevigyük az egész dolgozó Lorenz Mária fnép, a szocialista cpitcs U^yét. TnSSP

Next

/
Oldalképek
Tartalom