Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-28 / 123. szám

Ä»tMÄJT7S a

SÍIO

Hint amágnes, vonzza magához a dolgozó parasztokat

termelőszövetkezet

4 magy a/rbóly i „közösök“ új él «tét formálnak

festett a háza, mintha agy óriás I nézzük, akár a veWborsót, akár a

hahói jókora pofont adott Tolna <&' A tűzfal és az egész ti-tőszerke- “ előrehajolt az utca felt-, mintha “k jobban meg akarta volna nézni 1 elmenökct, akik közüA azonban •ai a hátrabbak mertek «alatta járni.

többiek már régóta ki Ikerültek az ba, ha elmentek Vas Béta háza előtt.

— Valamit kellene csin&lni a házzal ■ gondolkodott magában sokszor M Béla.

Pénz azonban egyelője nem volt a “nil, elég soká lesz« ■ még, amikor társascsoportnál a r/iesö részt meg gja kapni. Bármilyen« szépen zöldel- & is a vetések, bármily biztató is a T>, ami minden regg'cl fogadja, ami* a csoport többi tagjaival kimenti a földekre, mégjós két-három hó- >p is beletellik adóiig, míg a szorgal- as munka eredményét le fogják szántai a kezébe.

Az intézőbizottsá/g tagjai Kutváncsá- ® Bóré elnök, 14, holdas régi közép- •aszt, Agárdi látván és Dzadsk Béla *guk sem tudjá/k megmondani, me- ikiik vetette, few egy inlézőbizoltsági fccn, hogy

segíterjde kellene

csoportnak Vlas Bélán. Az azonban ny: az intézőbizottság egyhangúlag tatarozta, h/ogy Vas Béla ügyét a üközclebbi Uvgértckczlet elé viszik.

— Hát már hagynánk a társunkat

ólait fel vjilaki a csoportból a leg- Izelebbi szómba Ion tartott tagértefzlcten.

— Segíteni fogunk rajta! — kiáltotta i valaki hátulról.

— ügy nan, úgy van — mondták inden feVől.

Elsőnek, Dzadik Béla intézőbizottsági g jclenl/fcezett „én ugyanis értek az 'csmihevi." jelszóval, öt követték a bbiek: íSinai Bálint, Nagy Gyula, Je- S Lászilró, s hogy a nők se maradja- ik ki, csatlakozol! hozzájuk még icz Emma is, s természetesen a ház lilái, idős és fiatal Vas Béla.

— Bfövidesen már készen leszünk le — mondja Dzadik elviárs, hisz <n nekünk már gyakorlatunk az fesmiben. Ezt is magunk hoztuk mibe — mutál a lehénislállóra, \ elyfoen szép számmal találunk

teheneket (

és kisborjukat

• 17 tehenet hozlak he a tagok — londja Váradi József az állalgondozó lőport vezetője és kaptunk egy !&

tengerit, mind gyönyörűek. Az esős Es ugyanilyen biztató a gyapot is. Mert ezt is termeinek 2 és fél hoklon.

Dobiné csapata

dolgozik benne. Igen a Dobinéé, aki asszony létére egyike a legjobb csapatvezetőknek, aki minden téren felveszi a versenyt bármely férfi csapat- vezetővel. De kell is mindenkinek igyekeznie, hisz ők hívták ki versenyre Baranya óőszes termelőszövetkezetét és ezt a versenyt meg is akarják nyerni.

Nem csoda ezekután, hogy az egész községben óriási az érdeklődés a csoport iránt és a termelőszövetkezet, mint valami hatalmas mágnes vonzza magához a parasztokat, a régi és új- gazdákat, kis- és középparasztokat egyaránt.

Hogy kik jelentkeztek felvételre? Csak úgy röpködnek a nevek. Kungler Józsefné, Papp Sándor, Kutyáncsánin Bogolyub régi középparaszt, özv. Pusziéi Györgvné, Szokolovics Mi le, színién régi gazda, özvegy Bareza Györgyivé és még ki tudná elsorolni azok nevet

vagy még többen is, akik mind be akrnak lépni a termelöszövetkezclbc.

1-assan már esteledik. Csendes beszélgetés közben ballagunk Kulyán- csánin elvtárssal és Gornyec János brigádvezetővel az lijonnan épülő református templom felé. Felváltva mesélnek a tervekről. Mutatják az épületet, ahol a szövetkezet irodája és a napközi otthon lesz a játszótérrel. Halkan beszélnek, mégis minden szavuk szinte izzik a lelkesedéstől az esti szürkületben. A teremtő, alkotó emberek lelkesedése ez, azoké az embereké, akik új élelet formálnak Magyarbólyon.

Qla, látja szaktan!

— Ne így gondolkod jon szaktárs, ha körülnéz, maga is láthatja az eredményeket, amit eddig elértünk, csak emlékezzen a múltra . . .

Felfigyelünk a gépgyár formamintázó műhelyében a határozplt szavakra. A szürke homokiól porosak a falak és a minlaasztal mellett gyors mozdulatokkal készítik az öntéshez szükséges formákat.

Herr Imréné elvtársinő keze egy percre serit áll meg, de munkája közben élénken beszél. Magyarázza a mull és a jelen közötti különbséget többi munkatársának.

— Gondoljon csak arra, azelőtt lehetett így iskolába járatni a munkásnak a gyermekét, mint most?

— Bizony nem, — ismeri el — Csöngőmé.

— Na látja szaktárs! Hát még a többi eddig elért hatalmas eredmények, a jövő ami elöltünk áll, mind azt mulatja, érdemes ebben az országban élni és dolgozni, — folytatja tovább Herr elvtársnő.

Megszólítom. Megkérdezem tőle: miért folytatja a népnevelő munkát, hisz a választások már elmúltak. Csodálkozva jegyzi meg:

— Miért, csak a választások elölt kell felvilágosítással foglalkozni? Öntudatossá kell tenni a dolgozókat, felvilágosítani mindenről, ami körülöttük történik.

Herr elvtársnő a választások ulán sem hagyla abba a népnevelő munkát. Üj lendülettel még több öntudattal végzi, mint azelőtt. Minden alkalmat kihasznál, hogy megvilágítsa és közösen megtárgyalja a többi dolgozóval együtt a legfrisseb napi eseményeket. Élénk beszélgetés alakul ki ebédidő alait és ennek eredményeként mindig több és több dolgozó látja világosan maga elölt az eddigi', eredményeket, az előttük álló, hatalmas lehetőségeket ígérő jövőt.

öntudatos, liszUVnlátó do'gozó emberek legyenek az országban, ezt a célt tiiz.le maga elé Herr eivtársnő. Munkájának meg is lesz az eredménye.

fl szovjet tapasztalatok megerősítik szakszervezeti mozgalmsukat

„A szovjet szakszervezeti mozgalom a világ legnagyobb, legdemokratikusabb, legkulturáltabb szakszervezeti mozgalma, amely a hatalmas ország munkásosztályának tömegszervezete. A szovjet szakszervezetek 28 és fél millió dolgozót tömörítenék soraikba, tehát hatalmas társadalmi szervezetek, amelyek sz gorú önkéntesség alapján állanak és egyesítik minden szakma dolgozóit, fajra, nemzetiségre vallásra való tekintet nélkül."

g gy jellemezte Apró Antal elv*■ társ, a Szakszervezeti Tanács főtitkára a Szovjet Szakszervezetek X. Kongresszusáról szóló beszámolójában a szovjet szak- szervezeteket. A Szovjetunió hatalmas szakszervezeti mozgalma, amely a szocialista államban ma már a kommunizmus építésén fáradozik, számtalan, eléggé nem értékelhető tanulságot nyújt a magyar szakszervezeti mozgalomnak.

A szovjet szakszervezetek Lenin és Sztálin pártja, a Bolsevik Párt irányítása alatt érték el utolérhetetlen eredményeiket és a dolgozók sokmilliós tömegeit tömörítik a Párt köré. Főfeladatuk, hogy a munkásosztály élcsapatának munkájához és harcához a széles tömegekben teremtsenek biztos alapot, ezért a legszélesebb körben végzik a dolgozók tömegeinek kommunista nevelését.

Kétségtelen, hogy a magyar szak- s?ervezeti mozgalom sem követhet más irányt, ha feladatait jól akarja ellátni. A munkásosztály élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével kell haladnia a megkezdett útján és a dolgozók minél nagyobb tömegét kell átnevelnie a szocialista társadalom számára.

A szovjet szakszervezetek X. kongresszusa nemcsak a vezetők egyszerű összejövetele volt, hanem egyúttal hatalmas tömeg- megmozdulás is, amelyen a szovjet dolgozók külön feladatok vállalásával vettek részt, s a titkos szavazással megválasztott küldöttek a Szovjetunió valamennyi köztársaságának dolgozó tömegeit képviselték.

Jellemző a szovjet dolgozók előrehaladottságára az, hogy a kongresszuson résztvetteknek majdnem fele nő volt. Sehol a világon nem találhatjuk meg a nők egyenjogúságát az élet minden területén olyan mértékben, mint a Szovjetunióban. Nálunk a nők fokozott bevonását a politikai és gazdasági élet vezetőhelyeire, még csak megkezdtük, ebben az irányban haladunk és ezt tovább keil vinnünk. Sok feladat vár még ezen a téren a magyar szakszervezeti mozgalomra is.

„A kongresszuson a küldöttek közül 936 volt párttag és tagjelölt, 407 funkcionárius pedig pártonkí- víili. Ez is bizonyítja, hogy milyen gondot fordít a nagy Bolsevik Párt a pártonkívüli munkások, dolgozók aktivizálására. De ez mutatja egyben azt is, hogy milyen óriási tekintélye van a Pártnak a nép széles rétegei között." — mondotta Apró elvtárs beszámolójában.

Nálunk először az idei választás mozgatta meg a pártonkívüliek hatalmas tömegeit és a választás növelte meg az eddiginél hatalmasabb méretekben a Párt tekintélyét a pártonkívüliek nagy tömege előtt. Az itt elért sikereket kell egyre tovább vinni. A szakszervezetekre igen nagy feladat vár azon a téren, hogy a pártonkívülie- ket minél nagyobb számban aktivizálja és teljes mértékben a Párt oldala mellé állítsa.

A szovjet szakszervezetek a Nagy Honvédő Háború idején is hatalmas tömegeket mozgósítottak a háború megnyerése érdekében és a háború befejezése után a szétrombolt ipart rövid idő alatt helyreállították, majd továbbfejlesztették és máris messze túlhaladták a háború előtti termelési színvonalat.

,,A szovjet szakszervezetek szoros kapcsolatban vannak a dolgozókkal. Nevelik a dolgozókat a szovjet társadglom tudatos építőivé. A Szovjetunióban a munka becsület, dicsőség és a hősiesség ügyévé lett." — állapította meg Apró elvtárs.

KÉT UTAZAS

j

A, történet téli. Mégsem időszerűtlen. Ahogy sohasem lehetnek időszerűtlenek a mult, a jelen és a jövő, az életünk közös nagy élmébabból álló törzslenvészetcl is. Mo«-i tór van tíz kiskorjúnk is és két héten J 1946 JAATAR I". Végre itt ül bent a kocsi- Üttl nyolc másik tehén is elleni fog. than. Sötét van, a bedeszkázott abtakok résein be- taidesen már tizennyolc kisborjúnk l fii’yiU a téli szél. Tele van a kocsi. Mindenki kabá- ii

_ állapítja me’T büszkén_több (f tokba, pokrócokba csavarva üldögél. Nem igen beszélni ahány tehene? alakuláskor be- í ®et*ek.; l" legalább szabadon engedheti a gon„ } idolatait. Nyolc óra fele jarhat az trió.

' unky _ f — Mikor érünk Pestre? — röppen Jel egy mon, istálló mellett állunk. Ili szok-i^at. A másik sarokból fele! rá valaki. — Úgy tudom,

. reggelente gyülekezni a magyar- # reggel hét óra felé. — Hosszú lesz — sóhajt fel a kér- %i közösen termelő csoporl tagjai.Idéző. Újra hallgatnak.

~~ Most indulnak a ..közősök“ —t Ö nem bánja. Csak az a fontos, hogy mehet. Lát- toliták mondani a faluban, a miikor f hatja a fiát. Milyen szörnyű volt. hónapokig nem hangzik az ajkukról a nóta, amivel{hallott hírt róluk. Azután meg}*-: az első levél: r ,, , , r „Anya jól vagyunk, már amennyire ebben a tönkre,, L , ... , f tett varosban ezt el lehet mondani. De elünk cs most

‘nek, olyan vidáman, olyan jókedv-A a legtsbb. Es még valami, aminek Anya nagyon • mintha más az emlékét is kilo- f y0g örülni, kisbabát várunk.” Akkor úgy érezte, azon- volna a lelkűkből az új élei len- f na[ röpülnie kell oda, hozzájuk. Nagyon nehéz lelt “'tie a réginek, amikor mindig íiárad- f volna. A sínpárak mindenütt felszaggatva, hidak “i, mindig rosszkedvűen keltik és J vízbchulltan. Nem indulhatott feléjük, bármennyire ?ony legtöbbször káromkodva fog ? húzta a szíve. De ma elindult az első járat. Az első * neki a munkának. ^közvetlen járat Budapestre

Most is idehozza a meg-inegfebbenö * Valaki megpróbál egy kis gyertyacsonkot meg- rá, , ! , ^ . . ... \gyujtam. Erőlködve szokik ]cl a kicsi lang, heves

3 dohanytermenK-sopoi 1 a “ í/éi^ében ijesztelek az arcok. De örülnek a kicsi vilá- (. Porcsin elvtárs m :i!agaz'.,a ' e/e. f g0!iságnck is. Egyet lódul a kocsi. Indulnak. Kialszik k ä! a ki nem kelt palánták pótlását fu lóng. Újra sötétség borít mindent. Kattognak, zaka- “Arik. Xcm is csoda, ha jó' kedvük J tolnak a kerekek. De mintha már fáradt lenne az a dohányosoknak, hisz ’nem rég i ütemük.

’Miktőlt el a 33 méteres dediánvszá- i Megpróbál aludni. Nem megy. Hideg van, állati- '*4 pajla építése és ígv ml? inkább idónn árad he a hűvös téli levegő, össze vannak pré- 8 van a remer

z a nevelőmunka tette lehe- J tővé a munkaversenyek ha- é talmas népmozgalommá válását, a f szovjet szakszervezeteknek egyik ^leghatalmasabb feladata éppen a • f szocialista verseny állandó fejlesz- „ . , . x \ lése. A magyar szakszervezeteknek

Tudom, hogy most ezt nehez elhinni, de Anya, szaba-f sokat kell tanulniok ebből a

dók vagyunk. S a szabad ember nagyon sok mindenre a1**11 N ., ■ . • iképes - mondja a fia. * munkából, hogy a szocialista munAtizzik a hangja. Mindig ilyen volt — fut át A kaverseny nálunk is ország p ra jta a gondolat. Akkor is, mikor Apa meghalt. Akkor a népmozgalommá legyen, hogy az is ő volt erős. Nem hagyta őt sem és bármennyire * egész életre kiterjedő versenge» fájt a veszteség, Péter nem csüggedt el. ^nálunk is az általános felemelkeAzután menyére néz. Két-három hónapja lehetf dóst biztosítsa. még — gondolja és megtelik a szive melegséggel. Tíz* A • e[vtárs idézte beszámolóllhé- Telet UÍlUk ÉS S£9Ít nekÍK meg°SZtÍa VCluk “íjában Kuznyecov elvtársnak, a Azután egy hosszú nap az út visszafelé. Fáradtan.f^zovjet Szakszervezetek Központi elgyötörtén száll ki a kocsiból. Sóhajtva néz vissza af lanacsa elnökének szavait: „na- foltos, csúnya kocsikra. Szánkban a munkabér szigorúan

JIM Élt 1”. Felrakja a csomagokat cja*on az tertóba. Azután kényelmesen elhelyezkedik. A nap-ímui\.a ... „ ^ ^ ^ ^

fény szikrázva ver be az ablakon. Jólesőt nyújtózik a \ me„lizessuK.

meleg kocsiban. Felnéz a csomagjaira. Biztos meg- í A mi kollektív szerződéseink- szidnak érle a gyerekek. Mondják, hogy van őnekik? ben is ez az elv kezd egyre inkább’ mindenük, miért költekezik. De azért ez mégis csak? érvényrejutni, de kell, hogy tornái. Ö viszi. Nekik. Ebben már Gáborka is benne?vábbfejlesszük ennek az elvnek van, a kisunoka. Kötött neki egy kis mackót. Meg ne . alkalmazását a teljesítményes Bér- fázzon. Elég hideg tél az idei. Hányadika is van ma? A rcndszer erőteljesebb kifejlesztő- Előveszi kis piroskotesu noteszét. Vegigsimit lápján.) . , . , w.ncsolatban techFgeiz békebeli — gondolja. Nézzük csak. Tizenhét»-* ., ., ‘' , ^ .. ., ,

dike. Azt hiszem, három éve is ekkor utaztam. Csakimka laá. megalapozott normák be- „kicsii” máskép — néz körül a kocsiban. \ vezetésevei.

Könnyelműség volt ezen a gyorsmotoroson menni f Igen értékes tanulságokat nyer- restre— lázad benne a takarékos asszony. De így öt * hetünk a szovjet szakszervezetek- óra alatt fent van. Meg sem érzi az utat. Bizony, ‘nc){ munkájából a munkások most már nagyon érzékeny mindenre, „öreg vagyok, {egészség- és balesetvédelme terén Mába?’ Néz ki az ablakon. A párás üveg mellett a Szovjetunióban a dolgozók

egészségének és biztonságának

*i'ani

.. ... \selve, mozdulni sem tud. Néha el-el szuny ókál egy-egy

1 1 ^percre. Zavaros álmai vannak. A kalauz ébreszti őket.

n /s>,./;;/>/} hne-innt * Lámpájának fénye arcára hull.

a leaiouo nasanoi r _ Hol vagyunk ka?auz úr? _ kérdi

meg csen. . . . *desen. — Már Dombóváron. — Még csak ott?

1», szovo , ,zc ueK- . Sóhajt. Végtelenül hosszúnak tűnik az út.- hogy a l.azing •"1 n:U r''° . s amikor megérkeznek, sírni szeretne. Mindenütt hígjai sem akarják, magukat ? r0OT és rom. Kiégett ablakok, kocsironcsok, feltépett ,|.-ni. A tengeri földeken/ találjuk ?ginek. Szétdúlt, széthulit élet.

j'“1’ most végzik n második kapá-J A házat, ahol fiáék laknak, bombatalálat érte. ’’*• * A fél házat elvitte. Az „épen” maradt részben laknak

Inkább ötször mint négyszer ka.}péterék. A szoba ablaka itt is deszkából, sőt az egyik >k - mondják a csoportok \sTVal csak összerakott tégla. Iszonyú hideg

M. T... , . J • é van itt is. De a gyerekeknek”, mert o csak így hívja

lf| rmljuk, hogy minden kapnia* J« -?őfcet> flzért mosolygós az arcuk.

“ip •' n,a2,aval több termest ered ) — Mami édes, hát eljött — öleli át a menye. —

.................... . ) Milyen nehéz lehetett az út.

'menütt v

idám énekszó, bizakodói — Minden nehéz —válaszolja csendesen.

I !ll'at. Az ősziek is -rendbe jöttek. ^ — Nem baj Anya, túljutunk majd. rajta. S meg^vUriak pedig akár, a rukorrcpál t látja, lesz még itt tAuiin élet, amilyen sohasem vált

szalad a táj. Olvasni kezd, majd később elalszik. <

Megérkeznek. Még elkap egy autóbuszt. Majdnemk . ,. _ _____.

Fé

le.rék házánál áll meg a kocsi. Kicsit mosolyog a szakszervezetek

féloldalas házon. Olyan mint egy színésznő, amint le- f mindennapos munkája, de a szakszerit magáró a festéket — mosolyog magában. Azt szervezetek gondoskodnak a mun- egyik fele, az egyik arca teljesen rendbehozva, ki-írások anyagi helyzetének és latestre, tatarozva. A másik bizony még gyatrán néz J kásviszonyainak javításáról is. ki. De Kovácsáé most már tudja, hogy azt is kiszépí- \Ezen a téren hatalmas lépésekkel tik hamarosan. Mert minden úgy leit, ahogy Péter Jkell előbbrejutnunk. mondta. Uj, szebb élet fakadt a rofnokon. Azóta már? . matívar delegáció részvétel«

bútort is vettek a ..gyerekek”. Igaz, hogy részletre,{ A ^ Szolét SzakszVA«etek de mind a ketten dolgoznak és nem érzikmeg nagyon.\.r * ozov;e özaks-ervezetek

Gáborka napköziben van, este viszik haza. Még meg- í . °háresszusan nem volt hiaba- nézem most, mielőtt lefekszik — gondolja. ?\»aó. Azok a tapasztalatok, amePéteréic meleg szobában várják. A lámpa sárgás- flyeket szakszervezeteink vezetői rózsaszín fényében, olyan barátságos, olyan meghitt ?ezen a kongresszuson szereztek, minden. Gáborka fölé hajol. A kicsi piros arcocskával ? világos képet adtak egy haladót- édes álomban szuszog. ^tabb, a világ dolgozóinak élén jáLefekszenek. ö még nem tud aludni. Tele van aj tó hatalmas tömegmozgalomnak, a szíve melegséggel és hálával. Hálával a fiának és az * Szovjet Szakszervezeteknek rann- újjáéledt ország minden dolgozó Péterének, akiknek ikájáról. Ezeket a tapasztalatokat munkája nyomán majdnem halálából új, szebb életre ^itthon fel fogjuk használni hogy éledt a város, a vasút, a híd, az ország. ?előbbrevigyük az egész dolgozó

Lorenz Mária fnép, a szocialista cpitcs U^yét.

TnSSP