Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-03 / 101. szám

W9 MATOS 3 RSPtŐ 3 Az Ormányság a Népfront mellett A siklósi és szentlőrinci járás dolgozói, férfiak asszonyok, ifjak és lányok hatalmas tömegben vettek részt a vajszlói nagygyűlésen Kár a kora délelőtti órákban sűrű emberrajok lepték, el a Vajszló felé vezető országutakat. Szekéren, ke­rékpáron és gyalog igyekezett Vajsz­ló felé az Ormányság népe a Füg­getlenségi Népfront május 1-i nagy­gyűlésére. Népviseletbe öltözött fia­talok, felvirágzott, pöfögő traktorok és fényesszőrű lovakon nyargaló lo­bogó ingujjú legények tarkították a sorokat. Délelőtt 11 órakor kezdődött az összegyűlt tömeg felvonulása. A gyö­nyörűen díszített, vörös drapériá­val bevont emelvényről Lenin, Sztálin, Rákosi Mátyás, Dobi Ist­ván, Erdei Ferenc arcképe nézett le a táblákkal, zászlókkal felvonuló sokaságra, amelynek sorát a hon­védség és rendőrség díszszakaszai nyitották meg. Utánuk a Kákicsi Kiss Géza úttörőcsapat fegyelme­zett kis egyenruhásai, az általános iskolák tanulói, majd sorra az Or­mányság községeinek népes csoport­jai következtek: Luzsok, Zaláta, Piskó, Bogádmindszent, Hegy szent- várton, Csányoszró, Garé, Kisszent- márton, Máriagyűd, Siklós, Egy- hózasharasztl, Beremend, Nagyhar- siny dolgozó parasztjai, ifjúsági és tomegszervezetel, kisiparosai, párt­ki zászlókat lobogtatva. „A% ötéves terv a béke terve”, „Szavazz a Nép­frontra, a békére szavazol!” — fel­iratú táblák fejezik ki a Népfront melletti kiállásukat. Már közel egy órája tart a felvonulás és a szent- lórinci és siklósi járásokból ide- streglett parasztság még mindig végeláthatatlan sorokban közeledik. A gyöngyfaiak népviseletbe öltözött csoportjának világos színfoltja, majd s pedagógiai főiskola népi kollégis­táinak lendületesen, énekszóval el­tépő gárdája szakítja meg a tömeg félvonulását, azután ismét a közsé­gek jönnek hosszú sorokban, köztük Kémes dolgozó református lelkészük Vezetésével. Az út kanyarodójában feldübörög­nek a páprádi gépállomás trakto­rai. Lelkes tapssal köszönti a nagy­gyűlés közönsége a felvirágzott, mél­tóságteljesen elgördülő gépeket és külön megtapsolják az egyik von­tató női vezetőjét. A traktorok után szekerek hosszú sora következik. Fényesre kefélt szőrű, a tömeg zajától riadozó, gyö­nyörű lovak tanúskodnak az Or­mányság dolgozó parasztjainak fel- emelkedéséről, jólétéről. A kocsik után még mindig nagy tömegek özönlenek, most már két irányból is. Mire kezdetét veszi a nagygyűlés, Vajszló főterén és a beletorkoló széles utcákon talpalatnyi hely sincs üresen, emberek állnak szorosan egymás mellett, köztük rengeteg asszony, leány, az emelvénytől egé­szen a vasúti kereszteződésig, még a főtér közepén emelkedő emlékmű kis halmán is sűrű emberrajok szoron­ganak. Alig helyezkedtek el a felvonult csoportok, már hosszú sor áll az emelvény előtt. Ajándékokat hoznak az ormánysági községek. Vajszló asszonyai békét jelképező fehér ga­lambot nyújtanak át Aczél György elvtársnak, aki kioldja a szárnyait megkqto szalagot és a galamb fel­szabadultan száll végig a tér felett. Sorra hozzák ezután a hatalmas remkebekészült kalácsokat, a jólétet jelképező kocsikeréknyi fehér ke­nyeret, fehér bárányt, a. szőlőtermő vidékekről bort, a piskóták hatal­mas, tízkilós élő harcsát hoztiak, ormánysági háziszőttes és rengeteg virág tolmácsolja az ormánysági nép szeretetét és a Népfront iránti hűségét Aczél György elvtárs és Hidvági Tivadar alispán alig győzik átvenni a sok ajándékc4 Vojsiló papjai kiállnak a békéért Vincze György, a Kisgazdapárt vajszlói vezetőja lép a mikrofon elé, megnyitja az ünnepi nagygyűlést, majd Müller József vajszlói kato­likus plébános emelkedik szólásra. — Mint római katolikus plébános néhány szót kívánok Intézni a nagy­gyűlés impozáns tömegéhez — mondja. — Május 1 a munka nagy ünnepévé magasztosult a történelem folyamán. A munka Itt nálunk a békés épí­tés Jegyében folyik, 3 mint ke­resztény pap kívánom bogy ezt a munkát soha ne zavarja meg a romboló háború zaja. A tisztességes munka mindig meg­becsülendő, de a vérontás soha, a háború az emberiség legnagyobb szégyene. Végül Isten áldását kérte az or­szágban folyó becsületes alkotó munkára. A plébános tapssal fogadott sza­vai után Takács József református lelkész beszédében foglalkozott az országban eddig lefolyt hatalmas építő munkával. — A munka az élet törvénye — mondotta — s nekünk elsőrangú kötelességünk a munkáskezek tisz- teletbentartása. Mi a békéért har­colunk, nem a akarunk vérpntást, munkát akarunk, amely felemeli né­pünket. Az ország vezetői felhívták a népet: válasszon, hogy ezt akar­ja-e1? Mi azt mondjuk: szavazzon min­denki arra a frontra, ahol a bé­két szeretik, megbecsülik, mert a béka fenntartása Isten akarata és a ny akaratunk is,! Ezután a nagygyűlés résztvevői­nek viharos tapsa és éljenzése köz­ben lépett a szónoki emelvényre Aczél György elvtárs, a Független­ségi Népfront baranyamegyei el­nöke. torokgyíkban, mert nem tudták az or­vosi ídlsjélben. értesíteni. Most a kör- orvosok au‘.ö:i kopnak, a sok beru­házással, építkezéssel megszűntetjük i falu és város között a különbséget. — Mi azt mondjuk, a mi felada­tunk, hogy népünket a jólét, a bol­dogság útjára vezessük. A tapaszta­lai megmutatta, hogy mi történt kül­földön, ahol nem szövetkezett a dol­gozó parasztság. Amerikában 1941— 45-ig a hivatalos statisztika szerint 50.000 paraszti kisbirtokot árvereztek el. Mi emlékezünk a 30-as éves ne­hézségeire és azt javasoljuk, hogy fogjanak össze a dolgozó parasztok, szövetkezzenek. Javasoljuk, taná­csoljuk és segítjük ezt az összefogást. De a szövetkezés nem kényszer, a disznótor nem erőszak. Aki az önkém'iességet megpróbálj« bárhol a legkisebb mértékben is kényszerrel lecserélni, szembeta­lálja magát Rákosi Mátyás sza­vával, szembetalálja magát a Magyar Dolgozók Pártjával, a Füg­getlenségi Népfront teljes erejé­vel. Építeni akartmk, békét akarunk! 4mél Gy&rgys Iki a jólét, a szabadság és a béka mellett van, az a Népfrontra szavaz Aczél György elvtáp* a Népttnonr •«vében meleg szeretet el üdvözölte 1 ««mlőripci és siklósi járás dolgozó •épét, a gyűlés zömét kitevő ormány- *Agi dolgozó parasztokat és külön sze­gettel üdvözölte a parasztasszonyo­"7 Ez a« ötödik szabad május el­ejénk _ monctoft#- Rála « felszabadító nagy Szovjet- jalónak. most ötödször űnaepel- ®*íí • magyar dolgozó nép sza­badon a május• lét. W ^íyütt ünnepeljük a világ, többi sza- népeivel, együtt ünnepeljük azok- '5 a népekkel is, akik még a szabad­tér! csak most harcodnak. V" A mai május 1 külön jelentősé- & Mgy mához tó: hétre, 15-én ^ggyülési képviselőválasztások lesznek, a magyar nép urna elé já­rul, hogy szavazaiával hosszú évek munkájáról bírálatot mondjon éa meg­szabd az tótat, amelyen haladnunk kell. Arról kell dönteni, hogy helyestt-e az országén! 5 munkát, a földosztást, hazánk talpraáilítását, a népnyúzók eltávolítását a halalomból, helyesli-e az ötéves tervei és akirja-e függet­lenségiünké)., békénkéi? Akarja-e, hogy a szabad, boldog magyarok or­szága tegyünk? Mi megvagyunk győ­ződve arról, hogy a dolgozó magyar nép túlnyomó többségében a Népfront listájára adja le szavazatát, magmutatva, hogy őrt áll a magyar Független­ségi Népfront és nagy vezérünk Rákosi Mátyás mögött! 20­Fordulat történt as Ormányságban Ennek a környéknek ji népéről környéknek a ___ ,, ,- M évektől a feUzabadulásig év- j áíra megjelentek cikkek, könyvek ««ól beszélik, hogy it pusztul a j.f’ Utolsó éveit élj. Igazat mond­ta 1« ezek? Igen, hisz 1863-tól 1933- ,í 0<rOiáriyság 45 községében 18.000- !2,000-re csökkent a lakosság IílÜ* És ha Így tartott volna tovább, év múlva csak az öregek mc­■ »Ül ‘«ti. ír tudták volna, hogy ibt dolgozó ■fok éltek valaha. «*k? V°^ u °ka ennek a pusztulás­ai, dolgoznák eJől a földJaözjutást t^fpcsokkal zárták cl a nagybirto­kéi * Draskovics, a Benyovszky és uradalmak. És, hogy mi! *« * dolgozó nép az ő számufi­meg Szentegáton az Or­mányság határán a két temeí®. Az egyik temetőben Biederman báróék síremlékeket emeltettek megdöglött kutyáiknak. És nézzük meg ugyanakkor a cselé­dek és kisparasztok ül ölt-kopott te- mel.őjét! Ha a kutyájuk beteg volt, autón vitették Pes:re, ha ,i cseléd be­teg volt, nem volt orvos sohasem. Hogy itt felszabadiulás óta változás, fordulat történt, azt bizonyítja az is, hogy amíg 1933-ban a 45 községben 147 gyerek született, addig 1947- béo már 302, 1948-ban 415. Reméljük, hogy 1949-ben még több házon fog kelepélni a gólya és a száműző).! gólya az Ormányságon is kedves madár lesz. Gyarapodott a falu népe ^ ^hizonyitokuk, bogy szabad nép I&3W ' SÉH n ijanem alig van á^wat [.ud művelni. Nemcsak áUv erősödőit « dolgozó paraszt­tá alig van olyan szorgal" tis ’ becsületes par.»szriemt>er, hogy ji'Varapodott volna. fÍ5a,,vau Szentlörincröl Czapári Imre ^«t i ^ év óla nem trágyázott jW. .hapo-W, 6 holdat, nem volt «»‘■"ve, ina jól termő földije, három H tehene, lova és kocsga '»■> Borda József 50 évig Cíf| van, PBPU:i | vöt ^jan cselédje, hat (■ make "«SkA, Q 4 iöldet kapott és ő is * iáiét útján. Rl vannak a >vk'*í's', körül voltak zárva {JV «Ttokkal, amelynek kezében a Tpi. Az egész falu szegény 4 oszoltak, a falu gyarapodott, erősödött. És miauié?, annak köszönhetjük, hogy volt egy Párt, a Magyar Kommu­nista Párt, amely összefogta^ ha­zánk minden haladó erejét, kiszo­rítva fckróHokra a népuyúzó ura­kat a hatalomból, a hatalmat át­adva a munkásosztály, a dolgozó parasztság kezébe, így lettek a régi fő'spánok helyett munkás és paraszt főispánok, a dol­gozókból századosok, ezredesek, tá­bornokok. És parasz assozntokÍJÓl is kerülitek ki főispánok, munkásasszo­nyokból vállalatvezé ők, a munkás­ás parasztasszonyok ott iiinek kép­viselőháziján, a mi válaszíókerüle- .ünkben is sok dolgozó asszony van most képviselőnek jelölve. ■— Joggal neveznek bennünket a csodák országának azok, akik nem tudják, hogy mi az, amikor a nép ve­szi a kezébe a hatalmat és a vezet ést. Az egyik külföldi lap nz érdtezi: k« nyerte meg tnlajdphképen a háborút, a nyomorgó Franciaország, vagy pe­dig a szerinte dúskáló Magyarország? Feleletünk az, hogy Horthy Magyarországa elvesz­tene a háborút, de hála népünk­nek és Pártunknak, a magyar nép megnyerte a békét, Mindéi csak keidet ■— De nem lennénk népünk bizal­mára érdemesek, ha nem beszélnénk arról, hogy még vannak hibák is, hi­szen mindez még csak a kezdet. A? ország még nem tejjel-mézzel folyó Kánaán. A hibák közé tartozik, hogy a magyar demokrácia helyes és jó intézkedéseit félremagyaxázzák egye­sek, akik a faluban a kiskirálykod­nak, nem akarják tudomásul venni, — Amikor például a dolgozó pa­rasztság védelmére a falu néhány ki- zsákmányolója ellen kemény intézke­déseket hoztunk, hogy korlátozzuk őket. ne engedjük, hogy szabadon ki­zsákmányoljanak, akkor itudatosan, vagy öntudatlanul a reakció érdekét szolgáló emberek néhány helyen meg. próbálták ezt a mi végleges 6zöveí - ségesünk. a középparaszt télien fordí­tani. Mi azokkal, akik kiskirálykod­nak. akik a demokrácia intézke­déseit félremagyarázzák a legke­ményebben lépünk fel. — Most még hatalmasabb feladatok előtt állunk, mint eddig: az 5 éves terv megvalósítása előtt. Az 5 éve« tervben új ország születik. A mi me­gyénk külön büszke lehet rá, hogy Budapea? és Borsod mellett Baranyá­ban lesz az ország legnagyobb ipari központja. Hatalmas új város log épülni Mohácson. Ott, ahol most puszta marhalegelő van. olt öt éven belül új fürdőszobás lakásokkal ren­delkező házak százai fognak állni, kuli.úrházak, mozik és színházak és villamosok ’esznek. — Az ötéves terv. a falunak is. amely el volt zárv* a kultúrái éi, a civilizációtól, új éledet jelent. Bara­nyában is kigyúl a falvakban a fény, lesz (telefon. Csak az anyák tudják, hogy mtvej a községekben sem volt telefon és út, hány gyerek halj, meg — Alihoz, hogy az ötéves tervet megvalósíthassuk, népünk szorgal­mán, egységén kívül békére van szükségünk. Nem azért építjük fel százezrével a falusi házakat, hogy azok bombák áldozatai legyenek, nem azért építünk új városokat, hogy háború legyen, hanem azért, hogy boldogan, békében élhessünk. És nemcsak mi akarunk békében élni, hanem a világ dolgozói valameny- nyien. De vannak, akik nem akar­nak békében élni. A Draskovicsók, Majláthok, Biedermanok, Ullman- nok, a népnyúzók, akik azt mond­ják, bogy pusztuljon el a nép, mert hátha vissza tudnák szerezni a földet,, a gyárat, a hatalmat. — Ezek az amerikai halálnagy­kereskedők szívesen csinálják a há­borút, de visszatartotta őket eddig is és visszatartja őket a békeszeretö népek túlereje, a hatalmas Szovjet­unió, a nagy Sztálin vezetésével. Ez a túlerő tartotta vissza őket eddig is, ez védte a békék, Ezért kéül májas 15-én mind f magyar embernek és «sszonynak a békére szavazni, a Népfront lis­tájára, megmutatni országnak-vi- 1 ágnak, hogy mi építeni akarunk, juj békét akarunk! — Meg vagyunk győződve arról, hogy akiben a haza iránt, népünk iránt cseppnyi szeretet él, az támo­gat bennünket és mi bizton számí­tunk a néppel együttérző papok és lelkészek támogatására is. A Függetlenségi Népfront, a ma­gyar demokrácia, Baranya megye dolgozó népe elvárja a megye egész papságától, hogy nem lesz semleges, hanem eleget tesz ál­lampolgári köíe'ezetfségének és állást foglal p béke, népünk jóléte mellett. — Amikor azt mondjuk, hogy sze­retettel várjuk és elvárjuk papjain­kat, azt is megmondjuk, hogy Mind- szenty példája legyen intés min­denki számára. Senki sem léphet fel jólétünk, békénk, népünk üdve ellen. — Baranya vármegyét hosszú ideig a magyar reakció magáénak hitte, arról beszélt, hogy Nagy Ferenc és Kovács Béla hazája. Baranya várme­gye ma már nem a Nagy Ferencek, Kovács Bélák, Eszterházyak, Bieder» manók megyéje, hanem az a megye, amely képviselőjének választotta Kossuth Lajost és Táncsics Mihályt. Az a megye, amelynek siklósi válasz­tói azt "írták Táncsicsnak: „Hallj* kend Táncsics, mit sem ér a szabad­ság föld nélkül.“ Falvaink százaiba« látjuk, hogy Kossuth és Táncsics megyéje lettünk újra. Május 15-én feltesszük a kérdést, hogy mi a jobb: a szolgaság, halál, pusztulás, nagybirtokosok uralma, vagy földosztás, újjáépítés, néphata­lom, a dolgozók boldogsága? Aki helyesli * függetlenségei, az újjáépítést a dolgozók hazáját, a földosztást, helyesli azt, hogy bőség, boldogság szabadság le­gyen hazánkban, aki » béke meg­védése mellett van, az egy em­berként szavaz le május 15-én a Népfrontra! Abay-Nemes: Vallásos ós hazafias kötelesség a Népfront támogatása Aczél elvtárs beszédét többször sza- kítota félbe a nagygyűlés hallgatósá­gának éljenzése, tapsa. A taps elülte után Abay-Nemes Oszkár, egyházme­gyei főügyész, a Barankovics-párt volt országgyűlési képviselője szólott az or­mányságiakhoz. Bevezetőben kijelen­tette: — A Népfrontban való szereplésemet mélységes vallásosságom és hazafias­ságom indokolják. Határozottan kije­lentem, hogy mert e két felfogásom, érzésem biztosítva látom, azért állok itt, mint péesegyházmegyei ügyészi cí­met viselő magyar ügyvéd és ezért emelem fel szavam a Népfront tag­jai sorában. — A Barankovics-pártban mélysége­sen csalódtam. Csúfos becsapásnak lettem magam is alanya. Egy minden­felé szurkáló, egyéni érdekeket hajhá- szó, kapitalista pénzcsoportok reakciós érdekeit szolgáló társaságba kerültem, amely nemhogy keresztény világnézetet nem képvise't, hímem attól olyan messze állott, mint Makó Jeru­zsálemtől. Tudatában vagyok annak, hogy magam is részesévé váltam a becsüle­tes magyar tömegek félrevezetésének. — A Barankovics-párt, midőn nyil­vánosságra került igazi szándéka, ön­magát feloszlatta és a Párt volt vehe­tője saját társait Is becsapva, külföld­re szökött. Nem magyar ember az, aki meg­tagadva hazáját, piszkos anyagi érdekekből idegen zsoldban éh Áruló mindenki, aki olhagyva hazáját, külföldi rádiókon keresztül igyekszik a magyar népet érdekével ellentétes ma­gatartásra bírni. — A vallásszabadság feltétlen biz­tosítása benne van a Népfront programjában, ha nem volna benne, én mint katolikus egyházmegyei ügyész, egy pillanatig sem lehetnék a Népfront tagja. Rá kell azonban mutatnom arra is, amjt egyik nagy katolikus államférfi hirdetett: „A hitünket Rómától kaptuk, de a politikánkat idehaza csináljuk." Ezzel a mondattal azt akarjuk kife­jezni, hogy mi elfogadjuk a szent­szék tanítását hitelvi kérdésekben, * politikánkat azonban csak a magyar nép reális érdeke, a magyar haza törvényei, a magyar viszonyok szab­hatják meg. — Békében és függetlenségben kí­vánunk élni, hogy az ötéves terv, célkitűzéseit megvalósítva * szebb, holdogabb magyar életet kialakíthas­suk. Aki nem vak, látni kényszerül a hároméves terv csodálatos eredmé­nyei, a magyar élet megújulását, aki ismeri az ötéves terv nagyvonalú el­gondolásait és a Függetlenségi Nép­front programját, maga is meg akart­ja valósítani, az vallásos és hazafias kötelesoégd* nek kel, hogy tekintse * Nép­front támogatását. Hídvégi Tivadar: SazíVveMÓlehhol állunk a Népfront melleit Abay Nemes Oszkár beszéde után Hidvégi Tivadar alispán,.a Kisgaz­dapárt megyei elnöke szólott pártja árulóiról, akik becsapták és tévútra vezették a dolgozó parasztságot. A harc a Kisgazdapárton belül, ha hosz- szú ideig is tartott, de végre eldőlt és pedig a parasztok javára. — A mi győzelmünk már biztosan megmutatkozik, mert az öntudatos magyar munkásság testvéri meleg kézszorítással azt hirdeti az egész világnak, hogy e hazában a nép egy­másra találva menetel előre a fejlő­dés útján és magának építi országát. Ez a testvéri kézfogás minden igaz hazafiban fel kell, hogy ébressze az elmúlt idők szomorú emlékeit. Bátran és határozottan megmondjuk, hogy a sók szenvedésnek gyümölcsét akar­juk most megérlelni és ssfwel-létekke] minden mellék- gondolat nélkül odaállunk azok­hoz a* építő erőkhöz, akik * Nép­fronton belül nemzetünket új életre keltették, a vesztett háború mély szakadékéból kiemelték és meet nem délibábos ígéretekkel, hanem téliekkel mutatják azt, hogy mit kell cselekedni, ha * há­zában boldog, jómódú, eröa és megelégedett népet akarunk élet­re hívni. Ebben az építő munkában ott áll a* élen a Magyar Függetlenségi Nép­front Országos Tanácsának elnöke, * dolgozó népért minden áldozatra kész nagy államférfi, Rákosi Mátyási Hídvégi Tivadar szavai után Vin­cze György zárta be a nagygyűlést) s befejezésül valamennyi résztvevő; elénekelte a Himnuszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom