Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-25 / 120. szám
1949 MÁJUS 25 NAPLÓ "»»->■ T" 1 d elsozék érdekében gazdálkodott a város A törvényhatósági bixGttság rendkívüli közgyűlésén elfogadta Pées zárszámadását Becs város :örvendő!<5sági bízok- ca kedden déhítá® rendkívüli köz- '2ést tartó jt, amelynek legfőbb tár- 9 2 város zárszámadásának ét pó - iüégveíésének élckerjesz'.ése Volt, közgyűlést Krancz Pa! eJvtárs poJ- ímester nyitotta meg. Dr. Lajos Jóéi elvtárs tanácsnok a közgyűlés eíé "a a zárszámadást. Beszámolt arról, gy a hároméves terv első ragvobb kaszában, az 1947 augusztus 1-tő! 13 december 314g terjedő időben i terv minden egyes tételét meg- ’’dösítótták. — Ennek ellenére 1 >241,000 forintos zárszámadási felesleg mutatkozott a S4 milliós költségvetési végösszeg mellett. . sreiíe, hogy ez az összeg nem ^takarításból,, vagy valamely bénító«} tétel kihagyásából származó't. Mm ai elöirányzotónál jóval megvédett bevételekből, á 49-es év várható bevéteíeiaek béásáf a megemli térte 1 szépen fejlődő autóbuszüzemnek 1 17 hónap alatt elért negyedmil- liós bevételét. seroétfuvarozó üzem, amely a most ^jfsrett zárszámadásban még delfts vök, ebben az évben már teái fogja kiadásait. ^ zárszámadás be® a -Magyar Dolgo- ! Pártja névében. Feiezán Ajidor vá- j párítitkár eJvtárs szólt. — Egész gazdaságé óié“ ttokét — mondorta többek között a tervgazdálkodás, a poCíti’Kai és gazdasági eredmények jellemzik. Ez tapasztalható városunk élé'ében is és ez egyedül annak a győzelemnek köszönhető, amelynek eredményeként a Magyar Dolgozók Pártja kiszorított» hadállásából az ellenséget a városvezetésből és itt is kezébe ve te a vezető pozíciókat. A város élére. olyan ember: állított, aki egész eddigi magatartásával kiérdemelte a munká-oszáy bizalmát és személye btzfosi ók arra, hogy- Pécs városában mindén a dolgozók érdekében törölik. (Taps). Rész'elcsen felsorolta ezijtáín a hároméves terv eddigi eredmények a városfejlesztésben, majd Így folyatta: —• Pécsett megvalósult Pártunk jelszava, hogy a közigazgatás a dolgozó népé. Pécs városa a dolgozók városa leit és annak minden intézkedése és beruházása a dolgozók érdekében történt. Ennek a 17 hónapnak gazdálkodása a dolgozók érdekét tartotta szem előtt és biztosította kulturális, szociális és gazdasági felemelkedésüket. Emellett nagyi gármesterének és munkatársainak. A zárszámadást Pártunk nevében elfogadóra és kívánom, hogy a város élenjárjon a szocializmus építésében. A szakszervezet nevében dr. Simor Pál elvíárs szólalt fel. Részletesen foglalkozott a város üzemeivel, szóvá tett néhány hiányosságot, de elismerte az üzemek eredményes munkáját és fejlődését. Különösen kiemelte az autóbuszüzem dolgozóinak nigysrerü munkáját. Ö is elfogadta az-elszámolást. Ezután dr. Lajos tanácsnok beterjesztette a pótköltségvetést, amelynek összeállítását részben az időközben történt íiletményemelkedések, részben újonnan felmerült városrendezési tételek tettek szükségessé. Ez utóbbiak között két utcanyitás, a Nagypostavölgyi út útszélesítése és több útjavítás szerepe! és .végeredményben a 460.000 forintfedezet " biztosítását tette szükségessé. A tárgysorozat utolsó jelentősebb pontja a kormányintenciók szerint megalapítandó díszkertészeti községi vállalat veit. A tárgysorozat pontjait a törvényhatósági bizottság elfogadta, maid Még 1949-ben felépül a mohácsi iparváros lakónegyede ban hozzájárult a város fejlődéséhez. | néhány személyi ügy le tárgyalása után Köszönetét mondott ezért a város pol; | a közgyűlés végétért. Összespóroltunk magunknak egy konyhát* A nyereségrészesedésből üzemi konyha épül a Zsolnay-gyárban- Megyek a „Ssolnay-étkezdébe“ eddig kesernyés gúnnyal iolnay-gyáx munkásai ebédidő táI -Zsolaay-étkezde“ ugyanis eddig -edina lejtője volt. Jó időben oda 4 lei a munkások, hogy eliogyasz- k szerény ebédjüket, amit vagy lukkal hoztak, vagy a család vágyik tagja hozta el munkahelyük. Mert valódi étkezdére mindeddig II tellett a Zsolnay-gyárnak. ■ Nem liba azelőtt nem termelt, volna jéggel, hiszen akkor miből épült áa. a gyár. parkjában emelkedő Csakhogy okkor a nyereség©! a étkezde, hanem ilyen és hasonló épiíesére, nem a munkások “Are, hanem a maguk fényuzésé- [ és drága szórakozásainak biztosa fordították a tőkések. ®hén az évben történt meg elő- hogy a gyár nyereségét nem a vágták zsebre, hanem a dol- As államának jutott és ebben az As kapják vissza, életükben elÖ- gyár nyereségét maguk a munforintot kapott vissza a tz első évben befizetett irrere- ^tósedésből. Ebből 5.SA9 forintot yw a legjobb dolgozói kaptak v «.ESS forint pedig mermmdt- yy is a munkások kap iák. Még- r/i ?^V3D formában, amilyenben a "bjukön serit, amelyen formá- (1.-“gtóbb.itik -kívánságát tóljetiM- konyhát kap a gyár a S.8S3 r^.íŐL Igen komoly és fontos ^.éraa szűnik meg ezzel. A mozik mai masara Apollo IJtlEASEVSZKIJ alakiUaval SZVERDLOV (A SZABADSÁG HAJNALA) ^»dásoks 5, 7, 9 órakor. Hí, NIÄ IMO-ik fihnlitogaJé ajiadé- Upja ai „Ifjú Cári»" c. rayányt. ‘íJ-eier regénye. Magyarul beszél! *£Ju gárda ^ í1ícjb és iel óris műsor. k,id»1«: 4 és fél 8 ó. to, « B K 5 szünnap „Ä holnap csütörtökön: á» PAN, or utolsó mohion — Mert nem midegy az — mondja Csordás Mihályné, aki éppen a préseiében, a gép mellett ülve fogyasztja el szegény ebédjét ;— nem mindegy-, hogy az ember mit eszik. Ma kedd vám Én vasárnap főztem utoljára. Vasárnap főztem előre három napra válót, hogy mégse kelljen munka közben száraz koszton élni. De.ez a harmadszor melegített ebed már nem olyan, mint a friss. . — Még télen valahogy meg lehet ésínáJni — mondja. Hadrévi Albertné, — mert akkor eláll az étel. De ilyenkor nyáron a melegben , megromlik, megsavanyodík, elrontja az ember gyomrát, szóval igy nem igen lehet megélni. — Képzelje, el — mondja psor- dásné örömmel — ha meglesz az Üzemi konyha, mindjárt nem lesznek ilyen gondjaink. .Jobban megy a munka is, ha jót eszik as ember. Egyelőre még nincs üzemi konyha. így a munkások minden, délben elmondanak egy nem éppen hízelgő strófát a .Márta nagysága” takarékosságáról és letelepszenek egy-egy ládára vágj- éppen a munkaasztalra és ha itt-ott egy kis ' porcé! Ián massza is tapad a kenyérre, megszokott mozdulattal törlik le a nagyját Légrádi Imréné is így ebédel. Kis csomagját a még nedves porcéi!án- szigetelők közé terítette, kezén még fehérük a massza megszáradt pora. — Miért pont mi legyünk az utolsók — mondja méltatlankodva — egy ilyen nagy üzem? A többiben már mindben van üzemi konyha és étkezde, is.. A, Bőrgyárnak is van, a Dohánygyárnak is, a Magasépítőnek is. Most' aztán nálunk is lesz. Mi magunk kerestük' meg hozzá a pénzt, most nem viszik el holmi tőkések. Magunknak csinálunk belőle ebédlőt. Maguknak csinálják a magukéból. Ez a legnagyobb büszkeségük. Büszkék is lehetnek rá. De örülnek is neki valamennyien. Még alig határozták el, hogy a nyereségből konyha lesz, máris háromszázan jelentkeztek, hogy onnan akarják hozni az ebédjüket. Nem kis dolog ez a konyha. Nyerges István is art mondja: — Sokkal jobban megy majd a munka, nemcsak azért, mert jobbat ehetünk, hanem azért is, mert látjuk, hogy érdemes dolgozni. Ebben a ' negyedévben összespóroltunk magunknak egy konyhát, a következő negyedévben pedig újból lesz nyereségünk. Lesz. erről majd mi gondoskodunk és akkor (.alán már étkézde is lesz, nem kell a műhelyben lábosból enni, szép tiszta helyiségből tányérból eszünk majd. A tányér nálunk amiig; sere nagy goad. Érdemes, volt.,. Igaza van Nyerges elvtársnak. És ezután mindig érdemes lesz, mert a nyereség ezután mindig a dolgozóké marad. Sőt mindig több lesz ... Darvas József építés- és közmunka- ügyi miniszter, Fodor Gyula államtitkár. Perényi Lmre, a Magasépítési Tervező Intézet igazgatója és több szakember hétfőn megtekintette a mohácsi építkezéseket. • Amint a mohácsi kombinát tervei elkészültek, Mohácson azonnal megindulnak az építkezések. A magyar ipar történetében most először kezdődött ilyen nagyarányú építkezés és először történik meg az is, hogy tervszerűen előre gondoskodnak az építkezésben résztvevő dolgozók lakásáról és szociális ellátásárÓL A mohácsi gyártelep építésének megkezdése előtt elkészül a gyár lakónegyede. Az építkezések ideje alatt itt h.gnak lakni családjukkal az épitömun- kások. A mohácsi téglagyár évi nyolc millió téglát, cserepet és födémtéglát gyárt. Már készen van az 5 km hosz- szú iparvasút, amely az építkezés helyére szállítja az anyagokat. A tégla-; gyá> mellett épül az új kikötő. A kikA* lóból a kavicsot, homokot és cementet szintén iparvasút szállítja rendeltetési helyére. Az ötéves terv folyamán épülő új ’ mohácsi ipartelep nagyobb le$z a v4rgs jelenlegi területénél. A gyár és a város között ezerhűl» das területen tuár építik az új mohácsi lakónegyedet Mohácson ma már nincs egyetlen sági-' kanélküli sem. 1949-ben 4.000, a következő évben 10.000 építőmuakás fog dolgozni az építkezéseknél. Még ebben az évben 19 két, Sietve háromemeletes ház építését f^jegßc be Mohácson. K<S - és háromszobáe ös&zkomiocvK lakásokban laknak majd családjukkal Mohács dolgozói. Háromszáz szoíy* kényelmes munkásszállót is építenek t dolgozók számára. Pénteken áii a rögtenítélő bíróság elé at pécsi betörővezér A két év óta Pécsett és- a.z ország több vidéki városában — főként, falbontás utján — elkövetett betöréses lopások föcinkosát, Bán Károly 24 éves pécsi betörőt a pécsi rögtön- ítélö bíróság 27-én, pénteken vonja felelősségre. Az ügyészség rablás és íerrverrejtegetés büntette miatt emel vádat a betörövezér ellen. Bán Károly és bandája az utóbbi öt év alatt követte el a legtöbb betörést Pécsett. Bűntársa Szabó Sándor 23 éves betörő jelenleg még szökésben van, a banda orgazdái közül a nyomozás során őrizetbe vették Ugiik Lászlót és Egük Lászlónét. A bűnügyi krónika az elmúlt években csaknem minden hónapban foglalkozató Bán Károlvék bűntetteivel. Hoszszü idő óta loptak, raboltak, nagyobb „eseteik“, az OTI, a MÁV KűímyJi, az 5. postahivatal falbontása, a Népbolt, a. bányász szövetkezet betöltései lopásai, a Tabakó-féle rablás, majd a fonyódi falbontás és a gyöngyösi betörés. A betörök bünlajstgoxnan az eddig felderített esetek közül IÁ rendbeli betöréses lopás, három kísérlet, és egy rablás szerepel Bán Károlyt. nemrégen Pécsett a vásár.ténan h őrlop ás közbeB fogta el a rendőrség. A monstre statáriális tárgyalás iránti nagy érdeklődésre való tekia- tettel a rögtőnitélő bíróság a törvényszék főtárgyalási nagytermében tárgyalja Kju Károly ügyét. 1500 lé forintért 4500 hamisa! ajánlott fel a hivatásos pénzhamisító Madár Mihály nyug. körjegyző és rendőrnyomozó pár nappal ■ ezelőtt együtt borozgatett Ott 'Ferenc szálán- tai bércséplővel, aki elpanaszolta, hogy pénzhamisító jelent meg nála és felajánlotta neki,, hogy. egy jó 100 forintosért 3 darab hamisat ad. Ott Ferenc még a?t is állította, hogy a pénzhamisítónak 1500 forintot adott át, de az ezért járó 4500 „forintot'' még .ma sem kapta meg. A rendőrségen -kihallgatták Ott Ferencet, aki hol erö'sítgette. hogy átadott 1300 forintot a pénzhamisítónak, hol meg tagadta. Állandóan ellenkező' vallomásokba .keveredett. Időközben előállították Mónus utca 9. sz. alatti lakásáról Varga Gyula 56 éves hétszeresen büntetett hivatásos pénzhamisítót. Varga őszhajú, csontkeretes szemüvegű és tiszteletetkeltő külsejű ember. kívülről semmi jel sem árulja el, hogy szenvedélyesen szereti a hamis pénzt. Egyelőre tagadja, hogy rendelést vett volna fel Ott Ferenctől. Az eljárás az ügyben még folyamatban van. Kibővítik as építőipari középiskolát A pécsi építőipari középiskda rr.Qg* lehetősen szűkös elhelyezésben műkő* dik a Bástya utca sarkán lévő épületben. Mint értesülünk, ezen a helyzeten most változtatás történik, mert még a nyáron toldaléképületek hozzáépítésével bővítik az iskolát. A bővítés kétirányú lesz, egyik a Bástya utcai udvarré- szén történik, míg a másik a Majoros- sy Imre utca felől a szomszédos ház megvásárlásával és átépítésével. A tervezett bővítés mintegy 6 tantermet, je» . lent az iskolának és ugyancsak j'eleQjáfl állomása annak a programnak, amely gyökeresen Új alapokra bejyeci a pófi*4 iskola Yisaznyokat. Á régi bajok eltűntek új, jobb világ van a „SLalkában Nem is-olyan regi — csak két éves ■— újság került s kezembe. 1947 augusztusában ez volt egy cikknek a címe: „A kisinas is ember, ' mégis emberhez méltatlan körülmények közt dolgozik és tanul a jövő iparosa.” Alcím: ..Sokkal több tanoncnak is helyet adhatna, de még jelenlegi, 45 lakóját sem tudja rendesen ellátni a városi tanonc- otthon.”' Egy pár mondat a cikkből: Any- nyi fizetést sem kapnák, amennyibe az ellátás kerül. 9Ö forintért kapnák kosztol a városi konyháról, keveset és • rosszat. Reggelire az előző napról maradt rántottleves van, legtöbbször már megsava- nyodva kerül az asztalra. Tejet soha nem is Iáinak. Egy vasesztergályos inasnak réggel 7-től este 7rig van a munkaideje, de túlóradijat egyáltalán nem kap. Nincs könyvtár, nincs sportlehetőség, asztalitenisz ugyan van, de nincs ping-pong labda. 'Az asztal hosszában csörögnek, a kanaJak. Az egyik, fiú SzlT egyen- ruhában van, a másik munkaruhában és igy tovább váltakozva. Az ebéd kitűnő, itt főzi a szakács. E tárgyban ■— többoldali biztatásra -— a légifjobbat, Gábor' Lajost kérdeztem meg. Az „élkajást”, igy hívják i.ft, rpe-Yt, kOYtjf rrtpiyfrozufl* tolva, vagy éppen ezért, hat tányérral eszik a makostesztából. — Reggeli: tejeskávé, vajas kenyérrel — mondja ísüIóqó izeinekhel. — Vasárnap még libahús is van, meg sulttészta. Az „elkajázon” látszik, hogy nem bánná, ha már vasárnap (ejuie. Az ebédtől eltekintve különben bognár- inas és szülei újgazdák.. Az Állami Zalka Máté tanonc- otthon — most ez a neve — valóban otthona hatvan tknoncnak és ifjúmunkásnak. — Nem kell messze menni — mondja a 18 éves Papp Sándor,'a titkár — elég, ha a magam sorsán mérem le, mennyire megváltozott az életünk. — Mikor árván maradtam, úgy éreztem, elkezdődik az árvasors, az éhezéssel, nélkülözéssel, pofonokkal. De nem. Nekem és nekünk nagyon, nagyon sokat adott a demokrácia. Nem élek már egyedül és már előre félek, ha felszabadulok, milyen rossz lesz elhagynom az otthont és a fiúkat. — Nagyon megváltoztam. Semmi felvilágosodás nem volt bennem. Ma már mindannyian mások vagyunk. Azok, akiknek vannak szüleik, mikor hazamennek a falujukba. már nem csak a lányokkal törődnek, hanem az ifúsággal foglalkoznak, nevelik, oktatják őket. « 1947-ben ezt mondta Váss József műszerész ianonc. ,23 forint a heti fizetésem, és ha kifizetem az eUé-tdst. akkor ruházkodásra. izirakozásra éppett két farín, tóm marad. Most már jóval több a tanonc fizz, tése, de ha akármennyi! Ls kap, akkor. is csak. a fizetése negyedét vor^jgje le qz ellátásra. Vass József különben egyike a tizenkettőnek, akik a Ec&- sutk Akadémiára mentek közülük, katonatisztnek. — Mindannyian nyolc órát dolgpzunk — mondja az örökmozgó Bálint Józsi, a leendő szabósegéd, — „Klassz“ könyvtárunk is vau, spon- tolunk is, zenekarunk sem. játszik hamisan, de ha énekelünk, akkor néha van egy kis félrefogás. Elsténként össze jönnek a fiuk a társalgóba. Itt. a faliújság, .Vajda János rajzolta a díszítéseit és ő festette a művészi Zalka Máté képet is. Gép» kocsiszerelö és a nehéz franciakul- csők után jól áll a kezében az ecsetA társalgóban sakkoznak, nélja a harujóniumon játszanak, majd pontos időben aludni térnek, mert. rend van, önkormányzaton alapuló önkéntől, de szigorú rend. Kivétel is van, mert Csépe Józsefnek nem kell korán lefeküdni, ő éjszaka tanul, a dolgozók iskolájában készül vizsgára. A szemén is látásik — mikor erről beszéli — hogy meqy- nvire szeret tanulni. A ,Zalkábmu új világ, jobb világ van. A régi bajok eltűnteje és az ifjú' ság, a munkásflatglok emberi faáruimé nyék között készülnek a jövő nagy feladataira. Két év alatt ám fokos szögben megforduld itt az élet. Igaz, hogy a két évből tizenkét hónap a „fordulat éy€‘ polt.
