Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-22 / 118. szám

Vasércet találtak Zengovárkony határában Magyar parasztküldöttség utazik a Szovjetunióba A pécsi dolgozók emelkedő életszínvonaláról tanúskodik a város zárszámadása A külügyminiszterek tanácskozása előtt Hétfőn Párisban összeül a kül­ügyminiszterek tanácsa. A berlini forgalmi korlátozások megszűnte- léséről hozott döntéssel egyidöben határoztak így a Szovjetunió és a nyugati hatalmak megbízottai. A békére vágyó embermilliók a világ minden táján a háborús lidércnyo­mástól felszabadultan köszöntőt­ök a legélesebb kérdésben, a Ber­lin ügyében történt megállapodást, le még ennél is nagyobb őrömet keltett az a hír, hogy május 23-án, másfél évi szünet után, újból 5sz- öeülnek tanácskozásra a külügy­miniszterek. Hétfőn ismét Paris [elé fordul az emberiség tek'ntete, ib reménységgel és bizakodással. Minek köszönhető a külügymt- “fszterek tanácskozása, mi kény- fceritette úfból a zöld asztalhoz te imperialista politikusokat? Wert, hogy ez a fordulat nem az •merikai fegyvergyárosok, az an- M rabszolgatartók, a francia bá- ®yászgyilkosok szfve szerint való, a napnál is világosabb. Nem **ok akarata győzött, akik az dombomba vélt monopóliumával hetvenkedtek, akik saitóban és ^dióban nyíltan fecsegtek egy ^előbbi új világháború szűksé- íességéről, akik már stratégiai ter­eket szőttek a nyugateurópai né- öek bőrére, véráldozatára pályáz­A SzovfetwnfB mindenkor Iré­nen állott a vitás problémák tísz- Özására, mindenkor hajlandó volt t népek jogait tiszteletbentartó, fékéit védelmező megegyezésre, rajta múlott, hogy a külügy­miniszterek tanácsa másfél évig ^tízben sem tett kísérletet a í’fndióbban élesedő ellentétek le- tt>0*pf fására. Május !8-án volt egy w^fendeje annak, hogy Sztálin ^tlace-nek írt híres levelében lé­legezte* „A szovjet kormány úgy hogy a gazdasági rendsze­rben és világnézetekben fenn- különbségek ellenére ezeknek » Rendszereknek együttélése, a *(Jvjetuniö és az Egyesült ÁHa- r?k közötti véleményeltérések bé- rendezése nemcsak lehetséges, r feltétlenül szükséges is a világ­on érdekében." t ^ztsTrn ismételt figyelmeztetése, 4 **ovjet kormány többszöri kez- .ÍJkényezése nem volt elegendő bogy jobb belátásra térítse ffkat az elvakult és elvadult pó­lusokat, akik nem országuk népe, hanem csak egy terjeszkedni vágyó kapita­lst® réteg megbízásából töltik be J*tségeiket. Több kellett, még &6sahlj ám egész eddigi po­fájuk csődje, hogy újból a sírna t^mácfaf nyelvet válasszák a j^&tJan háborús fenyegetőzések Jjpderfflt, Sogy Sztálingrád Kö- U n«m lehet megijesztem, a srov- SL**ép nem fertőzik a gyenge közé. A Szovjetunió a ^j^'íék hangos eröszakoskodásá- v. szemben az erősek magabiztos ^Hlíalmával lépett fel, azzal a e^?th«taflao szilárdsággal, ami inJ*a minden népére tá­l^kodó Socialist a országnak Lft a sajátja. Bebizonyosodott. a Szovfetumó vezette béke- 4 ki°n n’t,csen®k rések. Imet még tyjy^nemilTTós Magyarország is 6,1 külföldi beavatkozást — >or Mindszenty-ügyröl, akár a ^ kiások ellenörzéséTÖl volt bátran, szabad néphez mél- a ö.ásított vissza. W , Gefront a felédobott kesz- ’Yvette és a provokálót meg- »> ^'ásra kényszerítette. Ez volt bL, Nyomós ok, amely a külügy- SjV^teri értekezletet másfél évi ”*t után lehetővé tette. A nyu­gati hatalmak képviselőinek úgy kell leülniők a zöld asztal mellé, hogy amikor széküket elfoglalják, ezzel a hétköznapi cselekedettel már elismerik eddigi politikájuk vereségét és ami ezzel egy: gyen­geségüket. Az imperialista agresszorok nem vágnának mosolygós képet az ed­digi vicsoritás helyett, ha ezt a kényszerű mosolyt nem erőszakol­ta volna rájuk a békefront és sa­ját népeik akarata. A nemzetközi politikában nem állott volna be fordulat, ha az 1947. szeptemberi varsói értekezleten a népek füg­getlenségének és békéjének védel­mezői, a kommunista pártok nem határozták volna el a béketábor hatalmas, de szervezetlen erőinek összefogását- Az azóta aratott győzelmi sorozat az, amely nyílt küzdelemben — de több fronton fegyveres harcban is — szét­zilálta a fegyvergyárosok frontját, kiütötte a bűnös csóvát a világ- háborús gyújtogatok kezéből. Az imperialisták nevetségessé próbálták tenni a párisi világbéke- kongresszust, amely 600 millió ember nevében kiáltott megálljt feléjük, kezdetben lapjaik eldugott helyein, mint jelentéktelen ügyről számoltak be a kínai néphadsereg harcairól és a hasonló, számukra rendkívül kellemetlen nemzetközi eseményekről. De a tények most is makacs dolgoknak bizonyultak. Azóta kénytelen-kelletlen tudo­másul vették, hogy a párisi világ- béke-kongresszus nem a harc kez­dete, hanem a békéért folyó küz­delem egyik kiemelkedő állomása, eredménye volt s egyben kiinduló pontja az -előttünk álló új nagy győzelmeknek. Tudomásul vették, hogy az emberiség történelmében a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után kővetkező legna­gyobb esemény a világ legszámo- sobb népének, Ázsia vezető biro­dalmának, Kínának felszabadulása. És ezekhez a már kibontakozott, világraszóló eseményekhez hozzá kell számítaniok az új viharok elő­jeleit, azokat a villámlásokat, ame­lyek a sötét kapitalista égboltot hirtelen fénnyel vonják be. Auszt­riában épp a napokban, évek óta nem tapasztalt, hatalmasarányú tüntetési hullám indult el a nyo­mor kormánya, az amerikai zsol­dosok ellen, Olaszországban két­millió földmunkás indított sztráj­kot, Franciaországban újból fellán­goltak a hősies bérharcok. De az imperializmus fellegváraiban is újabb népmozgalmak intik a tőkés kormányokat, hogy saját népükre ' sem számíthatnak. Kanadából ten­gerészsztrájk indult ki, amely át­csapott Angliára és maga mellé állította a holland matrózokat is, a haditermelésben annyira számot­tevő detroiti Ford-üzemekben megállt a munka. Hiába, ez az a kor — mint ahogy Molotov mon­dotta — amikor minden út a kom­munizmus felé vezet. Ilyen hely­zetben hamarosan lecsendesü! a hetvenkedők lármája és ha még tovább is zajonganak, az úgy hal­latszik mindenki fülében, mint az üres hordó, ha kongatják, A berlini megegyezés volt az első gyümölcse az imperialista po­litika csődjének. Most a külügy­miniszterek értekezletén ugyan­csak a németkérdés kerül az asz­talra, a világbéke központi prob­lémája: megszületik-e az az egy­séges, demokratikus, nácimentes és lefegyverzett Németország, amelyet a yaltai és potsdami ha­tározatok imák elő és amelyek­hez a Szovjetunió ragaszkodik vagy a kettéosztott Németország nyugati feléből u^ródn-^ka vál’k a Szovjetunió és a népi demokráciák Visinszkij vezetésével a szovjet delegáció megérkezett Párisba Hétfőn kezdődik a külügyminiszterek tanácskozása Hé:főn, miújns 53-án kezdődik Párté­ban, a TaJIieynand-palotában a külügy­miniszterek tanácskozása. A palotát előkései ették már a külügyminiszterek tanácskozására. Százötven résztvevőre számítanak, a tanácsadóikat, titkárokat. harminc fordító-, huszonnégy ügyve­zetőt és tisztviselőit és körülbelül üt­vén gépírómat is beleszámítva. Andrej Vwinszki], a Szovjetunió kűl- ügyminisz ere már elindult Párisba, ahol hétfőn kezdődők a külügyminisz­terek tanácsának értekezletei. Lapzártakor jelentik: Visinszldj szov­jet külügyminiszter szombaton dél­után kíséretével megérkezett a Pária melletti repülőtérre. Ugyancsak meg­érkezett Bevin angol és Acheson ame­rikai külügyminiszter Is. A MOSZKVAI KIÁLLÍTÁS a magyar nép sikereiről tanúskodik Ünnepélyesen megnyilolták a Szabad Magyarország Ipari kiállítást Moszkvai jelentés szerint szom­baton délben ünnepélyes külsősé­gek között nyílt meg a szovjet fő­város legfestőibb helyén, a Gorkij­ról elnevezett kultúrparkban a Sza­bad Magyarország ipari kiállítása. A kiállítási csarnok bejáratánál már jóval a megnyitás után sok vendég gyűlt össze. Nagy számban jelentek meg a szovjet gyárak és üzemek igazgatói, a szovjet társa­dalom kitűnőségei, megjelent Mikojan miniszterelnök- helyettes, Mencsikov külkereske­delmi miniszter és a szovjet gaz­dasági élet sok más vezető tagja. A kiállítást szovjet részről Nye- szterov, a Szovjetunió kereskedelmi kamarája Igazgatóságának elnöke, magyar részről Rónai Sándor ke­reskedelem- és szövetkezetügyi mi­niszter nyitotta meg. Nyeszterov megnyitó beszédében a szovjet gazdasági és társadalmi szervezetek nevében melegen üdvö­zölte Rónai Sándor minisztert, Molnár Erik nagykövetet és Ma­gyarország többi képviselőit. Meg­nyitó beszédében többek között a következőket mondotta: — A Szovjetunió és a Magyar Köztársaság népei, amelyeket a szo­ros gazdasági kapcsolat fejlesztésé­nek közös érdekei és szilárd ba­rátság fűznek egymáshoz, az az egységes törekvés hatja át, hogy tovább erősítsék és kimélyít- sék a kölcsönös gazdasági együtt­működést. A szovjet-magyar árucsereforgalom évről évre nő és 1949-ben a múlt esztendőkhöz képes körülbelül meg­háromszorozódik. A kölcsönös áru­mintakiállítások szervezése elősegíti, hogy a szovjet gazdaság szerveze­tei és a szovjet nép megismerked- hessék a magyar ipar termékeivel, a magyar nép pedig a Szovjetunió ipari készítményeivel. A ma meg­nyitó kiállítás Magyarország háború utáni gazdaságának teljesítményeit szemlélteti és a magyar nép nagy sikereiről ta­núskodik. A nagy tapssal fogadott beszéd után Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter mon­dott beszédet. — Amit itt önök a kiállításon látnak — mondotta többek között — azok már az államosított magyar ipar termékei. Tudatában vagyunk, hogy amit eddig elértünk, az csak kezdet. Most lendülünk neki hatal­mas ötéves tervünknek E terv megvalósításának egyik leg­nagyobb záloga az a mindent el­söprő választási gyözeiem, aroelyet éppen a napokban vívtunk ki. Népünk ezzel a választási győze­Sanghaji jelentés szerint a néphad sereg egységei Sanghajtól északra át­keltek a Vangpu folyón. Az átkelés következtében a város folyami hajó­zása megbénult. A néphadsereget egyébként csupán öt kilométer vá­lasztja el a Sanghaj déli részén levő régi francia telepítéstől. A város most már állandó tüzér­ségi tűz alatt á!L A Kuomintang-kormány kantoni szóvivője kijelentette, hogy a nép- hadsereg létszáma a fronton és hát­országban hozzávetőlegesen négy­millió ember, míg a Kuomintang- vezérkar az ország délkeleti részében csupán egy mrlHó főbő! álló sorkato­nasággal rendelkezik, a távoleső lemmel megerősítette Rákosi Má­tyásnak azt a kijelentését, hogy ml a béke frontjának szilárd bástyája vagyunk. Amikor a kiállítást meg­nyitom, külön örömömre szolgál az, hogy megköszönhetem a hatalmas Szovjetuniónak mindazt a segítsé­get, amelyet felszabadulásunkkal és azóta a magyar dolgozó népnek nyújtott. És külön megköszönöm a szovjet nép bölcs vezérének, a magyarság nagy barátjának, Sztálin genera- lisszimusznak azt a sok jóindulatot, amelyet minden nehéz helyzetünk­ben részéröl tapasztalhatunk. Legyen ez a kiállítás újabb kapocs a Szovjetunió és a magyar dolgozó nép között és erősítse meg azt az őszinte hálát és szeretetet. amelyet a magyar dolgozó nép a Szovjet­unió népei iránt érez. északnyugati országrészekben pedig legfeljebb 700.000 főnyi tartalékkal. A szóvivő megerősítette azt a hírt, hogy Kvantung-tartomány északi részén a Kuomintang-csapatok átálltak a néphadsereghez. A Sanghajtól délre a Kuomintang- hadsereg két nap alatt több mint 10 ezer embert vesztett. A Kuomintang hadihajói is átpártolnák a felszaba­dító hadsereghez. Sanghaj utcáin torlaszokat emel­nek, a sanghaji munkások pedig arra készülnek hogy megvédelmezzék a gyárakat az elvonuló Kuomintang- csapatok pusztításától. .Sanghaj körül egyre szorosabbra zárul a gyűrű felé? Hogy a német nép maga mit akar, azt a nyugatberlini és nyu­gatnémetországi övezetekben a német egység mellet lezajlott vi­haros tüntetések már megmutat­ták, de különös nyomatékkai húz­ta ezt alá a legutóbbi bajor kép­viselőház ülése is, amely az úgy­nevezett „bonni alkotmányt“, azaz Nyugatnémetországnak amerikai fennhatóság alatt tervezett külön­állóságát hatalmas többséggel el­utasította. Az imperialisták németországi politikája éppúgy kudarcra van ítélve, mint a kínai, mert nem szá­mol a legdöntőbb tényezővel, a né­pek akaratával De a kínai sors vár görögországi kalandiukra is. ahol már sz’ntén mutatkoznak a fordulat ’elei. Szombaton tette közzé a Ta«sz-íroda hivatalosan hogy az angolszász megbízottak .javasolták a Görögországban keletkezett helvzet rendezésére é” a polgárháború rv'rt-’'fin*pA''’'ér­»ránvutó in'Azkcdó-'^k •’em biva’alos megvitatását." Ke'!--* hangsúlyozni, hogy ez á iavas’s* a megvertek és megszégyenítettek kezdeményezése, hiszen ki ne tudná, hogy a görög frontba meny­nyi angol tankot és tábornokot és amerikai dollárt gyömöszöltek be­le. Görögország is rossz befekte­tésnek bizonyult és az is kiderült, hogy a pénz után, akár a kártya- utókban, hiábavaló a futás. A nemzetközi politika ilyen ala­kulása az amerikaiak által kezde­ményezett háborús szövetség, az Atlanti Szerződés megkötésének idejére es'k. Az amerikai tömb­kovácsok sok keserűségük mellett -•könyvelhetik azt a legszomnrúbb .♦ételt" is, hogv az Atlanti Szer­ződés sem csodaszer. Nem gyó­gyítja meg, mint ahogy semmi sem ■'vógvíihatl* meg a kapitalizmu’ 'u-.toó, halódó testét­A vérmes reménvek ő*«z»om- •nH»k az atomordifiks mütörtökö' mondott és —- az imperializmus el- ’-ni ha*c hősével. * Sroviehmióvn1 ’-AlfAn tn-Kvalásra ülnek össze a -millióvá - vl-—4 o ’ f imperial írták. A párM hiihVvrvnizzte'1 ts- •n-zkorá-ok rdé h'z0kódva fordul­nak a ví’ád dótrfnzAj BGai-cdv azért, mert ott lesz a Szovjetunió amely most is szilárdan fogja békepolitikáját folytatni. Rajta most sem fog múlni, ahogy a Prav­da írja: „a nyugati hatalmak ma­gatartásától függ, hogy sikerrel végződnek-e ezek a tárgyalások." Lehet, hogy lesz megegyezés, ha nem is egész Németország kérdé­sében, de a részletekben, lehet, \ogy ennyi sem lesz. Akárhogy ia végződjék a külügyminiszteri ér- ;°kezlet, maga a tanácskozás a hékefront győzelmét az imperia­listák meghátrálásé' jelenti Azt. '•ngy a háború kapitalista vámsze­dői, a ..halálnagykeroskedők" már kénytelenek „bakalku’álni" né­peik békeakaratát, azt a hatalmas I« immár szervnzc’f erőt, amely előbb vagy utóbb keresztülhúzza -rinden véres számításukat. A szovjet megbízottak úgy ül* ’»k le a tárgyaló aszta'boz. hogy off nemcsak sa;át népük érdekeli védik, hanem a miénket, magya- -rhót is. mindenkiét. A Szovjet- trvó. a béke őre becsülettel fogja képviselni a népek ügyét. R VDÓ ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom