Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-20 / 116. szám
IMS MÁJUS 2D NAPLÓ 5 GERDEN m eg szűnt a fejekben, megszűnik a szobákban is a sötétség Máig is mesélik Gerden azt a történetet, ami az egyik idősebb Bénivel történt. Ma mér nagyon oégyenli az esetet és nagyon megkért, hogy ne írjam ki a nevét és ha másra nem, hát legyek arra tekintettel, hogy beteg. És arra, hogy betegen is leszavazott a Népfrontra. így hát nevezzük csak ígyszerűen Annus néninek, Gerdén égy is mindenki tudja, hogy kiről Búi a mese. másutt meg úgy is mindegy, hogy Annus néninek, fagy pedig Mari néninek neveik-e? Tény az, hogy Annus néni 47-ben leszavazott. Nem ment tanácstalanul a fülkébe, megmondták neki, ha nem akarja, hogy a sátán pusztítsa el a világot és ha istenfélő buzgóságban akarja leélni hátralevő kevésszámú éveit, akkor Barankovicsra kell lm szavaznia. Annus néni hallott már egyet-mást a sátánról, a bibliában is olvasta, hogy időnkint milyen csúf dolgokat művel a jámbor emberekkel, a templomba- jérást sem akarta elhagyni öreg íveire, hát szilárdan el volt határozva, amikor belépett a fülkébe, V)gy megmenti a világot a pusztulástól. Egy baj azonban mégis történt, oert Annus nérri — máig sem érti, >ogy történhetett — elfelejtette a >úvÖ6 számot, mely hivatva volt !>űzni a sátánt Gerde és környékéről. Azonban nagy baj mégsem <tt belőle, meet a szavazólapon a K* jel között mindjárt az első toeka fölött ott volt — amint Irmus néni kétséget kizárólag felmerte az égi csillagot és így bár dasé remegő kezekkel, mely azon- «n csak a kortól volt, berajzolta 1 keresztet Többen firtatták aztán Annus 'ónft, hogy kova szavazott • Annus néni módfelett eaodátko- utt, amikor egyesek olyan neveás» fnirtuttnk, hogy majd beleakadtak, mások pedig mérgesen leintettek az égi csillagos szavazz hallatán. Ma már Annus néni is — egy kis*t még szégyenkezve ugyan, de át nevet a 47-es dolgokon. Túl van i már ezen. mintahagy mindenki ül van már Gerdén a község 482 wvazója közül, aldk kivétel nélkül mind leszavaztak és akik egytől igyik a Népfrontra adták le szavasukat. Mert Gerdén, mint még ;mos más helyen is az országban, egyetlen egy szavazó sem 4adt, aki megbontotta volna a tfeség egységét és ne a Népfrontra •óta volna szavazatát. Pedig Annus nénin kívül, aki 'kietlenül a Kommunista Pártra “ita le szavazatát — ma már egy ■'-ppet sem bánja — sokan voltak ^•ég, akiket megtévesztettek a hátságok és Gerdében több mint f o-ot kapott annak idején Batankovics. " Bizony, akkor azt hittak, bogy V csináljuk jól — mondja Kenyc- Józsefné. — A választások előtt sokat szégyenkeztünk is th», hogy fölre lehetett vozelni ben ,'Het, ma már azonban úgy érez- t nincs mit szégyelnünk. mert ^0,1 bebizonyítottuk, hogy tanul- " !,k azóta. Bizony, tanult azóta. Kenyeres dózsofné. hanem J’!0 együtt még több, mint 200-an. *'!jí annakidején hittek Bar&nkovi- Í3 hazugságainak. És tanultak ve- /. «gyfltt sok százezren ebben az orrban a Tiszántúlon ép úgy mint ,, '^aranyában, kis falvakban és válókban ' egyaránt. Tanultak, mert mint omlanak össze egyraásazok a hazugságok melyekkel ..'égették őket Látták, a maguk lást, a zsírbeszolgáltatást és most a tavaszi vetéstervet is 100%-ig teljesítette a község. Most a választáson pedig egy emberként tettek tanúságot a Népfront, a demokrácia, az ötéves fen-, a béke mellett. „Megszűnt a sötétség a fejekben Gerdén.“ Így jellemzi a 47 óta bekövetkezett változásokat Zsirmon Géza a község bírája. Most már ezután csal: egyet szeretnénk, hogy a szobákban is "minnél előbb szűnjön meg a sö tétség, ami még mindig uralkodik: legyen villanyunk. S, ha akárkivel beszélsz Gerdén. öt perc miriva már a villanynál tartotok, sehol nem várják úgy a villanyt, mint itt. És reménykednek, erősen reménykednek, hogy rövidesen meglesz. Azt tudják, hogy a község ötéves tervébe be van állítva, de azt szeretnék, hogy mindjárt az első évben meg is valósuljon. Úgy érzik, hogy megérdemlik, hogy a lelkek után a szobákban is minél előbb kigyulladjon a fény, mégtöbb világosságot. mégtöbb kultúrát, igazi emberi felemelkedést hozva Oerdére. Mozgalmai az ílzt S’xtzőpa őrz otjzáq/dján W!S-, Szélese«, lodkem és bassú mé?-ósággal hömpölyög a Duna a várospar i menedék és a szigeti homokos part között. Észak fel® sóderes kavicso hezó uszályok érkeznek a most heál- Iftot: kanalas daruhoz, ameäynek munkája nyomán csillogó kúpok emelkednek a parton. Ettől nem messze a Buda her szállít 6 hajó rakódik a téglagyárnál. 45.000 téglát visz Bajára „egy szuszra“. * hajóállnmástól dléJre, ahol az erdőkoszorúzta part összeszűkül, hatalmas hajókaraván tűnik fel a tarka zászlócskáival. Elől a vontataó ino.o- ros, amelynek orrán a magyar nem- ze ti zászló, árbocán a vontatás lényé jelző sötétkék zász. ló, hévül pedig a sok-sak apró vörös t zászJócska. Szinte háhete ien, hogy egy ilyen vonlatoha jó mit bir ei. A hozzá hasonló tömegű uszályokból tizenkettő' vontat maga után, mondhatnánk csomókra kötve. Pompás a vontató a maga szürke és íebéT színével, a fedélzetén uralkodó pedantériáival, de éip ilyen pompának a csomóra kő öt: ▼árosként mögölte úszó hejótestek is. A hajó orrán dríbefűs feáórás mu- t*' }*. hogy a teli ftdőveJ dohogó „Szji- vas” orosz hajó, de a mohácsi kikötőben szinte naponta fordulnak meg a környező (tanai államok valamelyikének hajói. Mohácsnak éppen ezért igen élewen hajós élete van. Határ- menti lEomás lévén, a hivatalos teendők elintézése módot nyújt a hajóik személyzetének arra, hogy élvezzék a határmenT város igazán előzékeny, magyaros vendégtszeretétért. A fényes jönnek el jegyzett városka népe az atkonyati órákban seregestői lepi el a partét és meleg érdeklődéssel káséri az egzotikusnak ha‘ó idegen hajókat. Gyulavári latrán sok érdekes dolgot tud mesélni a mohácsi hajóállomás életéről. Legfrissebb és legüdébb emléke épen a választáshoz fűződik. Nem minden meghatottság nélkül emlékszik meg a „Tisza" nevű Duna-tengerjáró hajónknak a válasfzás napján a határidő előtt fél órával történt beérkezéséről. A fiúk Alexandriából indultak és ugyancsak igyekeztek, hogy hazaérjenek és még leadhassák szavazatukat a Népfrontra. Az utolsó órákat arra használták fel, hogy kimosakodva, ünneplőbe vágják magukat a szavazásra. A mohácsi szerény kikötő számára külön élményt jelentenek .minden alkalommal tengerre induló apró hajói, amelyek kimerészkednek a Földközi tenger hullámrengetegébe és mégis büszkén megállják helyüket. A Duna vízállása most épen a legjobb. A tengerjáró hajó szinte centiméternyi távolságközzel át tud siklani a hidak alatt és biztonságosan hajózhat a homokzátonyok között. Nem ilyen volt a helyzet decemberben, amikor a csapadék- hiány következlében a „Budapest” nem tudott hazajönni, a hazai folyóra. Huszáros elszántsággal visszafordult, és a Földközi tengeri kikötők között vállalt fuvarokat. A felhőket még visszatükröző alkonyuk) Dunán a búcsúzás lassúságával úszik lefelé az ottlétünk perceiben külföldre induló „Debrecen”. 1.500 tonnájával legnagyobb tengerjáró hajóink egyike. Büszkesége a magyar hajóépítésnek. A fedélzeten szaladgáló fekete quü barátságosan üdvözli a hajóra lépő áüomásfönököl, két első lábát az épen feldobott apró hajóhídra teszi, de aztán meggondolja magát, 5 a hajóhoz tartozik, semmi köze a „szárazföldi patkányokhoz”. Néhány hónapos életében most látja majd először Izmir, Haifa és Alexandria, a Közelkelei napsütötte .kikötőit és néhány hónap múlva, visz- szalértekor, tán egy-két tengeri vihar élményeivel is gazdagabban tekint a mohácsi partokra. R. E. Magyar-rámán állampolgársági egyezmény Csütörtökön délben a külügyminisztériumban Rajk László külügyminiszter és Mataaseamu budapesti román követ kicserélték az ez év február 10-én Bukarestben aláírt magyar-román állampolgársági egyezmény rali- fikációs okmányait és aláírták az erről szóló jegyzőkönyvet. „Ne vágyjon ön Kanadába // Csenge Károly levelet írt Pérsre Kiss Istvánnénak „... terjedelmes levélnek kell lennie, ha azt akarom, hogy Kanada igazi arcát megláttassam önnel és Baranya megye dolgozóivak‘ — így írt bevezetőben Kiss Istvámnénak Pécsre Csenge Károly messze Kanadáitól. az imperialisták északi államából, ahol sem » múltban, sem ma nem tejfel az élet. Semmiesetre sem irigylésre méltó körülmények között tengeti életét több évtizede Csenge Károly Kanadában. Tizenhat esztendőn keresztül a borsodi Kisgyőr községben élő egyetlen lányának egy árva fillért nem tudott küldeni. A legvalóbb példát, saját életét tárja olvasóink elé levelében: „Mielőtt a német fasiszta fenevadak eszeveszett ebként rohantak a békességes élet után vágyó dolgozó emberiségre — írja — 1930-ban egymillió kétszázhatvanezred magammal munkanélkülivé váltam és hat esztendőn keresztül nem teltem egy szalmaszálat egyik helyről a másikra. Hat hosszú éven át, mint szabad“ ember éltem kegyelemkenyéren, 5 és fél centen, ugyanakkor rablógyilkosok napi 75 centes kasztot kaptak a börtönben. így éltem millió sorstársammal éhen a tőkés bestiák „demokráciájában", az amerikai kontinensen. Az itt uralkodó tőkés osztály, a milliomosok megtalálták a módját, hogy a jobb módban élő farmereket is mellénk, kolduskenyérre szorítsák. így járt első munkadóm Krision János, bükkora- nyosi magyar ember is. akinek ho- naposcselédje voltam 1926-ban". Most újra munkához jutott Csenge Károly. Gyártják a gyilkoló szerszámokat a görög királypárti néphóhé roknak. a palesztin»: angolbérenc araboknak és mindenki másnak, aki az amerikai és kanadai kormányoknak kötelező Ígéretet tesz. hogy hitelbe kapott fegyverekkel és lőszerekkel a dolgozók vérét ontja, vagy ontatja. Az fáj legjobban Csenge Ká- rolynak, hogy a világ szabad népeinek vére árán juthatnak kegy elem- kenyérhez. „Ne vágyjon On, ét ne vágyjon egyetlen dolgozó sem Kanadába — szól Kissnéhez Csenge Károly — mert az itteni életnek hamis arca van. Azt szeretnénk mi, Kanadában rekedt magyarok, hegy ne kívánja senki a sok örömtelen, szenvedéssel teli napjainkat. Hagyják meg c:t azok számára, akik ezt sokszoroson kiérdemelték elkövetett bűneikkel: a dicstelen magyar főurak szántára. Szeretnénk, ha a magyar nép, a dolgozók tisztán látnák, mii jelent a dolgozók hazájává lett Magyarország a szabad magyaroknak". „Sokszor üdvözli önt egy ismerei- fen honfitársa, aki e levél írása legvégén is arra kéri Magát, hogy szeresse újjáépülő szülőhazáját, ■— hazánkat és felejtse el örölirc Kanadát"! — így zárta levelét Csenge Károlv a kanadai Oliatliamból. HARCÁSZÁT! GYAKORLAT Verőfényes, gyönyörű idő. A nagy- árpád: dombok közölt robog velünk a rendőri autó. A kis ösvény minden kanyarulatánál változik a kép. A hegy oldalban teheneket legeltetnek, majd lovas járőrrel találkozunk és néha egy pil'onatra feltűnik a magas fűből egy-egy készenléti állásban lévő rendőr alakja. A rendörtanosztály első század« gyakorlatozik itt. A védelembe bérén dezkedő ellenség eKen gyakorolják a támadást. A harcászati kiképzés reggel 6 óra 30 perckor kezdődött meg. A gyakorlat helye Nagy árpa (1 községtől déli irányban lévő 1815-os magassági pont és környéke. Térkép száma: 5.560.157.65 pont között. Reggeli után biztosított menetben, majd szakaszláncban elindultak megsemmisíteni az „ellenséget". A feltevés a kö vetkező volt: 1049 évi május hő 19-én reggeli 5 óra 30 perckor érkezett a hír a kerületi főkapitányságról, hogy 18-án este 23 óra tájban a nagyiéi vardi rendőrőrs 3 főből áTIó megerősítek! portyázó járőrét 40—50 főbői álló fegyveres banda megtámadta. A három rendőrt a' banditák lelőtték. A telt színhelye Nagvudvnrd községiül északra, kl). I kilométernyire lévő nvji- jor melletti erdő széléin volt. A gyilkos bandák a Nagyárpád felé húzódó er dös magaslat irányába vonultak vissza és Nagyárpád község Jntoowágát veszélyeztetik. Parancs után riadót rendeltek cl, a rendőrök bizlo- —— sitott menetire» elérkeztek a gyakorlat színhelyére. \ rendőrök egy része sisakban, a másik része rendőrsapkában volt. A sisakosok banditákként szerepeltek. EJrejlűzlek a hegyen, löáltáso'kst építettek ki és így várták a rendőrök támadását Az előosztag és az élraj elrndil.i-a után megállapították, hogy az ellenség visszavonulóban van a 186-os magasság irányában és befészkelte, magát az erdőben. Rövidesen visszaérkeztek a felderítő járőrök és jelentették, hogy az ellenség védelmi állásokat rendezett be. A banditák rövidesen tüzet nyitottak a lerepkulató feWerítökre. \ tűz nem más. minthogy a c3zó rendőr elkiáltja a vele szemben lévőnek a nevét. Ez azt jelenti, hogy az nenn jól álcázta magát és ezért megérdemli a fogolysorsot. Az ellenség tüzelésére a 2. szakasz leleplező támadást intézeti elölről, de csak színlelve és a hrfyét nem változtatta meg. az 1. és a 3. szakasz tőle jobbra, a szülőföldek meNetí új állást foglal <4. Irodalmi vita a V1L osztályban Kürtjeire , "dennapi életén keresztül tapäaz- j. ,"k. hogy bár Rarankovics nem y,|7-l'U, a vallásszabadság még tel- lett, mint bármikor azelőtt insXarországon. És ugyanakkor lát- í,* a maguk életén keresztül is mint válnak valóra azok az melyeket a kommunisták telt el hiába a két esztendő \ -ü sem. Termékeny két év volt h a mezőn, hanem a lelBisi 's, megértek azok a vetések, '-'Veket a kommun sták vetettek el Ne Sk *« utóbbi időkben már minr,|jy kitett magáért- A tavalyi be- f ^h.n.tás versenyben első lett, az 4 1 'ében, az őszi vetóstervet^*"IT»«dAeágtejlesz1.6sJ hozzájáruSzernberi egymással két padsor. Egyikben szőke- barna hajfonafos lányok, a másik oldalon bukxi fiúfejek. Komolyan ülnek egymással szemben. A Szabad \ság-úti leányiskola és a Fürdő utca Eli. osztálya üljek ma össze, hogy oitaoersenyt rendezzenek Arany János nagy müoe: a Toldi felett. A vitát a fiúk és lányok részéről is egy-egy diák vezeti, de itt oan a két osztály magyar fanéra is, nehogy hiba essék a nagy vita során. A szemekben érdeklődés, a gyerekek mosf „nagynak" érzik magukat. „Irodalmi oita", ilyenről hallottak már félfüllel, de az 6 kis társadalmukban nem fordult még elő. Vermes Hanna kérdez most a lányok oldaláról, pügyan is így oan beosztva: egy kérdés a lányok ré- 11széről erre a fiúk felelnek, azután a fiúk kérdeznek l>és a lányok oldaláról kell válasznak jönni. — Kit képvisel Arany miÍDében Toldi Miklós és 1 tkit képvisel Toldi Györgyi Kis csend. Mindegyik fiú arcára kiül a nagy gon- do lkod ás. Debreceni pajfás felel rá. — Toldi Miklós az elnyomott parasztságot, a bátyja \meg a nagy urakat. — Megelégszik a felelettel? — kérdi a oezefő tanár I Vermes Hannát. — Igen. — Megkönnyebbülnek a fiúk. Nem igen szeretnének szégyenben maradni. Rasztig Rlhály teszi fel a következő kérdést: 1!Ismerte-e Toldi önmagát? A lányok gondolkoznak, de ők már össze is súg gondolják, megindul a támadás. Mindont elsöprő lendülettel és lelkesedéssel ro- t hámoznák a derék fiúk. Az jdlenség f lassan visszavonulóban van, bér a v rendőrök vesztesége is komoly. 25 íalott. sebesüli és fogoly“ maradt csatatéren. Az ellenség maradéka ezután Vermes Hanna felel a kérdésre. — Ismerte önma-i gát, tudta, hogy milyen ereje oan és nehogy bátyja megölje hirtelen haragjában inkább elment. f \7 ellenség maradéka ezután rövi— Élt e Toldi Miklós lelkében bosszú? — kérdezi desen fogságba esett. Rendőrök még most Gáspár Zsuzsa. f szakaszláncban átfésülik a környéket. — Nem volt bosszúálló, mert a csehef sem ölte\ Majd felhangzik a kürtjei, sorakozó. meg, és a birtokát' sem fogadta el— mondja 7i‘ácz$ a gyakorlatnak. Pg'pr \ Tulajdonképen csak ebbon a pina ’ Gyorsan kialakul a vita. azután megállapodnak}"*}'™» h0f? ,, , , , l- . , , n ,, , iegesz, meri a baitarsak olvan komo.v abban, hogy Miklósban csak hirtelen harag nőit, bon-é fékezettel és lendülettel vtpézlft a szít nem élt benne. \ rájuk bízott feladatot, hogy a való F.gys/.ar csak kiför a „botrány", ami irodalmi vitákon nem igen ebben a formájában szokott kijönni. Az egyik pajfás feláll: — Tanár fír trsséK megmondani a lányoknak, hogy tegyék el a puskát, mert ez nem becsületes verseny. Mi se használunk mást csak a fejünket. Nagy a zúgás mindkét oldalon. Lassan csendesednek csak el, miután a lányok kijelentik, hogy nem n mi volt nálunk puska, de ha volna is, nem használják. Jbmn körülmények Debreczeni István (eszi fel a következő kérdést: f állják a helyüket — Milyen embert mulat be Arany János Toldi t •— —■ ban? Káta Mária felel rá, aki egyike a vita legélénkebb résztoeoőinek. — Egy erős embert, aki magasabb célokért küzd, nemes és nagylelkű, akit példaképül állíthatunk magunk elé. ágban sem különbé«. A gyakorlat után megbeszélik a lanu’sägok'il. ki 'ehevered'k a fiira, ki viaérl megy a kúthoz, mások pedig letisztítják ruhájukat. Vidám, mosolygós fiúk. parasztok, munkások valamennyien, a srázadpa- ranrsnoktól kezdve az .ellenségig“, tanulnak, hogy hamvkor, bármiközölt is Repü'őkórházak a Siovietuniobar» jnak, jobb a kérdési gyorsan megvitatni mint nem okosat mondani. A szovjet repülős különleges köle- lé.keket tart fenn a dolgozók egészség- ügyi szolgálatának ellátására. Bjelo fi» Így folyik a oda, egy órán keresztül, amikor} elbúcsúznak a pajtások maguk mondják el, hngi/4 .''' ° ' s}‘ . V™.. 11 n Zjl , ' J ,M h \ óilat segítségével ílvcn repn'ogepek nagyon hasznos volt a oda, mert mind a két osztályt bötosftják a súlyosabb esetek orvoai ismereteit gyarapította. Ezért többször is megrendezik.! ellátását.
