Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-19 / 115. szám
I '’49 MÁJUS 19 NAPLÓ S Különösen a cukorrépa- és burgonyatermés ^érkezik bőségesnek Baranyában és Somogybán Az utóbbi hetekben soka beszél' ék »arcában és falun egyaránt az iíőjá- óiríl. A szárazságot megszüntette a “ájttsi esőzés, a Legjobbkor jött, mer. ** idei tavasz száraz időjárása bizony báma-s méretű visszaesést hozol: volra. Szomorú képed mutatott a ha- tfri különösen azokon a vidékeken, ahol eröse>n meszes, meleg a talaj, igen sóim szenvedeti a növényzet a száraz- tágtól. Baranyában Bakonya, Kővágó- szöltős és környéke, a pécsváradi já- tv egy részében, de álltaiéban a hegydiaiakon mutatkozott nagy visszaesés. A leveleik nemcsak megsárgu5tak, hatten valósággal megpörkölödlek a kohl melegtől eső hiányában. A legkritikusabb időszakban, amikor az ősziek bokrosodásnak indultak, nem »olt eső, ami különösen a rozs-vetés- hn et' kárt, mely a legkorábban bök- ttsodik és indul virágzásnak. A kifagyás, az egérkárok és szárazság kö- Wtceztében megritkultak a vetések. A Pftzs már el virágáról Aulában a* őszi vetések Baranyában snkat szenvedtek az időjárástól és így öík nehezen tudjók behozni a késést fejlődésükben az utóbbi napok esőzések hálására. A tavasziaknak Használt elsősorban a csapadék, *ert az ősziek mos: már virágzanak, sőt a rozs már jórészt elvirágzott. A ®?gye dolgozó parasztságának résen ^i! lennie, rrandfen gyakorlati módszert kell állítani, hogy az eső: kellő- kppen kihasználva, helyes növényápolással segitáe a vetések mielőbbi, teljes kifejlődését. Ha az idei termésereményekről szennáik hozzávetőleges képet nyerni, «egállapéíhatjiA, hogy a sok kedvezőtlen adottság ellenére a várható baranyai terméseredmények nem maradnak el a mtrit évi mögött. Hogy ez így van, azl a határ jelenlegi kepe is mutatja. De mutatja azt is, hogy a dolgozó parasz sá'g mind nagyobb terűié ten alkalmazza a különböző kedvezményes műtrágya-féléké1:, növényi védőszerekei, amelyek segítségével valósággal kihúzzák a növényzetet a kártevőik foga alól és a termés meny- nyiségé-t és minőségét is feljavítjuk. Amig a műit évben 8.S mázsa volt a búzaátlag, addig az idén, szerény számítás mellett nemcsak, A kenyérgabona és egyéb élelmezési cikkek mellett igen fontos tudni azt is, hogy új növényiéleségeink, az ipari növények, hogy fejlődnek a mi éghajlatunk alatt. Itt is örömmel látjuk, hogy várakozáson felüli eredmények lesznek, ez általában a szerződéses növények összeségére elmondható. — Lényegében tehát Baranya ezévi aratása meghozza azt a kielégítő terméseredményt, ami a jobb és nagyobb darab kenyeret jelenti mindannyiunk számára. És ez nemcsak Baranyában, hanem az ország minden vármegyéjében fennáll. így Somogybán is, ahol egyébként az őszi vetéseket 16—18 fokos fagy érte. A búza átlaga ugyanannyi lesz, mint tavaly, ami jó közepesnek mondható. A kenyérgabona-félékben a somogyi részen ugyanannyira számítunk, mint amennyi a múlt évben volt, bár a tavaszi száraz időjárás itt is éreztette hogy elérjük, de túl is haladjuk ezt az átlagot. Ez jórészt annak lesz köszönhető, hogy dolgozó parasztságunk már az idén igen nagy terükten kezdett bel erjes módszerrel gazdálkodni. A rozs 7.3 mázsás termésátlaga a jelek szerint 8.5—9 mázsára emelkedik. A cukorrépa 103 mázsás tavalyi átlagával sz ember, az idén 120 mázsás átlagot érünk el, mert erre időben jött az eső. Ugyanígy a burgonyánál a tavalyi 48.8 mázsás átlag helyett az idén több, mint ötven lesz. káros hatását. Az ipari növények igen szépen fejődnek. Nagy területen — 34.000 holdon — termeinek cukorrépát, a 42.000 hold burgonyának is jó része ipari célra van vetve és ebből közel 60 mázsás átlagtermésre számítanak. A rozs vetésben igen nagy kárt tett a néhány nappal ezelőtti jégverés, ami Homokszentgyörgy, Rinyakovácsi, Jákó és még más községek határában főleg a rozsot verte el csaknem 100 %-ban. De általánosságban az eredmények Somogybán is jóval kecsegtetnek. Helyesen látta meg mindkét megye dolgozó parasztsága, hogy belterjesen gazdálkodva, új termelési eszközökkel nagyobb eredményt lehet elérni és azt is látja, hogy ha kormányának tanácsát, segítségét még jobban igénybe veszi, akkor nem lesz különös probléma a száraz időjárás sem, mert a modern gazdálkodással ellensúlyozhatjuk a természet szeszélyéből keletkezett károkat. A gabonafélék is nagjs?enipn fejlődnek „Száz százalékkal győztünk a választáson, in ís százalékkal emeltem a telicsítmCHi/cm'' ^ fejlődő Sopiana gépgyárban lelkes termelő- és építőmunka folyik Hatalmas desz kát ákólmán y emel kekk a Sopiana gépgyár telkén. A deszkák egy új épület vasbeton -irtomat. [»íj* körül. Jövőre már ott kap beta az új gépműhely, amely a gyár után szerteszórt, apró kis mü- ^yetóbc szorult. Mámjte is, az egész gyár területén ^galmas munka folyik, a régi, célban bolyongásnak és az üzemen be- *1 munka nélkül 'öltött óráknak nyo- "k sincs már. Nem elbocsátanak ma ta munkásokat, mint még két évvei “L'dő t és nemcsak a régi munkások taták foglalkoztatást, mint még az évben, hamm ui munkásokat vesznek fel h önödében dolgozó munkásoknak tadnem fele nemrég jött a gyárba. Szinte csodála os. hogy ezek az új !|Wek mennyire magukraaláltak itt 1 Sopiana gépgyár öntödéjében. Légijük azeiötí csak hírből ismer e a ***•• szakmát, de mióta itt vannak, ^ymásu ám érik eJ a kitűnő eredmé- “Mse. tali János is az újak között van. — Kereskvdösegéd voltain azelőtt ' Mondja, — de mióta ídekerüllem,. l"?yon megszeret em ez' a munkát. 1 különös súllyal érzi az ember, hogy tagja a társadalomnak. Nem- jta az leszi ezt, hogy a kezem alól _ kerülő munkadarab kézzelfoghatóan L'aja munkám eredményét, hanem * hogy a munkástálrsaimmal na- y0n jól megértjük egymást, "°g\on lelkes hangulat takodik az üzemben, füezí a!vtársat is megsz- rették a nVu **» f Sbbietk, mer: jó munkásnak bizoRövid íóon bei! ül a bordás lár** lórii. ormázásáboz ették, s ott érte el 'es fínö eredményét. Alig egy he. Uyakorlás u'án munkája észszerűvé/ Ve' elérte, hogy az egy napra , Jr| 18 öntőmáita helye-é 28 darabo , *'e,l el, szinte eljesen selejmeti- Jó munkája jutalmául és azért, l ügyessége és szorgalma erre «L jtatasá i«t e, ma már kényesebb QMtoti* be. A bordástárcsa formázásához mos: Kétyi Ferenc került. Ö sem bizonyul rosszabb munkásnak. Éppen tegnap jelentette be, hogy a forma elkészítési idejét felére csökken e te, azaz az egy nap alatt készült formáik szarná" kétszeresére, 18-ról 36-ra emelte. — A választási győzelemre ajánlom ez' fel — mondja mosolyogva — Száz százalékkal győz ünk a válasz, ásón, én is száz százalékkal emeltem a teljesítményem .Az elmúlt héten határoztam el a választás elönti napokban már meg is közelítettem azt a teljesítményt, ami e] akar am érni. 26 perc és 28 másodpercről 13 perc és 4 másodpercre sikerül,: csökken eni egy öntönr.in-ta elkészítésének idejét. Ezt egyszerűen úgy értem el, hogy kiküszöböltem a felesleges mordul atol at. A szerszámokat olyan sorrendbe rakom ki. ahogy a munka men-e e követ, ke zik, úgyhogy nem kell keresgetni, vagy a formázógép'öl odáblépni egy- egy szerszámén. Kjé'.yi Ferenc elvtárs azér: csinálta ezt, mert tudja, mindaz, ami mellett a válasz ásón egyhangúan és egész erejével kiállt a dolgozó nép, Hőbb valósul meg. ha rn/ind oki lelkiismeretesen és képességeinek megfelelően dolgozik. — A gyár is azért épülhet fel újra — magyarázza —, mert mindenki becsületesen dolgozott, arra törekedett minden munkás, hogy a hároméves terv ebben az évben végetérjen. öröm a munka, mikor az ember az eredményt látja, azt, hogy egyre többet termelünk és hogy milyen lendülettel tudunk építkezni. Az építés valóban lendületes a Sopiana gépgyárban. Az műhelyen kívül már a jövő évben kezdik a gyár további építését. Az építési tervben az idei egymillió forintos összeg után a jövő évre már két és félmillió forint szerepel, a gyár elfoglalja a környező lelkeket és az ötéves terv végére már szinte az egész utcára kiterjed a gyár területe. Minden munkás tudja, hogy milyen fejlődés elölt áll az üzem és ez még- jobban fokozza munkakedvüket. Uj gyárban, új gépekkel dolgozni... ez minden munkás számára, aki a munkáját igazán szereli, többet jelent, mint bármilyen más ajándék. Beck Ferenc, fialal esztergályostanuló is az új épüleleknek örül legjobban. — Már megígérték — újságolja örömmel —, hogy az új műhelyben mi öten kapunk egy-egy esztergapadot, amin dolgozhatunk. Most még csak az „öregeket” figyelhetjük, hogyan dolgoznak és ki kell lesnünk azt a pár percet, míg üres a gép, hogy gyakoroljunk rajta, de az új műhelyben külön padunk lesz! Juczi és Kctyi elvlársaknak is több alkalmuk lesz a felépült új gyárban megmutatni ügyességüket. Vaiameny- nyien alig várják, hogy mindez megvalósuljon és nemcsak várják, dolgoznak is érte, mert mint Kétyi elvtárs mondta: — Ha mi itt jól dolgozunk, az azt jelenti, hogy előbb épül fel a gyárunk, előbb tudunk több gépet gyártani a mezőgazdaságnak, a textil- és bőrgyáraknak, előbb tudjuk megvalósítani az ötéves tervet. Akkor pedig jólét lesz az egész országban. Ezért dolgozom és dolgozik ill mindenki olyan lelkesei'. A pécsi népügyészséor heolvad az államüg Az igazságügyminisztérium új reiulelete alapján a még meglévő nép- iigyészsépek beolvadna*: az államügyészségeikbe. A nagvforotosságú rendelet- ről dr. Hrrjdn Gyula igazságügyi államtitkár a következőket mondotta: — A rendedet végrehajtása megkezdődött és június 30-ig be is fejeződik. Eddig az időpontig beolvad a területileg illőtök es államügyészségbe a buda pesti, győri, pécsi, debreceni ét szegedi aépügyészség. Bisse iizen ^íagy Fereaienek Az Űr 1949-ik esztendejének május tizenötödikén, — hogy így mondjam neked: — leírhatatla- nul fontos dátum lesz itthagyott faludnak, Bissének a történelmében. Nem mulaszthatom el, hogy ezt a bejelentésemet bővebb formában és tisztán, érthetően meg ne magyarázzam a drót innenső végéről, azért jól figyelj ott á messzi tengerentúlon, hogy utolsó mozzanatáig a fejedbe tudd vésni mindazt, amit a már jelzett dátum jelentőségéről mondani akarok. Miután teljes tudatában élek annak, hogy Téged a „hazai dolgok” fölöttébb érdekelnek, tehát minden erőmmel rajta leszek, hogy ebből a beszámolóból az égvilágért ki ne maradjon semmi, tekintve azt, hogy amerikai tanyád kiskapujában úgyis összeültök esténkint Baranko- vics komáddal és más hasonszőrű főlógókkal holmi kis politikai tereferére, hát legyen Neked is témád, amíg kopott magyar csizmáiddal a földet piszkálod és elszítok egy-két pipa zamatos, gyarmati szűzdohányt. A dolog ugyanis úgy kezdődött, hogy a mi demokratikus kormányunk kiírta az országos választásokat és, hát szavazásra került a sor a mi kis tenkesaljai falunkban is. Nem tudom azonban mi ütött a te „volt” népedbe, de valahogy olyannyira ösz- szekovácsolódott, hogy a szavazás végén százszázalékos eredményt tudtunk felmutatni a markunkban. Szóval kivétel nélkül minden atyánkfia a' Függetlenségi Népfrontra szavazott, az első kisháztól az utolsó kisházig csak éppen a Badócs János bácsi nem, mivel szegényt még a múlt tavasszal kivitték a temetőbe. Tudod, a szavazók száma, ha éppenséggel kevés is ebben á kis, miattad sokáig bűnösnek nevezett faluban, végeredményben mégis sokat számít, mert amikor régente reád, vagy később Barankovics komádra szavazott ez a nép, kevés idevalósi honpolgár tudta, hogy „kire” szavaz, most annál jobban tudta, hogy mire szavazott. Azonkívül, ha láttad volna végig az utcákat, a házak kerítéseit, ahogy roskadoztak a soksok virág alatt, bizonyára olyan ábránd rántott volna a hálójába, hogy mind ez a te tiszteletedre történt, pedig hát a fenéket. Egész más volt itt a dologban. Beszéltek ugyan rólad — biztos csuklottál is — hogy árulgattad a hazádat, de én először is a népre gondoltam, amire már alkut is kötöttél, mert egy egész hazát ugyan ki a fészkes-fene vett volna meg tőled, amikor ma Amerikában is olyan nagy a nadrág-inség. Hát így történt. Nemcsak a mi kis falunk volt százszázalékos, de az egész ország közeljár hozzá. Az a néhány ripők, aki „nem"-mel szavazott, igazán nem számít, mivelhogy bizonyára szintén készülődik a határon túlra, ahol jobban rázhatja majd az ökleit egy olyan felvilágosult népre és nemzetre, amely Kossuth Lajos szellemében akar élni a hazájában és békét hirdet a nagyvilágnak. Annyit azonban még mondhatok, — ne is vedd túlságosan zokon — hogy az a mai munkás- paraszt egység, amely a mostani választás után a porondra lép, itt az óhazában, minden tekintetben meg fogja állni a helyét, úgy az építő munkában, mint a bétee további megtartásában. Megáldott Baranyánk becsületes dolgozói ma már tisztán látják: mi a különbség a jelen és a múlt között. A jövő magyar egysége pedig fundamentuma egy szebb, boldogabb újvilágnak, amely elől a ti újvilágtok sem fog tudni kitérni. Ezt üzeni neked falum mai tábora. És ez így lesz! Akár hiszed, vagy ... akár nem. Na, szervusz! Sértő Ferenc, biseei újgazda. Sipos elvtárs nem hagyja el A SZÁRÁSZl PARASZTOKAT Ér kezésének pontos idejét nem tudta senkivel közölni és így gyalog ballagott á: Szárászra, a legközelebbi vasút állomásról. Kezében kopottas aktatáskát lóbál és a szembejövők öl a Magyar Dolgozók Pártja iránt érdeklődőit. Fellé pésőbeír, magatar'ásában nem volt semmi, ami arra mutatott volna, hogy most egy pár bé ig ő fogja irányítani a falu munkáját. Szerény volt és mosolygós. Mtndazonál'al a falusiak egy kis bizalmatlansággal fogad! ék. minit még ma is mindenkit, aki nem közülük való. lh»sj ;■/.onhaii nmsismerték a faluban, úgy unt ej fokról-fokra a bizalmatlanság Szárász község „falu- íeleiőse" irányában. És ugyanígy tűn' el a kezdeti szorongás is Sipos Tibornak, a pesti Richter vegyészeti gyár üzemfenntartó laka osának szivéből. Pedig annak időjén egy kis szorongást érzet, amikor elbúcsúzott az üzemben az elv társa klói. Nem volt ugyan már előtte ismeretlen a falusi munka, hisz nem egy vasárnapját tőlöt e már faiun, a falszabadulás után, min falujálró. mégis érezte, hogy ez a mostani munkája sokkal több, sokkal felelősségteljes bb lesz. Ugv érezte, egy egész község jövőjét biz a rá a Párt és nem szabad, hogy csalódjon benne. Erez ő, hogy felelősséggel tartozik, nemcsak a Pártnak, hanem azok. nak is, akiknek ő hivatott megmuatni a jobb jövő felé vezelő utat. Vxtán olkr r. il r t t tlolgtozni. Pár nap alatt már ismerte az egész falu és 5 is ismer úgyszólván m>in- d-eník'il a faluban. Egy hét múlva má.r mini régi ismerős" köszöntöték a parasz'dk, akik ekkor már rég nem az idegen', lutnem a nagyon-nagyon jó baráto iátlá5\ benne, aki minden! szívesen megmagyaráz nekik, aki érdeklődik ügyes-bajos dolgaik iránt, és aki tud is ezeken segíteni. Ekkor már az'. lá'lá.k benne, ami valójában volt: a munkásosztály falura küldő'} követét, aki azért jóit, hogy segí sa, támogassa őke. Mire pedig eljött a válasz'ás . napja, már mindenki úgy ekintel' rá, mint aki közülük verló. Aztán szavaz tak. Mint egy ember, a Népfrontra. Sipos Tibor ott üoepelt velük a szavazáson, veJűk együt izgul a szavazatok összeszámlálásakor, és velük örült a*, eredménynek. Aztán elmúlt a nagy r.ap és másnap Sípos Tibor csendbe készülődni kezde't. Szívében még mindig az ujjongás vök az uralkodó érzés, de -febe egy kis szomorúság is vegyült. Csodálkozva ve'le észre, hogy most is úgy érzi magát, mint amikor az üzem- b- eljött: rajoálja 7 hagyni a faiu'. Ekkor lépett he az első ember. Látszott rajta, hogy egy kiesi! zavJrf, nem igen alálja meg a szavak* , amc veikkel e.mohd ia, nogy miért jött. Aztán mégis csuk e'kezdte. Hogy maradjon itt. Mert nekik «zükségük van iá. Mos' már megismer ók és látták, hogy mennyit tudna tenni a faluért, hí állandóan it' volna. Aztán jót ek a ötv bielk, mind, mind azzal, hogy nunsé- jon itt. Sípos elvtársnak voltak mar nclióz piHarsa a az éleben. Úgy érezte, m a legszigorúbb bizottság, amely doll va. aha állolt. Nehézkes parasztemberek voKak agjai, ha'ározaiukal nem log- la]'ák jegyzőkönyvbe, mégis S'pose'v- társ úgy érezte, kötelező rá nézve, mindennél kötelezőbb erejű p? a határozás. ami' hoz'ak. És ekkor, it' a szárász' egyszerű kl» parasztim szobájában, a váaszás utáni győzelmes napon, végleg m l- éret' benne az eiba ározás, amiire már régebben is gondolt. Hogy jelentkezik gépállomósvezeő tanfolyamra. Le og jönni falura, melléjük ál:! a szárászt és a többi falusi dolgozónak és é.e'é- vel, munkájával az 5 éledüko:, az munkájuk«' fogja szolgálni, könnyebbé, eredményesebbé, szebbé lenni. Níikís ’ > b<>«' másnap megérkezett PesTV. Eün ezte a jelentkező«.' at üzemben és a pártszervezetnél, aztán hozzáfogod egy kérdőív kitől őséhez, melyen vastagon nyomot! betűkkel m áll' fenn a lap te'ején: „Jeientkrzéi gé p áfi‘1 om ás v c z e t ői ‘ a n fo! vsam r a.1 ‘ így épült a választás idején a m«. kás-paraszi szövetség.
