Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-18 / 114. szám

1949 MÁJUS 18 NAPLÓ « „Amilyen rossz olyan jó híre volt a , neve lett most“ A csarnokiak büszkék a vasárnapi elsőségre A frissen zöldelő gabonatáblák sze­líden ringanak az enyhe eső utáni szellőben. A kukorica- meg rópaföl- deken szorgalmasan kapáló férfiak, asszonyok teszik porhanyóssá az eső­től Tnegtömödött talajt. Nincs olyan határrész, ahol ne látna a szem dol­gozó embert S-zorgalmas nép lakik Csarnótán és bizony szépen gyara­podtak valamennyien a termékeny földből. De nem is lehet ilyenkor, munkaidőben épkézláb embert a faiu- ban meglelni, az mind kint van a határban. Kettesévehhármasával dol­goznak, így könnyebb a munka, meg aztán lehet beszélgetni is. Mert most van mirőL Két, nappal ezelőtt olyan ünnep volt a faluban, olyan eredmény a vá­lasztáson, amiről megyeszerte beszél­nek az emberek, de még a rádió is megemlékezett róla. Csarnóta népe volt, Gorica községgel együtt az első, ahol legelsőnek fejezték be a szava- zá,st. Most erről folyik a szó a kis házakban, utcán és a mezőn egy­aránt Deleit harangoznak a faluban, a kö­zeli dűlőkből lassan hazafelé ballag­nak az emberek és csoportokba ve­rődve viszik tovább a beszéd fona­lát. A Csontosi-csárdától nem messze Darni Ferenc földjén is szaporábban lépkednek a lovak a kukorica-tábla vége felé. A háromágú lókapa elöl kifogják és a szekérhez kötik őket, hadd egyenek a friss zöldtakarmány­ból. Aztán a három ember, a gazda., meg két szomszédja is hozzá lát az evéshez, közben folytatják a beszél­getést, ahol az előbb abbahagyták. Mesébe szövik a választás napját Csarnótán — Hát ilyen napunk tényleg nem volt még — szólal meg Sípos István. — Amilyen rossz hire volt a község­nek, olyan jó neve lett most, vasár­nap óta. De nem is láttam még any- nyi virágot, annyi színes szalagot és ilyen jó kedvet ebben a faluban. — Bízón}', csudaszép volt — mond­ja rá Darni Ferenc. — Csak azt saj­nálom, hogy a reggeli szép felvonu­lást a kezdetin nem láthattam, mert az istállóba voltam. Hogy is volt csak, meséld el te Fista? fis Sipos István mesélt. Arról, hogy a virradat már az utcán találta, a fajú fiataljait, hogy a virágos májusi reggelen új dalok szálltak Csarnóta népének ajkáról és táncolva, műso­ros jelenetekkel olyan lelkes hangu­lat volt. amilyen sohasem volt még, amióta Csarnótának hívják a falut. Ahogy- fogyott a szó, úgy fogyott a vasárnapi ünnepi kalács is. Mo­solygó asszonyok, férfiak, vállukon kapával közeledtek a delelőkhöz. — Én nem csodálkozom a száz százalékos sikeren — mondja Küllei Istvánná, a kisbíró felesége. — Mert ez a falu tanult, én magam is olt voltam valsmenuvi előadáson. Meg. tanultam és mindenki megtanulta, amit 47-ben még sokan nem tudtak, hogv a demokrácia a mi világunk, ebben minekünk kell úgy gazdálkod­ni hogy minél jobb legyen az éle­tűnk. Egészen lendületbe jött, lelke­sen szállnak 6zavai és még a távo­labb ehédelök is mosolyogva, bólo- datnak, hiszen ők is így tudják. — Most tudjuk, hogy elmaradottak voltunk, de letagadjuk, hogy vala­A mozik mai műsora APOLLO A legújabb magvar film DISZHAGYAR Főszereplők: Benkő Gyula, Lázár Mária, Bánki Zsuzsa Előadások; 5, 7, 9 órakor. URANIA 'A legújabb magyar film DISZMAGYAR Főszereplők: Benkő Gyula, Lázár Mária, Bánki Zsuzsa Előadások; |fl 6, fél g órakor p" a a k~ H*tT •Uraltein-« Uln CIIIBIliCUSZ FÓ9z«r*p’Mc t L, P. OrloT« én E. E Mcr.nyikoira Előadások: 6. 8 órakor mikor is „sötétnek“ tartották ezt a falut — teszi hozzá Külleiné. Csak két napja, de máris mesébe szövik a szavazás eseményeit, színes szőnyegen járnak a gondolatok. —"...Aztán reggel 7 óra lett A feleségem is olyan izgalomban volt, hogy a borítékot, alig tudta bele­csúsztatni az urnába — szólal meg ismét Sipos István. — Annyi volt a nép, hogy az egész kocsmaudvar tele volt velük, de ott volt mindenki idő­ben ... Azért lettünk az elsők. Elsők lettünk! Sípos Pista kihúzza magát, mintha nagyobb akarna lenn!. A csarnóta,iák büszkék a vasárnap­ra, — a megye és az ország pedig büszke Csarnótára. Részeredmények a megyéből MOHÁCSI JÁRÁS: Szavazók sz. Babarc 838 Himesbáza 1041 Kölked T. 913 Lánvcsók I. 1247 Mais II. 633 PÉCSI JÁRÁS: Mecsekalja 2080 Vasas , 3203 Mánfa 790 Egerág 574 HEGYHÁTI JÁRÁS: Kaposszekcsö 966 Magyarszék 811 Komló 3219 Alsómocsolád 496 Magyaregregy 823 Sása 1556 Csikóstöttös 834 Mágocs 2207 Szászvár 1653 PÉCSVARADI JÁRÁS: Berkesd 627 Hidas 1192 Hosszúhetény 2036 Palotabozsok 1089 Szebény 754 Pécs várad 1889 Nagypall > 375 Szederkény 1044 Véménd 1264 Püspöknádasd 1669 VILLÁNYI JÁRÁS: Vékán y 851 Magyarbóly 856 Uipetre 733 Villány 1527 Leszav. Igen Nem Érvényt, 838 836 — 2 982 981 — í 819 819 . *— — 1206 1206 — ■ — 688 688 — — 2089 2074 1 5 3203 3203 — — 790 790 — — 574 558 3 13 966 966 _ _ 811 81 1 — — 3219 3219 — — 496 496 — — 823 823 — — 1556 1554 2 — 834 834 — — 2207 2207 — — 1653 1653 — — 615 614 ... 1 1139 1139 — — 2035 2035 — — • 1076 1076 — — 748 746 Cl 1825 1823 í 1 371 365 5 1 1042 1042 — — 1258 1258 — — 1667 1667 — — 850 850 . ,r ... 848 843 — — 726 726 — — 1518 1516 — 2 Három hónap múlva Pécsett nyílik meg a vidék legnagyobb állami áruháza A vidék legnagyobb állami áruházát Pécseit nyitjáik meg. A helyiségeket a városháza északi és nyugati frontján szemelték ki, aimkit az az ország más nagyobb városaiban is történt. A pécsi városháza épületéből ezért a magán­cégek máshova települtek, hogy he­lyet adjanak a dolgozók érdekeit szol­gáié intézménynek. A város maga. is a legmesszebbmenő előzékenysegge! sietett a létesítendő átruház segítségé­re, amikor hivatali helyiségeket telepí­tett ki saját otthonából. Az átrendezés során a közellátási hivatal a volt Barátság nyomda Per­cre! u‘cai helyiségeit foglalja el, meg­felelő átalakítási munkálatok elvég­zése után. Ugyancsak helyiséget cse­rél az Idegenforgalmi Hivatal és a je­lenleg vele egy helyiségben működő PVKV-forgahni iroda is. Ez a város­háza Perczel utcai oldalára kerül a rendőrőrs helyiségébe. A rendőrségnek a Pannónia épületébe helyezésével ez az őrszoba ugyanis feleslegessé vált. Az állami áruház helyiségeinek át­alakítási munkálatai megindultak. Az Igénybevett helyiségek között a a fa­lakat áttörik, hogy az egész árul váz összefüggő komplexumot alkosson. A tervek szerint a régiesen magas he­lyiségekben később emeleti helyisége­ket létesítenek, sőt a helyiségek a'aét lévő alagsorban is elárusító termeket alakítanak ki. A munkálatok ütemét gyorsítja az a körülmény, hogy a pé­csi állami áruházát három hónap múl­va kívánják megvalósítani. Üzemi konyha, kultúrterem, öltöző... a tejipari delgozék közös muakájjábó! Még egy telefoni elintéz. Azután a ceruza, könyvek rendbe kerülnek az asztalon, átfutja megjegyzéseit, meg- nézi a naptárban a holnapi előjegyzé­seket, aztán előkerül a másik nadrág, ing. Vájjon hova meg Zsíbrik Károly a Déldunántúli Sajt és Vajtermékek Nemze.i Vállalatának gazdasági veze­tője’ ilyen „gálában?“ Nem messze az irodától két épület­tömb néz farkasszemet egymással. Köztük kis híd. Itt is kopácsoláls, o'.l is. A kis hídon siető emberek. Fel-fel röppen a v.idáim nevetés is a tavaszi fényben. Miben munkálkodnak? Most készül d a vállalat kultúrterme és az üzemi konyha, a munkásöltözők helyisége is .A vállalat dolgozói nem vártak külső segítségre, saját erejük­ből nekilendültek a munkának és mun­kás, ;jsz>t viselő együtt dolgoznak azon, hogy a régi termelésnél nem használt három üzlethelyiségből meglegyen az öltöző, kultúrterem, üzemi konyha.--Megyek a nagyobbik kalapácsért... ez kicsi — lóbál meg egy. vagy öl- kflós kalapácsot Zsóbrik elvtárs és le­szalad a csigalépcsőn. Mosolyogva néznek trána. Lantos János könyvelő. A számok ' fiatal mestere. Mos1 éppen komoly munkában van. Nem a köryVek fölé | Hajol; a kis hídon egy csigái szerel fel. — Ezen szállítjuk a homokot, tég­lát — mormogja. — Nem igen ér rá velünk foglalkozni. Szemn:elláthaíó!ag leköi a csiga jó elhelyezése. Úgy né­zi, mintha en: tik is olyan mestere len­ne, mint a folyószámla kivonatoknak. — Ezzel annyi, mintha játék lenne a homokszállítás — áll Lantos János mellé Dávid Imréné. — No, én jó kis izomlázat kaptam az első nap — nevet Sipos Irma. — Kapcsoljátok fel lent a vödiötl... gyerünk, ind.'1' ás — kiabálnak le. Már itt is van az első homokkal •teli vödör. Dá-Viidné elkapja, szalad vissza a horog a következőért. Lent piroslik a tégla. Sípos Irma nézegeti. Ennek is föl kell meg jönnie. Bent az öltöző helyiségben nyolc- íizon dolgoznak. — It*t lesz a férfi mosdó, ezen az oldalon a női. Középre asztalok kerül­nek, itt l sz az étkezés majd — mu­latja Fábián Jenőné CB tag. Most rengeteg munkája van, de azért fel­jön mindig dolgozni egy kicsit. — Csak már kész lenne. Jó volna a díszítésnél tartani — szalad végig te­kintete a csupa«« falakon. — Meglesz az is nemsokára — szól oda Zsíbrik Károly. Meglesz mégpedig a vállalat dolgozóinak kollektiv mun­kájával. Farkas Mihály elvtárs köszöneté Farkas Mihály vezérezredes elvtárshoz, Baranya első képviselő* jéhez százával érkeznek Pécsről és Baranya megyéből az üdvözlő­levelek és táviratok. Farkas elvtárs ezúton mond köszönetét a pécsi és baranyai dolgozók ragaszkodásáért és szeretettért, egyben meg­köszöni azt az odaadó, lelkes, jó munkát, amit Pécs város és Bara­nya megye dolgozó népe, pártszervezeteink vezetésével a Népfront választási győzelme érdekében annyi sikerrel fejtett ki. Krancz Pál eivtárs egy éve polgármester A városháza dolgozód melegen és bensőségesen ünnepelték Krancz Pál elvtársai, abból az alkalomból, hogy polgármesteri tisztét egy éve tölti be. Kedden délelőtt felkeresték hiváiaüá- han a városházi üzemi pártszervezet vezetői, hogy üdvözöljék és átadják a dolgozók ajándékát, egy Zsolnay- euzin szobrot. A pártszervezet és a VAOSz nevében Hámori József elv­társ ,a dolgozók összessége nevében dr. Gsolosz Jenő főjegyző, a túlnyomó számban lévő dolgozó nőik nevében dr. Huszár Istvánná köszöntötték a .polgármestert. Bors Antal elvíá-s fő- , ispán a 'íestvértörvényhatóslág Bara- nyavármegye dolgozóinak üdvözletét hózta. Az üdvözlő ■ beszédeik elmondták, hogy az elmúlt egy esztendő esemé­nyekben gazdag év volt, úgy a város fejlődéséiben, mint a város dolgozó lakosságának életszínvonala emelkedé­sében. A széles tömegek javát szol­gáló tevékenység» meliert Krancz efv- társ polgármester elnyerte munkatár­sai bizalmát és ragaszkodó szeretetét is. Lankadatlan munkakedvcvel és élete példájával mutatta meg, hogyan kell a nép érdekeit szolgálni. Az ő egyéves munkásságának ideje alatt lett igazát a város népéé a városháza. Krancz elvtárs meglepetten és meg­hatva köszönte meg a meleg szavakat és hangsúlyozta, hogy a dolgozó nép, szolgálatát nem polgármesteri meg­bízatásává! kezdte, mert ennek legjobb iskolája a munkásmozgalom. Polgár­mesteri funkciója csak nagyobb teret adott arra, hogy közvetlen in-iézkedé- sekkd szolgálhassa a' dolgozók osztá­lyát. A városháza dolgozóinak jókiván-' ságaihoz csatlakoznak a város népé­nek széles rétegei és különösen az üzemek és külvárosok dolgozói, akik Krancz elv társ sok intézkedésében érezték, hogy osztályuk hűséges fia áll a válros élén. Budapesten elfogták a sikkasztásért és csalásért körözött Bonyhai Miklós volt szappangyárost Az elmúlt bélen egy rendőrszáza­dos a budapesti Közraktár utcában egy gyanús kinézésű fiatalembert lá­tóit céltalanul ólálkodni. Amikor iga­zolásra felszólították, minden válasz nélkül futásnak ered: és csak hosszas hajsza után, sikerült a járókelők se­gítségével elfogni. Az igazoltatásnál kitűnt, hogy az ismeretlen a hóna pók óta körözött Bonyhai Miklós volt pé­csi szappangyárossal azonos, aki el­len a rendőrség sikkasztás és csalás bűntette miatt ei fogatáéi parancsot adott lei annakidején. Bonyliait 640 kiló marónátron és 1000 kiló zsiradék elvonása miatt 7 hónapi börtönre Héttők .A törvényszék ítéletéi a tábla annakidején semmiségi okból me gscmmssílett» és Bonyhait fel­men löt te. Ez óv januárjában Bonyhai Miklós a pécsi szappan- és vegyi cik­ket termelő és értékesítő szövetkezet főzőmestereként a szövetkezet üzemé­ből jelentős értékű készárut és beren­dezést ellopott, egyes gépi berende­zést jogtalanul eladóit, ceenfcjvül a szövetkezet nevében pénzt vett fel és a pénzt elsikkasztotta. Mielőtt a sik­kasztó szappan gyárost a rendőrség őrizetbe vette — pén-zeí és értékek­kel együtt Bonyhai ismeretlen helyre szökött. Hosszas bujkálás után azon­ban kézrekerült és jelenleg a pécsi ügyészségi fogházban piheni szökése fáradalmait. Változások Harasiya jegyzői karában A közigazgatás jobb ellátása .érde­kében változásokat hajtottak végre a baranyai jegyzői karban. Ennek során Mecsekaljára helyezték vissza Piri Ist­ván jegyzőt, Németh Jenő körjegyzőt Diósviszlóról Vékámba, Mólnád Já­nost Lánycsókról Abaligetre, Pe.'is- kits Miklós baksái segédjegyzői kör­jegyzőnek Nagypeterdre, Faluhelyi Ist­ván szentdienesi segéd jegyzőt Dcnes- liázára községi jegyzőnek, dr. Deli Ist­ván felsőmindszenti körjegyzőt Ma- gyarbólyra, Kis Kelemen Jenő cgv- házasbaraszli segédjegyzőt Rogád- mindszentre körjegyzőnek, Vedrődi Xpltán 1 jógád mindszenti kör jegyzőt Diósviszlóra, Csiszár István keszűi 'se­géd jegyzőt belvárdgyulai körjegyző­nek, Károly Ferenc királyegyházai körjegyzőt Nagybicsérdre körjegyző­nek, dr. Tinin József garéi körjegyzőt Kcszüre, Magyar János keszűi kör­jegyzőt Kovúeshidára, László József kovácshidai körjegyzőt Fglsőniind- szenlre, Ágoston Dezső helcsfai kör­jegyzőt tiarába, Barla János lielvárd- gyulai körjegyzőt Helesfára, Ahmann Péter szederkényi segédjegyzőt a du­naszekcsői 2. számú segédjegyzőség-' !>e, Árvái János segédjegyzőt Vasasra, Bakai Béla siklósi segédjegyzőt Vaj- szlóra, dr. Györkös Géza bnrauyajenői segédjegyzőt Szonllőrincre, Kocsis György dimaszckcsői segédjegyzőt a lány csók i körjegyzőség vezetésére he­lyezték át és bízták meg a teendők el­látásává. Tejcsertiáital létesítenek Pécsett Pécs város egyre élénkülő életé­ben. új színt jelentenek azok a tej' csárdák, amiket a Déldunántúli Sajt­os Vaj:enne ő N. V. (Délsajt) létesít Pécsett a 'közeljövőben. A tervek szerint ilyen tejcsárdákat létesítenek a ■ Pettyén, az üdülőszálló elő t és a Balokányban. örömmel hal öltük az Új vállalkozás hírét, amely fillérekért juttatja el üdítő és tápláló termékeit a dolgozókihoz, de már most javasol­juk, hogy a tervezetteken kívül piac- nipokon a Kossuth-téren és a déliná- ni órákban a sétatéren is árusít rak a Délsajt üdít öitalait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom