Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-17 / 113. szám

ms május n NAPLÓ s „Halálomig mesélni fogok róla...“ Á választás ncgv napja fe!ej«heteMen szép emléke a dolgozóknak Az ország minden dolgozója örömmel vette tudomásul és büszke arra, hogy vasárnap a dolgozó nép akarata diadalt aratott. Munká­sok, parasztok, értelmiségi dolgozók és önálló kisemberek egyaránt ön­feledt lelkesedéssel ünnepelték vasárnap este a Népi ront hatalmas arányú győzelmét, mindenki izgatottan leste a rádió és az újságok híreit, amelyek arról számoltak be, hogy nemcsak egy-egy községben vagy városban, hanem az egész országban szinte egyhangúan szava­tolt a dolgozó nép az országépítő, békét és jólétet teremtő Magyar függetlenségi Népfrontra, amelyet a nép érdekében vívott harcokban edződött kommunisták vezetnek. A győzelem és a vasárnapi öröm- ünnep falun és városon egyaránt kitörölhetetlen emlékeket hagyott a ncn lelkében. A választás eredményeiről és a választással most faár bizonyossá lett jobb jövőről beszélnek ezeken » napokon a gyárakban, b 'nyák­ban, hivatalokban, utcán, a falvak­ban és mindenütt. Bogár József éppen a MESzHART eénszáilltó vonat járói lép le, kezé­ben lóbálva szénportól fekete, ko­pott táskáját. — Hát mi megleltük a magunkét —- mondja elégedetten — itt a bányatelepeken senki sem akadt, aki ne szavazott volna a Nép­frontra. Késő éjjel is még fenn voltunk vasárnap és egymás kezét szorongattuk örömünkben, mikor hallottuk: itt is száz százalék, ott >s száz százalék. — De hogy őszinte legyek — folytatja eltűnődve — nem is cso­dálkozom ezen az eredményen. Itt olyan dolgokról van szó, amit egyetlen józan ember sem ellenez­het. Ki ellenzi a békét? Es ki elle­nezheti az ötéves tervet, ami csak Jót hoz mindenkinek, munkásnak, Parasztnak, értelmiséginek? Azt hi­szem, ez mind csak azoknak nem tetszhet, akik eddig a mi nyakun­kon élősködtek és azoknak, akik szeretnének a nyakunkba ülni, — az amerikai tőkéseknek. Hiába nem Alszik ezeknek, mi megmutattuk, hogy mit akarunk és ez ellen már senki semmit sem tehet. A somogyi falvakban sem folyik "sásról a szó ezekben a napokban, Hint a választásról. Erről beszél­ek naphosszat, mindenütt, ahol emberek találkozhatnak, Alsókon is, *bben a kis somogyi faluban, ahol '03 szavazó közül 698 foglalt állást s Függetlenségi Népfront mellett. Szalai István gondozott, csinos Portáján beszélgettünk a falu és az rjfszág nagy vasárnapjáról, arról, hogy hiába kísérelte meg a reak- hó, ezúttal nem sikerült félrevezet- hio a falvak dolgozó népét. — Büszke vagyok a falumra — Hondja Szalai István középparaszt 65 valóban sugárzik róla a büszké­ig - mert csak öt ember akadt, nem tett eleget állampolgári ;IJ|clességének és boldog vagyok is, mert úgy érzem, hogy eb- a sikerben nekem is van egy ’'•csíny részem. Hosszan elgondolkozik, mit is Mondjon még mindabból, ami szá- ,.,ra örömünneppé tette május l~- Még az időjárás is nekünk elvezett — derül fel az arca — a U^óges eső után a szép vasárnapi a földekre, megnézni, szép a vetés. Ez is részes Jöttünk Jhjycn Ó' abban, hogy olyan felejthetett- In ’®sz számunkra ez a nap. Hát n • ■ • Munkánk minden téren örményes volt. fjoipos Mihály villányi gazda ‘Hpósan simítja kétfelé hatalmas buszát.-Vein is tudom, mikor éreztem igv, ilyen jól és mikor lelke- n,1'-® ennyire, mikor voltam ennyi k'.,Megelégedve 'az egé-z világgal. 01 vasárnap este, amikor megtud- jVV; 100 Százalékot. Azt hiszem min- |ätNt ez. az. érzés foghatott el, aki a hároméves terv' sikereit és l,.a ’ebbet vár és egyszerre meg t i1’ hogy az a több most már egész. > r,san meg is lesz. O’..Hát mit tagadjam — folytatja ,’b'-ncgyorniekes családapa va- ' he azért bizony én is beál tain 't többi<>k közé, kurjongatni, bit, b,,,.’1. '‘'kezdtük kurjongatni, mej I, ,"mni az utcán. Lehetett ott nem i -'dni? örültünk annyira, hogy 'i sem lehet mondani. Sohasem kjLjJJ1 elfelejteni és azt hiszem hálá­ló.1 ' Mesélni fogok róla a gyerekek- br 11 kis unokáknak. *i . ■ olényi József a bolkercskedel- t '''"igatóság titkára a választásról esszéi: \ eltelt négy év alatt, az iro eigozörttak a demokrácia nyugodt jövőt és emelkedő éleis iínvonala t biztosított. Ha jól utánagondolunk az. eddigi eredményeknek, az újjáépítés kezdetétől egész a hároméves terv diadalmas végrehajtásáig, akkor azt látjuk, hogy az eredményeket első­sorban a Magyar Dolgozók Pártjának, a munkásosztálynak köszönhetjük. A mostani választás eredménye az öt­éves terv megvalósítását jelenti, az ötéves terv pedig jólétet, fejlődést és egyben nagy feladatokat is jelent, amelyből nekünk értelmiségieknek is ki kell vennünk a részünket. Ezért szavaztunk valamennyien egy ember­ként a Népfrontra. Szabó Kálmán kisiparos, szabónms tér. Műhelyében éppen krétával jelöl. A ii ver esés: részesedésről a kiszabásra váló szövetét. — Csodálatos volt ez a vasárnap. — mondja — Már a város is meg­mutatta, hogy milyen lelkesen ké­szültek az. emberek erre a napra. Ami­kor láttam azt a lelkesedést az. utcán a szavazóhelyiségben, mindenütt, ak­kor már biztosan tudtam, hogy gyö- z.ünk. — A 37-es körzetben szavaztam. Kisiparos vagyok, dolgozó ember, tudtam, hogy hová kell szavaznom. Azt is tudtam, hogy az ötéves terv az aat is jelenti, hogy mindig több és több ember csináltat magának éven­ként, ruhát. Ez viszont azt jelenti, hogy nekünk, kisiparosoknak is egyre több munkánk lesz. Ez a választás valóban mindenki­nek csak megelégedésére szolgálha­tott ebben az országban. Végre teljes egészében érvényre juthatott a dol­gozó nép szava, annyi elnyomás és félrevezetés után világosan és félre­érthetetlenül tudtára adhatta népünk I a világnak, hogy békében, építő mun- I kát végezve akar élni és ezért ina-1 gáénak vallja bölcs vezetőit, akik he­ves úton vezették eddig is és a fel­melkcdés felé vezetik ezután. először Gerö Ernő elvtárs be-zéjl a köllségve és során és akkoi megállapította, hogy hároméve- ierviiek megvalósításához az álla­mosító t vállalatoknak egytmilliárd forintnyi nyereségrészesedést kell befizetniük az álam kasszájába. Ez az egymillíárd hatalmas ös­szegnek, k vihete len tervnek tűn’ akkor, amikor még az államosított vállalatok jó része nem nyereség gél, hanem deficittel dolgozod. A munkások, a dolgozó nép kezébe került gyárakban, azeban a nagy lendülettel megindult szocialista munkaverseny megszüntette a tőké sektől átvett hibákat, nyereségessé tették üzemeik működését és nem csak az egymilliárd forintort, ha nem annál 16 és fél százalékkal többet f’zettek be. A népi demokrácia ebből a befi rétéiből juttat mos: viasza jelen tős ré®»( azoknak, akik jő munka jukkái elősegítették a terv teljesí­tését és hozzájárultak ahhoz, hogy az államnak elegendő pénz álljon rendelkezésére a tervgazdálkodás továbbfejlesztésére, gazdasági éh» tünk színvonalának további emelé­sére. Eddig márts több pécsi Szem nyereségrésezsedését állapított* meg az iparügyi kormány, például a Zsolnay-gyár 14-721, a Pécsi Bőr­gyár pedig 11.545 forintot kapott viasza e befizetett nyereségrészes* désből. Ezeknek az összegeknek 40%-át az üzem legjobb munkásai, nak fizetik ki, többi részét pedig szociális és kulturális beruházás«» fordítják. A többi déldunántúli üzem sem maradt el a nyerevégré-zesedÁs be­fizetésnél. szinte alig v*n üzeműnk, amely nem teljesítette volna túl a befizetési tervet és rövid időn be­lül valamennyien megkapják a visszatéri test A nyereségrészesedés visszatérítése újabb megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy nálunk a dolgozóké a gyár, az ország, önmaguknak ter­melnek és minden, ami a dolgo­zók munkájának eredménye, a dói gőzök életét javítja meg. Einstein es Thomas Mann felhívása: Nem akarjuk az Egyesült Nemzetek egységes világát az Atlanti Szerződés két világával ielcserélni Newyorki jelentés szerint szétküld­tük a meghívókat a május 20-án és 21- én Washingtonban rendezendő nagy­gyűlésre, amely az Atlanti Szerződés ellen tiltakozik. A meghívón szerepel a többi között Albert Einstein professzor és Thomas Mann aláírása is. A meg­hívó megállapítja, hogy négy eszten­dővel ezelőtt megteremtették az Egye­sült Nemzetek szervezetét, mint a tar­tós béke alapjait. Ma az atomháború veszedelme fenyegeti az emberiséget. A diplomaták az „Egyesült Nemzetek szervezete megerősítésének” ürügyé­vel írják alá az Atlanti Szerződést. — Nem akarjuk hinni — mondja a felhívás —, hogy az emberi értelmet más erő válthatja fel. Nem akarjuk az Egyesült Nemzetek egységes világát az Atlanti Szerződés két világával fel­cserélni, számítunk rá, hogy az ame rikaiak megérzik a mostani külpolitikai irány veszélyes voltát. Mesterséges esőzteiési kísérleteket kezd a Meteorológia• Intései Még az aranynál is többet ért a bőséges májusi eső A Meteorológiai Intézet felső lég- körkirtató osztályán 200 rádiószondái szerelnek fel aa ötéves terv során, illetve már az ötéves terv el-ső évé­ben a inagaslégköri vizsgálatok vég­zésére. Felépül Budapest keleti hatá­rán a nagy, új obszervatórium is, milliós költséggel. Erre nemcsak a pontos időprognózk, hanem a mester­séges esőztetési kísérletek szempont­jából is szükség van. A mesterséges esőztetés lényege, hogy erre a célra szerkesztett külön­leges repülőgéppel, túlhült vízesep- pekből álló felhők közé repülnek. A túlhült vízcseppekből álló felhő gya­kori felhőin jí.a. amelynek jellemző sajátsága, hogy nem esik le eső alak­jába«. Az flven felhő belsejébe re pülőgópről szilárd széndioxidot doh­nak, ami olyan hatással van a túl­hült vizcseppekre, hogy azok eső for májában lehullamak. Magyarországon az öntözés és csatornázás mellett na­gyon fontos szerepet játszhat a mes­terséges esőztetés is a szárazság el­leni küzdelemben. A rádiószondákon és különleges re­pülőgépeken kívül az intézet radar- berendezést is kap. előreláthatólag már ezen a nyáron. Az ötéves ter\ során az intézet új időjárásészlelö műszereket szerez be és négy-öt nap­ra előre készít majd időprognózist. Hosszú beteken át egyre égetőbb és egyre fontosabb kérdéssé vált a szo­katlan és az idei év elejét jellemző szárazság. A határban a rohamos fej­lődésnek indult őszi és tavaszi veté­sen és általában minden zöldelő nö­vényen a koravénség jelei mutatkoz­tak "és érthető volt a falu .szorongása, amikor nemcsak Az őszi, de sok he­lyen a tavaszi gabonák is már fejlő­désük elején sárgulni kezdtek. Ezt a szárazságot a reakció, a suttogó pro­paganda terjesztői szerették volna ki­használni, de — amint Rákosi elvtárs mondotta — „a természet is a népi demokráciát támogatta ...“ Déldunántúl dolgozó parasztsága érthető aggodalommal kémlelte hosszú heteken át az égboltot, esőt remélve. És az meg is jött. Annyi esett belőle, amennyit nem is vártunk. Egyszerre bizakodóvá váltak az emberek, és de­rűssé vidultak az arcok. 0 Erről nyilatkozik Kis Antal bári ki* paraszt, mintagazda, a mezőgazda* , i igazgatóság termelési osztályának ve­zetője. — A bőséges májusi eső nemcsak a gazdasági eredmények szempontjá­ból óriási jelentőségű, hanem politi­kailag is elősegítette a nemzet nagy ügyének, a népszavazásnak diadalra vitelét. Hogy ez így van, fényesen igazolja az az örömmámor, az a soha nem tapasztalt leTkes hangulat, amely­ben része, van a számunkra felbecsül­hetetlen értékű esőnek. — Én, mint parasztember, elszorult szívvel láttáin, amint az erősen fejtett őszíbúza-táblák már sárgultak, az alig húsz-harminc centis száron a kalá­szok már hasban voltak. Ha az eső nem jön, két héten belül kikalászo- sodik és bizony két-három mázsás termésnél nem számíthattunk volna többre. A tavaszi árpa egészen cső­kört volt igen sok helyen és szár nél­kül csak gereblyézni lehetett volna a kalászokat. — A tavaszi zsenge vetések — foly­tatja Kis Antal eivtárs — általában visszamaradtak a növekedésben, de megjött az eső és így mintha a nö­vényzet be akarná hozni a mulasztá­sát, már az első esős napon centimé­tereket nőtt. Kis Antal eivtárs úgy is, mint dol­gozó kisparaszt, és mint a mezőgaz­dasági igazgatóság szakembere minden dolgozó paraszt véleményét fejezi ki: — Nincs olyan ősszeg, amivel ki le­hetne fejezni, hogy nekünk, dolgozó parasztoknak, de nemzetgazdaságaink­nak is milyen hatalmas termőstőbb- letet biztosít a bőséges eső. Azt mond,, juk, és ez a legméltóbb kifejezője véleményünknek, mikor erről beszé lünk, hogy aranyat érő. életet adó evő ▼olt. 2 „Magyarszék, mely három község! károsultakat pedig 1947-tefi és 1948- cgyesí 'csőből keletkezeti, elfeledjen húzódik meg a kaposvári országút ménén. Ott jártunk és megiudako.- Atr k egyet-mást.” 1947 júliusában így kezdődött egy beszámoló erről a községről. A hároméves terv előestéjén voltunk akkor. Azóla már nincs elfeledett köz Itö:1 is mentesítették a beszolgállalás alól. MIT ADOTT MEG MAGYARSZÉK NEK a 3 éves terv? Mos! a valóság, nem puszta adathalmaz következik, mert a valóságban a 2,025.000 forin költséggel felépül! a Magyarszék kisbodolyai út és négy, a világtól e­t varr/vl- WW.«órKiM L-anríft!! Kp n kövl, _ • p■■■ ri dolgozta ki a hároméves tervet és őrködik azon, liogy végre is hajt­sák. Járunk a napsütötte magya- zéks utcákon. I:: egy tábla, ott egy íbla: ..Épült a hároméves tervben!" Átme­gyünk az egykori Németszék — most Magyarszék II. — felé. Uj, széles bid íveli ál a patakor és jobbra elkanyo­ség az országban: Magyarszéknek * j kedV vérkeringésébe, az épülő egész scóa! adó.f a Terv. _ l ségházra nagy fe!ada*ok várnak a be­Már a község halárában lázas műn- tegségek megelőzése terén, a vásár- ka képe fogad. A Pécs—kaposvári; ér közerőből^ való felépítése 100.000 vágót: községei kapcsol! be a közit, rodtrk a gyönyörű bekötőút fehér sáv­ja. Nem egész két éve még legelő volt itt. A Pécs úton övig nekivetkőzött, barnabőrií munkások dolgoznak a mél óságosan gördülő úthenger körül. RÉGI PANASZOK, BAJOK UTÁN kutatunk itt és nem találunk belőlük jóformán semmit. „Jó volna, ha egy közös darálót szerezhetnénk — mondta akkor Fo­dor Ferenc újgazda és még ezt is: — A jégkárosulíukat mentesíteni kellere a beszolgáltatás alól és nagyon jó volna, ha a megrozsdásodva heverő há­rom vi’Janymolort felhasználásfa a földművesszövet'kezetnek adnák." A közös ‘daráló már megvan. Ara­tásra már működik is és az egykor rozsdás vMlaoymotorak hajtják. A jég­íorini megtakarítást jelent — kaptak is évi uárom vásár tart ásra engedély t, — a szép Petőfi park a pihenést, a szövetkeze i mozi és a három új könyviár a szórakozási, a tanulást szolgálja. Fontos ádai még. hogy fel­épült az új tűzöl '.ószertár és épül a szomszédos Ligetre a telefon. Elkészült az új, az ú. n. „templom- járda”. Még 1947-ben mesélte nekünk Feni Gyula a község esperese, hegy a kommunisták rohammunkával állítot­ták helyre a Szentháromság szobro-. Mos- megépítették a tcmp'omhoz ve­zető utat is. TERMÉSZETES, HOGY A PART vitt lendületet az építő munkába. A Házak is épülnek az utak mentén. Itt Iákik Kelemen Lajos, akivel kiét éve is beszélgettünk. Most a DBFOSz elnöke. Azóta megszaporodott a csa­lád, mert férjhez ment a lánya és a fiatalok is itt*. laknak. A VÖLGYBEN MEGHÚZÓDÓ Ma­gyarszék május 15-én megköszönte a hároméves tervet és szavazással kért rész: az ötéves terv még bővebb aján­dékaiból. A község száz százalékban a Népfrontra szavazott. 1947 júliusában írt cikkünkéi így fejezlük be: „Magyarszék, mely mos! e'Medlen húzódik a kaposvári ország­De nemcsak Baranyában, hanem .V> mogy megyében is ugyanígy érrik az eső áldását A kaposvári cukorgyári meteorológiai állomás megfigyelése szerint Kaposváron május másodiké­tól kezdve tizennegyedikéig bezárólag 47.5 milliméter csapadék bulit a ka­posvári földekre. Kérdést intéztünk Bajcsi Ede gazdasági fel ügye löhö*. hogy megyei viszonylatban mit ered­ményezett ez a bőséges csapadék. — Lehető legjobbkor jött az eső — hangzik a válasz. Az erőteljes fej­lődésnek indult növényzetet nem csuk i megállította fejlődésében, hanem rő vid időn belül tönkre is tehette volna a száraz időjárás. De ez az eső szél­csendes időben teljes egésaében beáe- jutott a talajba és így a növényaet' elpárolgás nélkül a maga javára tudja fordítani a nedvességet. — A gabonaneműek közül a roes i legjobbkor kapta az esőt, éppen amikor kalászba szökött és virágzás­nak indult. Az eső nagymértékben elősegíti a szemképződést, a búzánál i bokrosodást és a gabonaneműekné! reménnyel nézhetünk most már a to vábbi erőteljes fejlődés elé. A még ki nem kelt magvak és különösen a ka­pás és ipari növények fejlődésére szintén igen riagy hatással van a bő séges csapadék. — De nemcsak a növényzet fejlődő, sét segítette elő a nyolcnapos cső — folytatta a gazdasági felügyelő —, Ha­nem ugyanakkor megszüntette a kü­lönböző rovarkárokat is. Most már csak a minél többszöri kapálásra és » szőlők gombabetegségeinek megelőző sére ügyeljenek a gazdák. Ezzel a* csővel a terméskilátások várakozáson felülinek ígérkeznek cs ezzel a* Idei hő terméssel még inkább elősegítjük ti- mentén, fejlődni és szépülni fog a , a hároméves terv seikercs befejezését, háromév s tervben. Ia jólét emelkedését — fejezte be ítyi­Igy is történt. (szántó) | latkozatát a gazdasági felügyelő. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom