Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-17 / 89. szám

n DüNÄKTÜl! NAPLÓ IMS apvjus rt Nemzeti ajándékban részesülő nagybirtokosok, gyomorba és nélkülözésbe kergetett parasztság A a marshallizólt nyugati országok nezőgazdasági politikájának eredménye A nyugati imperialista államok '-.özgazdászadnak cgyiik ,,fö feiadala l, hogy fejiett „közírói technika- •a!“ álcázzák tökös imperialists gazdáik szemérme len és mohó o- ekvései , melyekkel főként a „Mar. haü-terv áldásaiban" részesülő ál- atnök mezőgazdaságát teszik tönk- n. Rokonszenves szinbcn igyekez­nek feltüntetni a kapitalista mező- gazdaság» rendszer , a nyuga i nio- aopói.isla örekvé . kel, azonban az olasz, a belga, a francia parasztság gyre keservesebb körülmények kö­zött a saját bőrén éppen fordított- iá: apasz alia annak, amivel nap .mn: nap traktálják őket a kor- mánylapok. Nézzük meg tehát ina a való 'e!yz?t? OLASZORSZÁG Az ország 23 millió hekiáros ve- i- és erdőterületei rendelkezik, öböl a nagybirtokok területe meg­haladja a 12 miliió hektár: és 8.8 niiiio tóképp mezőgazdasággal fog. :Lkozo vidéki lakosságnak csupán 4 millió hektár föld ált rendtlke- >■ -sre. A 8.8 miili-. főkmuves kozni 5 millió parasztnak annyi földje -.ncs, ahová a fejét leliaj ha ná. eljessé teszi a képet az olasz kor- mány adózási politikája, amelynek 5 jelszava: „Móriéi nagyobb a föld­terület, annál kisebb az adóidéi.” Amikor Oia-zország megszaba- >-ii;lt fasiszta vórszívóítol s a né .set megszállás aloj, valamennyi i’o i lkai párt a földreform tneliel ■vgia-lt aiiás.. Időközben az atneri- :i befolyó: növekedésével egyik párt a másik után, közötte a ke- as’.tény u.mokralikus pár., meg- há rilt. A Marshaii-ierv megvalósítása ..ilőnösen károsan befolyásol'a az olasz mezőgazdaságot. o ' Az olasz falvakban több ront másfél millió munkanélküli me­zőgazdasági napszámos lézeng. A vetésterii'e es térnie sereim *;ny még nem érte el a háború ejőt i szüivonala . A haladó olasz pártok kezdeményezésére a parasz ok és mezőgazdasági napszámosok nem­ig értekezletet tar ottak. amelyen hangsúlyoz ák a földreform me«- zaiósftásának szükségességé-: Bi- j ..ot ságoka alakítói ak, s e bízott-: ságok vezetésével szövetkeze eket! - tétesílelíck. Az olasz parasztok | óbb heJven hatalmukba kerí ették | nagybirtokosok földié és szegv­ari földbirtokot. Minői z arról a- ••siskodik, hogy az o’asz parasztság és az olasz falu mezőgazdasági vi- zonyaót csupán hatékony földre- orrn révén lehet rendezni. BELGIUM De nem kükörtb a .helyzet Belgi­umban sem, ahol Spaak belga „szó. lalis a" miniszterelnök egy tnniré- tiben tar ©it, Marshal!-tervet di- -líitő beszédében csak úoy melié- - ■ sen megemlékezel! arról is. hogy Belgiumban jelenleg több ront ;-n ezer munkanélküli van. A hivatalos statisztika is beismeri, togy az árak a háborúelőtti időhöz viszonyítva több mint 3 és félsze- •sükre emelkedtek. A valóságban drágulás jóval jelentősebb. Igv ?L a rizs hivatalos ára kg-ként 13 rank, de a fekete póacon 100 franknál olcsóbban nem leivel rizs* vásárolni. A 46 frankos hivatalos 'Dúsár is csak papíron létezik, a | A francia mezőgazdasági válságt­ünetek rfiélyén — a belgiumi liely- ze hoz hasonlóan — a Marslwil-terv húzódik meg, mely azzal teszi tönkre a francia mezőgazdaságot, hogy Franciaországra erőszakolja az amerikai árufeleslegeket. A vál­ság első következményei máris mu­tatkoznak. A parasztok tömegesen kényte­lenek ten.’jiidani vetőmag, mű­trágya és szerszám megrende­léseikről. A francia mezőgazdasági válság el- , sö oka tellát a kormány munkás- ellenes politikája, másik oka pedig az, hogy a francia piacokon az í egyre nagyobb mennyáeégb n ie- ! lentkező amerikai és külíöidi ere- i de tű mezőgazdasági áruk kiszorít­ják a francia mezőgazdaság termé­keit. Az USA ke. mán"- éppen a na­pokban hozta a francia kormányt tudomására, hogy az 1949—50-es gazdasági év folyamán, bármilyen 1 gyen a francia termes, 10 millió mázsa búzát kell Fran­ciaországnak Amerikától átvennie. íme: a nyugati imperialista álla­mok mezőgazdasági politikájának mérleget egyik oldalon a nyomor­ba ós nélkülözésbe kergetett pa­rasztság, a másik o'dalon pedig a nemz i ajándékban részesülő nagy­birtokosok és nagylökések- Es mind­ez az egyedül üiivözfö M/rshuil- lerv árnyékában . -. Értekezletei farfo(»al< o s/öve i<e<eh bolf*'«szőlők • A MOSxK kivcndeUséifeu érte­ke/. Ve: tartottak a szövetkezeti böltkezélők. A vármegye külön­böző vidékéiről »0 szövetkezel' l-oVhezclö jöl: össze, köztük 6 nő, hogy me-étárSyaliik sacvo 1 v.,.e í p Etikánk új-szempontjait c-v s/nk- ;uai ajj új gvakuriati megoldásaira! dolgozzanak ki, amelyekkel a? ál­talános falusi szövetkezetek jó és olcsó árúel'á'ását fokozottabban tudják b ztosítijii. Az értekezle­ten elhangzott előadásokból a bolt­kezelők megismerték a nemzeti vállalatok és a MOSzK szerveze­ti felépítését, kapcsolatai!, a filu- si ellátás problémáit és az ötéves Tervvel összefüggő szövetkeze;! kérdéseke'. Az értekezleten beje-! öntették, hogy » jelenlevő 6 bolt. kezelőnőt az MNDSz javaslatára elküldik .1 Szövetkezei Árúellátu Nemzeti Vállal at különböző osz­tályaihoz, hogy oín gyakorlati ki­képzési nyerenek. Az értekezlet vécén a bolfikezelők lelkesen él­tették a Népfrontot, i Magyar Dol­gozok Pártját és vezérét. Rákosi Mátyás elvtársat. Ap a ff Mi hali k Péternek a Párt segítségévei sikerűit az, amibe Góz Jóska elbukott MfSrt Rienns Píjst-p Wárs? l BÉRMÁLÁSRA ÓH ÜK ÉKSZEREK karikagyűrűk FVTÁSZ-tél. suté-u. *. ez Am ko itt helyben pes'i árakon megkapja mindazt a ke'e seprő , feste Jakkáruf. tisztítószer» két, piperecikkeket, amire szüksége van A Má%tartám fVfivitepm.éh k ™ V Nagykereskedelmi /V« V. Jerakatánál: Pécs, Doktor Sóndor-ót 4. A Népfront ilgv-éber. jártam Pel lérden. Keszthelyi Géza elvtárs, a Népfront helyi titkára — mert, hogy reggel volt — éppen a föld j«re igyekezett. — Tartson velem'. — mondta — Elkísérem Mihalik Péterhez, ö mindenről tud felvilágosítást ad­ui, mert rendkívüli munkabíró em­ber. jó szervező. Ott lakik, ahol a földje van. Nem rég építette a hík zát. — UjgazdaV — Igen. Az, méghozzá a javából, pedig nálunk harmincán vannak, a legsoványabb földeket kapták az uraságéból, de mégis valamennyien nagyszerű munkát végeznek. Jobb terméseredményt érnek el, mint az uradalom. — Nézze csak. Az a ház, ott az elágazásnál, meg az, mellette, már majdnem kész. Építkeznek az egy­kori cselédek. Melegágy, nízmedence, kőUlátló Megyünk az állomás felé vivő úton és a bolondos áprilisi szél a iiajunkat lobogtatja. — Xó, míg odaérünk gyorsan el­mondom, ki is ez a Mihalik Péter. — Szegedről jött a falunkba. Asztalos volt, aztán hogy sokat volt munkanélkül és halfoita, hogy Baranyában egy fokkal jobb, — pedig nem is volt igaz — hát fel- szedelőzködött és családostul át­jött ide. — Nálunk bizony kevés volt m olyan ember, mint Mihalik, aki 1038' óta részt vett, a. ni unka »moz­galomban. Télen asztalos volt, nyá ron meg napszámos. Tgy húzta ki a. felszabadulásig. Ekkor kapott 6 holdat. Nézze csak, éppen ezt itt. a vasút mellett. Neki van a leg szebb búzája. Valóban. Ez a búza már hajla­dozni is tud. a szántóföld közepén inog takaros ház. Elköszönünk Keszthelyivel egymástól. Megy > el ni. Mihalik Péter éppen a ház kö­zül búvik elő. A kerítésnek idebor ctytt nád mögött üvegtáblákon csil­lan a napfény. Melegágy. Amott -vízmedence. A szép ház hátú.nil, kőistálló, benne egy ló. csikó és egy tehén. Mindez négy év munkája. Mondják, hogy az élet a legna­gyobb regényíró ée moet is szehb történetet írt, mondjuk a „Talp­alatnyi föld'1 című filmnél. Az is igaz, hogy az „életűek“ a népi demokráciában köunvcbb dolga volt. Mihalik Pétert segítette a Párt. ée a falu dolgozóinak min­den szervezete. Góz Józsefet pedig elnyomta a kapitalista világ, a nagybirtok és erőszakszerve, a osendörség. Góz Józsefet, itt Mihalik Péter­nek hívják. Tdösebb valamieské vei, hisz 16 éves fia. van. aki Mo­hácson jár gazdasági iskoláha. Mihalik Péter így meséli el a peilérdi „Talpalatnyi fold“ törté­netét: — Kaptam hat hold szántók Szőlőt nem kértem, mert nem sze­retem a bort Felszántottam a föl demet, egyszer csak besüpped a lovam lába és ott egy kis víz csil­logott. Gondolkodtam a dolgon, majd nekiláttam a munkának. Ti- zenkétméter hosszú, hét széles és kettő méter mély medencéit ástam. Munka közben sokan odajöttek, nevetgéltek, ugrattak. Mondták, hogy „Majd a szomszédból hordod belé a vizet, igaz-e Péter?“ — Elkészült a víztartó és a* al­ján van egy forrás, ez a legna­gyobb szárazság idején sem apad ki. Először a lóval hajtott csöbrök­ké I fal merte át az öntözővályuba a vizet, majd szivattyút, és a. föld- mí vessző vetkezettől 2.500 forintért 2 évi hitelre motort vett., de már az első évben kifizette az árát A medence, mint egy kis tenger­szem 'csillog Mihalik földjén. Már legalább száz hal is van benne. Az elsőket persze úgy hozta bele. A felesleges vizet vascső vezeti el a szomszédos árokba. így is ma­rad elég, a motor percenként S00 litert „itat“ a szivattyúval. ..Mindig megfogadtam a Pán tanác áí“ A jó forint első évfordulóját- a hároméves terv megindulásakor, 1947 augusztusában kezdte felépí­teni a házát — Most újra szavazások jönnek, csak azért említem: Csodálatos volt minden nap, amikor épült a ház. Az asszonnyal itt dolgoztunk rajta. Én csináltam az ajtókat, ab­lakokat, a tetőt. Még vasárnap is dolgoztunk csak hamarább megle­gyen. Innen mentünk választani is. Hát csak megállít a szomszéd. „Ho­vá szavazol Péter?“-— Én meg komolyan elcsodál­koztam. — Hát hová szavaznék? — mondtam — Árokra szavazok, akik a földemel. a házamat adták, a kommunistákra. — Nem is bántam meg. Azért \ agyunk B|ár ennyire, mert mindig megfogadtam a. Párt tanácsát. Nem féltem az újításoktól. Itt a víz. Konyhakerti növényeket termelek- A melegházból ültetem ki a ká­posztát, paprikák A búzám azért szép, mert nem féltem a műtrágyá­tól és ha ma megint megkérdez­nék, hová szavazok, megint csak azt mondanám. — Ásókra, akik megvédik $, föl­demet, a hazámat, akik taníttatják a fiam, akiknek köszönhetem, hogy a magam embere vagyok, azokra szavazok, akik megvédik a békét. Kezet rázunk. Az a huncut szél most délről fnjdogál a Mecsek felé és már jó messze vagyok, mikor őszembe jut, bogy fordulhatok vissza, hiszen amiért jöttem, arról még nem ie beszélget tönk. (Szánté) Ü;e»i üzDüs not választottak e fogalii aÉMvatül és az üstyészséQ A pécsi állami forgalmi' adóhiva­talban ünnepélyes kere ek között tartották meg az ÜB választás . Az elnök megnyitója utáin S v a- rp- Nándor központi kiküldőn rá- mu ato t arra, hogy milyen nagy feladatok várnak a megválasztandó bizottság tagjaira. Svara eívíárs beszéde után ha­tárőre'oé fogado.-t el a közgyűlés, kimoiviva, hogy elj-s erővel nó­gatják a Magyar Dolgozók Pártja programjálnak megvalósitásáÉ a szo­cializmus építését és szilárdan ál­lás [foglal ak a Szovjeéún-ió veze'é- sévei a bekefront mellett. Ezut m megtar'.O'tták a ti'kos sza­vazásit, ametynek eredményeképpen a szakszervezeti bizottság elnöke Balo^i la jós, :i fkára Ar. Raduai Lánkj. Tagi»: AseMAs Árpád, Ud­varhelyi Jóéoe, Badüftjá GySzd, Radnal József, Sasvári László és Palaás László lettek. Megválasz­tották a fegyelmi bizottság és el­lenőrző bi*o tság agjait, majd a közgyűlés az Internac'onáté eiének- lésévei végétért. Az ügyészségi dolgozók is meg- váiasz".ották új szakszervezeti bi­zottságukat. A megvaiasz or. szak- szervezíiii bizottság tagjai: dir. Koitai Béla elnök, Keszitbelvi Lász­ló pénráros, ermdési felelős, Csi­szár János propaganda ée okla áoi felelős, dr. Ternesi János kultúr- és szodirtpoWikai felelős. Tatai An­tal sport felelős, dr. Búzáé Zcfaán jegyző. A fegyelmi bizottság ren­des tagjai: Kest-helyi László, Csi- szár János, T« as Antal, az éhen Crző bb. 4i®ág tagjai: Hagy hívta, Bajna is:vén és Decsi József­ok | piacon legal'bb 70 franko kell ér- j *fa I le füzelmí. Ugyanez a helyzc az' ■ a- ipari cikkek piacúd is. Elképzelhető 5-a a parasztsíig, különösen a meáter- ö- regesen kltenyészte t belga kulák- ar- ság elnyomása alatt szenvedő sze- ál- génvparasz ság nyomorúságos >k- itelyze e. I FRftNCIflOHSZÁG Semmivel sein vigasztalóbb az a -§ sors s-m, amelyikbe a francia pa- rasztságot szorította áruló kormá- ,n nya- Idézünk az egyik francia uj-1 >r. ságból, amelyben az újságíró egy • Paris ól 50 km-re fekvő falu eleié-1 rő! ír: „A ialu felé haladva meg- j állunk egv óriási cukorrépamező­nél, ahol 40 férfi és nőmunkás do!- j gozik. Szóba elegyedünk az ú: szó- j lén állókkal. Éz a föld — mondjál; a munkások — a falu polgármes- terének birtokához ;ar ozik, éppen úgy, mint a község mintegy 700 ,°ö > hektárt kitevő egcsz földterülete. I ' Egy traktor- pillantunk meg. A ’ ?' traktor is a polgármesteré - mond-1 dű ják a parasztok. — Es kié az at ruagastornyú épület — kérdezzük.! j‘A Az a polgármester szeszfínomító- j h' gyára. — Es mi a többi- hé? —Mi- : ld’ Íven öbbleké? — kérdez vissza az > ' j ör-'g parasz — nálunk nincs öbh bir okci, vagy bérlő — válaszolt az öreg napszámos.” j. Ez az igazi képe a francia mező gazdasági lielyze'.nek. A parasztság yi elszegényedéi:, . cl vágyon talanodá ­■ I sa. a kapjtalisla mezőgazdálkodás- n. nak következménye, mert a kapi- js talis á'k egyrí- erősebb kizsájmiá- *»" ny"lása fölv ,1:1 ,1 ki-.l'lr okol: cgy- g. másulán mennek tönkre. A városok és falvak széles dol- ,a gozó rétegeinek egyre nagyobb nyomora. nt A mezu^.mjaság ieziillése még e- erősödői-l a világháború eötii idő j szakhoz viszonyítva. i> amíg a ív Marshal! törve .tárnoga ó árulópo- :’i lírikusok nagyképűen még mindig >k! a külföldi segélyről fecsegnek, az És! alatt a francia búzaterntelés 1946- 11- ban a háború eiőtti 85 millió :né­ni j ermázsáról 65 millióra. 1947-ben n- i 36 millióra, a burgonyatermelés az ;i-! 1930yés 1939 közöt i időszak át!s- I-: gos évi 156 millió mé ermázsájá- ií ’ hói 1947-ben 112 millióra, a cukor- ik * répa termes pedig 91 millióról 66 •]( j millió rni ' Dtiézsára esett vissza. f. Ennek ebenere, a mezőgazdasági j. cikkek árzuhanása vál ozatlanul tart a és a íerrnojői árak c*és néhány p cselben dér e a 80 százalékot. F.s a- nem azért esnek a tnazőgazdas-mi termelői áruk. mert túlságos bő- , ség van belőlük, hanem egyszerűen azér-, mert a fogyasztói vásárió- erejc annyira lecsökkent, hogy nem j. -képesek a termelt javakat feivásá- 1 , rnln.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom