Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-14 / 86. szám
Dunántúli 1949 tV. 14. CsBtfirtök •i. ev 86 Ára 60 fillér NAPIG ß belügyminiszter az országgyűlési képviselő~ választásokat május 15. napjára tűzte ki Gerti Ernő eivtárs az ötéves tervről Új, nagy távlatok nyílnak meg országunk, népünk minden dolgozója előtt „A Magyar Dolgozók Pártjának szavára úgy lehet építeni, mint a kősziklára“ 4 thufvm Tinlgomfk Tártja Potttikni Akadémiáján szerdán Gerő Ernő pénzügyinhúszter <ártott beszámolót „A magytn népgazdaság ötéves terve" címmé/. Jóval az előadás megkezdési előtt tmk zsúfolt volt a Kossuth-moxi hatalmas terme. Fél hat ára »lőtt mák az utcán is óriási tömeg ált, mert a terembe nem fért be a sokezer érdeklődő. Bent a nagyteremben a közönség hosszú, per »ékig tartó tapsa közben foglalta el helyét Rákosi íiOtyás, Szuka sits Árpád és a politikai, bizottság több tagja. Az emelvényen fog látták helyet a Népfront többi párt jóinak vezetői és képviseled, élükön Dobi. István miniszterelnökkel. Vajda Imre, a Tervhivatal elnöki üdvözölte a meg jelenteidet, majd a jelenlevők óriási tapsvihara köz ben kezdte el tn ötéves tervről szóló beszámolóját fíerő Ernő. — A Magyar Dolgozók Pártjá- *a* Központi Vezetősége április 2-án nagyfontosságú határozatot bozo I a magyar népgazdaság ötéves tervéről — kezdte beszédé Gerő etv.árs — Erre a haíározatn azért vott szükség, mert három érne* tervünket nagyobb részben már megvaiósített uk. Ismere es, hogy a munkát tömegek maguk kezdeményezték a hároméves terv megválóéi'ősét két és félév alatt. Pártunk felismer p a kezdeménye, zés helyességé és élére Stt a dolgozó tömegek mozgalmának. így kormányprogrammá vált a három- éve* terv megvalósítása 1949 év végére azaz hét hónappal az eredetileg kitű zfitt Határidő előtt. — Mikor 1946 decemberében a Magyat Kommimis a Párt nyilvánosságra hozta javaslatát a hároméves tervről, a dolgozók legszélesebb tömegeinek osztatlan tegzesével találkozott. A dolgozó örrv. gek rögtön megértették, hogy a kommun» áfc javaslata beiyesen je !ÖB meg számukra, az ország szá. mára a gyors feleméi kedés útját Ezért habozás nélkül a hároméves terv, a Magyar Kommunista Pár, mellé álltak és szívveí-lélekke) támogatták a terv valóraváítása ér. dekében. A löliéwA áruba akarták bocsátani f"KÍÍ<*íl<,n^!ífi®kft •— A nagytőkének azonban » aagyburtokosok maradványaival és a reakció mind«n válfajával egve- >.mben a kommunisták tervjavas lata eiiera voltak. Tekintve a terv -.épszerűsógét. nyíltan nem mertcK szembehelyezkedni vele, hanem azt mondogatták: „A terv jó dolog, d*e a konrmumsfák javaslata elfogadóit- -*■ lan, mer » nemzeti jövedelem 11 százalékát akarják beruházások r-i fordítani s ez ’ehetetlen, mert a háború elől i Magyarországon evetre legfeljebb a nemzeti jövede cm négy-Irat százaléké fordították beruházásokra". Azt is mondogat, ták, hogy lehetetlen egyidőben be, ruházni és az életszínvonalat is emelni, ha mind a héttő- akarjuk, várnunk kelj a hároméves tervvel addig, amíg megfelelő összegű kül- fökii kölcsön* kapunk. A külföldi kölcsönnel termesze leseti az amerikai imperialistákra céloztak. A hírhedi Marshall-terv megszületése előtt már Marshalt- lerven gondolkoztak. Arra vették az. irányt, hogy ártibabocsássák nemzeti függetlenségünket olyan külföldi kölcsön reményében, amelynek nem az lett volna a célja, hogy kifejlessze és megszilárdítsa a magyar nép hatalmát, hanem, hogy országunkat imperialista gyarmattá, népünket a magyar és Idegen tőkések rab szolgájává legye. — A Magyar Kommunista Pár erre az arcátlan javaslatra határozott nemmel válaszolt. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon megvannak azok az erőforrások, amelyek -ílegendök ahhoz, hogy hároméves tervünk alapvető feladásit megoldjuk, a magunk erejéből, a Szovjetunió lámo gatásáival elő tudjuk terem eni a szükséges hatalmas anyagi eszközöké'. A nép elé tártuk azokat a fon os kérdéseket, amelyeknek eldöntéséről a hároméves ‘orv, orszá gunk sorsa függött és a nép lámo- ga'.ott bennünket az összes femo. krsttíkús elemekkel A Kommunista Párt végül Is legyőzte a reakciósok ellenállását és tető alá hozla a Hároméves tervet. Nekfink, kommunistáknak lelt igaziunk — Ha nem a Kommunista Párt álláspontja diadalmaskodó::: volna, hanem azoknak az álláspontja, akik marslwlJizáini akarták Magyaror- sz.áory. akkor ma nemcsak nem beszélhetnénk az új ötéves tervről, amely az eddiginél sokkal nagyobb MlertdfiWs; hoz országunk sxéirtá- ta. hanem ott far áriánk, alioi Európa ökés országainak dolgozói tartanak. Ezekben az országokban, atndvek a hírhed Marshall-érv ál- Któlagos segítségében részesülnek, a Ivére kei ieszállííják, a munkanélkü- üség növekszik, •ömcgével zárják be az tizemekot, az áruforgalom csökken, a létbizonytalanság óíom. súllyaí nehezerfik tíz és százmilliókra — Mos:, nyolc és féi hónappal hároméves tervünk befejezése elő mindenki megállapíthatja, hogv nekünk volt igazunk, akik síkra szálltunk a hároméves tervért, azt állítottuk, hogy országunkat a magunk erejéből. Imperialista „se gitség” nélkül, sőt az imperialis fák ellenére kell lábra állítani. Olaszország Franciaország, Anglia é- a többi marshallizál! ország tveJyze ének öwaehasonli ása hazánk helyzetével világosat) bizonyítja ez: — Ma már nem kétséges, hogy háremévé« tervünké: ez év végére, 'ehát bét hónappal a ki!űzött határidő előtt megvalósi jttk. Hároméves tervünkben összesen hat milliárd forinl beruházás irányoznunk elő s ennek az összegnek közel háromnegyed részét keíelt állami eszközökből dőterenT ettünk. Figyelemhevére beruházásaink eddig: mérv* tét, bizonyos, hogy ez év végére kizárólag állami I eszközökből több mint hal milliárd forintot ruházunk, be a magyar népgazdaságba. A terv.*: tehát ezen a éren telje sltjük. 1 — De eljesitjök a tervet a termelés -erén is Az ipar. a bálovászat es a kohásza termelescnek ér- tékét az utolsó tervévre hároméves érvünk 18.7 milliárd foriutban . jelölte meg. A valóságban már ez évben, 1949-ben az ipar, bányászat es: kohásza termelési értéke eléri vagy megközelíti a 19 milliárd formte; Tehát a lervet az ipari termelés vonalán Is feltétlenül teljesítjük Hazánk Európának éleim «szerekben és iparcikkekben egyik legjobban ellátott országa — A mezőgazdasági termelés terén sem maradunk el a hároméves ;erv utolsó évére előirálnyzott sein- vonaí mögött. Növénytermelésünk valamivel gyorsabban fejlődik, min! tervünk eiőíra, áltat tenyésztésünk viszont valamelyes az előirányza* mögött marad. Egészben véve * mezőgazdaság együttes termelést értéke az 1948-as termésered ményet.eí véve alapul, megfelel a várakozásoknak, a mező- gazdaságban is teljesítjük a kitűzött feladatokat. A rideg számoknál is ékesebben beszél erről népünk ellátásának gyökeres megjavuláisa, az élelmi- szerbőség, számos élelmiszer árának állandó lemorzsolódása. Magyarország jelenleg nemcsak élelmiszerekben, de Iparcikkekben is Európának egyik legjobban ellátott országa, amelyre irigykedve, sóvárogva tekintenek a tőkés országok. — A hároméves terv nemcsak több élelmet, ruhát, iparcikket hozott, a dolgozóknak, hanem ezzel együ’t magasabb jövedelmet is biztosított számokra. Megnövelte az életszínvonalat városban és faluban egyaránt. Bármerre járunk, látjuk, hogv az arcok tettebbek, az emberek jobban öltözöttek, erősebbek, vidámabbak, min három érvei ezelőtt»inek kfiüzönhetjnb a Ilikért? —1 Hároméves tervünk minden várakozást felülmúló sikeré* kő- szönheejük annak, hogy tervünk tudományos, megalapozott terv volt, olyan, mely az egyedül helyes társadalom- és gazdaságtudomány módszereivel, a marxizmus—teninizmus módszereivel készült. Köszönhetjük továbbá annak, hogy a terv sikeré: biztosító tényezők közé a kommunisrák nemcsak szorosan vett anyagi erőbe számították be, hanem a magyar munkásosztály, a magyar nép lelkes odaadását is, Az eredményt köszönhetjük annak, hogy valóra vük a kommunisták jelszava: „Tiéd az ocswW. magad nak építed.“ — Három év előtt a reakciósok azt jósol'‘ók, hogy hiábavaló volt a földreform, a kisparasztok úgyis tönkre mennek. A nagybirtokosok az akkori Kisgazda Pártra és egyéb "«akció* elemekre támaszkodva támadás: mdf-tottak a földreform ellen. A magyar rm»niáso6ztály azon ban segített a parasztoknak meg védeni a földe.. Népi demokráciánk nem engedte meg, hogy dolgozó parasztságok a kuiák-uzsora hálójába kerüljön. Az állam gépekkel, vetőmaggal, hitellel sietett a dolgozó parasztság segítségére Ez év végére már 200 gépállomás működik, 3500 traktorral. A ermelési szerződéseket az fíHxn a földrnií- vesszövetkezelekeci keresztül a dolgozó paras®.okká) és a termelöszö vetkezeti csoportokkal köti, ők él vezik e szerződések előnyeit. Az adóaásnál, beszolgál tatásnál. Iú:e- lek folyósítás áh át. az állam előnyben részesíti a kis- és középparaszt- badságszeretö népekkel együtt irteg- rasztsággal szemben. Három év alatt több mint százezer új parasztba?, épül, a magyar falvak sokszáz kllontetemyj új kövesutat kaptak a népi demokráciától s a falvak százaiban gyulladt ki a vHtanyfény, meg jelent a kultúra lámpása. — Nemcsak népgazdasági» A szerkezete változott meg három év ala hanem ugyanakkor államunk döntően a munkásság és" a dolgozó parasztság, a nép államává fejtedött \r. ölére« (err lejtődésönk új »ittak«*?* ... A hároméves terv lényegileg a . helyreállítás (terve vöt . Mosi fejlődésünkben új szakasz kezdő dik. Népgazdaságunk újjáalakításának, továbbfejlesztésének szakasza Ezt az új fejezetet jelenti az ötéves terv, amelynek során lerakjuk a szocializmus alapjait városon, falun, iparban, mezőgazda ságban és áruforgalomban, tehát egész népgazdaságunkban egyaránt. — ötéves tervünk főfeladala az iparosítás mellei1: mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolálsa. — Ezzel elérjük, hogy az eddigiinéi jobban efláthaljuk lakosságunkat; fokozottabb mértékben biztosithá:- juk fejlődő iparunk saját termelésű nyersanyagszükségletét és efó- segitjök mezőgazdasági termékeink kivitele ú ján külföldi nyersanyag- szükségletünk biztosítását— ötéves tervünk főfelaóa’a az említetteken kívül, hogy tovább emeljük segítségével népünk életszínvonalát, felszámoljuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, biztosítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság kidíúráiis felemelkedésének összes fettételeit. — ötéves tervünk főfeladata az is, hogy megteremtsük a döntő' gazdasági és társadalmi feltételeket a falu és város különbségének meg szüntetésére, 3 falu felemelkedésére, nem a mos- *aiw városaink, hanem fejlődő jövőbeni, valóban kultúrált városaink szfnvonaiér* — ötéves tervünk egyik főfeladata, hogy biztosítsa honvédelmünk, véderőnk fe jteszté sértek anyag) slap j*tt, hogy nagy szövetségesünkkel, a hatalmas Szovjetunió vaj és a baráti népi demokrácia országaival a si-a bodságszerető nepekkel egyú t meg védhessük a békét az immoralista háborús gyújiogatókkai szemben és megvédhessiik legdrágább kénesünké*, nemző í függetlenségünket. — ötéves érvünk eredményekén! Magyarország megszűnik tnezőI gazdasági—ipari ország leírni és ipari—mezőgazdasági országgá vá ük, azaz oiyan országgá, amelynek nemze gazdaságában már az ipar súlya dönt. de amelynek a mező- gazdasága is teljesen korszerű, fejlett mezőgazdaság. öt év alatt nagyobb utat leszűrik meg, mint amekkorát Magyar- ország évtizedek alatt ját be a tőkés fejlődés kezdetén. A Központi Veze őség határozata az ötéves terv összes beruházásai' 35 milliárd forinthan irányozta ölő, ebből 17 milliárdot az iparba, 6 mii- Itárdry- a közlekedésbe fektetünk, 3.5 milliárdot szociális és kufcúráüp célokra, 2.5 mílliárdn lakásépítkezésekre fordítunk- A mezőgazdaságba befektetett, összeg sokkal nagyobb a valóságban, mert a mezőgazdaság és, a falu céljai! szolgaija sok kparí, közlekedési és lakásépítési beruházás is. A falu részesedése az összes be ruházásokból eléri a tizmUHárd forintot. Moháé* új, ipari nagy ráro* lesz —> ötéves érvünk lehKové eszi az életszínvonal további igen jelentékeny emelkedését. Az ötéves terv végére, I95f*re a dolgozok életszínvonala másfélszerese lesz ■* háború előttinek. — Gépiparunk rrinéését 5* >v alait kétszeresére akarjuk u-.-híj eh^ '7. ív»k vasi a, acélra vítn szükségünk, Eaért
