Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-03 / 78. szám

Dunántúli 1848 1.3. Vasárira Vi, 8WI, 7 Aro 60 Iliié F»rV»s Mihály honrádr'mi nibí**'ep napinaranc a a felszabadn i ás évfordulójára A b tr nyai munkás■ para<ztgyermekek u kapnak tanulmányi segélyt Ä k ntzi néphadsereg benyomult Hcnkauba FELSZABADULÁS l N K ÉVFORDULÓJÁN Április negyediké * magyar nép nemzeti ünnepe. Hozzátehetjük: történelmünk legjelentősebb nap­ja. Négy esztendővel ezelőtt négy évszázad idegen és gyűlölt terhétől szabadultunk meg. az osztrák-német hódítók félgyarmati, függő országából szuverénitását élvező, szabad nép lettünk. Négy évvel ezelőtt ezer eszten­dős igánk tört szilánkokra, a fő­nemesek, főpapok, nagybirtoko­sok, burzsoák szabad vadászterü­letéi fokról-fokra az igazi gazda, dolgozó népünk vette tulajdonába. A magyar szabadság ügyét diadal­ra vitték a szovjet szuronyok, tankok, a fasiszta barbárokat ki­űző és megsemmisítő Vörös Had sereg zászlaja az a piros zászló volt, amit a világsz&badságért lelkesedő, érte élni és halni tudó Petőfi s hazánk történelmének legjobbjai tartottak magasra. Ahogy telnek az évek. úgy bontakozik ki április negyediké­nek nagysága a magyar nép sze­me előtt Győzelmes osztályhar­cunk során sokasodé vívmánya­ink, a dolgozók saját tapasztalata az, ami meggyőzi őket arról, hogy ea a nap történelmünk nagy fordulata, amikor a felemelkedés, a boldogulás eddig lezárt vagy csak ideig-óráig kinyíló kapuja szélesen és véglegesen kitárult JUt a már mindenki előtt nyil- *” vánvaló, hogy Magyaror­szágon a kapitalizmusból a szó oiaüzmusba vezető átmenet,“ & .proletárdiktatúra szerepét betöltő népi demokrácia kivívásának le­hetőségét a Szovjetúnió teremtet te meg. A szocialista ország fegy­veres munkás-paraszt tömegei vívták meg győzelmesen a magyar forradalmat a mi feladatunk „csak“ annyiból állott, hogy a régi rend romjain az újat felépít­sük, a dolgozó nép részesedését a hatalomból teljessé, kizárólagossá tegyük. A városi és falusi kapi­talisták kiszorítása a politikai hatalomból és a gazdasági élet bástyáiból nem természetes, a fel­szabadítás tényéből automatiku­san következő folyamat, hanem hosszú, kemény, harci korszak, amelynek utolsó, nagy szakaszát, a kulákok elleni csatát még csak nemrégiben indítottuk el. Voltak népek, amelyek nem tudtak a kí­nálkozó történelmi alkalommal él­ni. vegyük csak Ausztriát vagy Finnországot, ahol a kezdeti meg­osztott hatalmat teljesen vissza­kaparintotta a régi uralkodó osz­tály ée népi demokrácia helyett burzsoá demokráciát alakított ki. A magyar dolgozók öntudatának harci elszántságának és nagyszerű építő munkájának, az őket irá­nyító. a harcból és munkából leg­többet vállaló kommunistáknak köszönhető, hogv Magyarországon nem hátra, hanem előre, húsból- vérből való népuralom felé halad­tunk. A lenin? stratégia. amikor számbaveszi egy _ ország munkásosztálya forradalmi harcá­nak közvetlen és közvetett tarta­lékait, az első csoportba sorolja a többi ország proletáriátusának tá irogatását. Ez az elv bontakozott ki nagv arányokban akkor, ami­kor a Szovjetúnió győzelmes bon védő háborúja után felszabadító szerepét teljesítette. Ennek a fel­adatnak vállalása a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom. 1917 szelleméből következett, „Az Ok­tóberi Forradalom — írta Sztálin 1927-ben -- aurai, hogy az impe rializmust megingatta, az első proletárdiktatúrával egyszersmind megteremtette a világ forradalmi mozgalmainak hatalmas és nyilt bázisát, amilyen bázisa azelőtt so­hasem volt s amelyre most tá­maszkodhatni. Megteremtette a nemzetközi forradalmi mozgalom ama hatalmas és nyilt központját, amilyen központja azelőtt sohasem eolt és amely körül most. tömörül hét, szervezve minden ország pro letár járnák és elnyomott népeinek forradalmi egységfrontját- as im­perializmus ellen.“ S zocialista felszabadítónk nem zetközi hivatása távolról sem merült ki abban, hogy hazánk egész területéről kiverte az im­perialista, fasiszta fenevadat. Po­litikailag ée gazdaságilag szünte­lenül támogatta az osztályharcot vívó magyar munkásosztályt, gondoljunk csak állami független­ségünk visszaadására vagy az Egyesült Nemzetek kőié való fel­vételünk szorgalmazására, jóvá­tétel! tcrheink 50 százalékos '•sökkentéeére vagy a kölcsönös­ségen, egyenjogúságon alapuló gazdasági szerződésünk megköté­sére. Nem győzhetjük eléggé hang­súlyozni azt. hogy mindazok a nagy eredmények, amelyeket az eltelt négy esztendőben a belső és külső ellenség ádáz ellenállásával szemben kiharcoltunk- nem való sulhattak volna meg nagy bará­tunk. a szocialista Szovjetúnió elytársias támogatása- nélkül. Ha ezeket a nagy vívmányokat meg akarjuk őrizni és a megkez­dett úton tovább akarunk jutni akkor a jövőben is a Szovjet­unióra kell támaszkodnunk, meg­szilárdult népuralmunkkal erősíte­nünk kell a szocialista és demo kratikus erők világfrontját a kö 70s ellenséggel szemben. Ez a vi- 'ágfront Európában és Ázsiában de a többi világrészen is mind hatalmasabb és szervezettebb ará­nyokban bontakozik ki. a kanita- 'izmus ereie világszerte szakadat­lanul csökken. Ez a tény az im- nerialistákat kétségbeesett, bűnös kaland felé. egy újabb világhábo rú felé sodorja. A Szovjetúnió ve­zetésével a népek egész sora. köz ük a magyar nép is elszántan felvette a küzdelmet, a békebon- ték, a vesztüket érző kapitalis­ták ellen. Ez a küzdelem nyilvánvalóan szolgálja az egész magya,r nép • érdekét, amely két pusztító világégésben annyi gyer­mekét és értékét vesztette el s most végre saját uralmát és or ! rzágát építheti. ,,A Szovjetúnió ereje és dicső­sége teljében ma erősebb, fej- lettebb és hatalmasabb, mint va­laha és mind eredményesebmn hirdeti azt a nagy és megdönthe­tetlen igazságot, hogy a jelenkor a szocializmus győzelmének kor­szaka“ — mondotta Farkas Mihály elvtárs, a Szovjet Hadsereg fenn állásának idei évfordulóján. E kö­ré a hatalmas, legyőzhetetlen szo­cialista állam köré tömörülnek bátran a világ kommunista párt iainak vezetésével az országok dolgozói. Mint az olasz, francia és a többi példa bizonyítja, nyíl­tan szemébe vágják uralkodó osztályaiknak, hogy amennyiben háborút robbantanának ki a Szov- 'etúniö ellen, nem velük, hanem > kapitalisták ellenségével, a népek barátjával, a Szovjetúnióval tar­tanak és a minden bizonnyal földjükre lépő Szovjet Hadsereget fogják támogatni. Marx, Engels, Lenin és Sztá’in tanításai minden erőszakot megtörve, ellenál Hintát­1 Magyar Dolgozik Pártja Központi Vezetőségének határozata a népgazdaság ötéves tervéről A Magyar Dolgozók Pártjának központi vezetősége jóváhagyta Rákosi Mátyás beszámolóját a politika) helyzetről és elfogadta elő­terjesztett javaslatait. Az MDP központi vezetősége Vajda Imre be­számolója alapján megtárgyalta és elfogadta a népgazdaság ötéves tervéről szóló alábbi javaslatot, amelyet • Magyar Függetlenségi Nép­frontba tömörült politikai és társadalmi szervezetek az egész nemzet nyilvánossága elé terjesztenek széleskörű megvitatásra. lesztése, hogy helytálljunk függet­lenségünkért és a Szovjetunióval, valamint a baráti népi demokrá­ciákkal és a világ szabadságszerető népeivel együtt megvédjük a bé­két az imperialista háborús gyuj togatókkal szemben. HJ A HÁROMÉVES TÉRT MEG VALÓSÍTÁSÁVAL LEZÁRUL AZ ÚJJÁÉPÍTÉS SZAKASZA 1949 végére a hároméves tervet, hét hónappal a megszabott határ­idő előtt teljesítik. A hároméves terv a helyreállítás, az újjáépítés terve volt, de egész sor új üzem­mel, gazdasági alkotással fejlesztet­te is a magyar népgazdaságot. Uj gyárak épültek, bekötő utak épül­nek, megkezdődött, a falu villamo­sítása, stb. A gyáripari, bányászati és kohá­szati termelés előirányzata a har madik tervévre 18.7 milliárd forint­ra rúgott. Az eddigi eredmények alapján kétségtelen, hogy az év vé­gére megközelítjük a 19 milliárd forintot, tehát a tefVeí száz száza­lékra teljesítjük az előirányzottnál hét hónappal rövidebb idő alatt. A nehéziparban a tervet jelentékenyen túlteljesítettük, a könnyűiparban valamelyest elmaradtunk. A mező- gazdaságban elérjük az előirányza­tot. Az életszínvonal emelkedése már is túlhaladta az előirányzatot Ezt a nagy eredményt az imperia­listák nélkül és ellenükre értük el A magyar dolgozók megértették a terv nagy nemzeti jelentőségét és teljes erővel közreműködtek végre­hajtásában Három év alatt a bányászai és ko­hászat 87 százaléka, a teljes bank­szervezet, a teljes külkereskedelem, a' nagykereskedelem 75 százaléka került állami kézbe a tőkések kezé­ből. A kiskereskedelemben a szö­vetkezetek részesedése három év alatt három százalékról húsz szá­zalékra emelkedett. A népi demokrácia megvédte a dolgozó parasztságot azzal a ve­széllyel szemben, hogy a nagybir­tokosok és kulákok uzsorahálójába kerüljön. Az állami gépállomások egyre nagyobb segítséget nyújta­nak a dolgozó parasztságnak. Ez év végére 200 gépállomásunk lesz 3500 traktorral. Megindult a termelő szövetkezeti mozgalom. Három év alatt államun!: döntő en a munkásság és a dolgozó pa­rasztság, a nép államává fejlődött. A hároméves terv befejezésével az újjáépítés, a helyreállítás szaka­sza lezárul. Uj szakasz kezdődik: népgazdaságunk újjáalakításának, továbbfejlesztésének szakasza. Eh hex kell az ötéves terv. NÉPGAZDASAGUNK UJJA- ALAKITASANAK ES TOVÁBB­FEJLESZTÉSÉNEK TERVE Az ötéves terv főfeladatai: 1. Magyarország iparosításának meggyorsítása, elsősorban a nehéz és gépipar fejlesztése. 2. Mezőgazdaságunk elmaradott ságának felszámolása, hozamának jelentős emelése. 3. Népünk életszínvonalának eme­lése. 4. A munkásosztály és vele szö­vetséges dolgozó parasztság kultu­rális felemelkedéséhez szükséges minden feltétel biztosítása. Az álla- mi, a gazdasági, a kulturális építő munka irányítására új munkás- és parasztvezetők kiképzése. 5. A döntő gazdasági és társadal­mi feltételek megteremtése ahhoz, hogy fokozatosan megszüntessük a város és falu különbségét. 6. Honvédelmünk, véderőnk fej­Az ötéves terv eredményeként hazánk agráripari országból ipán agrárországgá lesz, tehát olyan or szággá, amelynek gazdaságában a. ipar súlya a döntő és amelyne ugyanakkor fejlett, korszerű mező- gazdasága van. Az ötéves terv eredményeként túlsúlyra jutnak a? egész népgazdaságban a szocialis­ta tecrielő viszonyok. A célok elére sére * év alatt 35 milliárd forinto: fektetünk be. Az iparban 17 mii.iár dot, a mezőgazdaságban 6 milliár- dot, közlekedésben 6 milliárdot, szo­ciális és kulturális célokra 3.5 mii- liárdot, lakásépítésre 25 milliárdot. A mezőgazdasági beruházáshoz még hozzá kell számítani a mezőgazda­ságot közvetlenül szolgáló 'ipari, közlekedési, egészségügyi, kulturá lis és egyéb beruházásokat. A beruházások teljesítéséi bizto­sítja a növekvő nemzeti jövedelem, amely 1954-ben eféri a mostaninak 160 százalékát. Az ipari term» és érléke az ötév alatt 80 százaékka emelkedik és ezzel e'érjük az 1938- as ipari termelés 230 százalékát A mezőgazdasági termc'és értéke az 1938-as színvonal 127 százaléka lesz. 3 IPAROSÍTÁSSAL A SZOCIALIZMUSHOZ A bányászat, a kohászat, a gyár ipar évi termelésének ér‘éke öt év alatt 18.7 milliárd forintról 34 mit liárdra emelkedik. Iparunkban túl­súly jut g nehéz és gépiparra. 1945 ben három és félszer .annyi mező gazdasági gépet gyártunk, min4 1949-ben. A hatalmas építkezéseké elérhetővé teszi az építőipar terme lésének nagyarányú fokozása . Élelmiszeriparunk termelésének évi értéke öt év alatt 50 százalék­lanul terjednek. A népek szabad «ágának, egyenjogúságának, füg­getlenségének és békéjének ma­gasztos eszméi egy zászló alá tö­mörítik a világ szabad és még elnyomott dolgozóit, a Szovjet­únió népeinek útját helyesnek, magáénak val’ja minden ország proletáriátusa. A magyar miinkásoszfá'v és szövetségesei, a doigozó parasztság, a néppel tartó értelmi ség, a becsületes kisemberek is ezt az utat járják. A szovjet népek tapasztalatai megkönnyítették har­cunkat Nemcsak szabadságunkat kaptuk tőlük, hanem a szabadság megőrzésének, a szocializmus meg teremtésének tudományát is. Tö- ’ük tanultuk, hogy az ellenség­gel szemben a legnagyobb erény a kíméletlenség. Tőlük tanultuk az építőmunka megszervezését, azt. hogy csak a magasabb gazdasági rendszer, a nagyobb jólét láncolja oda eltéphetetleniil a dolgozókat saját rendszerükhöz. Tőlük tanul tűk. hogy a dolgozók hazájának függetlenségét erős néphadsereg­gel kell őrizni. Az orosz munkás- osztály tanított meg bennünket arra a legfőbb tanulságra, hogy a győzelem kiharcolása és megtar­tása csak úgy lehetséges, ha van újtípusú pártja, ha megszervezte és forradalmi elmélettel felvértez­ne- a munkásosztály élcsapatát. A mi nagy példaképünk a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­ja, amely nemcsak arra volt ké­nes. hogy saját területén, a föld "gyhatodán széjjeltörje az impe rialtzmus láncát, hanem a népek “gész sorának megadta azt a lehe­tőséget. hogy "az Októberi Forra­dalom nagv vívmányait megvaló­sítsa és erős. biztos kézzel vezeti í. fejlett kapitalista, a függő és gyarmati országok népeinek sza­badságharcát. AT égy esztendő tapasztalatai meggyőzték hazánkban a kétkedőket, és ingadozókat is ar­ról. hogy a magyar népuralom tartós és megdönthetetlen. A ka pitalista fordulat ábrándja mind inkább a reménytelen álmok bíró dalmába kerül, hiszen nem arról van szó. hogy at fejlődő, virágzó kapitalizmus hódít tért. hanem Sztálin szavaival élve: „Elmúlt a kapitalizmus „stabilitásának“ kor szaka és magával vitte a burzsoá rend megieigathatatlanságának le­gendáját. Eljött a kapitalizmus összeomlásának korszaka.“ A magyar dolgozók a felszahs- dulás óta eltelt időszakban mind magasabb fokát harcolják ki a demokráciának. Rend zmünk ma már teljesíti a proletái d:ktatúra. a proletár demokrácia feladatait és biztos léptekkel haladunk a szocializmus, a szocialista derűn kráoia felé. Ezt a korszakot nvitotta meg április 4-e, az ország egész terű 'etének felszabadulása. Ezért- mondhat juk joggal, hogy történel­mi dátumaink között április 4-ét az első hely illeti meg. It adó lntvAai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom