Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-12 / 84. szám
Dunántúli 1149 il. 12. VI. Mi. 84 Arq 60 fillér Wegjrn«! n rmfrellfitfi«« FéwrO Erős ütemben folyik a vil'amosífás Baranyában Munkásaszzonyból vállalati igazgató Uj országgyűlést választunk 'Hatalmas tüntetés Londonban Ma tjeiben összeül ország gyű léun«, hogy meghallgassa és tu- loirjiMií vegye a köztársasági (bök feloszlató kéziratát Ezzel a 1947 augusztus 31-én válaszéit képviselőház befejezi műkö- Msét Sgy év és hét hónap néni losszú idő. De vannak minden »ép történelmében rövid idősza- tok, amelyek eseménytelen, csön- ies évek egész sorával felérnek. Ilyen volt hazánk történetében » a bő másfél esztendő is. Ez- ilatt tetőztük be a nagy political és gazdasági fordulatot, lépők át a Rubikont: szocializmus tele haladó népi demokrácia létünk, amelyben a hatalom szi- árdsn a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van. Ezalatt vertük széjjel a lazaáruk:“ reakció minden szerkezetét és fogtuk egybe az ösz- «es építeni akaró, nemzeti erő- cet a Függetlenségi Népfront ha- almas táborába. Visszatükrözi-e az országgyű- és mai képe ezeket a mély változásokat? Nem, országgyűlésünk elmaradt hazánk fejlődése demokratikus erők megosztottsága és a reakció rágalmazó, bomlasztó propagandája fogja jellemezni. Népünk most kivívott világra szóló eredményei felé fordul: a hároméves terv sikerei, a dolgozók kibontakozott hatalma az, ami még tudatosabb formát ölt benne és az eddigi győzelmekre, jó tapasztalatokra támaszkodva felkészül az előttünk átló, nagy, nemzeti feladatokra, ötéves tervünkre. Ezekben a napokban minden! dolgozónak vissza kell idéznie a j felszabadulás előtti nyomorúsa-1 nos és ami még rosszabb: jövőt-1 len, vigasztalan sorsát s mellé kell állítania mostani, évről évre javuló helyzetét és azt az emberhez méltó, boldog jövőt, and előtte kitárult. Vissza kell emlékeznie mindenkinek a háború utáni rom-országra, ahol még a népnyúzók jelentős politikai és gazdasági őrhelyeket bitorolhattak s mellé kell állítania gyors ütemben iparosodó varasainkat., az elmaradottságból felemelkedő falvainkat, a munkások dolgozó parasztok, velük tartó értelmiségiek és becsületes kisemberek virágzásnak indult hazáját. Pártunk vezetésével a Népfront a felemelkedés és biztonság programjával ál! ki a magyar nép elé Nincs okunk Kételkedni abban, hogy a választók véleménye egyöntetű lesz: öntudatos egységben sorakoznak fel saját ügyük mellé. Ki bizhatna erőiben és a dolgozok bizalmában, he nem a minden szavát betartó, valamennyi tervét becsülettel teljesítő kommunisták pártja és a vezet"' e alatt küzdő demokratikus sereg? Csak a gyűlölettől elvakult, demokráciánk vesztét kívánó csontig reakciós bitangok 1 «riadhatják meg támogatásukat és szavazatukat tőlünk. azok, akiktől népünk undorral fordul el és semmibevesz. U] országgyűlésünket a nemzői közi ellenietek kiéleződésének Időszakában, a béke és háború, az emberi szabadság és elnyomás, a népek függetlensége és a! új világuralmi kaland nagy ösz- szecsapásónak idején választjuk .meg. Ez különös jelentőséget ac az előttünk álló belpolitikai eseménynek. amely épp ezért, kiemelkedik országos jelentőségéből és nemzetközi üggyé válik Meg kell mutassuk, hogy Magyarország szilárdan áll a szocializmus építésének és a béke frontiénak ráeső szakaszán, a magyar demokrácia választása s békefront újabb sikere, a háborús gyujtogatókra mért újabl súlyos csapás lesz! Atlanti Egyesmény ellen Az MTI kmdoni jelen lése szét in hatalmas tömeg vet részt vasárnap Londonban az Atlanti Egyezmény ejteni -ürítelésben. Antikor Pakne Dut:. az Angol Kommunista Párt alekiöke és a gyüiée vezérszónoka feltette a kérdést: Akar-e vaiaki háborút? — A* óriási Tcafalgar- tér visszhangzóéi az ege verő „Nem!’’ kiáltásoktól. A nép sehol sem akar háborút — mondta Dutt — a háború nem oMcerülbeterien és közös erővet meg is fogjuk akadályozni. Palme Dot; ki jelentett“' hogy egy ország sem annyira se- bezheő báborőhan. mim Aegtia. Piratin teépvieelö. a következő szónok kijelentette, bogy a »ép már látja azt, hogy Gripps nyomorpolitikája és a bSborws ooütika egy és ugyanaz. Johns on. az Hiúsági Kommunista Liga »evében kijelentette, hogy az angol ifjúság nem hajlandó a bergenbeteeni és huchenwaldi tö- megmészárlások hóhéraivá; vállvetve bartmbr Sztálingrád hős védői eilen. Vasárnap több hoüaiid városboc :« íőmeggyöléseke ártották, »melye Ven tiltakoztak az Attonöí Szőve ség elleti Hágába- íffrü -örökben vouuüai- végig » város utcám » nők és riúakoetak a háborús uszítás ellen. A haladó lapok erőtelje? támadás« mellett még a jobboldal sajtó is elégedetlenséget mutar. az Egyesük AHamok politikájává! é-> a Marshall-tervvel szemben. A TASzSz newyorki jelentés- szerint az Amerikai Szovjet Baráti Társaság minden szenátor!..-* lehelét intézeti, amelyben felszólítja a szenátorokat, ne ratifikálják az Eszakatlanti Szerződést és egyék ‘©he övé, hogy az amerikai néy mindem vezetője .nyilváníthassa véleményét erről n szerződésről szüntetnünk. új választásokon ilyai képviselőtábort kel! bekül- ienünk az ország első házába, »mely bizonyítéka es biztosítéka i dolgozó nép hatalmának, amely > munkásosztály és nagy pártjának vezető szerepére támaszkodik Csak * dolgozók leg jobbjaira van szükségünk a parlamentben a legáldozatkészebb, légin tudatosabb hazafiakra. Maradéktalanul ki kel! szorítanunk onnan munkánk akadályozóit, «okát, akikről nyilvánvaló lett, hogy nem a magyar népet, hanem idegen megbízóikat, a tengerentúli nagytőkéseket képviselik. Ezek az erők 1947-ben még nem lepieződtek le a maguk bűnösségével, rotbadtságá- vni s ezért megtudták téveszteni fondorlatos jelszavaikkal a tömegek egyrészét. Azóta sokat tanultak az akkori jámbor, hiszékeny választók. Azóta az újfasiszta mozgalom bajnokai nyíltan az amerikai imperializmus szolgálatába szegődtek, mint ahogy megbízóihoz szökött a pártkasszával felfegyverzett Ba- rankovics István is. Ho! vannak m t már azok a tízezrek, akik a Pécs-Baranya—tolnai és somogyi választókerületben rájuk adták szavazataikat? Elsöprő többségük lelkes továbbfejlesztője saját uralmának, építője a dolgozóké lett országnak s önmagát korholva emlékszik vissza másfél év előtti botlására. Az új országgyűlési választó- sokat nem a pártvillongások, a Thorez: Egységbe kel! kovácsolni a francia népet a béke védelmére fe a terv guzsbekőti Franc iám szagét; ahol megkezdődött a mun kanétküliség és megakadt a gazdasági fejlődés. Berti ni jelentés szerint a nyugati hatalmaknak a nyugatnémetországi megszállási szabályzairól szombaton közzétett tervezete felkavarta nemcsak a német, hanem az egész európai közvéleményt. Max Reitnann, * nyugatnémetországi kommunista Párt Vezetője megalapította, hogy ezzel a szabályzattal a nyugati ha- '-éinak Németország kettészakítását véglegessé akarják tenni. A sza hályzat elleni küzdelem kötelessége minden szabadságszerető németnek. Sokkal több ez mint egy pártnak az ügye- Mindenki, aki szinti haóságot és a függés Wascgvt, ellene Kantár következett Thorez két-j rtefc. ■Vftjmdi Bgyeeméirrnek htvhk* órás beszéde, amely a pártértekezie tét bereites*tette. Történelmi áttekintésben emlékezlek-: ‘ arra. hogy . 3 hitleri Németország (everé e után döntő váit.ozá áh.n; t demokrá- cia cs a szodalizmus frőinels java j Az amerikaiak mezőgazdasági álra. Ez magyarázza a reakció áltálé 1 iámmá akarják átalakítani Francia nos támadó kísérletét » haladó és : rszágot és meg akarják semmisít« demokratikus mozgalmak előretörése J ni a feldolgozó ipart, ami az orszá elleti. Ezt a kísérletet Marshal! terv j függetlenségének egyik alapja. A ÍMMittia ppt»3r< neiéfoz wolidáriz «/ Októberi Fomdaiomimil Azután ;i huilgatőság tapsvihar, közepette ; francia kommunistái: cs a francia hazafiak együtté-rzését fejezte ki a Szovjetunió iránt és ként ácsolta a francia proletáriá tus törhetetlen szolidaritását az Októberi Forradalommal. — Ki felejthetné el, Itogy mivel tartozunk a Szovjetuniónak mi, fran- dák. akiknek országát a harcosok hősiessége mentette meg hogy mivel tartozunk a Szovjetuniónak mi. proletárok és hogy mivel tartozik az Októberi Szociafösía Forradalomnak a nemzetköz munkásmozgalom." A háború nem elkerülhetetlen. A béke erői egyre növekszenek * (ilágon é? “írnek Mzmiyftébáí szolgáltatják a párts' béke vflág kongresszus etőkésxiileíel mondta Thorez, majd kiemelte, ■hogy minden áron egységbe kell kovácsolni a franciákat a béke védelmére. A kommunisták ezt a kérdést intézik a más elveket valló ba. 7.afiakhoz: Hajlandók-e harcolni ' n " t olya” politika elten, amelyről tud- ' v^e ’ ják, Itogy rossz és veszélyes? Vaj jón lehet-e egy ilyen hard egységet visszautasítani? Felszólította a nárfkongresszus kiküldötteit. tömörrtsék egységbe valamennyi iranciát a békéért vívott harc zászlaja alatt, az ellenállás szellemében. nyugati síiiveisfgesen vés e-esw akarják lenni Hémetorszán kettészakítását kell, hogy legyen a nyugatnémet területeket gyarmatosítani kíván«' szabályzatnak. A moszkvai rádió nemzetközi jogi szempontból tárgyalja a megszállási szabályzatot és kimutatja, hogy őzzel a nyugati hatalmak újabb egyoldalú lépést te tek a tiéme.' kérdésben. Washingtonban háromoldali megegyezési kötöttek és ez“ újabb durva megsértése a jaltai és potsdami határozatoknak, amelyek értelmében minden Németországra vonatkozó kérd»'« -Idöri'ésr a négv n.t^yliaUlOKl «ataskoieDe íajiowk. Hatodik napja sztrájkolnak a gorög köz-ti*xl visel ők A s*Ahad görög rádiót jelenei, hogy a® athéni kormány hétfőn iremNto » köztisztviselők, a bankalkalmazottak. egéezségügyi és közlekedésOfryl alkalmazottak polgári mozgósítását. Kihirdették, hogy aki nem tow. eleget a behívásnak, katonai bíróság elé álWi- ik A sztrájk ennek ellenére már hatodik napja folytatódik. fiz osztrák munkásság a Szovjetunió mellett, a béke táborában áll Négy essíendeje snoak, hogy a szovjet hadsereg fe!szabad!:otta Bécs városát Az Ősz.rák—Szovjet Társaság ünnepi ülésen emlékezeti meg az évfordulóról. Fiata. az osztrák szakszervezeti szövet «ég helyettes elnöke ünnepi beszédében hangoz tata, hogy Ausztria népe nemcsak mélységes háláját fejezi lei a szovjet népnek és nagy vezetőjének, Sz'álin gerverálisszimu6z- nak, hanem fogadalmat tesz, hogy b Szovjetunió mellé áll a békéén folytatót: küzdelemben. Az oszfrák | munkásnál", az amerikai miirmris'a ->.n• tiúrn igyek* zete elVnére 1 szefldxí»vróil n wp'rwWj há] boons uszítással és a béke. a demo- I kráeia, a szocializmus táborához csatlakozik. Ratifikálták a fhéliszlovák—bolgár barátsági s/errődést A CTK prágai je*eir*sc szerbr Szófiábair) vasárnap kicserélték s csehszlovák—bolgár barátsági, együ tműködésí és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikáció« okmányait. A jegyzőkönyvei bolgór részről Kolarov külfigvininiszer, csehszlovák részrT Clementi« !tül- i jugyaMoisz: er ira ató. A Prancin KnewsTunísta Párt Móntreuilberi ’.ártott orsaágo pártértekezletén. amely hétfőn hajnalban Ttaorez hatalmas beszédevei fejeződött be, tőbbszáz kiküldött két teljes napon át tárgyalta a háború és * béke problémáit és megvetette alapjait a párt jövő politikájának. Az értekezlet erélyeseit tiltakozott Florhnond Bontc képviselő mentei mi jogának felfüggesztésére irányuló nemzetgyűlési javaslat ellen | Az ülésteremben a szónoki emelvény fölött óriási iretűkkel veit olvasható Thoreznek a szocialista munkásokhoz intézett felhívása; „Ne várjátok meg szocialista elvtársak, hogy kitörjön a vihar országunk felett Vegyetek részt ve lünk együtt a békéért és Francia- ország függetlenségéért folyó harcban.” Cselek edete kre r»n ««ftliséj! A szomlvat ejjeli vitába Wauvais. a párt egyik titkára így fejezte bt beszámolóját: Össze kel! fognunk a béke vala mennyi hívével akkor is, ha so! kérdésben másként gondolkoznak mint ml. Sőt még akkor is, hí más felfogásuk van a békét fe nyegető veszélyek okairól, min nekünk. Minden má« kérdésné ■ fontosabb az egység a béke érdé kében. A vasárnapi ülés efsíí esemény Mariy nagy beszéde volt Hangsú lyozta, hogy fokozottan szembe ke1 száll,mi a jobboldali sajtó <•» • a rá 1 'tió háborús hírveréseivel. Azok akarják a háborút, akii hasznot húznának belőle, tehát a * amerikai imperialisták és az a 20 franci* nagyburzsoá család, amel Franciaország sorsát ma intézi es kiszolgálóik a Queuüle-kormán miniszterei. A háborús veszély meg fékezésének első feltétele a béke tv veinek egysége, ami azdnban öt ; magában még nem elegendő. Cselt kedetekre van szükség. Példakér állította a hallgatóság elé Montpe Her dolgozóit, akik tüntetésükké amelyet Costa Höret gyarmatüg miniszter ellen az indokínai hábor első számú felelőse ellen rendezte megmutatták, hogyan kell viselke« ni ők a béke igazi híveinek. Ugyar úgy ' példaképül szolgálnak a le havr dokkmunkások, akik megtagadt; egy amer .’ ssn kocsi r»k< tuányáaak kit# k ****•
