Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-09 / 82. szám
DUNÁMTÓL! NÄPiO »« Arams s munka folyik hogy a húsvéti jusson hús a a vágóhídon, ünnepekre bőségesen dolgozók asztalára 3udai János urasági cseléd nem az urak janicsárja, hanem a népi demokrácia vállalatvezetője lett A vívóterem falain kívül lévő taskorláttal elkerített helyen 4— 5 tehén emeli magasra a fejót és bús bögéeük felveri a környék csendjét. Saját vesztüket és talán társaikét is sírják el. Talán megérezték a.z ajtórósen kiszökő vér- szagot. A nagy váróteremben, ahová éppen egy szelíden ballagó tehenet vezetnek be, egy bödiilés tem hallatszik, mert az ügyeskezű vágómunkások egy tagló- suhintásra ledöntik lábáról a jól megtermett állatot. Az fiséin megtekintésénél Bíró József elvtáis, a bertesior- 2 a, Imi N. V. vágócsoportjának vezetője — aki nemrég került ebbe a pozícióba, a budapesti nagy- rágóhidról — ad hasznot és szakszerű felvilágosításokat. — A héten 1)9 marhát vágunk, ami nem kis munka a 141 sertés, 5 borjú, 11 kecske és 8 ló mellett. Mindezt a munkát 20 főnyi vágócsoportunk végzi, amelyből «időszerint 15 munkásunk beteg. Addig amíg a. vágóhídon tartózkodtunk, kis üzemi baleset kö vetkeztében újabb ember esett ki, mert marha bontása közben megcsúszott, nekies,ett a falból kiálló csapnak; amely hónalja ilatt, karján súlyos sebet, ejtett A mentők szállították be a. sebé szett klinikára az első segély- nyújtás után. A csapot a következő 5 percen belül leszerelték Bíró elvtárs utasítására, hogy hííQUló balesetek ne fordulhassanak elő. Biró elv tár» egyébként rövid ittartózkodása ói-a mans több, hasznos újítást vezetett be, vagy hívta fel a N. V. figyelmét, ilyenek bevezetésére. Ezek közé tartozik az az indítványa, amely a ttarhavér gyűjtésére irányul. 1 liter marhavér értéke 60 fillér, k’ftrn kis megtakarítást jelent, ha meggondoljuk, hogy egy marhának átlagban 12 liter vére van. nfegtakam'tás így. csak az ebet.i vágást nézve, 720 forintot jelentene, ha. a vér nem folyna el, mint eddig, a csatornába. A többi helyiségben való séta torán jóleső érzéssel szemléltük a kampókról le.lógó, hasított seriének nagy tömegét, amelyek mind J dolgozók asztalára jutnak e héten. A jövő héten még nagyobb ráírni sertést vágnak és értesüV // //«*//•// _____-----------» . sg Ks. SO-VAL TRÁSYÁITAU JUDOD-E KATI ^űfrőqyo és Növény- yédószer Erlók®*ifó Nemzeti Vállalat Budapest, V., Nádor-u 21. ^©tóiméin: 129 560. lésünk szerint, több napön keresztül lesz zsírosztás is, amit az e héten kiosztott 25 métermázsával szemben, 50 mázsás mennyiségben terveznek. A sertésvágó helyiségben egy érdekes faalkolmány kelti fel mindenki figyelmét. Ez is Kiró elvtárs újítása és arra szolgál, hogy a lefejtett sertésbőrt az erre a colra szolgáló ványolókés- sel mégegyszer alaposan zsírtalanítják. Ez újra tetemes megtakarítást jelent, mert eddig ennek a műveletnek elhagyásával adták át a bőrt a nyersbőr felvásárló vállalatnak. A múlt héten például 40 bőr zsirtalanításával 12 kg zsírt nyertek. A másik újító javaslata Btró elvtársnak a sertestorrázó kazán átalakítására vonatkozik és feles legessé teszi a kiemelő csigaszerkezetet, amelyre egv deszkaalkotmány volt szerelve, ezen helyezték el ós bocsátották a for ró vízbe a. sértési. A megkopasz- lás a bőr lefejtési kötelezetisége miatt feleslegessé vált, így csupán a fej- és a combrészeket fosztják meg a szőrzettől. Bíró elvtárs javaslatára a forrázót úgy alakítják át, hogy a sertésnek inkább ezek a részei lógnak majd bele a forró vízbe. A „tretniuek“ nevezett bordás- asztalt, amelyen a feldolgozás első szakasza történik, mostani elhelyezésétől eltérően, a kazán folytatásaként hosszában helyezik eL így a feldolgozás munkáját végzők mindkét oldalon hozzá férhetnek az asztalhoz ós a munka irama meggyorsul. A vágóhíd irodájában megkapjuk az idei első évnegyed vágási statisztikáját. E szerint levágtak 1100 marhát, 142 borjút, 1045 ser tést,„ 32 kecskét és 70 lovat. Ha ezt összehasonlítjuk a múlt év hasonló időszakának vágási stati sz ti kajával. ni egál lapíthatjuk, hogy a marhavágás majdnem 100-zal növekedett, viszont a ser tés a felénél is kevesebb. Ez ma gába.n is megokolja a mutatkozó zsírellátási nehézségeket. Helyreállították a Győr-Hegyeshalom közötti villamosított vonalszakaszt A budapest-hegyeshalmi voua Ion most állították helyre a hároméves terv keretchen a villamosított vonal gyér hegyeshalmi szakaszát, amelyet a. náei banditák kivonulásuk előtt felrobbantottak, teljesen tönkretettek, elpusztították a. felső vezetékeket. A munkásosztály, a dolgozók öntudata és szorgos munkáj» itt is csodát müveit, a vonal teljes hosszát háa-ora hónappal a kitűzött. határidő előtt állították helyre. Az ebből az alksiomliól Hegyeshalomban rendezett ünnepségen Karádi Gyula miniszteri osztályfőnök Rebrits Lajos közlekedésügyi miniszter nevében méltatta a helyreállítási munka nagy jelentőségét, majd rámutatott arra, hogy az egész műszaki világ nagy érdeklődéssel fordul a magyar villamosvontatási rendszer felé. A budapest-hegyéshalmi villamosított vonal 40.000 tonna szénmegtakarítást tesz lehetővé. Szemben ülünk egymással. Kényelmes fotelbe ültetett le, ő maga azonban' az asztala mellett foglal helyet, mintha egy percre sem akarná otthagyni. Negyven év körüli ember, egyszerű ruhában, lábán csizmanadrág, csatlós katonabakanecaal... Világos, nyílt tekintetű szemek, nagy vöröses bajusz. Budai Jánosnak hívják, a Tenyészállatforgalmi N. V. pécsi kirendeltségének vezetője. Gyérmekkoráról beszélgetünk. Szavaiból kibontakozik a múlt minden bűne, amit a cselédekkel, védtelen, kiszolgáltatott paraszt- emberekkel és azok gyermekeivel elkövettek . a kiskirályok birodalmaiban — Apám cselédembor volt — kozdi lassan. — öt élő gyermok apja. akik -közül én voltam a legkisebb és akiknek mindnek kenyeret kellett adnia. Ez bizony nem mindig sikerült neki, — teszi hozzá, visszaemlékezve azokra a napokra, amikor gyakran kellett az édesanyjának még a. vízben főtt krumplit is megtagadni az éhes gyerek-szájaktól. ' — így hát nekem is Tamar el kellett kezdenem a kenyérkeresést. Tán még nem is voltam nyolc éves, amikor mái- napszámba jártam. Anyám nem egyezer sírva keltett fel hajnali féli, órakor. Acatolni, meg gyomlálni jártunk akkor a Kepik meg a Glaser uradalomba. Fél S kor még a legnagyobb nyárban is sötét volt. Hiába voltak azonban anyám könnyei, még sötétben el kellett I indulnunk, hogy a 7—8 kilóméterre fekvő gazdaságba, kiérjünk, mire feljön a nap. Mert akkorára ott kellett lenni, ha törik, ha szakad. , ///aein/wnénak nines oka A KÉTKEDÉSRE Vörös felirat, otromba fekete nyíllal jelei: „óvóhely”. Ez a felirat és nyíl vezeti haza napról-napra Marinov Vilmos:. Igaz, hogy ő már észre sem veszi, de nem is igen lá'íja, mert mire hazatér, rendszerin sóiét este van. — Dolgozik a férjem — mondja Marinov Viknosné és szavának ölyan hangsúlyt ad, mint aki ‘tidjamit jelent dolgozni Ezt pedig csak az tudja, aki azl is megtanulta, hogy mit jelent nem dolgozni. Szobafestő és címfestő Martinov Vilmos. Ebben a szakmában nem mindig volt bőven munka. Még s „régi békevilágban" sem. így hús -»ét táján ugyan mindig szerették az emberek csinosítani lakásuka , dehát pénz nem volt mindig hozza A kis alagsori lakák félhomálya is szin e eioszllk, amikor Marinov - né derűs oporíirrrizmussal folytatja a beszélgetési. — Most már van a férjemnek munkája — mondja — nemcsak azért, mert husvét elől; vagyunk, hanem azért, mert már a hároméves terv kezdete óta folyton javul a helyze • Egyre több a munka, és többet tudunk vásárolni a kapott pénzér I. Nem azérí mondom ezt mert a hároméves tervet dicsérni illik, hanem azért, n»er tényleg így van. Marinovnó nem is elégszik meg a puszta állítással. Felsorolja, hogv miben látja a helyzet javulását. —* Közvetlenül út felszabadulás után még éhezett a család — a szobafestők nem nagyüzemben dolgozlak, így ők még a később életbélépie- +eft katória-jultatásf is nélkülözték. — A férjem csak az; hajtogatta, hogy hamarosan meg kell javulnia a helyzetnek. Csak lesle a tnupka- alkalmakat és ahol lehelet!, igyekezett egy kicsit dolgozni. Mikor munkanélküli volt, sokszor elmem önkéntes rohammunkára, fizetés nélkül. Sokszor még veszekedtünk is raj a, de ő azt mondta, hogy éppen ezért lesz jobb nemsokára. Igaza let:.-. Marinovék a hároméves tervtől megkapták azt, amit várlak tőle. Van állandó munka, állandó kére settel és ebből megélnek. — Jobban megélünk most a fér - jent Itavi 480-jából — csapon g a beszélgetésben Marinovné. — mint ahogy a háború e!ő;t él1 ünk. Akkor keresett hetenként 20—25 pengőt, sokszor cn is eljártam takarítani, így havon a száz pengőn felül jött össze. Gyerekünk nem volt. Azóta meffsAüleiétt Vilike is, ma már az első nszlálylia jár es már hárman élünk a férjem keresetéből, anélkül. Ivigy én kény leien lennék idegen háztartásban a nagyságák nsk dolgozni. Ez volt eddig. Miért is kételkedne .Marinovné abban, hogy ezután is egyre jobban és jobban fognak élni? A hároméves terv előtt férje azzal biztatta, hogy majd a hároméves tervben jobb lesz, mos- meg azt mondogatja, hogy az ötéves terv még többet fog adni. — Ha akkor igaza volt, akkor mos! is iga>o lesz — állapi ja meg. Marinovné magabiztosan és megemeli a tűzhelyen gőzölgő fazék fedőjét. — Most ts azzal ment el hazulról az uram, hogy ,,egy újabb téglát rak a szocializmushoz", mert a szakszervezet üzemi bízol sági válaszlápra küldte ki, Marinovné ti ni szeret a levegőbe beszélni- Ha már elmondta, hogy miért élnek ma jobban, elmondja azt is, hogy a jövőtől mit várna»:. Közben a fazék tar almáról sem feledkezik meg — Szóval — kezd bele — öl év. Ezalatt Vilike megnő, hatodik osztályba fog járni. Több gs szebb ruha kell neki, biztosan spórolni is akar vagy inkább sokat olvasni. Jut majd neki erre is, arra is. Eddig jó vol - a pincelakás, mer: ^lesó és ami ritkaság, nem nyirkos, de azért jobb lenne egy szép, világos lakás A férjem azt mondja, hogy az is lesz. Az njságlvan az állt, hogy az 1938-as életszínvonalnál 50 százalékkal jobb lesz az ötéves terv u án. Ez annyi, mintha az akkor» árak mellet': 20 lielyett 30 pengőt keresett volna a férjem. Erről akkor álmodni sem mertünk volna. Ma már nem álom, csak öt év és adefig is minden évben és minden hónapban jobb leszA fazék sziszegésc újra a jelenbe téríti Marinovné:. Ha a férje megjön a munkából és az üzemá- Mzoltsági válasz ásból, már késő délután lesz. tehát megéhezik. — MarinovnénaK eléje kell lennie az ízes ételt. Ez is hozzátartozik a tervszerű munkához. Marinovné pedig öt év múlva is ezt fogja csinálni és ebéd titán majd megmondja: „Megint igazad volt Vilmos .. Mészáros Ferenc — Emlékszem, egyszer az egész utat futva tettem meg, egész- útón az járt a fejemben: mi lesz, ha nem érek oda napkeltére. Úgy éreztem, a tüdőm szakad ki a futártól s amikor mintegy száz méterről megláttam, hogy a többiek ép akkor állanak neki egy táblának, a földre vetettem magam és úgy sírtam. Arca elkomorodik, amint nahé*, küzdelmes gyerekkoráról beszél. — Aztán beteg lettem — foiy-. tatja. — Egész délelőtt dolgoztunk akkor a Kepik gazdaságban, szakadó esőben. Dél felé elállt az eső és kértük, hogy a tanya udvarán tüzet rakhassunk, a cafattá ázott ruhákat megszárítani. Nem engedték meg, hanem be kellett menni a nyirkos magtárba dolgozni. Hetekig nyomtam utána az ágyat, de ezt is csak kihevertem. — 14- éves koromban már mint kaszás arattam a „bandában“. Sokszor éreztem úgy, hogy nem bírom tovább, hisz emhertclen megerőltetést, jelentett, lépést tartani a,‘felnőttekkel. Azt.áD csépeltünk. Végül ennek is vége lett és elérkezett a mérés napja- Feltettük a részt a kocsira, de nem haza indultunk vele, hanem elő szőr a. boltba, aztán a mészáros hoz. Mire hazaértünk, a.lig lézengett valami a kocsin, mivel egész tavaszon meg nyáron adósság? a vásároltunk mindent és azt ilyenkor kellett kiegyenlíteni. — Aztán „felfedeztek“ —- ftiondja keserű mosollyal. Elküldték a karcagi mezőgazdasági iskolába. hogy „janicsárt“ neveljenek belőlem, aki majd még durvábban fogja hajszolni azokat,, akik közül kiszakadt, hogy gazdáinak kegyét keresse. — A Viíhelm-féle 1.500 holdas birtokra kerültem. Botosispán azonban sose lett belőlem, mert hamarosan megengedtem a cselédeknek, hogy az uraság szalmájából almozzanak a tehenek alá. Úgy gondoltam, ez a legkevesebb, aini jár nekik, hisz az állatok után az ura-ságc tett a trágya. Hát nem járt nekik, én pedig mehettem egy uradalommal tovább. — Iffy jártam uradalomról- uradalorara. hol mint kocsis, hol ismét mint cseléd. Aztán felszabadultunk ... Megájl, mintha ezzel be volna fejezve.' Pedig sok minden következett még ezután: sok küzdelem, sok nehéz harc, de ezekét már mini szabiid ember vívta meg Budai János. S most ttt üj az irodájában Irányítja Baranya vármegyében a tenyészállatok felvásárlásai. Mun- V újával az ötó ve« terv sikerét, a dolgozó kis- és kőzópparasztságnt akarja szolgálni. F-s ezt mindnyájan el is liisz- szük Budai Jánosnak. Az egye’emi fanárok a békéért A Pi/.ntáiiy ['éter Tudomány- egyetem tanári kara, tudományos segédszemélyzete és többi dolgozói pénteken délben gyűlést tartottak, hogy állástf ogla.1janak a béke mellett. A gyűlésen a hit- tudományi kar tanárai is megjelentek. Németh Gyula rektor éa az egyes karok dékánjai felszólalásai után, egyhangú lelkesedéssel elfogadták az egyetemnek a párisi békekongresszushoz intézett üdvözletét, amely tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely a világ népeinek legdrágább kincsét, a békét veszélyezteti. A tudományegyetem tanárai és öst- szea többi dolgozói lelkesedésnél üdvözlik a párisi viiigbékakoat- paMft