Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-07 / 80. szám
ma Arams ? »ÜNÄMTOU naplő k JOBB, IZESEBB FALATÉRT Nyolc ember tálal. Fülsiketítő ásítás szolgáltatja az asztali ze- íét az étkezéshez. A pincérek nindegyikének kezében rövid kis x>t, amivel nélia figyelmeztetik i „vendégeket” az étkezési sza- Jályok illedelmesebb betartására. \ felszolgálás vödrökben törté- íik, a tányérokat hosszú vályúk íelyettesítik, a .vendégek” pedig » Sertéstenyésztési Nemzeti Vállalat hizói. 1800 sertés hízik az állami hizlaldában, rózsaszín angol serté *k, hosszú orral, nagy lapát fülekkel, göndörszőrű mangalicák ■értékesítik a takarmányt”, amint ízt szaknyelven mondják —hogy lúsuk, zsírjuk rövidesen a dolgozók lábasába terüljön. Éktelen visítás közben, mely az fetést kíséri, kiabálva vezet '«műnket a telepen Grüner elvére, a telep vezetője. — Gyorsan vége lesz ennek — igasztal, — tíz perc alatt meg kell fini egy falkának a moslékot, la valamelyik falkánál nem fogy I ennyi idő alatt, akkor már tájuk, hogy ott valami baj van. S valóban pár perc múlva el- sendesednek a disznók és nyu- 5fi tan ropogtatják az ebéd Msó fogását: a szemes tengerit. — Nem mindig volt ez azonsa így — folytatja Grüner elvire. — Egy időben egyik-másik Üka nem evett kellőképen, s ha tek is, nem igen látszott meg fjtuk. Ekkor fogtuk rá próba- ipen az egyik falkát a só- érára. Rendkívül kellett, vigyáz- ■ mert, egy pillanatra sem marattak a sertések víz nélkül. 8 egész telep aggódva figyelte: edményes lesz-e a kúra. Minin etetésnél szinte stopperórá- '! mértük az időt, hogy hány »re alatt fogy el a 2.2 kg-os iadag. Eleinte nem látszott az edmény, aztán eey napon el- »ídtek fogyni a percek. Ma pe- S már ott tartunk, hogy a 2.2 5-ról elvtárs. — A tisztaság a legelső, hogy megakadályozzuk az elhullást. Ezen a téren is eredményes volt a munkánk, mert január 1. óta egyetlen áflat sem hullott ei a hizlaldában. És erre ezután is vigyázni fogunk nagyon, hisz tudjuk, hogy minden elhullott jószággal egy-egy falat hull le a dolgozók asztaláról. Versenyeznek is. Az elhullás teljes kiküszöbölése, a kényszervágások minimálisra csökkentése, a takarmányértékesítés százalékának emelése (takarmány értékesítés százaléka: egy mázsa ta karmánytól hány kilót hízik) és az önköltség csökkentése szerepelnek a verseny tervben. A „húsgyár”-ban — bár nem füstölögnek magas kémények, nem zakatolnak bonyolult szerkezetű gépek — jó munka, lelkes. szocialista munka folyik, i háziasszonyok gondjainak köny- nyitáséért a dolgozók asztalára kerülő nagyobb, ízesebb falatért. ■ —kés. Kivégezték a halálraítélt gyilkos asszonyokat Megírtuk, hogy a pécsi törvényszék rögtönítélő tanácsa halálra ítélte a két méregkeverő gyilkos asszonyt, a felbujtót pedig életfogytig tartó fegyházzal sújtotta. A két halálraítélt, a férjgyilkos Weisz Józsefné és tettestársa Varga Anna a rögtönítélő tanácstól kegyelmet kért. A kegyelmi tanács döntését szerda reggel röviddel 8 óra után a vizsgálóbíró tárgyalótermében Szendrődi tanácstag hirdette ki a halálraítéltek előtt- A kegyelmi tanács Weisz Józsefnét és Varga Annát nem találta kegyelemre méltónak és kérésüket elutasította. Ezidő alatt az állam- ügyészség alsó és felső udvarán felállították a bitófákat az akasztáshoz. Elsőnek Varga Anna előtt, majd a férjgyilkos asszony előtt felolvasták a rögtönítélő bíróság halálos ítéletét. Az államügyész ezután az elítélteket átadta az ítéletvégrehajtónak és elsőnek Varga Anna, majd félóra múlva Weisz Józsefné elnyerte méltó büntetését. Munkaversenyben a jegyzők a tavasul mus&hák sikeréért A szegény és középparasztság fokozott támogatása felemelteden a fejadag 1 kilóra. Hogy ezt megcsináljuk, természetesen elsősorban Munkafegyelmet kellett meg- "érditani, hisz csak így lehet ^valósítani a gondos ápolást. A sertéshizlalda dolgozói azon- 1,1 ma már túl vannak azon, '5? az elsőrendű probléma a "hkafegyelem legyen. Ma már azelőtt magánkézben levő és 'táája által teljesen elhanya- telep rendbehozása a fel- ®t. És a hizlalda dolgozói meg , főtték, hogy áldozatot kr'l vál-<| táok az építés érdekében. Egy- J »tetűon vállalták, hogy munka-* 0 után, a túlóradíjról lemond- dolgoznak a telep újjáépítő. jTj Ezt a szellemet akarjuk to- £» fejleszteni, — mondja Baj - ‘ Mátyás, a tervfelelős. — 7^ most május elsejei fel-' ^lásképen vállaltuk a telep : 7«sági szempontból való teljes: ’tábehozását. ^ Ez bizony nálunk nagyon) n‘os _ veszi át a szót Grüner; .Eljárás indalt egy tetéző pék ellen A város közellátási hatóságai ,'»őrzést tartott Dydweiler Já- PécsszaboJcsi sütőmesternél < kiegálJapította, hogy a tiagy- j'dyiségben sütött szabad pék-’ «uényt. nem a hatóság által’ r» célra rendelkezésre bocsa- J tisztből süti. hanem feketén; gj 0l+- finomlisztből. A 5 Bors Antal elvtárs Baranya és Pécs főispánja a tavaszi mezőgazdasági munkák minél jobb megszervezése és Lebonyolítása érdekében munkaversenyt hirdetett községi jegyzők részére. A múlt évben egyrészt a eséplés és gabonabeszolgáitatás, másrészt az őszi munkák megszervezésében és ellenőrzésében jól megállta a helyét Baranya jegyzői kara Nagyon fontos, bogy ez a munka.- kész&ég érvényesüljön a tavaszi munkáknál is. A föispáni felhívás megállapítja- hogy a jegyzők el vannak halmozva munkával, de a szocializmus építése, mindenkitől fokozott erőkifejtést kíván. Az üzemek dolgozói között folyó szocialista munkaverseny ösztönzést, kell, hogy adjon az értelmiségnek is. hogy a közösség érdekét szolgádé versenyben mérje össze erejét. A föispáni felhívás közli a versenyfeltételeket. is. Ez 12 pontot fogalal magában: A munkarend, a jelentések időben történő beküldése, a. szegény és közép- parasztság támogatása a kulákok elleni küzdelemben. A 12 pontban elért eredményektől függően minden versenyző 5—1 pontot szerezhet. A verseny bírálóbizottsága a főispánból, az alispánból, a terv- megbízottból, a földművelésügyi igazgatóság megbízottjából és megyei népi bizottság két tagjából fog állni. Az ő egyéni pontozásaik középarányosa mutatja majd az egyes jegyzők helyezését a versenyzők listáján. Á KEB határozata Központ; Ellenőrző Bízol*Ferenc, A „Szabísd Nép" itegnep közölte a ság közleményét ,*®ey így szól: Szarka István, Szarka Antal, Szarka Ferenc, Kovács Ferenc nagymágócsi (Csongrád vm.) földművesek, valamint Kovács Béki műszaki tisztviselő ,z nagymágócsj WM-üdülö alka'tmazoátja — valamennyien a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai — ismételtem több tanyát felkerestek anélkül, hogy ezzel bárki megbízta volna öko:, hogy ellenőrizzék, miképpen bánnak a kuiáko-k cselédjeikkel. Egy alkalommá' két nagygazdát teilleg bántalmaztak- önkényes, a Párt politikájával összeegyeztethetetlen taítepéstHc alkalmas arra, hegy a parasztság ,r MDP falusi politikáiét —• ilyen felelőtlen egyéni akciók következtében — helytelenül értelmezze. Szarka és táTsai magaiar' sukkal súlyosan ártottak Pártáinknak és használtak az ellenségnek, A Központi Ellenőrző Bizottság Szarka Istvánt, Szarka Antalt, Szarka Ferencet, Kovács Ferencet és Kovács Bélát a Magyar Dolgozók Pártjából kizárta. A KEB határozata nem jelöl valami új fordulatot Pártunk politikájában a nép nyúzói, az osztályeilenséggel szemben. A fel- szabadulás óta nem egy ízben történt, hogy kérlelhetetlen szigorúsággal jártunk el a forrófe- jiiek, a kiskirályok, a felelőtlenek ellen. A kommunisták harci módszerei között sohasem szerepelt az egyéni terror. Még a legsanyarúbb ellenforradalmi időkben sem tűrtük meg, hogyan engedhetnénk meg akkor, amikor a dolgozó nép gyakorolja a hatalmat? A kommunistáknak sohasem volt szükségük az egyéni terrorra, mert ez a gyengék fegyvere és a kommunisták sohasem voltak gyengék, mert mindenkor mögöttük állotj a munkásosztály, a nép szabadságot, függetlenséget szerető, minden becsületes fia, „Harcolni kell, de nem a Szarka testvérek módjára. A Párt tekintélye és az öklök ereje nem arra való, hogy privát számiát egyenlítsenek ki vele. Nem a törvények megsértésével kell harcolni, hanem ellenkezőleg azzaJ, hogy a kulákkal vaskézzel megtartatjuk a törvényt.“ — írja Pártunk központi lapja. Nem arról van szó tehát, hogy az embertelenség, a kizsákmányolás, a cselédek rabsága, az egész dolgozó parasztság kinz'o- rázása. elleni küzdelemben akár- esak egy fellépést is tennénk visszafelé. Ezt a harcot a munkásosztály vezetésével, szoros szövetségben a falu és város minden dolgozójával államgépe* zetünkro támaszkodva győzelmesen harcoljuk végig. És nem engedjük, hogy demokratikus rendünket, termelő nyugalmunkat bárki is megbontsa. A Szovjetunió felszabadítása nyomán az a rendkívüli adottság jutott osztályrészünkül, hogy viszonylag békésen mehetünk a szabadabb és fejlettebb, nagyobb boldogságot és jólétet biztosító társadalmi rend felé. Pártunknak az a célja, hogy az átmeneti korszak a szocializmushoz minél rövidebb, de minél zavarlala- nabb is legyen. Aki ezt nem akarja megérteni és fel akarja borítani a tervgazdálkodásban, országépííésben se.rénykedő ország békéjét, azt, ha soraink közt voltak, kiközösítjük onnan, de ugyanakkor lesújt rájuk rendőrségünk is. Baranya megyében eddig túlkapás nem fordult elő és ezentúl is vigyázni fogunk arra, hogy holmi egyéni erőszakoskodás ne történhessék. Jól tudjuk, hogy a szabadjára engedett egyéni bosz- szú, az. önkényes erőszak e.sak rossz vért szül a dolgozók széles tömegeiben. Nekünk az egész 'dolgozó nép bizalmára, támogatására és sze- retetére van szükségünk afelől tünk álló hatalmas, országépffö munkában, arra a bizalomra és szeretette, ami ezer és egyféle módon nap, mint nap megnyilatkozik a kommunisták felé. Ezt a legdrágább kincset senki által sem hagyjuk megrabolnl! Ezer MESzHÁRT bányász részesül kétheti üdültetésben Szociálpolitikai értekezletet, tartott a kerületi bányász titkárság. Az értekezletén résztvett, Rőricbt, István, aki a központi üdültetési Nem várjuk üres kézzel május elsejét finomlisztből. raktárból már hosszú idő igényelt lisztet. A köz- hatóság a feketéző péket l ?.6rsmindenkorra eltiltotta a T^temény sütésétől, egyben J a feljelentést a a i- v é 6m m ellene MÍJlh ELSEJÉN,., Mecseki Jífnos és a többiek is olt mennek majd a sorokban. Felveszik ünneplőruhájukat, arcukon ünnepélyes mosoly. Előrenéznek és hátra: érzik, milyen hatalmas erő a munkásosztály. Amikor a szónok a termelésről beszél, maguk előtt látják a satupadot és az elektromos hegesztőgépet. Ok elvégezték lelkiismeretesen munkájukat. Mecseki Jánost, és társait: az öreg Gobáth bácsit és Újvári Sándort, senlüsem tanította köz- gazdaságtanra. ök csak azt látták, hogy ha kü- lön-külön reszelik a kengyelvasat, a. legnagyobb erőfeszítéssel sem tudnak estig 12 darabnál többet megreszelni. Egy napon azután összeálltak és közösen reszelték a kengyelvasakat,. Mecseki, elvtárs a külső részt, a másik két ember a talpát és a belső hajlatot. Az eredmény megszületett. Amikor meg szólalt a a munkaidő végét jelző síp. 16 darab kengyelvas csillogott a munkapad, végén. ILYEN EMBEREK Mecseki és társai a Ui- katosártigydrban. Kemény munka a reszelés. Délutánra, már meggémberedik a kezük a részelővastól, tenyerükön vastagodik a kéreg, de rvc» drdafnik nem válnak sohasem unottá, bármikor beszélsz velük, vidáman csillog a szemük. Néhány hét választ el bennünket, május elsejétől. Mecseki elvtársik is várják a dolgozók nagy ünnepét. — A diósgyőriek május elsejére a termelés ötszázalékos felemelését vállalták, — mondja Mecseki élvtdrs, — Mi hárman elhatároztuk, hogy nem várjuk uras kézzel május elsejét. Nem sokat tudunk adni, de megfogadtuk, hogy elsejére IS darab kengyelvasat részelünk meg hárman. Megállnak egy pillanatra mind a hárman a reszelésben és összemosolyognak, hogy azután még nagyobb kézmozdulatokkal kezdjék el az öntöttvas reszelését. Mintha azt mondanál:: készülünk már május elsejére! A í’fzl ŐSZINTÉIN kilenc asszonnyal együtt, dolgozik Arthoffet Antalné. Brigádukat Ságvá- ryról, a munkásosztály nagy mártírjáról nevezték el. Az elektromos hegesztőgéppel dolgoznál:. Egy mozdidal a gépen és pirosodik « láncszem és összehegged, hogy ne tudja elszakítani senki, soha többé. Kis ládát mutat a munkapad alatt. — Itt gyűjtjük a selejtet. Nem sok van belőle. A hónap végén azután lemérjük és megfogadjuk, hogy mind kevesebb elrontott láncot dobunk be a ládába. — Holnap összeülünk brigádértekezletre, — mondja. — Megbeszéljük, mit ajánlunk fel május elsejére. A mennyiségi termeléssel nincs baj. a minőséget kell javítani. Arról van szó. hogyha sokáig tartjuk a láncszemet a hegesztőgép elektromos ivei között, akkor elég az anyag, ha a szükségesnél kevesebb ideig, akkor a próbánál kettészakad a lánc. Mi asszonyok segítünk egy-, másnak, minél kevesebb elrontott láncszem kerüljön ki a kezünkből. MOjrts elsejére tehát a minőségi munka megjavítását határozzuk majd-el. 1»!U>k4SA8SZONYOK És FEWFIAK a lakatosár úgy árban így készülnek a dolgozók tavaszi ünnepére. Evekkel ezelőtt május elseje a kizsákmányolás elleni küzdelem kifejezése volt Magyarországon. A felszabadult országban május elseje valóiban a munka ünrrejie. amit lelkes munkával ünnepelnek meg Déldunántúl dolgozni. osztály vezetője és . Gaál Géza, központi segély osztály vezető, Láng József kerületi bá.nyásztit- kár, Tarnóczay József szociálpolitikai felelős és valamennyi . bánya,üzemi szakszervezet szóéi á- t Üs felelőse. —■ Mint tudjuk — mondotta Hőrieht elvtárs — a kormány 40 millió forintot, fordít ebben az évben aa, üdültetésre é« ebből a bányászok tízezres létszámban veszik ki részüket.. Legelső munkánk a« üdültetéssel kapcsolatban, megértetni minden dolgozóval, hogy a pihenésre, környezetválto- záisre szüksége és joga van, az életüket hosszabbítja meg a két •hét teljes kikapcsolódás, a tökéletes pihenés. Ki kell kapcsolódni a dolgozóknak A dolgozók többségükben hajlamosak arra. hogy „Otthon is kikapcsolódhatom, inkább a magam , kertjével bíbelődök egy kicsit“ elvét vallják. Meg kell magyaráznunk, hogy ez nem helyes felfogás, saját, családunk és egész nemzetünk érdeke, hogy életerős, iókedélyö munkások dolgozzanak nagy építési munkánkban —mondotta Rörieht elvtárs, — A pécsi bányászok közül ÍMlO-an vesznek réflít az üdültetési akcióban. 80—80 létszámú csoportokban és május 15-én már indul is az első üdülő csoport. Minden dolgozónak éreznie kell, hogy kormányunk & termelési • k idős után elsőnek a senctájpo- v litikai kérdést tartja és ezért mi*- t den munkát ó* áldozatai SMgho*. /