Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-06 / 79. szám

BuménlűíS «49 I. 9. Szerda II. «1. 79 Aro 60 fillér Ww 4ol|vn?<M hítlaln»«« fínneppltí** i»»*u ps friiazab&dnlá!* 4. évfordulóiét Államosították a mecseki Üdülőszállót Felavatták Dók for Sándor em éktábláját Hiiidannyiunk ügye Felszabadulásunk négyéves év­fordulóját különösen emlékezetes­té teszi a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata. Pártunk vezetői meg­tárgyalták és elfogadták a nép­gazdaság ötéves tervéről szóló javaslatot és az egész nemzet elé »erjesztették széleskörű megvita­tásra. Az ország újjáépítésének sikeres végrehajtása utón a dol­gozó nép nagy vezetője, kommu­nista pártja megjelölte a fel- emelkedés, a jómódú, erős, mü­veit Magyarország felé vezető út további szakaszát A javaslat or­szágszerte hatalmas visszhangot keltett, széles tömegekben indult meg a terv megvitatása és sem­mi túlzás sincs abban, ha azt állítjuk, hogy minder becsületes, lószándékú ember őszinte lelke­sedéssel, egyetértéssel áll a Ma­gyar Dolgozók Pártja újabb nagyszerű kezdeményezése mellé. A szilárd bizalom a kommu­nisták tervei bánt a legjobb alapra, népünk saját tapasztala­tára épül fel. Szinte szállóigévé <ett, hogy amit a kommunisták mondanak, az úgy igaz, minden tervük pontos határidőre meg valósul, legfeljebb csak arról le­het «zó, hogy előbb, mint erede­tileg elgondolták. Az 1947 augusztus ,1-én indult három­éves terv még sok kétkedőre talált, de az akkori ingadozókat, sőt még a rosszindulalúak nagy- részét is jobb belátásra térítette a hitetlenkedve fogadott bárom- -vr-j tsrv -két év és 5- hónap alatt való teljesítése. Mi az a különös adottság, ami­vel a kommunisták terveiket el­készítik és bátran lépnek a dől gozók elé? Elsősorban az. hogy birtokukban van a világ meg­változtatását nemcsak hirdető, de azt lehetővé is tevő forradalmi tudomány, a marxizmus-leniniz- mus ez az élenjáró tanítás, amely nem álló helyzetben, ha­nem fejlődésében nézi valóságot s így előre látja a jövőt- Másod­sorban azért, mert a kommunis­ták bíznak a dolgozó népben, al­kotó erejében és áldozatkészsé­gében. Persze nem véletlen az, hogy dolgozó népünk olyan ki­magasló, világszerte csodált ered­ményekkel dicsekedhet: szárnya­kat ad munkájának az a tudat, hogy az országot s&játmagának építi. Sok és nehéz politikai küzde­lem után lépünk az ötéves terv­vel a dolgozó nép színe elé. Ezek a kemény, győztes csaták terem­tették meg a lehetőséget felemel­kedésünk zavartalanságának és nagyvonalúságának. Az, hogy munkásosztályunk egy táborba egyesítette forradalmi erejét s az öntudatos, tapasztalt harcost tá­mogatják hűséges szövetségesei: s dolgozó parasztok, értelmisé­giek, minden, ami hazánkban becsületes és eleven. Az ötéves terv megvalósulásá­hoz biztos lehetőséget nyújtanak gazdasági eredményeink Is. Az, hogy gyáriparunk 87%-a a nép államának kezén van, hogy a bankszervezet, a külkereskedelem teljesen, a nagykereskedelem há romnegyed része a nép kezébe került, hogy mezőgazdaságunk is megindult a kizsákmányolók el­leni harc tüzében a korszerű »Jgyuzemi termelés felé s végül, hogy nagy vívmányainkat bizto­sító államunk a munkásság és a dolgozó parasztság, a nép álla­mává fejlődött. Népgazdaságunk továbbfejlesz­tésének átfogó, hatalmas terve nem hagyja számtásón kívül az A magyar kormány óvása az UNO közgyűléséhez a Mindszenty-ügyben Egy« itüSölcii rádió- és iapjelen­esek szerint az Egyesül" Nemzete* néhány tagállama, közó lük BoKvir ér Cuba, amelynek külpolitikája nyilvánvalóan az Egyesült Államok érdekei irányítják, javaslatot let­tek, hogy x Mindszenty-kérdés' tiízzék az UNO kösgyfilésének napirendjére. Ezzel kapcsolatban * magyar köztársaság kormánya Rajk László külügyminiszter ütaí aláír nyilat­kozattal fordult az Egyesült Nem í zetek közgyűlésének elnökéhez A nyilatkozat mogáMapít'ja. hogy « az indítvány a legéleseblwrt eiáen- tétben áS a nemzetközi joggal és azokkal a demokratikus eszmékkel, amelyek jegyében az Egyesüli Nemzeteit szervezel« létrejött. Mindszenty József eller. nem egy­házi méltóságból, vallásos tevé­kenységből kifolyólag indul' eljá­rás, hanem olyan bűn cselekmények. el egyetlen területet sem, lindannyiunkhoz szól és mind- nnyiunkat érdekeltté teszi végre- ajtásában. A számok puszta ü sorol ás a is elragadtatással töl- k el az országépítő milliókat lazánkból ipari-agrárország lesz. hol a döntő súlyt az Ipar s azon elül a nehéz- és gépipar kép- lsei i. Az ötéves terv alatt nem- ?ti jövedelmünk az 1949-eshez térten 60% -ka) emelkedik, az új lűvek egész sora nö ki a íöld- 61, 300.000 új ipari munkás áll a tunkapadok mellé. A mezőgaz- aság terméseredményei megno- ekednek, 24.000 új állatni trak­torunk siet segítségére a mind­inkább szövetkezetekbe tömörülő parasztságnak. A falu és város közötti választóvonal kezd elmo­sódni, nem lesz magyar község, ahol ne égne a villany, ahová a kultúra sok vívmánya ne törne be. Nem le$p munkanélküli, egész­ségessé és műveltté tesszük né­pünket, életszínvonalát eddigi történelmében sohasem tapasztalt színvonalra, az 1938-as békeév- másfél szeresére emeljük. Kimaradt kizárólag mezőgazda- sági vidékek gyárakat, üzemeket kapnak és jónéhány városunk fog öt év múlva ipari várossá kialakulni, olyan városok, me­lyek jelenleg csaknem egyáltalán nem rendelkeznek ipari üzemek­kel. Uj hidak, új vasútvonalak, 2500 km bekötőút fogják szol­gálni a közlekedés jobbá, ol­csóbbá, gyorsabbá tételét. Szikes talajok megjavítása. 200.000 Whirl új öntözött terület, öntözött ré­tek pedig a mezőgazdaság fejlő­dését fogják szolgálni. Mindez a tervnek csak egy-két vonása. Nekünk, déldunáhtúliak- nak külön is sokat tartogat a tarsolyában. Hogy csak néhá­nyat soroljunk fel: az ország leg­nagyobb kohászati bázisa fesz Mohács, Kaposvár iparosodó vá­rossá lép elő, új vasútvonalak és betonútok futnak végig föld­jeinken, Baranyában meghono­sítjuk a hazánkban eddig még sohasem termelt gyapotot. Pártunk központi vezetőségé­nek határozata hangsúlyozza, hogy eddigi nagy eredményein­ket „az imperialisták nélkül és ellenükre” értük el. ötéves ter­vünkkel is így lesz: hazánk el­lenségeinek gyalázkodása és tá­madása fogja kísérni népünket továbbra is felemelkedése útján. De az ötéves terv újabb hatal­mas fegyver a kezünkben az im­perialisták ellen s emellett meg­győző bizonyíték is arra: ki az, aki az emberiség jólétéért és bé­kéjéért fáradozik és ki az, aki építő tervek helyett háborút és nyomort forral agyában. Akkor, amikor a nyugati államok nem­zetgazdaságukat a háborús ter­melés felé irányítják, költség- vetésük nagy részét pusztító fegyverekre pazarolják, a ma­gyar nép kiáll ötévre szóló, nagy béketervével. Mi ezt a tervei épp úgy végre akarjuk hajtani, mint a befeje­zés előtt álló hároméves!,. Békét és jólétet akarunk, de arra is ké­szek vagyunk, hogy épülő, virág­zásnak indult hazánkat meg- vódelmezzük. Jól tudjuk, hogy nyugati kapitalisták és csatló­saik fogvicsorftva veszik tudo­másul. hogy a megkezdett, nagy művet, a boldog, szocialista Ma­gyarországot tető alá akarjuk és fogjuk hozni. Ellenségeink dühe és barátaink, első helyen a győ­zelmes ötéves tervek országa Szovjetunió megértő támogatása jelzi, hogy jó úton járunk. töbirri közdh sénnkedés. vehrta csempészés. a kőz.ársaság megdön­tése és a Habsburg-uralom vissza­állításának kísérlete miatt, amelyek­re valamennyi demokralilots ország törvényei a legszigorúbb büntetési írják elő. A békeszerződés 4. cikke egyenesen kötelezi a magyar kor­mányt arra, hogy megakadályozza oíyan fasiszta jellegű szervezetek működését, amelyek meg akarják fosztani a nép** it «kotokra»ütus jogaitól. Mivel a*. UNO többsége elzár­kózott az rifü. hogy Magyarorszá' got felvegyék » szervezet tagjai közé, a Mindszenty kérdésnek a közgyűlés napirendjére fizése nem volna egyébnek fekiirtiyei«, mint egy ország beiügyeibe iJletékieien beavatkozásnak. Ez a beava“kozá« szoros kaprsolalljan áll azzal a rá - galorrthadjárattal, amelyet a béke és a demokrácia ellenségei az áj háború «Kikészítésének szerves ré­szeként Magyarország eüen mdí tottak. A nyilatkozat leszögezi, hogy az emberi jogoka» nem Ma­gyarországon sértik meg, hanem azokban az országokban, ahol a haladó szervezetek tagjai» meggyő­ződésűk miatt üldözik és ahol a né­gerekre és más színesbőrü polgá­rokra vonatkozóan megkü.önbözte »ő »örvények és rendszabályok egész sorozata áU fenn. vagy ahol — min» Görögországban és Spa-, nyotországban — tucatjával lövik főbe, akasztják fel és kínozzák h*- iálra a demokrácia harcosad». A magyar kormány a leghatáro­zottabban óvást emel az ellen, hogy az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése a Mindszenty József elleni éljárást vila tárgyává tegye és ez­zel Magyarország beiügyeibe be­avatkozzék — fejeződik be a knr- mánynyiiatbooat­Cnak asz áruló kormányok, a népek néni írták alá az Atlanti Szerződést Hé fi őr írták a!« Washingtonban Eszakallanti Egyezmény:. Az atáfirás előtt az egyezményhez rsoi- Jakozofi országoK külügyminiszte­rei rövid beszéde! mondtak, amely­ív kife-jUAtúx 'az RgyraCk Nemze­tek alapokmányával clienteles és a Szovjetunió, Y3i3rry.nl a népi demo­kratikus országú!-' dien irányuló katonai tömörülés állítólagos ..vé­delmi jellegét”. Legutolsónak Trn- man elnök szólalt fél. Az MTI párisi jelentése szerint A népek nem írták alá” ej hangsú­lyozza az Atlanti Egyezmény alá­írásával kapcsolatban az Humanité vezércikke. Megállapítja hogy az egyezmény háborús jellegű, hogy nyíltan szovjcteHenes élű és hogy nyugatnémetek bevonására is tö­rekszik. majd megvizsgálja az At­lanti Egyezmény következményeit Franciaországra nézve. I. következ- mnyek világosak: 1. \ szövetség, a melyben benne lesznek a volt hit­leristák és Francóék is, az elleti az ország ellen irányul, amely hősies­ségével és önfeláldozásával meg­mentette Franinországot. 2 a fran­ciákat belekényszerítik azokba a hadosztályokba, amelyek feláldo­zandó rohsmesapatai lennének egy szovjetellenes háborúnak. 3. A/ or­szág földjét esetleg csatatérré ala- kilják át. Ez azonban csak esetle­ges, minthogy az egyezmény alá­írása és a nép akaratit két külön­böző dolog. Néhány nap múlva Parisban száz- és százmillió asszony és férfi képviselői fogják megpecsételni tör­ténelmi fontosságú kongresszuson a béke híveinek egységét. Ez a mi paktumunk a béke paktuma. E/ .1 közös erőfeszítés meg fogja állítani támadókat. A háborús labor nem fog áttörést kierőszakolni A népek akttrafa ét lenére Moszkvai jelentés szerint az At­lanti Szerződés alkotói Washington ban megrendezték a szerződés alá frását. Az aláírás alkalmából mondja a moszkvai rádió hírma gyarázója — óriási reklámot, esi náltak, működésbe hozták a uyu- gati imperialista reakció egész gé­pezetet, megszólaltatták az aláíró minisztereket, a dollár mohijában álló bulvárlapokat, rádióállomás*.» borús uszttót Smuts tábornokot a | délafrikai rahszolgatartók vezetőjét és ezek egyhangúlag dicshimnuszo­kat zengtek az Atlanti Szerződésről. Ennek a hírverésnek egy hatóm zott eéije volt r'tilkolni a népek előtt az igazságot, azokat a célokat, amelyeket az. Atlanti Szerződés kö­vet. Hiába volt azonban a nug.v hű­hó, hiába volt a tények meghamisí­tása, az emberek miliői teljes vilá­gossággal látják, hogy az Atlanti Szerződés támadó jellegű és új há­ború előkészítéséi szolgálja. Ennek a meggyőződésnek kialakításában nagy szerepet játszott az Atlanti Szerződést leleplező és a nyugati kormányoknak átadott szovjet em­lékirat is. Nem véleflen. hogy *z At!an’: Szerződést at UNO ülésszakának előestéjén Írták alá a béke és a né­pek demokratikus együtt működ* < ■ nek ellenségei nem titkolják, hogv a támadó*zeüetnű tömböt az Egye sült Nemzetek szervezetével akari-ik szembeállítani. Az a hírverés, amely szerint a támadó jellegű -Atlanti Szerződés aláírása a népek hozzájárulásával történt, a tények világánál nevetsé­gessé válik. A világ egyetlen or­szágában sem adták a népek hoz­zájárulásukat ennek a szerződésnek aláírásához. A szerződést a nyugati imperialisták zsoldjáhan álló kor­mányok népeik akarata ellenére kü tötték meg és írták alá. A népek békét akarnak. S;aviet jegyzék Németország nyugati határainak megváltoztatása ügyéten Zarubin londoni szovjet nagykövet kormánya utasítására Nagybritannia, az USA. Franciaország, Belgium. Hollandia ók Luxemburg kormányának jegyzéket nyújtott át, melyben a Szov- ictunió kormánya bejelenti tilta kozását a német terület egy ré • szének Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg terüle­téhez bekebelezése ellen. A szovjet jegyzék hivatkozik a Szovjet­unió. az USA, Nagybritannia és Franciaország kormánya által 194á június 5-én aláírt nyilatkozatra, melyben leszögezték, hogy Németország határainak megváltoztatásáról a nyilatkozatot dáírt államok csak együttesen dönthetnek. A fentiek alapján, a jegyzék szerint, a Szovjet kormány szük­ségesnek látja, hogy közölje Nagybritannia, az USA és Francia- ország kormányával, hogy Németország nyugati határainak meg­változtatását jogtalannal; tekinti. A görög de m okra ti b us hadsereg nagyarányú támadásba kezdett A görög demokratikus hadsereg főparancsnokságának hivatalos köz­leménye l>‘jeitnti, hogy a demo­kratikus hadsereg jelentős a akula- fai ápriiis elseje óta a Grammos? vidéken nagyszabású láma-dó had­műveletekéi folytatnak. Az ellen­ség erőit bekerítették, szétszór: csapatait megsemmisítik, vagy azok megadják magnka-; a demokratikus hadseregnek. A monarshoíasiszlák minden kísérteié, hogy áttörjék a bekerítő gyűrűi, meghiúsult. Az el­lenség veszteségei igen súlyosak. A lirnnokraMkus hadseregnek ez i új nagyarányú 'ámadása a mo o fasiszták soraiban vakr letet é* zűrzavart keltett. Az ideiglenes demokratikus kor­mány a görög kommunista párt, a görög íöldmives-párt, a szláv-mace­dón demokratikus front, a szak­szervezeti szövetség és a mező­gazdasági szövetkezetek képviselői­ből újjáalakult. Az új kormányban miniszterelnök Milszosz Parlszali- disz, az EAM főtitkára, helyettes miniszterelnök Joarinidisz Janisz, külügyminiszter Russzosz Petrosz, hadügyminiszter Vlandasz. Átalakult a legfelsőbb haditanács is. Elnök Zahariades Nikos, a Görög Kora rmuMsla Párt főtitkár*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom