Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-28 / 97. szám

Éljen május 1, a v i I á g d o I go zó inak harcos seregsze é jej

\A régi urak elutasították, a demokrácia teljesítette kérésünket“

Május elsején Felsőegerszegen is KIGYULLAD A VILLANY

nJf>:

Felsőe-gerszeg a dorrfthá.tak kőzet' meghúzódó kis község ünnepre készülődik. Május elsején kigyullad i villanyfény az :6tenhátamögötili fa bicskában. Az ünnep így kétszeres jelentőségei kap: A világ dolgozói nagy nemzetközi szolidaritásnak mély tarulmán kívül, amely hat évtizede világija be az elnyomás éjszakáját, a kis falu külön ünnepét is jelenti.

A sötétség kénytelen visszavonulni Felsóegerszegről is.

Úgy mand'ák az egerszegiek, hogy községünk 650 éves település, de a századok alatt nem sok történhetett fejlődésében. A sárgásbarna földet talán a mohácsi-vész idején is ugyanott torkollott be a budai útiba 1 doinbhajlatok között kanyarogva, mint ma. A házak szánra sem lett •okkal több talán, hiszen ma is mindössze 44 házszámot találunk.

Segített a Párt

Századok múltaik el és nem történt semmi Csak most napjainkban, a há- Kanéves terv vége felé. Villanyt kap » falu.

Hiába instanciázott. ezért .több mint egy évtizede.

— Kár minden szóért, — mondták az arak az eg érszegieknek —, a kisközség nem bírná el a rettenetes pótadót, amivel a villanybevezetés költséget fizetnék. Hát csak maradt minden >i régiben, ahogy az ük-apák ideién Tolt.

Aztán jöft az áj világ és megivir- cadt ax egerszegi kis- és középpa- tuztnak js. A falu kommunistái megmutatták az útjára annak, hogyan iuit- kttnáoak előbbre.

. — Forduljunk a MDP megyebizo ittasához, ott biztosan nem utasítanak «1 bennünket, — hangoztatta Dóra László eksdárs ax egerszegi MDP titkár.

Hem ie «hajtották 'el őket. A kül- dötlaég'áráa után nem sokkal megjelentek a községben az OVIRT veze- töi éa a falugyűlésen közölték, hogy Egerszeg villanyt kap. Megállapodjak. A kővetkező napon már az oszlopok*! is lerakták leendő helyükre. Azóta éppen csak hogy eltelt kéf ®ét Kész a közel két és félkiloonéle- **• vezeték, amely a 15 ezer Voltos haniot viszi * községbe a. zöldelő dombhátakon keresztül, kitartó, egye.

***> vonatban törve célja felé, a vas- tazlopokan nyugvó transzformátorig.

Negyven ház várja a fényt

Ez ott áll a község közepén diadal- ^lopként a hároméves tervnek és * kelőle szétfutó drótokon keresztül «nyújtja ölelő karjait Egerszeg házai «é, amelynek bele i8 simulnak az "’elésbeu A 44 ház közül negyvenben pompázn ak a szobákban a csillá- [J* és opálgömbök, várva a betelje- !J*és nagy pillanatát, a fényárbaború /*!■ Már most napokkal előbb vaja , únnepies hmgulat veszi birtokába-u .kisközséget. Talán a virágzó fák isk ennek, amelyek a mélymedrű i partján hintik hódító illatukat. J ,A patak keskeny völgye menténw ?*lt házak egyikének magas udva- 1Salamon Péter bácsi tekint le a bástyaszerü támfalról. Kiveszi L.újPát a szájából, amikor a villanyul kérdezősködünk.

IjJ" Azért sikerült, — adja az érde- i. táagyarázatot. mert most már a ‘údok a gazdák.

v"". Aztán maga is közéjük számítja íit? — kérd:ük ingerkedve.

IjT” Ej, nem a hatvanév számít, ha- az ész — legyint fölényesen.

0} házak is épülnek

Patak partján sétálnak tova és íjl látjuk. hogy az „ész" körül nin %ljí Haj Egerszegen. Az egyik ház levő 200 öles kertet két meg- bjy 1 l°va szántja a fiatal pa

tHij, C«ak hamarabb és könnyebb Így Mj). éséval, még ha sokat is kell lé ’ijj1' 'ordu’ni az ekének. — magya Wesége. aki kapáv íj töri szé Síl barázda rögeit.

^Stnegfelelftbb a községben a \^°kban felhalmozott kő és lcgL; taL üiinden porta épilen akar v? H(! Házat, pajtát v,igv istállót. A ’"k ' gazda is, aki nem csatlaké * If' Vil’ianvhoz, u* építkezés mial ftt.

I , A

l,'i|({.' Tégi bázra már nem érdeme e lí]feíHedni — mondták. ■ - Jöví Púi az új és jöhet a villany i

A villany egyébkén; mozgósította az egész falut. A „víllanygyülésen " elhatározták, hogy fuvarral és munkával segítik, gyorsítják a szerelők munkáját. Amit ígértek, meg is tartották: Hordták az anyagokat és ásták be az oszlopokat, kifogyhatatlan lelkesedéssel. A fömozgató erő, — ez; elismeri a faluban mindenki — az MDP szervezte és annak ti kára Dóra László, az MDP titkára.

Összefogás a Népfront szellemében

Egészség példázza igazán a Népfront munká-át. A kis községben az MiDP, a Kisgazda- és a Parasztpárt tagjai alkotják a Népfrontot. Talán soka® nem is tudják elmagyarázni, hogy mi a Népfront, de tenni, tudják.

Amint OVIRT két vezetőjével Pappert Ferenccel, Bóíijj Dániellel végigmegyünk a falun, csatlakozik hozzánk Dóra elvtárs is, aki most érkezeti haza Pécsről, itt is, ott is megszólítják őket és a villanyra vonatkozólag kérdeznek egyeíimást.

Tóth József a szikár, öszbeborult gazda, a Parasztpá-rt elnöke, valami oszlop miatt szól. — Én voltam az első aláíró, meg • aztán mindjárt akarok motort is, hát csak megérdemlem azt a rendes oszlopot. „Az első aláíró .. ."-ért annyi büszkeséggel mondja, mintha azt mondaná: — őseim már Árpáddal jöttéik hazát fog Ülni.

— Az oszlopot megkapja — ígéri Pappert elvtárs.

Dór-a László megerősíti, hogy a faluban legalább tizenöten kértek motort is, hogy villamos energiát a Világításon kívül fa- és szecskavágásra, ^darálásra is használhassák. „Ésszel" akarnak az egészségiek, nem erejük elnyűvésével.

A Kommunisták jót akarnak...

A községi bíró, Árki Lajos 15 holdas gazda behív bennünket házába;, adjunk tanácsot, melyik rádiót vásárolja meg. A nagyszofeában valóságos rádiókiálliíást találunk, amit egyik élelmes kereskedő létesiteit a bíró lakásán és rajtunk kívül nyilván az egész falu megvitatta már, hogy melyik lenne a legalkalmasabb. Így aztán a kereskedő szépszámú rádiói adha olt el a minden újért lelkesedi faluban.

— Hát es.e találkozunk a szemináriumon — búcsúzik Dóra elvtárs a bíró ól, aki különben kisgazdapárti. Több mint húszán járnak a szemináriumra. ahol a választással, meg a Népfronttal foglalkoznak. Megkérdezzük a bírótól, hogyan látja a Népfront munkáját. Az tudálékos magyarázat helyest ezt mondja: — Helyeit- •íem többet mondanak az eredmények. Mi már a Népfront szellemében dolgoztunk eleitől kezdve. Láttuk, hogy a kommunisták .jót akarnak és amit Rákosi mondott, az mindig bevált, aztán itt a faluban a leg’obb munkát végezték. Megbeszéljük és támogatjuk őket.

Szemlátomást fejlődik a falu ...

Az eredmény békesség és a falu fejlődése. A háború elvitte mindenünket, egy ló sem maradt a faluban, ma meg már majd mindenkinek van kettő is, de nem is akármilyen. Kapunk műtrágyát, nemes vetőmagot. Nem vetek neki egykét évei, meg lesz a bekötő utunk is. mert Rákosi megmondta, hogy az ötéves terv végén nem lesz falu, amelynek ne lenne bekötőútja. villanya és telefonja.

— Hál ez a Népfront — mondja befejezésül.

Dóra elvtárs büszkén és bizakodva beszél falujáról. — 276 lakója van* a községnek, ebből 194 a szavazásra jogosult. Iíj mindenki leszavaz a Népfrontra. Száz százalékos eredmény lesz.

Nem kételkedünk benne mi sem, mert amerre elmegyünk, mindenütt vidáman és szeretettel köszöntik Dóra elvtársat a titkár!, a minta- gazdát,

i 1 ij #■; * T Ruzsifs Endre.

Hz idén már a háború előtti kerékpártermelésnek több mint dupláját érjük el

A DOLGOZÓK Sfc*GY TÖBBSÉGE nem a munkahely közelében lakik, igy fizetésének jelentékeny részét közelében lakik, így fizetésének jelentékeny részéit közlekedésre kénytelen fordítni. Kefékpáriparunk fejlesztésére ezen a helyzeten változ- taiunk- A kerékpár ugyanis a dolgozók legolcsóbb közlekedési eszköze és ha megfelelő mennyiséget lúd gyáriparunk rendelkezésükre bocsátatásra és láncszerűen fölyik az a munka, amelyen eddig a legkülönbözőbb helyeken egymástól távolesö műhelyekben végeztek. A racionalizálással nemcsak a gyártást gyorsító’.- luk meg, hanem a aelejtcsökken'és terén is nagy eredményeket értek el. Ez tette lehetővé, hogy a kerékpár árán meglehetősen alacsonyan ’.ehessen megállapítani és ezenkívül kedvező részletfizetési feltételekéit bizt-oni, akkor nagy összegeket takard meg számukra.

A háború előli:. 1938'ban kf>. 73,000 db volt kerékpárunk terme'ése. Éppen a leni; okok miatt már az e ső tervévre is ennél főbbel irányoz’unk elő, de még ezt az előirányzatot is túlszárnyaljuk és 102.000 darabolt tud- tunk a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Ezt i szép eredményt első- ra,cio,na^'zálássa'l értük el. A VI M-ben átértek a folyamatos gyársíihassanak a dolgozóknak. Ma már olyan nagy kereslet nyilvánul meg * kerékpárok iránit, hogy a’ első terv- évi leljesiíményt is alaposan Fel kelleti emelni. 1949-ben 186.000 darabol, iehát több minit kétszer annyit gyártunk. mint a háború előtt.

Az 5 éves tervben felkészülünk a dolgozók egyre fokozódó igényeinek kielégítésére és kerékpér'.ermelésün- ket évi 200.000 darabra emeljük.

A Szovjetunióban

hatalmas iramú építkezés folyik

Újjáépítik a Litván Köztársaságj fővárosát

A meleg tavaszi nap beköszöntővel hatalmas iramban indnlt meg az építkezés és a városok szépítése n Szovjetunió valamennyi köztársaságában, Kievben, Ukrajna fővárosában 120 magas házat építenek. Iskolákat, mozgóképszínházakat és más kulturális és szociális intézményeket is létesítenek. Sztálino környékén, a Donee szénbáliégyzelméter lakóterületet állítottak helyre. Vilmiust, a Litván Köztársaság fővárosát részletesen kidolgozott tervok alapján építik újjá. A város központjának építését már megkezdték. Jereván, Örményország fővárosa, igazi nagyvárossá fejlődik. Nagy munka folyik Szovoszibriszben, a keleti országnya központjában több mint tízezer rész legnagyobb ipari központjában is.

Végrehajtjah a 2.700-as rendeletet

T elekköaiyvezik németajkűak földjét

. /I(iliáitjné éhé útja

Déldunántúl legnagyobb részét, Baranya megyének 64 községét érinti a köztársaság kormányának 12.200 számú rendelete. A rendelet, mely köz- megelégedésre állandósítja a földreform és a svábkérdés inlékedéscit, nemcsak papíron van meg, hanem jótékonyan érezleli hatását a baranyai falvakban. A „tizenkétezerkétszázas" rendet teremt a „nemzetiségen", „anya- njelves" sváb ingatlanok, valamint az elhagyott birtokok tulajdonjogánál; rén..

Általában ismeretes, hogy a magyar- országi svábokat, akik a fasiszta háború idején szembefordultak hazájukkal, a náci propaganda és hadigépezet

a van,

szolgálatába szegődlek, ezeket a svábé»-! kát öt csoportba sorolták. ,

Az első listán szereplő, kitelepített ' svábok vagyonát elkobozták. A második és ötödik listára felvettek, a községi elöljáróság jóváhagyásával 10 hold földet megtarthatnak. A hármas listán szereplők: kézművesek, gyári munkások, törvényerejű rendelkezés folytán jogos birtokosai lehetnek 10 hold földnek és egy háznak.

A pécsi telckönvvi hivatal bizottságai inunkaversenyben végzik a tagosítást és felmérést. A munkaverseny célja, hogy még ebben a gazdasági évben liefejezék a rendelet gvakorlati végrehajtását.-v A gyors munkára nagy szükség is kvan. hogy a hazánkban élő német szár Jmazású, vagy német anyanyelvű, (p jmagyar érzelmű, a termelő munkából Jés a demokratikus fejlődésből részt ikérö magyar állampolgárok jogait mi- ihamarabb rendezzük.

t Igen fontos a telekkönyvi hivatal fmunkája- a fötdhőzjuttatottak szempontjából is, mert a földosztás rendei- .Pczéseit, a kommunisták „földet viasza é nem adunk“ elvét, melyet a dolgozó 4 magyar nép már egyöntetű helyeslés- fscl szentesített, a gyakorlatban is vég- f rehajtja.

a Hlrden, Belvardgyulán és Kozár ! i mislenyben folynak jelenleg a műnké- [Z latok. A Pécsett dolgozó bizottságot dr. (Simon János híró és Juhász György 'elvtárs vezeti.

A tagosítás költségeit, teljes egészégien, az állam vállalla magára, a dolgozó parasztságra ennek kapcsán sem- t milyen teher nem hárul. Azonban sok • helyen mégis megtörtént, hogy a be- 1 idézett — hanyagságból, vagy feledé- , kenységhö) — nem jelent meg a köz- I ségbeu tartózkodó telekkönyvi bigotl- Iság előtt. Mondanunk sem kell, hogy [aki így cselekszik, vagyis éppen nem ^cselekszik, az a saját érdekr ellen vét,

► mert több munkát ad a bizottságnak,

1 késlelteti, hogy a „tizenkétezerkétszá- zas" nyomán végre rendeződjenek n , birtokjogi viszonyok falon és telek- Ikönyvi végzéshez jusson a dolgot* pa- ’rasztság.

nek — gondolja Mihály Lajosné. Magára veszi egy- < szerű kabátját, hogy elinduljon, mint népnevelő első [útjára. Nem. nagyon izgul. Csak asszony is legyen \ otthon... Mert olyan még nem volt, hogy két asz- .szony, ha egyikük szeretettel és jóindulattal közeledik,

.ne tudott volna közös problémákon keresztül utat találni egymáshoz.

I Sietve megy vénig az utcán. Ezüstös haján meg- 1 megcsillan a lámpafény. Zólyom-utca az első, ahol tbefordul. Ismeri a fiatalasszonyt, ahova megy. Tudja, ■ tanyásával élnek együtt, a férj a pécsi közüzemeknél t dolgozik, mint autószerelő

> Jó szappanillat üti meg az orrát, amikor belép.

[a csinos tiszta konyha közepén nagy lavór. G.-né ép- r pen négyhónapos kisfiát, Karcsit fürösztötte. A kicsi r vidáman üldögél fürdő után a nagy törülközőn. Kis fkezével boldogan tapsikol mamája felé. Hálóruhát 'kap. és szépen aludni viszik. Halkan beszélgetni kez- tdenek. Az óvatos általánosságok után előjön az egyik, KG.-nét és anyósát legjobban foglalkoztató kérdés: a vallás kérdése.

— Nem volna semmi hiba, de én hiszek az Is- \tenben és imádkozni akarok — mondja kicsit élesen i o'z idősebb asszony. A fiatalabb is hozzáteszi csendében — én a kicsit is hitben akarom nevelni.

Egy percig 'nullgut Mihályné azután csende)sen, sok türelemmel és szeretettel hangjában meg- 4 szólal:

é — Tapasztalhatják, hogy itt Magyarországon vallásszabadság van. Egyetlen, templomot be nem csukátok, de a templomikat sorra újjá építették. Ez nem tincse, hanem könnten ellenőrizhető valóság. Búrfos .4hallottak a drcvas.abulrsi, harkányi templomokról, t Az asszonyok egymásra néznek. Tényleg olvastak

— Az már régen volt, azóta sokat fordultak a dol-l gok — ceti ellen az öregasszony.

—-De a vallásszabadság kérdése semmit sem vál-* tozott folytatja Mihályné. — Ez minden embernek*, személyes ügye és miatta senki sem fog szembeke- f rülni a demokráciával.

Csend lesz egy kis ideig. A fiatalasszony közbenJ elrakódott, teríteni kezd.

— Meg hát » megélhetés ... Négyen élünk a ^

kicsi keresetből és annyi nehézség — kezdi el újra( a beszélgetést. ' (

Mihályné körülnéz a lakásban. A szoba ajtót nyitva. Kis fehér ágyban alszik Karcsi. Nyugodtan,< csendesen felel. *

— Nem tagadjuk el, hogy ma még van nehézség.i Azelőtt a választások előtt fűt-fát ígértek és semmit i sem tartottak meg. Amit a kommunisták maguk a nép elé tűznek azt végre is hajtják mindannyiunk érdekében. Látja én sem vagyok párttag, de megtanultam az elmúlt négy év alatt, hogy aminek a kommunisták nekikezdtek, sohse lett másnak rossz, csak a régi világ nagyurainak. Gondoljunk vissza 1945— 46-os évekre, az állandó javulásra és nézzünk előre az ötéves terv felé. A jövő épül a sok kis Karcsi érdekében.

A kis konyhában barátságos a meleg.

— Köszönj«):. Úgy érzem magának van igaza — felel a fiatalasszony vagyon komolyan.

Úgy búcsúznak cl Mihálynctöl, mint régi ismerőstől.

Mihályné nyugodtan, örömmel megy a követ kézi családhoz. Jó munkál végzett. Szivével és eszével ré