Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-28 / 97. szám

fíöíern a pécsi füiőház és szászvári bányaüzem Három új autóbuszjárat indul Pécsett Május elsején Felsőegerszegen is kigyullad a villany VI ÉVFOLYAM, 97, SZÁM ÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949 ÁPRILIS 28 A MATTYI PÉLDA A dolgozók unalmának, a népi demokráciának egyik sarkalatos politikai elve a középparaszttal való tartós szövetség. Ez nem ma­gyar sajátosság, nem is valami új­sütetű találmány vagy holmi vá­lasztási fogás: akkor is ezt hirdet­tük, amikor még nem ismertük a választás idejét és akkor is ez lesz *2 elvünk, amikor május 15-én már régen túl leszünk. A közép­paraszttal való tartós szövetség egyenrangú és elválaszthatatlan része a szegényparasztságra való támaszkodás és a kulák elleni karc lenini tanításának. Egyik sem valósítható meg a másik nélkül, a három együtt jelöli meg a falu dolgozó népe felemelkedésének, boldogulásának útját. Ezt azért mondtuk el,'f hogy lás­suk: ami Mattyon történt, az nem „új fordulat", hanem falusi politikánk következetes végrehaj­tása, Arról van szó, hogy Mattyon a hatóságok néhány középparasztot érdemtelenül súlyos pénzbüntetés- >el akartak sújtani. Ezt a hibát a 'kulákok ügyesen kihasználták. Telebeszélték a középparasztok fejét, hogy a büntetés azért kö­vetkezett be, mert nekik valami­vel több földjük van, mint a kis- Parasztoknak és azt a „jó taná­csot" adták, hogy ajánlják fel föld­jeiket az államnak vagy a szövet­kezetnek, akkor nem lesz semmi hajuk. Néhány mattyf közép­paraszt beleesett a kulák csapdá­jába és a Magyar Dolgozók Párt­jának járási bizottságához írt ló- veiében földje egyrészét fel is ajánlotta. A járási titkár, miután alaposan utánanézett az ügynek, elhatározta, hogy népgyűlésen, az egész község színe' előtt bizonyítja ke, hogy a népi demokrácia nem­csak tiszteletben tartja, de meg is védelmezi a középparasztság ér­dekeit. A gyűlésen a járási titkár vijszanyujtotta a középparasztok- aak a felajánlást bejelentő írást ^ hangsúlyozta, hogy a demokrá­ciának nincs szüksége kényszer vagy megtévesztés útján történő felajánlásokra. Az MDP járási titkára helyesen fért el. A hivatal packázása nem a demokrácia politikáját képviselte, 1 mi elveinket a középparaszttal való tartós szövetség, érdekeinek ^egvédelmezése jelenti. Annál 's jobban kell őrködnünk paraszt­politikánk hűséges végrehajtásá­ra, mert ahol mi hibát követünk el, ott azonnal megjelenik a falusi dolgozók ellensége, a kulák, meg­téveszti a meggyőződésében sok­szor még nem elég szilárd közép­parasztot és igyekszik őt a demo­krácia oldaláról elrántani. Meg­állapíthatjuk azonban, hogy ez mind kevesebbszer sikerül nekik és akkor is gyorsan múló az örö­mük; éberségünk hamar áthúzza számításukat. A mattyi eset jó példa arra is, hogy dolgozó parasztságunk a Füg­getlenségi Népfront és a Magyar Dolgozók Pártjának szövetkezeti politikáját tisztábban lássa. Rákosi Mátyás, népünk nagy vezetője, angyalföldi beszédében erről is szólott. Beszélt a falusi jólét megteremtéséről, a leg­modernebb termelőeszközök hasz­nálatáról, arról, hogy a dolgozó parasztságnak a kultúra minden áldását élveznie kell és ebhez az egyedüli lehetőséget a szö­vetkezésben jelölte meg. Majd hangsúlyozva hozzátette: „Bizto­sak vagyunk benne, hagy a dol­gozó parasztság előbb, vagy utóbb, de meg fog győződni erről és ennek a meggyőződésnek ha­tása alatt önként, magától fog rá­térni a. társas, a közös gazdálko­dásra. Mi segíteni fogunk abban, hogy meggyőződjön erről, de óva­kodunk attól, hogy dolgozó pa­rasztságunkat unszoljuk, vagy ép­pen rászorítsuk a szövetkezésre". Rákosi Mátyás beszéde ország­szerte nagy megnyugvást keltett a falusi dolgozók között, mert jól tudják, hogy az ő szavai maradéktalanul, a legszigorúbb pontossággal valósulnak meg. Mindannyiunk kötelessége, hogy Rákosi elvtáxs útmutatását hűsé­gesen végrehajtsuk: őrködjünk a dolgozó parasztság érdekei felett, meggyőződésük ellenére soha sem­mit ne tegyünk és ugyanakkor leplezzük le a kulákok praktikáit, akik a középparasztságot a demo­kráciával szembe szeretnék for­dítani, romlásba akarják sodorni. Pártunk elveinek biztosítása megszilárdította a mattyi közép­parasztságnak a saját rendszerében a demokráciában való hitét, ugyanakkor leleplezte előttük ál- nok ellenségeit is. De ez a pél­da nemcsak Mattynak szól, minden dolgozd paraszt tanulhat belőle. Visszahoznak az Imperialisták j a Mindszenty-iigyben { Vereséget szenvedett az amerikai diplomácia h ENSz különleges politikai bízott- agának ülésén amerikai sugallmazásra .°'ivja újabb javaslatot nyújtott be v'cdszenty és a bolgár lelkészek gyében. Bolivia azt indítványozta, jjklják az ügyet „a közgyűlés negye- k ülésszaka elé”. Ez a negyedik ülés- ** szeptemberben kezdődik. I ^ amerikai imperja]is''ák álfal eddig biztatott országoktól eltérően a bo- j^i indítvány a békeszerződésre hi- •‘Wott, amikor felhívta az érdekel- j'*' arra, hogy a Mindszenty-ügybéh ■■békeszerződések érteimében foga- yj\irtsanak intézkedéseket”. A boli- ^ javaslat idevonptkazó része, ha 'o!bn is, a magyar álláspont elis- jelenti. A magyar kormány Ifc!!8 é-i jegyzéke ugyanis hangsú- hogy már csak azért sem iilc- a Atindszenty-iigyben, mert szerződés világosan leszűr az ilyen esetekben követendő eljárást. Ennek értelmében, ha valamelyik nagy­hatalomnak a Mindszenly-ügyben bár­miféle észrevétele van, közvetlenül a magyar kormányhoz kejl fordulnia. Az imperialista politika tehát kudarcot szenvedett abban a tő- rekvésébep, hogy az Egyesül Nemzetek Szerveznének közgyű­lésén tárgyalja a Mindszenty- iígyet. Jellemző különben, hogy azt az ausztráliai—kubai javaslatot, amely a kérdés tanulmányozására állandó kü- lőnbizotfságot jelölt volna ki, elutasí­tották. Ez ellen a „Magyarországot megbélyegző javaslat” ellen 20-an szavaztak, mellette mindössze 5-en, míg '27 ország tartózkodott a szava­zástól. A vita során Drohojovszki lengyel megbízott elcshangú beszédben tá­madta az amerikaiak és csatlósaik po­litikáját. Az Egyesült Államok súlyos diplomáciai vereségét az amerikai saj­tó visszhangja is félreérthetetlenül tük­rözi. Sanghajnál 300,000 főnyi Knomintang-sereget zárlak körül Az amerikai sajtó elismeri, hogy Kínában a nyugati hatalmak súlyos vereséget szenvedtek A lipcsei rádió szerda déli jelentése szerint a kín^ néphadsereg csapatai bekerítették Sanghajt és gyors had­mozdulataikkal gyűrűbe fogtak 300 ezer főből ‘álló Kuomintang-sereget. Sanghaj helyőrségének parancsnoksága jelentette, hogy szerdára virradóan a a néphadsereg Csang-Szutól északke­letre is átkel: a Jengcen. Egyes népi csapatok most déli irányban Kiangszu és Csékiang tartományok télé törnek előre­A végső összeomlás előtt áSló Kuo- minlang-rendszer még utolsó kétség- beesett intézkedéseket tesz, pedig összeomlása washingtoni hivatalos körök nézete szerint fs helyrehoz­hatatlan. Washingtonban is elismerik, hogy a kínai nép szemben áll a Kuomintang kormánnyal és Csang-Kai-Sek „eltéko- zolta" az amerikai segítsége'. Az amerikai hírmagyarázók egybe­hangzó megállapítása szerint a kínai néphadsereg diadalmas előnyomulása a nyugati hatalmak igen súlyos veresége, ez az igazi válasz az Atlanti Egyezményre és a Truman- ehre. A „Newyork Time*" hangsúlyozza, hogy a Jangce folyón történ', átkelés történelmi fontosságú esemény és hogy a nyuga.i vezetők nem tudják meg­menteni a régi kínai rendszert. Kína demokraikus kormánya fel­szólította a kínai vizeken horgonyzó angol ée amerikai hajókat, hogy sürgősen távozzanak, mert addig nem lehet szó a diplomáciai kap­csolatok felvételéről. A kormány a külföldi állampolgárok­nak is biztosi': ja a teljes vagyonbiz­tonságot. A felszabadító hadsereg most a dől tartományok, Hunan és Kiangszu felé menetel. Délkína lelkesedéssel fogadja a de­mokratikus köztársasági hadsereg katonáit­Az imperializmus összeomlása távcí- keleten hozzájárul a világ arculatának megváltoztatásához. Újdelhii jelentés szerint az indiai kormány elhatározta, bogy a Nanking* ban székelő kínai demokraikus ható­ságokat de factó elismeri. „A gondolatot nem lehet bombákkal megsemmisíteni“ A békevilágkongresszuson résztvett egyházi vezetők felhívása a keresztényekhez litikához” való vissza1 érést, amely a múltban mindig háborúhoz vezeíe.t. — Kötelességünk ezzel ellentétben a kollektiv bizonsá'g elvét támogatni és annak ha'ékony alkalmazása nád­iéit kiáliani. Végül pedig kötelessé­günk követelni, hogy a gazdasági kap­csolatokat ne az Egyesült Nemzeteken kívül rendezzék, hanem őszinte nem­zetközi együttműködés keretében. — Kötelességünk kijelenteni, hogy az egyetemes kereszténység nem azonos a nyugati civilizációval, amely annak mind kevesebb nyo­mát viseli és ezért kötelességünk megbélyegezni a faji gyűlöletet, a gyarmatok kizsákmányolását és A béke hívei egyhangúan helyeslik a kongresszus határozatait A béke-világkongresszus óriási si­kere megacélozta világszerte a népek százmillióinak elhatározását, hogy el­szántan küzdjenek a békéén: és az im­perialista háborús uszítok ellen. A béke hívei a világ minden ré­szén egyöntetűen helyeslik a kongresszus határozatait. A szovjet szakszervezetek tizedik kongresszusa 28.5 millió szovjet dol­gozó nevében távirathan üdvözölte a béke-világkongresszust. A belga „Dra- peau Rouge" megállapítja, hogy a pá­risi kongresszus félreérthetetlenül meg­Három napja tombol a pörög szabadságharc legnagyobb csatája Grammoszon különösen az antiszemitizmushoz: való visszatérést. — Kötelességünk ebben a világban, amely oly sok borzalmai lá!la:t és amely előtt Isten jótéteményei éppen ma a jóié: hatalmas távlatait nyitják meg, örömmel üdvözölni a jövőt ét az embereknek különbségtétel nélkül elvinni a jó híreknek evangélium árt a béke és a remény üzenetét, amelynek hordozói és tanúi vagyunk- A felhívás: Boulier abbé. NfkoJáj merlopolita, Hewlett Johnson Canter­bury-! érseki helytartó, Bereczky Al­bert és Vető Lajos püspökök, valamint Sumeyan örmény szertartásé katoilkus pap írta alá. mutatta a népek szilárd béke* ka rátát. A dán „Und og Folk” ,.Sohasem harcolunk Sztálingrád hős védőinek népe ellen” címmel vezércikkben méltatja • kon­gresszus jelentőségét. Prágában kitörő lelkesedéssel vették körül és üdvözölték a béke-világkong- resszus prágai tagozatának külföldi vendégeit. A kongresszus mindennél szemlélte- többen megmutatta, hogyan véleked­nek a népek a háborúról é$ a béké­ről. A békevilágkcingresszuson részivel! egyházi vezetők felhívást bocsátottak ki a keresményekhez a béke megvé­dése érdekében. A felhívás szó szerinti szövege a következő: — Isién országa a béke országa. A keresztény nem imádkozhatik azért, hogy Isten országa eljöjjön, ha nem dolgozik ezért már itl, ezen a világon. Egy bizonyos propaganda 1949-ben arra szólítja fel a keresztényeket, hogy helyeseljék a háborúi, amelyet a'Szov­jetunió ellen irányuló keresztes had­járat formájában akarnak kirobbantani. Közös urunk, Jézus Krisztus nevében kérünk minden keresztényt arra, értse meg, hogy ilyen „kérészé« hadjárat” bűn lenne az emberiség ellen és, hogy ezt senki sem veheti lelkiismeretére. — Ma a kommunizmustól való fé­lelem és a kommunizmus gyűlölete miatt a keresztényeket az a ' veszély fenyegeti, hogy dfelej ik: a gondolatot nem lehet börtönrá­csok mögé zárni é$ bombákkal megsemmisíteni­Ma egyetlen keresztény ember sem tekinthei jogosnak hite elárulása nél­kül a rendőrségnek vagy a kommuniz­mustól való főelemnek Ilyen felhasz­nálását és nem kísérelheti meg, hogy az ateizmus elpusz ítása céljából a* egész emberiséget romokba döntse. — Kö élességünk kijelenteni a mi kereszténységünk nevében, ogy szá­munkra nem létezik „vasfüggöny”, hogy a különböző ideológiák békében élhetnek egymása! a világbaif hogy az osztájyharc, a kapitalizmus mély igazságtalanságának ez a keserű gyümölcse, nem oldható meg nyers erővel, amely leveri a lázadást, ha­nem egyedül az igazság útján, amely megvédi az elnyomottakat, valamint ama jogának tiszteletben tartása útján, amely lehetővé te­szi, hogy minden nép a neki meg­felelő gazdasági rendszert válassza —' Kötelességünk kiáliani az Egye­sülj Nemzetek mellet: azok ellen a kormányok elleti, amelyek igyekeznek azt megkerülni. Ez kötelességünkké teszi megbé­lyegezni az Atlanti Egyezményt, mint a szöve keztsi rendszer által léi- rehazott úgynevezett „egyensúly po­A szabad görög rádió jelenti: A demokratikus hadsereg főparancs­noksága legújabb jelentésében meg­állapítja, hogy a grammoszi arc­vonalon április 25-én megkezdő­dött ütközet a háború eddigi leg­nagyobb csatája. A monarch 0- fasiszták újabb kétségbeesett kísér­letet tettek egyes magaslati állások elfoglalására- öt dandárt és egy hegyi rohamzászlóaljat vetettek harcba és támadásukat a rendel­kezésre álló egész légierő támo­gatta­A hadműveletek irányításában Van Eleet amerikai főparancsnok 'is résztvett. A raonarchqfastszták vesztesét* már az első két napon több mint kétezer halott, sebesült és fogoly. Négy repülőgépet lelőttek ép egy egész hadosztály teljes fel­szerelése a demokretiku« hadse­reg kezébe került. A hadseregfőparancsnokság hiva­talos közleményben' elismerését 4* jezi ki a Grammoszon harcoló ess* badságharcosoknak bátor ‘ hely állá­sukért és azokért a súlyos csap«' sokért amelyeket a harminc órája tartó csatában az ellenségre mér­tek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom