Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-27 / 96. szám

2 NAPLÓ ym Moszkvai Jelentés Maliknak a berlini kérdésben folytatott megbeszéléseiről ,«s6<Sjbi Kdöben a fcuttokii. efeo- «rrbísn az »rnerifca» sajtóban közlések leíeatftk meg arrvil. bogy esstleg TOg Vúntaijk ««sirat a szállítás!, közlekedő, v is kerasltecietaB korlátozásokat, va«yetet annakidején a Szovjetunió, « Amerika] Egyesült Államok, Ang­isat és Franciaország» Berlin é* 4 uyu gan övezetek, illetőleg Németország nyugin és keleti megszáHási övezete között létesítettek Ezekben a közlé­sekbe a valóságnak rneg nem felelő te'raszteää&eket terjesztenek. A TASzSz-troáa szükségesnek tárt­ai hogy ezeket a ngm helytálló biresz- fejeseket megcáfolja és a tényeket a Valóságnak megfelelően ismertesse. Február 15-én G, Jessup, az USA- mk az Egyesfiit Nemzetek Siervezeté» ben irrűköciö képviselője kérdéssel for­dult. J. A- Malikhoz, a özorjelutuo Brz- tocpági Tanácsbeli képviseJőjéhez — minthogy az USA-kormány érdekelt a berlini kérdésben —, magyarázza meg azt a körülményt, hogy Sztálinnak, G. Kingsbury-Smith tudósítónak a berlini kénlésre vonatkozóan adott válasza harmadik pontjában, ahol a korlátozá­sok megszüntetéséi® van szó, nein törtérik említés art egységes berlini pénznemről £. A. MaSk etrevoreatkozoan közötte G. JessuppaJ, hogy a pénznemnek a Sntíthnek adott válaszban történt még nem említése nem véletlen és bogy a berlini pénznem kérdése a német kér» dés megvizsgálásakor megvitatható a külügyminiszterek tanácsában. G. Jes­sup azután felkérte X A. MaRkot, vi­lágítsa meg, vájjon megszántetlietók-e a fennálló közlekedési korlátozások a kulögyttmt>szierak cairácsárrak össze­hívása előtt. Március iíí-én X A. .Maiik azt faszolta G. .fessupnak. hogy ha meg­egyezés történik a külügyminiszterek tanácsa összehívásának időpontjáról akkor a miniszterek tanácsa munka jának megkezdése előtt megszüntet hetők tennének a fentebb említett kő! csőnos közlekedési és kereskedelmi korlátozások. Ami a betűm egységes peazuenjet' illeti, ezt a kérdést a külűgyminiszte refc tanácsának ülésén lehetne megvi­tatni a Németországra von atkozó egyéb kérdésekkel együtt. ' A TASaSz-iroda r-endefkezéséte ábó értesülések szerint J. A. Maliknak fi. Jesuppal, az említett kérdésekről loiy- tatott utolsó megbeszélése április tó­én történt. Károlyi, Mihályi Vezesse a Népfront országunkat a szocializmus útján SSknaíyi ííihafe-. Magyaswszagi ícaa- gttar&zági követe ? következő nyilat­kozatot küldte a Népfrontnak az or- yqggvűlósi válasstáfAkkal kapor,olat- fe*E. T3j-ótn*oal üdvcndöín a Megver Bűg- Népfrontot, és meg vagyok győződve arról hogy 3 magyar nép sgységessn sojakonk fel a Rákosi Métvsás Mtaa vf>a»fcí>Bfi «Jatt álló tá­bor magé az oteves tar» ée a béke megvédése Jegyébe*u Bőben « nagy cétóiért folyó vá­lasztási küzdetenben egész szivem- rori * Népfronttal tartok. Kivan cm, hogy az egész magyar nép bizalmából végzett munkájuk eredményeként biz tosan vezessék előre országunkat 4 »rxvialrzmtto építése ütiján­Nagvszaháxá heketuiztetés zárta le a prágai békekongresszust ■ int 3£TI pragaj jelojjtoee ö-zeráuj t prágai ipaj-e&ainotban hétfőn este öriáö irttonséf letoaléteheD tartót.- tljr még a vüagbekekongreefezns piá.- gai tagozatának héketüntetósét. A tö­meg a. külföldi delegátusokat, szűnni Benn akaró hatalmas éljenzéssel és tapssal togad+a­Az ogycc- drJeganokat külöu-kúton 'te elteltei, köztük Magyarországot A-- a Magyar Dolgozók Pártja nagy vezérét, Rákosi Mátyási. A munka. dalának elhangzása, nfcép Nejadly, csehszlovák közpkra.táeugyi $Í2$piter hef.zámrit a békekongrosz- saus céljairól «te lefolyásáról. Utána. Banjiov szovjet. delegátus, tnajji 3 Ünai. Mldöfcteeg -veraetí.Ifé rahiidoti- beszédet Ezután ©zabos Lajos magyar kiküldött tol­rnácsolta a magyar ipari munkás­ság üdvözletét. Hangoztatta, hogy a magyar ctolgozo Dép minden eio.jével a beke, az újjá­építés 6s a-szabadság biztomtáeáérl. küzd. A párisi 'és U" prágai békejoin- gresszuí határozatát teljes egészében magunkévá tesszük és minden erőnk­kel küzdünk a meg-vjjlóKÍtásifot. A magyar dolgozó nép egybeforr­va dolgozik és harcol az emberi ha­ladásért, a békéért és a népek szabadságáért a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével. A magyar kiküldött beszedet- ba­kiimat« taps és éljenzés fogadta. Beszédet mondott még a, lengyel ki­küldött- majd a héket-üntetés Sogz- takovic# héfceda Iának elén«kfé«sével °rt végpt Károly elvtárs nyiiaílcozatei * i » ßz e^erágyas pécsi klinikáról Olt ívawsly Tointezter a aepjöléö mr awgtoKum szociálpolitikai és egészség, úgyS eredEnénven-ó] <te «Htévss tervéről ttvflattozott — Célunk *z — mondotta többek között —, hogy az ótéves terv v«igre- bajtáaa során elkészítsök az egységes betegellátást és megnyissuk annak le­hetőségét. hogy az ótéves terv végére ti állami betegellátást megszervezzük A£ ötéves terv első szakaszában ki­építjük a megyei egészségügyi hivata toka* A rendelőintézeti hálózatot vá sósban és faluban egyaránt kiszélesít­Ük . A hároméves terv összes beruházá­sa 3A1 millió forint. A* ötéves tervben egynulhard forintot fatchtunk 'zoctál- politlkai célokra. Az ötéves terv folya­mán kilencezer új kórházi ágyat állí­tunk fel, igy Ibáf év végére SflJVW-re emelkedik a korházi ágyak száma- Hj kórhazat építünk Orosházán, Duna- Cnldsáron. Tiszafüreden, Karcagon, Me­zőtúron. Kispesten. Pécsett ezerágyas új klinikát «építünk. Bővítünk Salgó­tarjánban. Mohácson. Budapesten Debrecenben és Szegeden- a klinikákat bővítjük. Befejezzük azoknak a kór­házaknak az építését, amelyek me* a háború előtt félben maradlak tgv a székesfehérvári, bajai, nyiregvházai és szikszói kórhazakat. összeomlott a moriarchotasiszták grammoszi ellentámadása Magvar-csfihszlosfáV kereskedelmi megállapodás A ptpsgai kuhigyinnM«at«^amo<tii magyar-cspb®dc<vát k-ereskedebip .fej­relisiíegáflapcalálsii Írtak. áLi ameby ydoéjlei'c* jelegget -rendezi a Mag-ysir- orszáíf és Csebs-zlováikia köző't ferar álló ga«zda£>ági bdpcsolatokaí, vala­mint « jn'<igvda»iiszági «'sehezlovák és cttcih szlovákiai magyar bülkereskede-N mi képívfeeletók jogi helyzetét. A vietnami csapatok sikerei Az Humanute leJeaíeoe ssorocf a sTetnemi cs^satek györsetoee hadflrt- srehstiakbe kezdték Najn-Dlnn fontos ipaii központ ellen, Behatoltak a vá­rosba, majd > a ka torsai berendezések elpusztítótea után elvonultak, Ä trau noksága is beismeri, hogy a viel nanti erők fokozzák tevékenységüket és mindenütt folytatják az utak alá aknázá&áí­Mohácson műrészt depói létesítettek Mtfbafta »áros megfrivásána « peesí képzőművészek izabadszervezete kép kiállítást rendezeti Mohácson.' A kiállt tá* egy hete alatt, a város lakói töme­gesen keresték feJ a kiáUitóhelyiséget. A megnyitón Faragó Gábor szabadmű­velődési felügyelő tartott bevezető he szádat, majd a város nevében Seres ■Táxntf. nyitotta meg a kiállítási. Mar- tyn Ferenc előadásában a szocialista realizmus feladatairól beszélt «te ismer­tette a magyar képzőművészek ilyen­irányú kísérleteit. A kiállítást gondosan szervezték meg a pécsiek, a mohácsi festők Kolbe 5R hály, Martraszky János külön gyüjte ménnyel szerepeltek. A kiállítás szer­vezője Martínszky János, a mohácsi tehetséges képzőművész vizfestményéi- böl külön tennet mutatott bp. Egyébként a város vezetőségével folv- tatott megbeszélés eredményeként a pé­csieket meghívták a létesítendő mű- vésztélépre. A pécsi képzőművészek fék ajánlották, hogy egy-egy alkotás-ókkal janiinak hozzá a város syüjteinényé hez- ‘; • , Kisebb fajta né ei'i fél a3 elmúlt vasárnap: az or­szágban lezajlott ijat&záz népgyü- lése-n miiliób vettek részt. És nem akármilyen tömegek. Iranern lelke­sülő, a Népfront programját éltető, art sdvv*X-léleikkel váJlaló embe­rek tették ki » gy«iL«teek hallgató­ságát Mit mutál a pnsösa szára és azon túl a gyűlések forró hangulata? Elsősorban azt. hogy népünk és ezen belül hangBÚlyöziHUvk keli: dolgozó parasztságunk. paraszt- asszonyaink-, a Falvak népe nagy szeretettel fordul a FíiggetlenBégí Népfront felé. Mert a kíváncsiság­nál több. a szeretet jele- az, hogy mondjuk a bara-nyamegyei \Hiányba még nyolcvan kilóméter távolságból is ideigyékétetek a vá­lasztási nagygyűlésre, ki vonaton, ki szekéren, lovon. <h' a közeli Falvakból bizony még gyalog is. Újra bebizonyosodott: dolgozó né­pünk szíve szerint, való a. demn­k.rátikit* pártok, szervééófék tömő i-ítfése. • NTéülwiítbaní látjá-k a. belső biz­tonság. a demokrácia rendjének syiláriiságát, azl. bogy a jövőben sokkal nyugódfcabban járhatunk ». fejlődés útján. Kit ne vonzana a nemzeti összefogás, á hazafiak egy táborba tömörülése, egy olyan ha­talmas politikái tönjörülés létreho- Vasa. amely a nemzet központi- nagy kérdéseit, etet* követeléseit, tűzi egyhangúan zászlajára? Kit ne ragadnának magukkal a Népfront célkitüzésd. amelyeket lekúisinyel- nénk. ha egyszerűen választási programnak neveznénk. —- ki ne, helyeselné és támogatná a csalá­dok jólétéi biztosító, az ország soha nem lapasztalt virágzását meghozó Ötéves tervet, ki ne lel­kesülne a. békéén, amelyet 3 világ dolgozóival közös frontban, a szó dialista Szoyjetirnió \>ezei <k?ével meevfjdelmezflnk? VaJöbsnc minden ok mag W arra, hogy a magyar uép vaia m ennyi; dolgozó rétege telkesen fej -orakozzék a Véptionfe zászáaja -da Ezért nera iartjuk esodiának *. 's*' >iírnapi nagygyűléseket: termest? les megnyifvánniásai voltat «seli .« nagytömegű választási gyűlései népünk é.pító akaratának, béke vágyának. Amikor aco- álfit,iuk. hogy ksobb fajta nópszavajtás.sa.1 ért fel _ a* * . i-csárnap. akkor nem n.karjuk el altatni éberségünket, nem. aiarnfe megfeledkezni ecryéb feladatunkról Mi jóJ tudjuk, hogy a nagysiker1! gyűlés^, sok ezer vagy sok tixeati ember összesereglése egy-egy nyer les csatát jeleni. De mi nem csal csatákat, — hadjáratot akarunk nyernil Ezen, kell látnunk, ho£T n. nagygyűlés sok. fe még neut minden, Nein bizhatjuk rungiir .kát, neun ongrxihetpik. hogy * á'- .»űöewg * fejűnkbe szálljon. Wíf i engBteg a tennivalónk! A nagygyűlés nem pótolj!», á rí heíztári munka legfoni.oha.bb feeze« ■ az egyéni meggyőzést. A Sépöteű •cfctív' erőinek. a komrattnísfaöoaai Idsgazdapártiaknai, parasEipártíak ■ t*ak, a többi demokratíkus assert? zfttuek és a becsületes pártoukfeí linknek erre IroptezsfcMSBra tó' erőik jawál: bevetni. Se tegyrt pgy«rtlcn fiácfí és asssony, őeeg ^ ifjú, aüt ne. gyÓEnénk meg Miéi hogy egy i*e váljon közülük aají' erdekemök arnlójává. Mwjrw 15^! minden embernek önindatosaa tó majd választóéédnfájáít. bedobni^ 3‘ urnába k -«on az k«(J á!Uoí ««.karom a .jólétet, a magam bold? gúlánál, ba.z3.rn főiem elkedeíé akarom’ ta ország fiiggetJens^óf. ^ hékéjét, ezért in 0 miok igent, ige* t>el sssavazok. rat állok én is ' Népfront, a nemzet hatalma? -fel* sége mefle+t. A szabad görög rádió jeleota ápri­lis, 3S-1b­.4 demokratikus hadsereg fopa- wacsDokfiágának jelentése ezerint a mon&rehofa&iszta csapatok a két rtóbhi napon rendkívül súlyos vesz­teségeket. szenvedtek azoknak a.z «!- !«Hlatnadá soknak során, amelyeket emberanyagukat nem kímélve indí­tottak meg a grammosai arcvonalon. A monarehofasiszt.ák nagyarányú tá­madást kezdtek a PirgoBrStrace.nis, valamint a Profit.i-THa-Amwrahtn stratégia.)lag fontos magaslatok ellen. A Wabadtágharriisok visszavertek és vArbetuUas?.tották ezt, a tátri;* Kx athéni képviselők nviltau •adoliák ^-ofiiliszt e- korma. **> amelyekfe a 1 ege-r kweredett. korma,nr bele. A szocialista munkav«r»any legjobb brigádja A Magyar Köztársaság elnöke által alapított „Aszocialista munka­verseny legjobb brigádja” vándor­zászlót. a bíráló bizottság egyhan­gúlag a Magyar Textilipar ..Rákosi” ifjúsági nöhrjgádjának ítélte. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa állal alapított „A szocialista numkaverseny győztes üzeme" vén-« dorzászlöt. a bizottság «'«yhangülas a Hofherr-Schrant.-. Mezőgazdasági KFIXDFIFTKk a hivatalo§> lapban A hivatalos lap keddi stárná közli a kormány rendeled) a közszolgálati al­kalmazottak részére íolyósít.haiö illef- mény előleg ' árgyába n a pénzugyrai- insztft’r i.eudelciéi a korniányrendelei végrehajtásáról. Á Gazdaságii Fötariácsj fötiikávának r-*iidetete inódosilja a hiiíladékpapiros ftgrii.jga.sabb árának megállapításáról "roló korábbi rendeletéi. A belügyminiszter rendeletc ado.t ki íz országos főkapitányi ál tás meg- sriintetőse tárgyában A pénzügyniitiiszler reudelele értel- niében a dnyleges szolgála'ban áiUó közszolgálati aíkalmazotfak május havi illetményét két egyenlő részletben és pedig április 39-én és májas 16-án kell kifizetni A földművelésügyi miniszter rende­lő«« adott ki a Mezőgazdasági Tudo­mányos Központ megszervezéséről. A köztársaság elnöke Kovács Máié vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkári oi'.ől az állásától saját kér rímére felnién tele és a debreceni tudományegyotem könyvtárának igaz- —«n:„« az v fixe és) osaély másó­éba kinevezte. Leleplezés az angol diplomáéi# háborús terveiről AsctóbaJH Aoiroston. a. brrt kütugy cumisztéruMQ Moszkvában megjelenő ..Brítnuszkij Szojuxnyik” fBrit szövet­séges 1 cítdű hetilap jártak volt a főszer­kesztője. Az amerikai imperialisták és angol munkáspárti csatlósaik háborús uszítása megéri élték Jobnstanbau az elhatározási» hogy szakit az angol kor­mánnyal, lemond angol áUampoIpáisá- gáról és 3 Szoyjetúniöban marad. Eb­ből az ««tkalomből levelei intézeti a Pravda* szerkesztőségéhez, anrclvben többek közt ezt írja: — Jelenlegi helyzetben minden be­csületes embernek tudnia kell- hogv az eseményekkel szemlsen nem maraóbsf közömbös. Minden gondolatot a tegjöbb kér «lésre kell ogszpoatositani- Kikkel megy most együtt: « béke bajno- kaival, vagy a háborús búj foga lókkal? ín a magam raszéröl ezt a kérdést a leghatározottabban eldöntöttem. A ..Britanszkij Szojuznyik löszei- kesztője vagyok, e. hetilapot a brit kor­mány adja ki Moszkvában orosz nvel- i. Én nem akarok főbbé eszköz lenni Benn, Ariiét. Morrison fe »*■ munkáspárti vezérek kezé.beu. akik anierikaf és angol mnnopobuBtotl1 szolgálják. Ez trtóhbíaknak a hábtó óriási osztalékot jelent.. Régóta éid^ líidöm . a nemzetközi politika kérd#1 iránt Fi a - utolsó két év alatt í* angol-szovjet kapcsolatok kérdttótó szerzett tapasztalatok alapján arr* ’ kÖKclkeztetésre jutottam, bog^­Anglia jclonlegi kormánycéj tr szagom népéi nagy- «zomtosdAM’ ségbe. döntik. Ezért ' úgy batJroí' tara, bogy végleg szakitok a I* leni égi angol kormánnyal, a Szói' jetiiniobau maradok és- mtödóü" erőmet fe képességemet « Mkf ügyének szentelem.' Ez az elhatározás tőlem, muri ol‘** embertől, aki szereti hazáját 4* •/ itak sorsáért komolyan aggódik. »A* erkölcsi és anyagi áldozatot Azért döntöttem így, mert 4 $r.n*^. unió a békemozgalom vezető erejt, az eró. amely maga köré löaiAf? mindazt, ami legjobb és leghal’d1'^ a világon •• arj Huszonhárom százalékkal többet term«1* a szovjet ipar 1949. év első negyedébe" mint a tavalyi első évnegyedben A TASzóz moszkvai jelentése szerint szovjet központi statisztikai hivatal közzétette az ötéves terv 1941). első negyedévi eredményeit. Eszerint az ipari termelés a múlt év megfelelő idő­szakához , viszonyítva 3J százalékkal emelkedett. A mezógardaífegi hoveled terület 2.3 millió hektárról nagyobb, mint tavaly voll. z állatállomány jelentős mértékben növekedett. A beruhálasok 3fi száza­lékkal uraltál: felül az előző évit. A kereskedelmi forgalom 32 százalékkal emelkedett. A fogyasztási cikkek ol­csóbbodása következtében a szovjet lakosság egy év alatt 86 milliárd ru­belt takarított meg. A rubel vásl^ ereje, valamint a munkások fe «J1* ma/olak reálbfetnrak értéke telj^u Íves mértékben emelkedett és a t*,f' gazdasági lakosság is nagyobb nyipégfi iparcikkel szerezhetett M' < SzoVjetúnió egész nemzetgazdaság" , alkalmazott munkások és hivatali kahnazoltak száma a mull év olsö negyodober nyífea 1.4 millióval emelkedr^ A Szovjotiinió 80S főiskolájának első negyedében 734.900 hatig* ^ volt. A lakosságot dfjtalan orvosig /elésben részesítő orvosok át orvosok száma 950.00(1 Megvalósul a dolgozók kívánság* az 17 milliós Budapest Kőből lóxsef, a főváros törsényha- oVsági bizottságának elnöke, kedden bejelentette a sajtó képviselőinek, hogy a fővárost ős a környező városo­kat, községeket egy közigazgatási egy- siigbe vonják össze Í9Ő0 január else­jén, «Imikor az ötéves terv megindul. Ezzel a főváros és dolgozóinak régi kf. insüga az t.7 rnilHö lakosú Nagy- Budapest megvalósul. Nagy-Budapest anecvalifenlását szánvv vrikségeáség­sürgeti. A főváros « környező gekel gazdasági egységet alkot- helyes, hogy a tervgazdaság közigazgatásilag is egyesi I'ők ,t'j Nagy mértékben hozzájárul les a környéki dolgozók elei'2 >tß Iának . felemeléséin z. A mudb*® ^ :’!1 : «V'7tét, ,iz. «-gyesiié-.! mert ;,,t d tolat,, h: >K> egs évit, ti fővár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom