Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-24 / 94. szám

» Ä P L Ő is« Arams 3« Gero elvtárs m mdotta: 10 ezer új tanárt es tanítót képezünk ki i A Pedagógiai f ííinkolal fam0ZCj0ny f /elké&sül feladataira* ...............' r in * te»—»»—­fizzál fogadtak feeaniinke* ft pwgu Pedagógiai faiskolában, jöjjünk el ötesttenüő múlva: mindaz, -vtn.: mos v láthatunk az iskolából, «jak szerény kezdet. Azért büszkén vihetnek be a könyvtárszobába, ahol oatköaJaku. csillogóra törölt asztal mellstt néhány diákfonna fiatalem­ber olvas. A könyvtáros látható meg- «légpdéssel sorolja a könyvcímeket ér, elmondja, nogy „csupán"’ hétezer könyvük van, amely tanároknak, dákoknak nélkülözhetetlen segédesz­köz í aiiuiioányaik, illetve előadásaik műveléséhez. í.npoiy örömmel nyitja W az altiszt is az üresen álló tau- 'ormeket (húsvéti szünet lévén, a diákok szétrajzottak Déldunántűi köz egeibe és városaiba). Megnézzük a faliújságokká! díszített folyosót, a nagytermet, ahol kének és ötletes flftüírstok fogadjak a belépőt. , g rajztanár harmintegynéhany éves fiatalember felcipel bennünket a neűjterembe, -a lépesón előkészít, ben- einkpt a meglepetésre. Kiderül, hogy elpártolása szerint modern rajzasz- tsat készítettek. A néhánykilós asz­talt kőt hajlított csőre szerelték, székire I és mozgatható rajztábla-tá­masztékkal együtt. Könnyedén lehet totssés szeriht a terem egyik végé­ből o másikba vinni. Megtudjuk, hogy a Janus Panuo- nlua-utca ötös számú épülete a fo­kkal óó. de most még itt találhatók a különböző hivatalok. így a főis­kola a földszinti jobbszámyét. fog­lalta el és az első emeleten néhány helyiséget. A lövő tanévre a hivata­lok Iáköltöznek és az egész ház a főiskoláé lesz. 8 gazdasági hivatal vezetője kövérkéa, mozgékony ember. Egy- szuszra mondja el a különböző szám­adatokat. „Az épület helyreállitá- ezideig 200.000 ezer forintot kaptunk. Kétszázezret juttattak a főiskola felszerelésére is. A főiskola Tayassy-kollégiuma pedig 236 ezer forintot fordított az épület átalakí­tására." Szabó Pál Zoltán, az iskola igaz­gatójának tájékoztatása nyomán, az tepda helyiségében kirajzolódik a fő- laknia eddigi útja és a jövő terve. — Gerő elvtárs bejelentette, hogy «z ötéves terv alatt mintegy tízezer áj pedagógust képeznek ki. A nevelőképzés nagy munkájából a Bácsi főiskola fe kiveszi a részét. az üaamokbe és beszélgetnek a púin fcásszülókknt, miért fontos, bogy nevelőnek adják gyermekeikéi- A középiskolák felsőbb osztályait is meglátogatják és alaposan megnézik, ki választja a pedagógus szép hiva­tását Képekkel és rajzokkal győzik meg az üzemekben és iskolákba n s fiatalságot: legyenek tanítók. Fel ké­retik Déldunántűi községeit a taná­rokból és főiskolásokból álló csopor­tok, vagy ahogy ők nevezik: Brigá­dok. A toborzó-brigádoktoan tehát a tsnr.tófc ír —sttv—msk. Bizonyító fen ez annak, hogy a főiskola fiataljai lelkes meggyőzéssel készülnek jö­vendő hivatásukra. Az újgazda Piá­ból lett diák azt mondja a másik újgazda-gyenneknc.k, akivel hosszú időn át együtt ültek az elemi iskola padjaiban: „Legyél tanitó, barátom! Van-e méltóbb hivatás, mint a hoz­zád hasonlók gyermekeit nevelni, művelni?"’ Szabó ZeJtáníal \ ^^"íe­------------------------------------------- jfinieg íoo diá k tanul a főiskolán. A következő tanévben már 2öO-en tanainak. Az ötéves terv végére a pedagógiai fö- i.íkoia tedjes létszáma megközelíti a hatszáz hallgatót. A tanári kar épp­így emelkedik: most 22 szaktanár vereti be a diákokat a tanítás mes­terségébe. szeptemberben számuk harminc, hétszáz diákhoz pedig 60 tanár lesz.- - A tízezer új pedagógusból 1500 a mi főiskolánkból kerül ki — mond­ja az igazgató. — A tanítóképzők fokozatosan megszűnnék és helyüket a főiskolák veszik át. A legeldugot­tabb köz-égben is az általános isko­lákban tanárok tanítják majd a ter­mészettudományt, a nyelveket, a rajzot és a történelmet. Az általános é t Iskolák színvonala hihetetlen ma- J gasságba ugrik fel. A mi iskolánk-’ ban olyan pedagógusokat képezünk* ki. akik hivatásuknak érzik, "hogy á J k-eeldugottabb községben is nevel- J jék a paraszti dolgozók gyermekeit * t*-# nul-f má~t fl ffiiskosa stóees t«r¥ét nyoaeuk ezután. A szamok és az J adatok olvasásakor érezzük, mit je- f lent a kultúra szempontjából a terv- J gazdálkodás. Szemünk előtt látjuk* már az iskola jövendő képét. A házi J esi ‘ lag vizsga 1 ó- tornyot, ahol a diákok J tanulmányozhatják az ég titkait, aj melegvízzel ellátott úszómedencét,' ahol a diákok a délutáni szünetben * vidám úszóversenyt rendeznek, aj botanikus kertet, ahova «.„növények J életét mennek el kutatni a bal Iga- J tok. Ott. van a sportpálya is, aholj egészséges, vidám diákok nyújtóz-J kodnak ki a fárasztó elméleti foglal- . koxás után. A fizikát modernül be- ^ rendezett. laboratóriumban sajátít- $ hatják majd el a fiatalok, ott lesz gyermeki a leendő) t Ha csupán azt mondanánk, hogy é felszerelésre 1,300.000 forintot, knlte- * nek el, mindezt nem éreznénk oly * elevenen. De igy a tervek némely!-» kének megemlítésével megfogható J képet kapunk * "fe­— A főiskola az ötéves ten: ideje alatí gyakorló általános iskolát is kap. A hallgatók ebben az iskolában adhatják tovább először azt. a tu­dást,, amit. a főiskolán elsajátítanák. Hallgatjuk a terveket. Megértőik, miérí. húzódik végig az iskola ter­meiben a lázas tevékenység. A pé­csi pedagógiai főiskola felkészül. (Katk«) lélektani állomás, amely a lelkivilágát magyarázza el tanítók számára. Ott állt a mozdony, kant a sfneKeo. Karcsú testében nem maradt hiba Napfény táncolta végig, tüsaköit, mint zabtól tüze*, pompás paripa, K«fcsú kéményén gomoiygotí a rAsl legyőzte a gyér, opáios ködöt Parancsoló volt és ttovély! Minden kis része ósszemfiködött A vén Ónk megbámnlta boldogan, hogy ‘isszaiojtott erőtő? remeg, s körébe gyűltek alkotói, acélos karú. .győztes mberek. Nem volt ünnepély. \ irágkpszorá. Pezsgősüveg nem törött rajta szél S ünnep volt. mégis. II j ember hitt», érezte ott a munka ünnepét Bányák melyében ezer kalapál csattog"~'e± Vörös az csillagószemú munkások karjában az izom új kedvet kapott, s ott állt a mozdony, erőthlrdetett új embereknek boldog holnapot Ralmágys Márta, KezMfes r.ypsi en darab gépelt papírt A tobor­zási ütem- terv. A qeaggy&ésnek és az ötletnek szám­talan változatát találjuk benne. Fi- gpgJSk csak: A tanárok kimennek (Gazdag tartalommal néhány nap múlva megjelenik a „Dunántúl* \«,any nap muba megjelenik a Batsányi Társaság íoiyöirata, a Du- na-ml. A folyóirat második számában sok érdekes ctt'asmvaió: talál az ol­vasó. Az újarcó irodaiam kérdéseiről vitáik ázik Sebestyén György és Katkó Is vár., felvetik az írói magatartás, a szocialista reaiirmtss kérdéséi. Közli a folyóka:' Gorkijnak a dekadensekről szóló tanafcnáiryii. A „Kát évfordn'o” című megemlékezés, Ksedoszjav iro­dalmi munkásságát ismertvü és Byron halálának t25- cvíordulója alkalmából méltatja a nagy angol kö.liö művésze­té.. Hunyadv’ Józserf ..Elsüllyed! or- szig“ dmü. készdlő regényéből ol­vasatunk érdekes részüeiet. Mészöly Miklós Dongó című novellája a nvv sodik '.’"•agliaboru egy *pi rod iáról szól A versek közön íaláijuk Somlyó György, András E-dre, Kis Iván, Fo­dor András és Csuka Zol án költőmé- nyelt A folyöira színes része .Hinti a Számvetés rovat, amelyben a komlói bányászok életéről számol be Cnlsai Pongnic eleven írói eszközökkel'. Ko. pányi György Kisharsányha Iá ttjától • el és az ottani gépállomás munkájáról ad érdekes je'.rn.ésl a folyóirat olva­sóinak. A Dunántúlban a tájszinház újabb tevékenységéről, a dolgozók ze­nei nev-a-úséröl oivashtiunk, ezoniivü! bőséges bírálal egészíti ki ;j nagyér- deklodér-sel vári folyóirat második rrámát. Szülik és gyermekek Megan várják a bánvászgimnázinm megnyitását A n»iit kulfiurpoktíkiia tb md*n ewrközl f« itózni.lt «JT* bojjv a dob ßozok sjyermekei'i távol,írttá az • is* kóláktól- Nemcsak uzoriéle anyzgi követeléssel, do a középiskolák * be- ivezésóvol is lehetetlenné tett* * munkások £yomekeitte\~ -zunáre e :oválfc,btan«ié»if. Er az ißAzsé£!t* lanság trűnik meí szeptembfirbeti. imikor P ácsban vitele p an tneíindsl az első báayái>Zi!í:míiáriuia. ECyelóro \z áhalá . nos iskola. be’yisdß"eii«n. d<» « Si éves terv modern, iöl felszerelt jfára* paziumo. éní; Pé.c«b».nva.teleTv*Ti. W lögiucmis egybekőrwc. V» r *« l-ajosoe « Stólái Mucks- kozösséé vezetőm, és elnöke * *«" gélvjóbuiotteáCInak is- Férje Mesib»rt asztalos. így nvílaíkozik: — Boldogok vagyunk assaonytái'- vi ttim» , hodv roeftvan ávermekeink- nek s 'che őséne a ■tovéibb aniílisM, Sogélyekkel. üí iskolák tólálutásaval segít a kormán'- ás ha iuuu akariuk IcientScdni a Sveplöt a ketóakböl, ak­kor antic./ <őbb és több mttnkéj és parasat'dvernjeke; kell iskolára kül­deni V«r<táaé neüérrwte tótiről vtj saó itjaísk továbbt.aimiisinÁl és a kte V*xjia Lejön hizoay szeptemberbe* gimnáziumba aueíLy» Ou tudatos, tte moly gyerek. Már nyitom számmá’ néz mindent árud körülötte lőrtéoi* és a szavaiból érzik, látja «S­Eddig csak az úri fiúk tárhat itik í unniaumbA- Nekünk nem wö*t annyi piíarünk. meg messze is veit az ■ 'V £•;■.*. vrrig mm volt autóbusz, de rokig érő hóban mentünk iskelábe tn nagyen-nagyen örülök, hogy iT' lenz giamásiuKi ók tAttuHulok tovább Gámnáziiimba kerül Sudár írónk» is í Kossuth díjas báayászláay*. Be lóié t«!ia tamtóaő vagv orvos les? Es Foayódi Atmus te. fis a többié-í mind TanulEÍ fognak, meghódítják » tudás várat és bitte* bázssat Iwizase*: iövöaknek­De vannak meg sokan olyanok ta. akik nem értik mag. má fordul meg azon, bogv Fonvódi Annusok, Varga Lajosok, Sudár trónok tovább tanú■ nak Do m<ia kell és meg fogják eaek * tóülők is érteni, hagy nenj trizi* hinein élő valóéig, hogy hatalmunk (Iifrit.tr.iwi. Ót éves I érvünk sikere it áll vagv bukik, jövöak a munkáé ** oiraaaíiítHAig kezébe van 'önévé A jajgódiai háború ___| JSgy vadember balandjcubör táJöfüjik^offy*rAsjlete/^ 4 feMbd. get odd* nagy magyar Írója ebben m Íráséban hlgátnyólja a *Mmait tó- uSyt, ott népét céltalan háborúba visel Természetesen vannak «s slbe- ss&tmek történelmileg eUrwlt réssel azonban tanulsága alkalmaahato 4 mai háborús nszitó'kra. ök rém járnának máskép, mist Ätww/cy képzeletbeli hőse Buzorkám. Totaposz szomszédságában veit egy «ryki-erjedésű birodalom, melynek Uralva! Buxorkámnak hívták. Őse, Khámiku hatezáz esztendővel azelőtt Totoposzból veti magának fe­lséget, imnä fogyta Buzorkám, mint nevesettnek yérszeiinfS teszármezerjs, ingának k vánta Totoposzt. Igaz ugyan, bogy egykori toaoposa ősany­ja Mtayág volt, de ő maga már fiú, víg Dotopec-j királynőjét, Artenis, aes- wony, amiből követkézfk, hogy Toto pasira seid, mint fftiórökömek van Igénye. He pedig Artenis ez igazsá­got asm venné tudomásul, úgy a ki­rályt érveléseket fordítja «Miene: a fegyvert ás « vérontás:. Attentat e kívánság bolondsága no fakasztotta volna, ha a bábo­st veszélye nem lett volna komoly. BSSbb Trézénf: küldötte ei, hogy Bu- sorkámrsál igyekezzék eligazítani as agy* s kövessen el mindent a hada­kozás cftárírására, melynél nagyobb nstorosapás nem érheti az emberi no nart. Majd összehívta a királyi taná­Buzorkám .Sn, Nagy Bwzorkéitt, « nap fiú, * •/>td öccse, a csillagok bátyja, wak- ■ ak nra, fej deitnek fejedelmi. Ulrá- v-k kiiályc, vitézek vitéze, óriások óriása, gigások gigít» és eyctop.% Jaj- gátBának örököse és korláttá» fotaimú királya, Kasztrakádaának fójedsirce. Kunsókovdidudnak, Borzódiának, Zodo- roöiátMk, Aaovkoróafaak, Zabatsoposz- nab hercege, földesara, Mrálya, áriá. sa, étet«, halála, áls. Győzhetetlen hatttmaru ietituvégéboL Királp Székemnek magasságából jó­egészséget, tőlem v»k5 léfokoci és függést kívánok Totoposz asszonyá­nak, a magát királynak mondó Aré­Totopoä?. örököse (érSu, meguáltoz- hstoüan akarattal eirsodeleen, bogy a magát királynak mondó Artente as­szony örökségeinek bir okomba bo­csássa, mert ha nem, ágy győző eset- geo nata-KnaiiMft regf* vérre) bontan el Totoposr. mórt a tenger dagálya a szigeteket. Király-e az, abi a nép kedve stsc- rio: walkotSk? Isteneink úgy akarták, bogy a nép sokasága láncon legyen és minket rendelitek foiébűk magok helyei. Ki kafl az emberi nem elmé­jéből törölni azt a Miét, hogy magá­ért és nem urvtkodóiérl van jcrernt- ve. fin gazdag vagyok, meri népem szegény; hatavotas. merT ortóágakn rabok. A gazdagság a népe* kevóllyé, a szabadság makaccsá teszi. Tedd sze­génnyé. rabite és uralkodj!. Art*»« asszony azonban szt asm tette, ezrei méiUtíaa leer az uralkodásra, igy To- toposz országa király nélkül lévén, a nagy Buzorkám magát urának mosd­ja ki.” Trézéni mini követ, Ar.ems válsszá- vei oófcány nap muiva .lajgádiába ér­kezett Izafadu városába jutván, je- kar.kezett a nagy kán főtanácsosánál. Hombámbu főtanácsos Trézéni emelkedett méltósággal és mély gon- dotetokai ábrázoló tekintettel fogad'.a- Artenis válasiát elolvasva, azt foctoj- gafea, hogyan fogja ezt a nagy Bu­zorkám tudomására hozni. — Tehát — mondotta — királyné­tok bátorkodik a nagy Buzorkám elfon táborba szállni? Nem Járja-» i kü­lönbséget? — .lói iá:ja — r«W;e Tréséat. — Artenis hazájának boldogságát védel­mezi Jajgádia nyomonisá'ga ólen. la; kaO beszólnotok Buzar&ánwt. a hábo­rúról, kíméljétek az émbarek veiét. Másnap I-aéadu egyik hatalmas épu- letohan az udvart főkapitány, oagyov •-opptntrva, bömbölő hangon jefontttte be: — A nagy ftoorkaro kozol eg di osőségének egeiből! Hajoljatok mag' Boruljatok a porba! Stilly diófok s «Hysegekbe! Enyéssz« :ek A nép fnitíreomlotf ás reszketett A kán pedig ragyogó népe élén a magas lépcsősoron leereszkedei;, királyi szó­kért űM és nagyot fújt. Humhámliu főtanácsos ekkor Nétus rozrtfo Tró- sónit. ­— Arteitin köve»« vagyok — ke»- de le- — Azért jBüNm, bogy inogtur). jam szándékaidat és hogy mi índií- a hábcirúra? — Ezzel hosszas beszédben tofe*g*tfo » népak jogait es a béke előnyeit.. Egyezerre csak Buzorkám í szavaJha vágott: — Mentsenek meg eagem a; i.veitek a,lói, hogy üyfln bőbeszédű és rudto alattvaiióim legyenek. Jaj annak a ki­rályi baíalorantk, amelynek n»fo ia- oulbal. Akinek pzrzncsólryik, annak nincs szäksegv- ludományra. Elég az' érteni, mát parancsolnak és azt érez­ni, hogy ü~tk SenwniWf! okoskodást nem fogadok el. Arcúkét mondtál, nem is értetem és nem is kívántain érteni. Szándékomat ne n tagom megmásiláni Trézéni megértve a válasz:, szállá­sára ment, innét seheseti haza indult, hogy megsürgess" a badsereg meg- enSsitésé * Jajgádiában a főid népe az embert gondolkozásnak semmiféle jelét nem mutatta. Egyákaláu nőm vették tudo­másul azomorü soreukaii Buzorkám uralkodásának mogvol az a kógyotlen jótéteménye a nép iráü, hogy élőbb emberi értelroéfol msgiosztot.a és »fort saját állapoát nem láthatta. A kegyeüew büntowise.k egyniií.. követték, Olyan lakos ttom akadt, aki «Ikerülhert volna. A bo:ozás csekély­ségnek számi'0.t, annyira, hogy a tisztviselők a szegény lakosság köré­ben gyakran időtől fásból is alkalmaz­ták, csakhogy «1 oe szokjanak őfo, A risztek «gyút aJ hóhérok voltak­A haza fogalma Buzorkám személyé, vé zsugorodót'. A káYi volt minden. Eszórim a hazafiúi snwci Buzorkám kegyetlen hatahnának imádatává váltó zott !<jy lett Jajgádia a nemzeti di­csőség '.orzkép*; oo az «vköJcs «alakja. ■* Már iTiógbÖdüliói: az igyuk meoav­kövei. Készüli az ütkötor. Szapsopola, a totoposv vezér így ««ÓD «oregeiho-. — Vítoatekl Hazátok aoUogM®a tev ált hozsá’ók. \tó íöofotubJraak tartói» magát hazájánál, álljon ki a terftgbfi, itooi érdóinli, hogy annak szabadságA­ért fégyyert fogjon. A több? kőv«*to*i ongeni­Rodorcteikuli, Suzorkajö voxére pi­tiig így «sóit lorógojMz- Katonáid teméntek a nagy 9& sorkám haragja:- Számotokra «álc ké út van: vagy győzelem vagy akasztó­ja! Gondoljátok meg: elöl ólleneág. Há­tul hóhér. * Reng a tóid, zengenek *í egelc * halálra gyilkolí emberek kiket pedig, min1 csöndes óvóm! suhogó fell«giíte- rabok iiustak a S-ivaek partjai fel*. A kannak népe már rakásra '"•fo- lo:t, de helytáll, ó\ vág és «zünfole» tüzel. Szi,p!ope.l' látto. hogy « |ijgi- d'ak helyben maradnak, ukúíó Afflbe»- g ölvén és öfo-ífttvén Buzorkám • megadást tútja « halállal büa'«t’ -toi if. ahol utolsó szálig el kell evn De az óh ég, szomjúság az elfonsák- Set végső szükségre jiiír.ialja. Bur.qp- Vám azorUM.i még ekkor ip újabb 'H- kozelrr készül. Kiül:, fenyeget, bíztad, jutalmat és hün"*íést ígér- StófoforéA méltóságát, haalmát, dicsőségét, vé­rének régiségét, isteneinek iránta vá­ló különös kegyei", királyságát emkft. goli- ellenségét kisebbíti, gúnyol i*. igyál «za. De .népe már tórák'a tegyv*» rét és hódol. A nagy kánt önnön Hsi*> jei vették köriil és fogolykén* adtife át Szipiopduiftk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom