Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-21 / 91. szám

Dunántúli Gy«** Helyismereti Gyűjtemény ) -'Solyóirattár Pgcs—' •945» 1». 21. Csütörtök Ki. evff. 91, Ära 60 fillér Ot párt közös lajstrommal indul a választáson Ötvenegy község dolgozói sereglenek össze Villányba Farkas Mihály meghallgatására Számíthatnak ránk! Azoknak, akik háborút akarnak, nyugodtan, de határozottan megmondjuk: számolni kell ellenállásunkkal A hatszázmillió embert képviselő párisi világbékekongresszus Joliot-Curie, a világhírű atomtudós beszédével nyílt meg véghezvitelében; A moszkvai rádió hírmagyarázója pedig megállapítja, hogy 600 millió embernek ez a hatalmas megmozdulása mutatja; végleg elmúllak azok az idők, amikor a népeket ágyútöiteléknek le­be «tt felhasználni önző ' imperia- fisa érdekekért. .,A béke védelme minden nép kö- telességie". „Az egység a béke vé­delmében a iegszebb feladat" — ez a felirat fogadja • belépőt a Pleyel-.eremben, Páris .legnagyobb hang verseny termében, a békevi-lág- kongresszus színhely éri. t Az előcsarnokban több mint hat­van ország zászlaja leng is hat­van ország delegátusa beszélget. A kü.dölek egy részt jól ismeri egymást \Vrocláwból, az értelmisé­gi világkongresszusról- A kongresz­szu5 (klegálusa-i nem kevesebb mint ha százmillió emberi képviselnek. Soha nem látott nagyszabású ín rnegmozgalonzról van »7.6. Tíz óra 51 perckor lép a szónoki emelvényre Frederic JoKot-Curie, a világhírű atomtudós és » hallgató­ság nagy tapsa közben kijelenti, hogy a béke világkongresszusi meg- nyj ja. Van kellő erőnk és megfelelő módszerünk arra. hogy küzdjünk az imperializmus ellen Vigyázó szemünket, -— ahogy a nagy francia forradalom idején Batsányi írta — most is Parisra vetjük. Ks nemcsak mi: a világ- minden táján éló dolgozók, de hozzátehetjük, hogy a kapitalis­ták is. A különbség ..csak“ annyi, hogy a népek hatalmas tábora lelkesedéssel, mély együttérzéssel fordul a világbékekongresszus felé, míg a békét gyűlölő fegyvergyá­rosok, imperialisták csoportjai félelemmel tekintenek a francia fővárosra, Párisra, ahol kétezer küldött hatszázmillió ember kép­viseletében, de az egész békesze­rető emberiség nevében, tegnap megkezdte tanácskozásait. Nem véletlen az, hogy a világ- békekongresszus éppen Francia- országban ült össze. Ez az az ország, amely az amerikai nagy­tőke pergőtüzét kénytelen elszen­vedni, amelyet áruló kormánya az Atlanti Egyezmény hálójába ve­tett, ez az a nép, amely most gyűjti orőit, hogy nagy pártja, a Kommunista Párt irányításával széttépje a francia nép köré szö­vődd nyomort és új háborút je­lentő egyezményt. A békekongresszus megnyitása előtt uéhány nappal Páris utcáin megjelentek a „béke tankjai“, — az anyák gyermekkocsikkal vo­nultak fel, tiltakozva a tőkések bűnös merénylete ellen, állást foglalva a kommunisták által ve­zetett béketábor mellett Az asz szönyok többsége nem volt párt­tag, de azért tegyük fel a kér­dést: vájjon csak a kommunistáit Ugye a béke? A kongresszus erre kemény vá­laszt ad. Az a kongresszus, ame­lyen az angol egyház képviselője, az amerikai protestánsok küldöt­tei éppúgy helyet foglalnak, mint, az orosz metropolitan vagy a ma­gyar protestáns püspököt. Nem. a béke nemcsak a kommunisták Ügye, ahogy a párisi kongresszus felirata szól: ..A béke megvédése valamennyi nép közös feladata“. Legfeljebb arról van szó. hogy a jó ügyért, mint minden igaz, be­csületes. emberi követelésért, a bé­kéért is- a kommunisták állnak ki a legbátvabban. ők harcolnak az első sorokban. Nem véletlen az sem, hogy a vijág'békekongresszust Joliot-Curie, a világhírű. Nobel díjas atom­tudós nyitotta meg. Ez uemcsak általában a tudomány embereinek állásfoglalását példázza, hanem konkréten azt is. hogy az atom­energia becsületes kutatói ki akar­ják és ki is ragadják ezt a félel­metes háborús eszközt a fegyver- gyárosok kezéből. ..megszelídítik“ és az építés, az emberi haladás szolgálatába állítják. Az egyszerű dolgozók milliói és a nagyszerű tudósok egy frontot alkotnak, együtt küzdenek a. közös ellen­fél, a nyugalom, építés ádáz ellen­ségei. a, nőnek véréből és nyomo­rából élősködő tőkések ellen, A magyar nép azoktól á becstelen kevesektől eltekintve, akik üzletfelei, ügynökei a vér­szomjas imperialistáknak — egy­ségesen ott, áll a párisi világbéke- knngresszus mögött, vállalja azt a megtisztelő szerepet, hogy a bé- • kéért, folvó nagy nemzetközi küz­delem élén haladjon. Ismételjük: ted.jnk azt. hog' .nem mindenki híve hazánkban a békének, van­nak bitangok, akik kéjjel nézik, ha háborús rémhíreikkel meg tud . tak fertőzni egy-kót jámbor lel két. Vannak belső ellenségek hisz demokráciánk fejlődése, ami annyit jelentett, hogy uagvbirto kosok és nagytőkések országából a dolgozó nép hazája lettünk, or­szágunk fejlődése szembefordítot­ta a hatalomból kíebnnlalt. régi A béke világkongresszusára a kétezer kiküldött legnagyobb része már megérkezett Párásba.A -nyelvi különbségek ellenére is ki ünően megértik egymás!, mert mindnyá- juka. ugyanaz a lelkesedés és a békére Irányúié elszán,: akara hal­ja át. A magyar küldöttségnek azok a tagjai, akik repülőgépen u aztak Parisba, már szintén megérkeztek. Nenni, az Olasz Kommunista Párt veze öje, a küldő tség több vezető tagjával együ t hétfőn érkezett- — Londonból négyszáz ágú küldött­ség vesz részt ar. értekezleten, köztük van Hewlett Johnson cantenbnry-i érseki helvnök. ovábbá' Ziiliacus, Pritt és Plat:s- Mills munkáspár.i képviselő. A ké- le németországi bizottságot Arnold Zweig, a kiváló német író vezc-i. Héttőn érkezett meg a szovje ki!?- dö iség, amelynek tagjai között van llja Ehrenburg. a neves író és publicista, Volgin, a tudományos akadémia elnöke és Kntlickij metropolita. Fagyejev szovjet író már korábban megérkezett Párásba. Ugyancsak hétfőn érkeze.; meg az amerikai küldő tség is. -Ennek egyik tagja Ingersoll asszony eimorad a, hogy az USA-han több mint ötmillió ember van teljesen munka nél­kül és ez a szám nem csökken­het, aniig az amerikai kormány minden rendelkezésre álló dollár­ból 52 centet háborús előkészü­letekre fordít. Több lifildötfől megtagadták a vízumot Hír szerint öbb ország képvise. lői a vízum meg agadása miatt nem vehetnek részt a békekongresszu­son. Ezek közöl vannak Argenti­na, Brazília és Indonézia képvise­lői. A francia hatóságok a határon fel artóztat ák Longot, az Olasz Kommunista Pár: fő itkárholyetfe- sét is- A szovje békeküldöttségnek egv héttagú csoportja is Prágá­ban vesztegel, mert még nem ka­pott francia beutazási vízumot. Továbbra is ezrével érkeznek a világ minden tájáról az üdvözlő és csa lakozás! bejelentő táviratok. — Igen sok demokratikus szervezel bejelentet'©, hogy a békekongresszussal egyidejűleg saját hazájában békegyülésl ren­dez. Az Humanilé vezércikkében üd­vözli a béke és szabadság Páris- ban gyülekező hafeosni . A lap hangoztatja, bogy a békére örek- vö népek meg fogják akadályozni az imperialistákat szörnyű terveik urakat az épülő magyar núpköz- ,árvasággal. A háború barátai azonban na­gyon kevesen vannak és ami a Vgiöbb: dolgozó embert már nehe­zem tudnak csapdájukba keríteni. A magyar nép elsöprő többsége mt áll a béke, ^ Függetlenségi Jolio-Curie beszédében először üdvözölte a delegátusokat nemcsak az előkészítő bizottság nevében, hanem annak a sok-sok millió fran- ciának a nevében, aki büszke arra, hogy az ő fővárosukat választották a világbékojcougresszBS színhelyéül. A francia kormány sok külföldi de­legates vizűmkorv<ífiyét elutasította. Ez az eljárás ellenkezik a legjobb francia hagyományokká! és mélia:'- lankodábt váltott ki világszerte. A francia kormány fél az igaz­ságtól, de az igazság vizűm nél­kül utazik. (Nagy taps.) A kongresszus nemcsak leleplezi majd a háborús úszítókat, hanem megjelöli a legjobb módszereket ar­ra, hogyan kell harcolni ellenük; Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nehézségeket, de van kellő erőnk és megfelelő módszerünk arra, hogy küzdjünk az imperializmus ellen- Nem azért vagyunk itte hogy esedezzünk a békéért, hanem azért, hogy érvé­nyesítsük békeakaratunkat és eré­lyesen érvényt szerezzünk béke­vágyunknak. A továbbiakban kifejtette, hogy az amerikai propaganda a nácik, Rosenberg és Göbbels útján halad. Az imperialista propagandánál? ál­dozatul esik az öntudatlanok, kö­zömbösök számottevő serege is Az ENSz-ben mind nyíltabban jut felszínre az imperialista hírverés, mind gyakrabban működik a sza­vazógép, egyre szemtelenebből u a- síják vissza a szovjet javaslatokat a leszerelésre és az atomfegyver te- tifáisára. Az Atlanti Egyezmény szovjetellenes háborút kész! ejő, olyan háború:, amely Denikin, Wey- gand és Hitler háborúinak folytatá­sa tenne. Célja, hogy megsemmisítse azt az országot, ahol eltörölték a ki- kizsákmányolást, felépítették a szocializmust. Az imperialista háborús törekvések ellen nagy béke offenzívat kell in. dítani. Szükség van minden békés erő egyesi ősére. Ez a kongresz- sziis részben folyatása a Wroclawi értelmiségi kongresszusnak és a Népfront. a Magyar Dolgozók Pártja mellett. „A mi elemünk a. béke és nem kíméljük a fáradt ságot, hogy ezt a búkét sokat szenvedett népünk számára fűztő- sit auk“ mondotta Rákosi Má tyás. a Népfront választási programját ismertető angyalföldi Demokratikus Nők budapesti világ- kongresszusának- Pádéban azon­ban a dolgozók minden ré ege kép­viselve van. A továbbiakban Jolio'.-Cum át­tekintést ado t a kongresszus elő­késztéséről: majd a Marshall-tér'1 hatását elemez e a francia nemzeti szuverenitásra, a francia gazdasági helyzetre és külkereskedetare. A Marshall-terv munkanélkülisége., gazdasági pangást okoz. Belgium­ban a munkanélküliség soha nem látott mére.eket öl. Az a tény. hogy a kongresszus­hoz ötvenmillió amerikai protes­táns. csatlakozott, mutatja az amerikai nép békevágyát a háborús úszftók tevékenységével szemben. Megmutatta az amerikai nép békeakaratát a newyorki ér el- miségi. békekongiresszus is. A pá­risi világbékekongresszus halároza­Kiemelte a nők fontos szerepét a béke védelmében. Ez a kongresszus —■ mondotta alkalom a békés erők mozgósítására. Minden országban nemzeti szer­vezeteket keli alakítani a béke aktív védelmére. Ezeknek a szervezeteknek feladata lesz. a párisi kongresszus ba ároza- óainak végrehajtása. Meg akarjuk szüntetni a folya­matban lévő háborúkat, meg akarjuk akadályozni az elökész"- let ben lévő háború kitörését, » tenl akarjuk a békét. (Nagy tap-) Megmutatjuk a legjobb eszközöket arra, hogyan harcoljunk a háborús úszítók ellen és azoknak, akik hát- ború akarnak, nyugodtan, de ha­tározottan megmondjuk, számolóink kell ellenállásunkkal! (Hatalmas taps). Biztosak vagyunk győzelmünkben — fejezte be beszédét Joliot-Curie a kongresszus riagy lelkesedése kö­zepe te. Eztráu kerül: sor .az elnökség niegválasz ására. beszédében. Es minden becsületes, családját és hazáját szerető em bér névében így folytatta: ..Innen üzenjük a párisi világbéke- kongj-.-sszusnak: a magyar dolgo­zó népre bizton számíthatnak. A béke frontjának azt a szakaszát, melynek védelme ránk hárul.’ iáinak meg kell mulatnia, meny­nyire igaz alan, mennyire abszurd az az állítás, hogy a nyugat dolgo­zói a háború, kívánják.;* A tudománnyal tőr énő vissza­élés egyik legíelbáborjtóbb példája 3z atomhómba Az atombomba há­borúban hem a legdöntőbb, de az a ocnenergia békés felhasználásánál, dönlsö jpien1őségé lenne az ember, ség haladása szempontjából- Az atomkorszak hajnalán vagyunk* és ha több gondot fordítottak volna eddig az 'alomenergia békés fe: használásának kifeutatásátra. már sokkal tovább tartanánk. A tudósok egyre jobban tudatira ébrednek felelőssegüknek és nem hajlandók tudásukat a Háborús úszítók rendelkezésére bocsátani, hanem azt akarják, hogy a tudó mányi a nép érdekében hasznát ják. A tagok között van Lukács György is, A ina kezdődött párisi v i;ág kong res»szussni kapcsolatban a moszkvai rádió lárma g yaf ázó ja megáilapi ja. Nem véletlen, hogy az Atlan i Szer­ződés aláírása óa a népek béke­mozgalma még sokkal nagyobb mé­reteket öli mint előtte. A világ népeinek elszánt békeakara á bizcv nyi ja az is. hogy miud Francia- ország haladó szervezetei, mint a világ legkülönbözőbb tömegmoz­galmai erélyesen tiltakoztak a francia hatóságok intézkedése el­len. amellyel számos kongresszusi kiküldőt 5i meg.agad.ák a ben a?á- si engedélyt. Albert Kálin, aki tagja a Parisba érkezett amerikai küldöttségnek, a7. amerikai nép békcakarata me-lK í anuskpilo t- Jellemző példaként be­szélte el, bogy a háromszáz amerikai szakszerve­zeti vezetőtől aláírt és a párisi békekongresszushoz intézett üze­netet egyetlen amerikai újság sem akarta közölni é» igv íize­lelt hirdetésként jelent met*. ' 1! >1 !* dart tartani ' fogjuk. Pária fel«' jv. i^] iirtelhetem: a békt : frontján hazánk nem vés. hanem prös báfc­tva é s ezt a básfrv át őriz ,ni fogjuk. mint ahogy őrzik n többi haladó nén>'l-. élükön hé k-nk. holdOgUÍá­sunk megdöntheti ülőn pillérével, a hatalmas Szovjetunióval“. Építeni akarjuk a békéi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom