Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

fi. D»«AlfT@U »AfML« * OMgyar Am* Révém püspök «tewtetett, ac i£ n ÖNits egyházakra:. — A magyar népi deiiuÁréeséhao •gyeden embert «ír ért Még <H dösés vaübsaa ui«ggyőa&lése inteti. Egyetlen embert nem akadályoztak válásának szabad gyakorlatában. Ez így volt a múltban és így lesz a jövőben Is. A Mindsasenty-ögyben történt «uvsiák az amerikai reakfíó komoly vereségre ■— De ha valaki az egyház palást­ja mögé as klagen imperialisták szolgálatában harcot indít * népi de­mokrácia eben, vipsza akarja hozni nyakunkra « nagybirtokosok és nagytőkések jármát, ezért Aj hábo­rít készít eíő hazánk ellen, ínra ngyanúgy lesújt a demokrácia erős' ökle. mint ahogy lesújtott Mind- •zentyre. Egy régi latin közmon­dás azt mondja: „A köztársaság üdve a legfőbb törvény”. Aid ezt a törvényt megszegi, ma­gára vessen, ha megkapja azt, amit megérdemel. — Mindszentyvel is ez történt. Az amerikai imperialisták természete­sen igyekeznek cinkosuk segítségé re sietni. Ezért vitték a Nemzetek Szövetsége dé az ügyet abban a reményben, hogy s.zt a szervezetet, amelyben óriási többséggel rendel­keznek, mozgósítani fogják elle­nünk. Számításaikban azonban ez­úttal egy kis hiba csúszott, mert a szavazásnál kiderült, hogy az ameri­kai javaslat mellett csak 30-an sza­vazlak, ellene 7-en, és 20-an tartós. ' kodtak a szavazástól. 2 Ez a szavazási arány lényegében ( az amerikai reakció komoly vere­sége. , Azt mutatja, hogy az Egyesült Ai- 1 lantok reakciósai kissé túlfeszítették a hurt, amikor cinkosuk-támogatá­sára a Nemzetek Szövetségén ke­resztül bele akartak avatkozni a ma­gyar népi demokrácia betű gyeibe. Minden beavatkozást a jövőben is a legélesebben vissza fogunk utasítani! ■—■PH esi * beavatkozást «Mtzág- vHg eWK flesan ás löreérthetet- lenül visszautast to ttnk és felelőssé­gem teljes tudatában kijelenthetem, hogy «Anden néven nevezendő beavat­kozást. amely s magyar népi köztársaság önállóságát és szu­verenitását érinti a jövőben Is a legélesebben «Issza fogunk nto> rftárct, Es haz*átehet«aK Nincsen ** a rágaloinhadjárat, vagy Jegy­zék, amely bennünket arra bírna, hagy akár egy hajszálnyira is le­térjünk az «Idig követett útról, vagy engedjünk dolgozó népünk jogaiból, függetlenségéből, ***- Vadságából. Ezután Rákosi eivtérs utalt arra • 15 mflüó dofliro© amerikai kől- Aaflnt»- amit az Egyesült Államok bnperialistai 1947-be* Magyaror­szágnak tgértek. — Az elmúlt két esztendő meg­mutatta — mondta, hogy amerikai kölcsön nélkül, sőt bozzátehetem: éppen as amerikai kölcsön elmara­dása miatt a magyar demokrácia gazdasági élete erőteljesen fejlő­dött. A* amerikai jegyzékváltássai kap- caofattMn mait Rákosi Mátyás ar­ra is, hogy minden állammal, amely nem avatkozik belügyeinkbe, békés viszonyt akarunk fenntartani, mert minden tervünk alapja a béke és nem kiméljílk s fáradságot, hogy ezt s békét sokat szenvedett nem- zetünk számára biztosítsuk. Ezért veszünk részt minden olyan mozgalomban, mely a béke táborá­nak erejét és elszántságát szilárdit­j* A választás kiállás a béke mellett hatalmas Szovjetunió. — A küszöbön álló választásokon * »agyar dolgozó nép aria is vá lasst fog adni, hogy helyesli-« azt a poétikánkat, mely bátran szembe szál! a háborús uszítással és minden erejével védi a teremtő békét. Mlu den hazáját és a békét szerető ma­gyar szeme előtt tsz lebegjen, hogy e választás a leghatalmasabb de­monstrációnk és kiállásunk a béke mellett. Nem kétséges, hogy a szavazó magyar .nép a békét vá­lasztja. — A béke frontjának azt a Mát — folytatta Rákost Mátyás — tne£ys«fc védetett rétskhértd, tsttr- dan tartani fog jak, bsneu fcseejút; s párisi bébe vüigkongresaznanak: A magyar dolgozó «épre Mzten számíthatnak. Párra felé te ntaéteibeiein: A beke frontján basánk mm réz, hanem erős bástya és ezt a bástyát őrizni fogjuk, mint ahogy őrzik a többi haladó népek és békénk, boldogsá­gunk megdönthetetlen támasza, a a Népfront többi szorreseteinek erőit te. — A vAhwztá* necsak námsze rüleg legyen igazi jó szavazás, de külsőségekben, fegyelmében, vi­dám ünnepi hangulatában te ma­im, hogy a nemzet tínztában v*n jeleotőaégévef: .tisztában van áz­nál, hogy , e választás újabb csapás a reak­cióra s újabb nagyobb lehetősé­geket nyit felemelkedésünkre, bol­dogulásunkra, a szoctefizmus épí­tésére. — Talán senki nálunk, jobban nem tudja, hogy sikereink és .eredményeink mellett még mennyi a tennivalónk és mennyi az aka­dály, *a»i még utunkban áll. De azt is tudjuk, hogy a kezdet, ne­hézségein már túl vagyunk. Most új feladatoknak gy türköz fiuk neki. Gyors ütemben építünk tovább s közt ára« Ságunkat nemcsak anya­giakban, de minden téren a nép köztársaságává akarjuk fejleszte­ni. A demokrácia eddig kivívott ered­ményeinek biztosításán» és szente­sítésére alkotmányunkat is megfele­lően építjük át. Rákosi Mátyás idézte Pelöfit és az 1948-as nagy magyar hazafiakat, akiknek" törekvéseit, a magyar né)» szabadságharcát akkor vérbefojtot- ta ai európai reakció. Ennek egyik oka az volt, hogy még csak csirá­jában volt meg az ipari munkás- osztály, s hogy nem volt a dolgozó népnek kommunista pártja. HAgStiftnk áll a hatalmas S*ovjelms?ó — Ka mádét megvan. Ma új, kedvező történelmi helyzetben fog­hat a magyar nép az újjászületés nagy müvéhez. Amit ma dolgozó népünkért teszünk, mindaz egyben támogatása a haladó világ nemzet­közi frontjának és mbs den célkitű­zésűnk — esnek megfelelően — maga mögött tudja ennek a nem­zetközi haladó frontnak minden erejét. M5g0*S0jtk AH -• WVwtedemb«n febsafecdítónk: a hatahnus Sw»v­jetúnió és bölcs veiére, a ma­gyarság nagy eegttftje, Sztálin generáli ssztransv. Mellettünk vannak szövetségeseink, a népi demokráciák. A mi ügyün­ket segf.á „» győztes kínai forrada­lom, az ázsiai gyarmati népek fel­szabadító harca, a görög dolgozók hősi küzdelme, a kommunista ;>ár tok mögött felsorakozó francia, olasz naaklsovtáb és szerte a vi­lágon Bttedoefci, cki snetebeszútl ->i imperiaMaták kenb sőrtetö, véres rp ágéi óborét előkészítő fron-'jável A tftrténeiifiii vnegra^sdjnk — Amit Kossuth, Petőfi, Táncsis száz esztendővel ezelőtt zászlajukra tűztek, de nem tudták megvalósí­tani, as* mi zoosf végre tudjuk haj­tani és tovább tudjuk fejleszteni, ha élünk a történelmi lehetőséggel. A magyar dolgozó nép. élén nagy pártunkkal, el van szánva arra, hogy ezt a történelmi al­kalmat nem szaiasztja el, hanem minden • erejével nfegregedje és kihasználja. A választáson nemcsak rrröí dönt a magyar »ép. hogy helyes-e, amit az elmúlt esztendőkben tettünk, hogy jó-e az ötéves tervünk és hogy támogatja-e következetes bé- kepolitikánkat, kanom arról is, hogy akar-e élni azzal » történelmi lehetőséggel, amely hosszú száza­dok óta először kínálkozik számára. — Ez a mi választási program- inunk és biztosak vagyunk benne, hogy a magyar nép egy emberként áll mögéje, mert érzi és tudja, hogy hazánk így lesz boldog, erős, müveit és szabadi te Rákosi Mátyás beszédét a hatal­mas, lelkes hallgatóság sokszor sza­kította meg dörgő éljenzéséről és tapsaival. A beszéd végeztével s hallgwaóaág viharosan ünnepelte a Függetlenségi Népfrontot« annak vezetőjét: a Magyar Dolgozók Párt ját, majd újból és újból felzúgoít a szűnni nem akaró „éljen Rákosii' kiáltás. Az első nagy vála irtási gyűlés Marosén György zárészavaivat é> a* iniernaehwaátéval ért véget. mm ■■ % oral Miért indulunk kfizStt lisfával ? Rákosi Mátyás az 1945-ös és az 494?-es választások példájával in­dokolta meg: miért indulunk a mos tani választáson egy közös listával. —■ 1945-ben is, 1947-ben is ta­pasztalhatták a demokrácia őszinte hívei, hogy a választási versen­gésből csak a nép ellenségei húztak hasznot — Az elmúlt két esztendő azon­kívül mély változást idézett ©16 a tömegekben ée nagyon sokan azok közül, akik 1947-ben is még gya­núk vással néztek munkánk elé . és azért az elten Régre szavaztak köz­ben jobb belátásra jutottak. Jobb belátásra juttatta őket népi demo­4 TOwzfli ma* tnfisora APOLLO Uj magyar tßm U' magjr«.r W* Móri** 'Xmífmrmd rmjtéxy* Forró mesék- ősz,: KnrAdj K «dalia, S&ek&cs Miklós Előadások; 5, 7, 9 óraikor. Ű BÁNI A Uf tnagfmr flu*. IH mmffrm- flha M őricx 7Mfwa*né rmf^ény« Forró mezők Fősz.: KarAdy Katalin, Sxok&os Miklós Előadások; fél 6. fél 8 órakor PARK -i8“** Francia Blra őrük visszakérés Egy földöntúli szerelem történet« Főszerepben: Mädlein« Sologne én Joan Marci« Előadások: 6. 8 órakor k rációnk sikere és ennek a belá­tásnak hatása alatt csatlakoztak a Függetlenségi Népfronthoz. — A közös lista tarn»észetesen a közös programmon alapszik és azokon a közös teendőkön, ame­lyeken minden magyar demokrata megegyezik: az eddigi eredmé­nyek azonos értékelésén, az öt­éves terv megvalósításának és a béke megőrzésének szükségessé­gén. A közös lista, mint maga- a magyar Függetlenségi Népfront is egyben azt mutatja, hogy a demo kritikus erők összefogása, moly a múltban is annyi eredménnyel járt, a jövőben is tovább folyta­tódik. Jelenti azt is, hogy mindenkinek, aki hazánk talpraál­lít is a és továbbfejlesztése érde­kében akar dolgozni, ezen a Nép­fronton beiül van a helye. Minél (óhben 8* a vaSCT! ?!>!?»'!* Rákosi Mátyás beszéde további során felhívta a figyelmet arra, hogy a reakció megpróbál majd valamiképpen beleszólni a válasz­tásokba. Megpróbál provokálni, vagy azt javasolni a választóknak, hogy tartózkodjanak a szavazás­tól. Ezéri legyünk éberek — mondotta mozgósítsunk .min- •■■'■n erőt n.*•'•;». hogy a választók a lehelő legnagyobb számban jelenjenek meg az ur­nák előtt és. leszavazzanak a Népfrontra. A Magyar. Dolgozók Pártja, a Magyar Kommunisták járjanak elő a harcban, mint ahogy elől jártak mindenütt, ahol demokráciánkat kellett, erősíteni és fejleszteni. De mozgósítani kelt szövctséffOReínk Minden vallásos ember népünk és hazánk felemelkedésének Római kaíoliuus, református, evangédkus lelkészek nyilcdkozata a békérőL az ötéves tervről Alig tíz napja hogy a Magyar j Oktáv atya, a ferenprendfi sége nyilvánosságra hozta az öt­éves tervről szóló határozatát és Gerö Ernő nagyjelentőségű beszé­dében részleteiben is felvázolta az ötéves terv hatalmas jelentőségét, országszerte a dolgozók állást foglalnak az ötéves terv s egyben a béke mellett. .Pintér László, római katolikus püspöki helynök a-postoli főjegy­ző ezzel kapcsolatban a követke­zőket mondta: Eíraadeltem a nagyváradi egyházmegye minden egyházköz­ségében, ■ hogy nagypénteken imédfcwmnnk a békéért Farka? Pál, a - debreceni refor­mátus egyházmegye esperese a kö­vetkezőket mondotta.: A második világháború szörnyű pusztításai­ban szinte mindent elvesztettünk. Az azóta eltelt esztendők meg­győztek bennünket arról, hogy építeni csak békében lehet, csak akkor ha. a béke biztosítva van. Ezért veszünk részt minden olyan ínozga'ombsn, amely az emberiség békéiét szívvel és lélekel biztosítani akarj«­Az ötéves tort ez! ;t szándékot, erősíti és táplálja. Ezért egyhá­zunk őszinte lélekkel vesz részt abban a nagy munkában, amely népünk és hazánk további fel- emelkedését biztosítja. Dr. Pass László evangélikus es­peres-lelkész így nyilatkozott: — Mit egy régi elavult és egy ,új, igazi társadalmi világnézet áll egymással szemben. Az a szent és igazságos küzdelem, amelyet mi foityatunk, a béke eszközeivel, a hároméves terv és az ötéves terv során, a nyomor, az elmaradott­ság és a népbetegségek ellen: győztesen emeli népünk életezin­vonalát. Oktáv atya, a ferenprendi »«or­te» így nyilatkozott: — Templomainkban a békéért imádkozunk. Minden kereeztéoy, hithű, vallásos ember békét akar. Az ötéves tervre, az újjáépítés nagy eredményesre, minden mun­kára. amely a közjót és népünk felemelke­déséi szolgálj«, áldásunkat ad­juk. Hasonló értetem ben nyilatkozott Pál Antal rákostelepi helyettes református lelkész és Kulcsár De­zső. a debreceni református egy­ház anyakönyvezető leikésze is. Ugrásszerűen emelkedik az amerikai és francia munkanéíkiiliek száma Moszkvai jelentés 1 szerint az Egyesült Államok vezető kör« óriá­si összegeket költenek az úgyne­vezett amerikai demokrácia dicsői tésére. A tények mást mutatnak. A hivatalos kormánystatisztika ada­tai szerint az Egyesült Államokban állandóan növekszik a munkanélküli ség. Ez év februárjában 3,750.000 volt a teljesen munkanélküliek szá­ma, írtig a részleges munkanélküli­ek ■ szám* eíérte a kilenc és lélmil- iiót. Az arnerikábati uralkodó haj­csár-rendszer a munkást a futósza­lag gépies toldalékévá teszi és Ily - módon rabszolgává válik. A Food and Life című folyóirat megállapító sa Szerint az amerikai mutikáscsa láttok 82 százaléka rosszultáplált Egy másik lap megállapítja, hogy 10 millió ember olyan rozoga vi- tyillöban lakik, amelyeket nem le­het emberi lakásnak ' nevezni. Min dent összevetve azt kell mertdani hogy minden hetedik amerikai pol­gár éhezik. Ilyen a valóságban rz úgynevezett „amerikai éleífort: « Az MTI párisi jelentése sznrin; Franciaországban a munkanélkü­liség állandó növekedése, külö­nösen a filmiparban és a repülő­iparban súlyos Mindkét ipar­ágban az amerikai trösztök befolyása érvényesöl, amelyek a francia kormány segítségével a francia piacon ki akarják túrni a francia versenytársakat. A munkanélküliség emelkedése kö­vetkeztében az árueladások üze­me csökken. A francia gazdasági életben tapasztatható zavarok egyenes következménye: a Mar- shall-terv politikájának. A köz- társasági tanács pénzügyi bizott­ságának jelentése szerint sok francia vállalatot rövidesen be kell zárni. Különösen a villa­mos-, a szövő- és fonóiparban kerül sor nagyszámú munkaerő elbocsátására Sakkozóink moszkvai szimultán játékai A moszkvai rádió közli hogy i Moszkvában tartózkodó ma­gyar sakkbajnokoknak a mosz­kvai üzemi dolgozók, a szovjet hadsereg tisztjei és az úttörők el len játszott szimultán játékai során a magyar sakkozók 224 játszmából 60-at megnyertek, JJ-et elvesztettek, 65 játszma pe­dig döntetlenül végződött

Next

/
Oldalképek
Tartalom