Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-03 / 78. szám

mt mo» 3 sr DUN ANTALI NAPLÓ _ A bényavirtélt és Pécs nagyobb | nem érjük «1 a mcgkivát orcd- •zemerbe.n megtörtént az új ÜB : ményt, akkor rugalmas átépilések- '»lasztás. Jelentőségét rranden rnun- kel, újításokkal, vározásokkal kell dolgoznunk és mégis kihozni az előirányzott teljesítményt. 'ás, minden dolgozó megértette és ípen ezért kóneliheietíen szigorú­sággal nézte azoknak a listája:, skücneik kezére egy évre az üzem kinyitását, érdekeik legteljesebb '«leimét bízta. Nem a szívére «Ugatott a váüasztó munkásság, lauem a józan eszére s csak azt ézte a jelöltökben, jó szakmun­kás-e, becsületes, harcos, áldozat­it» tagja-e társadalmunknak. •úecaek aza bo I csőn a keskeny síneken ________________hosszú fe­kte láncszemekre kapcsolva lassan gurulnak az üres csillék. A napfény 'ásüt a kocsikra, a csillogó szén 'temedbe veri a fényt. A kis hi­ten állsz és nézel. Párszáz méter- 6 a Szent István akna piros té­tje Fent minden olyan nVugodl- 8k látszik a koratavaszi délután­ján. De lent a bányák mélyén, az nemben szívós harc folyik. S eli­te: választott új vezietőlíet az ei- nult napokban a bányászok csa­kis. Két óra. Megbomlik a nyugodt­ál feni is. Mindenünnen fekete jltok bújnak el6. Szapora léptek, Szavak, már félcsattan az első tvetés is. A báayászók jönnek a *? gr íj roűézakfói. Kezükben lyonletcsen himbálódzik a iámpa, ákétj ruhájukon csillog a szén- Hátrább hálják a sapkát, szo- áfian. de jól ésiik a napsugár- -rbás József Vájár először fü* megy. Kis idő múlva itt ül ölünk szemben, barna arccal, csak szeme körül rajzolódik élesén a ’móshalatlan fekete karika. Az uj teríti bizottságba rendes tagnak iasziot-ták meg. I hogy nem örülök ____________________munká­saim bizalmának, mellyel érré a állas helyre áHílotlak. Ez a biza- kB kötelez bennünket és minden 'Stiinid a közösség és a termelés ^ékében kívánok dolgozni Ebből munkából is mini a termelésből, legnagyobb mértékben ki akarom ®finí részemet. Borbás J ózsef 14 éves korában ,füli a oánvába. Evekig dolgoz- ti if, kéményen a kevés, keserű ke­firért. iOŐS-ben elbocsátották. ,%y évi mtmkanéilküliaég titán 'ászavefték. Szervezett munkás de 1937-beri megszakadt tag­Péyéfék elárulták a tnunkás- •láiyt, az éhségsztrájkunkat lo- f*f«lték. Csahído:'1 an hagytam ott l“t. De i943-ban újra vísszarhen- a szervezetbe. "• A felszabadulás után beirat- '*Uun a pártba és azóta minden Budának, amit rá-m bíztak, egész ,Vval lettem elege:. Még nem tu- AB. a sok munka melyik á **tit rám. Ha a termelési ágba .’•Úriak be, eddigi tapasztalataim ^Pján éSZfevészem, hol van hi- • hogy lehet azon segíteni, hogy eddigi tudásommal segíteni a ftrielés fokozásán. Politikai téren |eWrtetrw szeretném mindenegyes Nyársammal, mennyire fontos •■hogy eat a szocialista- versenyt, folytatunk, eredményesen íe- ;^uk be — búcsúzik Borb’s elv. Grosz eivtárs négy ’ középiskola után került a bányába. Minden vá­gya a tanulás volt. De öten voltak odahaza és hiába való volt minden, neki is jelentkezni kellett a bányá­ban. dolgoztam, amíg Nyolc évfff | annyi pénz* ösz- J sze tudtam spórol­ni, amivel újra elkezdhettem a ta­nulást. Bányaipari középiskolát vé­geztem, utána visszajöttem a bá­nyához. — A mi pve-rmekeinknek mos' sokkal könnyebb. Nekik nem kell nvolc évig dolgozná keservesen, minden fillért megfogni, hogy ki­harcolják az utat a továbbtanulás­hoz — eszi hozzá elgondolkozva Grosz elvtárs, aztán ezt mondja: — Most mint bányakörlefvezető teljesítek szolgálati):. Munkatársa­im, akik bizalommal voltak hozzam, nem fognak csalódni bennem, Kitti Mátyás nemrég kapta még élmunkás kitüntetéséi. Kiváló szak­munkás és minden ere jcvftl kiveszi részét a termelésből. Síéin k né.1- kíll választották meg az új üzemi bizötlságba rendes tagnak. — Nőm Vagyok a szávak embe re Hóm tudóm tala., elmondani mindazt, amit érzrk! árult tenni Szeretnék. Do egyet mégis: büsz­ke vadvök erre a bizalomra, kitün­tetésre és hűséggel akarom szol­gálni uay a munkásosztály, mint egész népünk érdekét — mondja Knit ti Mátyás­j az előcsarnokba. Kimegyünk. I Csoportokban be- ____________ I szétgetnek a bá­nyászok. Megkérdezzük egyiket- má'sikat a választásról. — A z új üzemi bizottság válasz­tásával a demokrácia szilárd pille* reket kap az üzemekben, s azok, akiket mi választottunk, biztosíta­ni fogják számunkra a közösen szerzett javak pontos \elosztását — válaszolja Jambricsek József vá­jár. Lassan egy, kis kör alakul tó körülöttünk. Szívesen beszélnek a választásról. A j<>l vtgzeit munka érzésének eredménye ez. — Mi megtettük a magunkét. A legjobbakat választottuk. Most raj­tuk a sor, hogy megmutassák, mél­tók Is arra, hogy bízzunk bennük — mondja Gvörkő Károly és Rausch István ii meg van elégedve az új ÜB összeállításával. — Most tényleg olyanok vannak ott. akik ódavalók, akik nem pozi- cióliajliászáSból, nem egyéni érde­keiket nézve, hanem munkájuk alapján kerültek öda. Szent István aknán jól választót- lak. Lorenz Mária Nagy példa és drága emlék Pécs dolgozói ma újra a város nagy fiút, dr Doktor Sándort ün neplik. Ma leplezik le a szülészei! klinika falún elhelyezett emlék­táblát. amely az (5 emlékét fogja hirdetni. Ez az intézmény maga is az 6 len sajatabb alkotása. A ya- rasztházikóből elindult ifjú hallat­lan akaratereje ebben az intéz­ményben teljesedett ki. Xnyu szó volt akkor a modern szülészeti klinika, amikor Pécsett egyetlen korszerű gyóyyintézmény sem volt. Dr Doktor Sándor számára, — aki a szegény paraszti házból sok szo­ciális felelősséget hozat> magával — ez az intézmény nem egyszerű foglalkozási terület volt, hanem egyúttal szociális feladat is. Az emléktáblára nem számíthat épület jogosabban sem Pécsett sem másutt, ezt bízvást elmond­hatjuk. mert ez az értékekben gaz­dag élet igazában itt bontotta ki szárnyait. Hosszú vívódás, igaz- r.ágkeresés után itt lépett rá a szo­cializmus útjára. .4 megtalált igaz­ságtól soha többé nem tért el és sehol nem érezte magéit olyan jól mint a munkások között. Az ifjú­munkások különösen bálványozták és ne/n volt számukra ntigynbb boldogság, mintha tiintető felvo­nuláson dr Doktor Sándor elvtárs íz ezres tömegek élén haladt. Közel tudott férni a fiatalsághoz, liiert lélekben maga is örökké friss és fiatal volt. Lelkének ez a rugalmassága létté képessé a ,lóg- napyobh szenvedések elviselésére és avatta öt igazi kommunistává, aminek vallotta is magát élete vé­géig. Sem törte meg az sem, ami­kor a Vajdaságba bevonuló Horthy rendszer bíróság elé állította és súlyos börtönbüntetéssel sújtotta a nyolcvanadik éve felé haladó tu­dóst. Nem, a kapitalizmus nem ismer nagyobb ellenséget mint a kommu­nistákat és ha semmit sem tud­nánk dr Doktor Sándor elvtárs életéről és tevékenységéről, a bosz- szúáttásnak ez a lobogó dühe elég bizonyíték lenne számunkra, hogy dr Doktor Sándor élele osztály- harcunk nagy értéke oolt és külön büszkesége a pécsi munkásmozga­lomnak. Doktor Sándor elvtársunk szc- mevllágáru sötétség borult a bör­tön szenvedései közepette és ezen nem tudott segíteni többé U fel­szabadulás által megnyitott bör­tönajtó sem, de ez a fizikai tény nem akadályozta annak felismeré­sében, mit jelent a magyar nép szá­mára a felszabadulás és milyen úton kell elindulnia. Tudta jól, hogy ez az út a Marx-Lenin-Szlalin által megjelöli út, amelyen a kommunisták vezetik a magyar dolgozókat. Doktor Sándor eb- tár sulik élete utolsó napjáig Olt. állt á MKP soraiban, nevelve, la­ntivá égy hosszá gazdag étet la- pasztalatuival. Életében nem vált törés. Halá­láig hű maradt a dolgozók osztá­lyához és a SZnfiáliZlnllShóZ. Élrlr nagy példa és drága emlék a pécsi munkásság számára. A Sopiana-gépayár egyazon mű­helyében dolgoznak inindhár- rtian, sőt ugyanazon a munkán is: egy n beír gyártásban használt „taszító“ - gépen. Vasmunkás mind­három a javából. Kettőjük a fiatalabb, egyikük az idősebb nemzedékből. Az üzemi pártszervezetben is megtörtént az ünnepélyes . <ig­bányásziár s& *•■<*»>! < yftrfty I val beszélget­' ___ ___’ Még „feke-'é­van. ö is rendes t;B tag. Hal- " elgondolkozva kezd beszélni. Az üzemi bizottság most már ír 3 kapitalistákkal szembeni vé- .jBüe szorítkozik. Inkább arra J törekednünk, hogy még védel­me a jól dolgozó munkást az yan, munkástól, aki nem használ- . W munkaidejét, nem dolgozik eK'hez, tehetségéhez mérten. Na­if1 fontos a munkafegyelem meg­indításának kérdése. i^KszÍvesebben termelési vonalon az Űzetni bizottságban: kugaimasan kívánok mindent 2Szervezfti a fernwisben. A)a- ** mlnAg a terv, d« b» úgy ...lit Oteú$ Uönfyi/.* f* Maszatos kézzel nem nyúlnak hozzá, féltik a k?s piros könyvecskét a munkások pártiskolára, így még közelebb korty okiys/J ás, és amikor Hopp Ferencet kérdezem a iagkőnyp. ró!, úgy nyúl zsebéhez, mintha fegyvert kívánna rántani. Mozdulata csuk akkor fékeződik le. amikor u satupad mellől odaszól neki király József elotárs: •»» Só, én nem nyúlnék húzza in aszalós kézzel, a szép lángoló pirosból így hamar hordó, aztán meg feke'rszínű lesz!... Hopp elotárs egy pillantást oet kezeire, aztán befejezetlenül hagyja a „fegyoerrántó" mozdu­latot és húszéves lelkesedéssel beszélni kezd: — Az egyesülés előtt léptem 6' az MKP-ba. Csaknem egy énig Ideiglenes tagsági könyoem onlt. Azt se tudtam, befogadtak-e. Az­tán jött a tagfeltiloizsgálát, fis most megváltozott minden... Ifi a tagsági könyv. Ezt aztán iga­zán néni kaphatja meg akár- ínilétr ember... Kit olyan, de olyan büszkén mond>0 fv■</U f">7" kicsit érzi, ön­magáról is rl kell mondania, hogy nem mélfa'lan „akármi- féle" ember. A Pártért áldoza'ot kell hozni! Az az egy-két forint tagsági díj nem áldozat, őzt szí­nesen megfizelné akármelyik ügy­véd nagy kuíák, hogy a Pátiban meghúzódhasson. Mindenki úgy hoz áldozató!, ahogy tud. Egy hónapos esti szemináriumot é ugyanilyen szakszer vezeti iskolát öégöttém. 4-z előtártak megtisz­teltek ózzál, hogy (izeim oktatási felelőssé válasz, ist lak. Igyekszem jól végezni munkámat, hogy ér­demtelenné ne váljak a tagsági könyvre. Király Jrizsef elvtár*, aki az előbb a satupad mellől odaszólt, közben erősen nekifeküdt a mun­kának. merf a gépnek úgy fogadták — május l-re rl kel! készülni, Amint elmondja, ő is az egyesülés előtti hónapokban léped át a MKP-bn. — Hallottam, hogy Bánék— kéthlyék—Szednek mire akarják felhasználni a munkásmozgalom hagyományaihoz ragaszkodó szo­ciáldemokrata tömegeket. Nem volt maradásom a SrDP-baft A tibAla marxi-lenini irányvonalon haladd MféP mindig tróedhálétlc- niil még atálta a problémák meg­oldásúi. Az. élteit egy esztendő csak még jobban megerősített abban rrrlyen tisztesség ehhez a párthoz tartozni. Itt figyelemmel kísérnek, számon- ártanák minden egyes elotnrsat, tiem veszhet el senki u tömegben. Engem most jelöltek i L így t kerülhetek n Párthoz, anlely most a tagsági könyvön keresztül, meg- ajándpközölj bizalmánál. Szlipcsevics József elvárs, a késiülő „taszító“ mögül kerül elő. fi 44 éves és életének a felét h Sönt útiéiban töltötte el. Mint mondja — látott egyet-máat ez­alatt a több mint két évtized alatt. Lá.o t sztrájkokat, amelyek nem mindig járlak sikerrel és az nem a vasasok harci készségén inuloit, hallott Peyérék és Belli­iének alkudozásairól, amelyek irtán rendszerint csöndesebbek let ék a bérmozgalmak, de hal­lóit a kommunistákról is, akik öli voltak mindenhol, ha csak kevesen is és hihetetlen há or- s/lggal lellek km kára életüket. —- És Inast íme. itt a: úi tag­sági könyv - mondja — és altiig ró vártunk, azt is thrnlnwdtitk. mit jelent párttagunk letthi ab­ban a PáHban, atlielu ó hősöknek sorát tudta adni a harcban. I)e ha valaki mindezt nem tanulta volttá illeg, lapozgasson el benne... Vasmunkások ifjabbak és idő­sebbek beszéltek a tagsági könyv­ről az. épülő gép melle t, ponto­san abban a műhelyben, amely­nek ablakai előli a gyár étj ré­szei épülnek. Ez a könyvecske az éleinek, a szüntelen építésnek a jelképe a világ minden Iáján és akik zsebükben hordják, egy új világ éintésének leghűsége­sebb, legkitartóbb katonái. RUZSITS ENDRE Hnsyéti WSnvnwat Budapestre Részvéle'i díj oda vissza 36 FA O'csó szállás biztosítva ie entkezés ápr. 5-:g az ibusznái A Nádorban vasárnap ünnepi sorkülSnlegtíKfiégek és hétfen N últosat rzene Fri*8e« (.rapo,t t^örze*'“ ' “Itozatos trónák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom