Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-03 / 52. szám
MlUAXOm » DUNÁNTÚLI NAPLŐ ^tanulják saját sorsukat intézni a hegyhátmaróci kisparasztok ‘ begyhátmaróci föidmlvesszövet- J*Et dsmokratizáló közgyűlést 7*- Az érdeklődés szokatlanul a községi vendéglő külön jäe tele asszonyokkal, lányok- rj fiatalemberekkel és idősebb parasztokkal. Az előadó faiéval szemben a padokon főleg I * ülnek, mindegyik előtt falnak helyet, mindegyik előtt í!ár, benne kézimunka. Figyei- p® hallgatják a szónokokat: Ji>4th Ferenc kiskörzeti ellen- Amblanszki Ferenc MOSzK **^ezési osztály helyettes vezetőt «alleres Lászlót. Äz első az új ^szabályokat ismerteti, Ambian- I' alvtárs megemlékezik a Vörös «ilstreg évfordulójáról. A hegy- ,®>ar6c| dolgozó parasztok sem ^Ihatnék újjá szövetkezetüket lódulhatnának el a fejlődés tits'’ bi ez a hadsereg nem »zaba- olt volna fel bennünket. A haliig bólogat, aztán lelkesen Szekeres László 1 ^erzódéses termelésről beszél. * beszédek Riasztására ,zt hiszi, vége a gyűlésnek, ami- ir feláll Amblanszki Ferenc beszélni kezd. Arról, hogy kik juhiéit és kik nem lehetnek a Vetkezetnek tagjai. v Itt Marócon is van olyan em- ' «ki ugyan tagja a szővetkezet- . ■ pedig a törvény világosan ki- hogy kupecnek semmi L**niva1ója a dolgozó parasztok ízlésében. U(rmedt csend ül a teremre, a ,ín#k abba a bizonyos sarokba »ifidnek. Komiszár Józsefről az egész 1 tudja, hogy nem dolgozik ;d«8en, inkább kupeckedik. el a szövetkezet, tagja What-e az ilyen ember a ma- '! földmüvesszövetkezetnek? t kérdés elhangzott, de senki ^ "tálal meg. v Olyan ember, aki 01 ősszel sem művelte meg a fö'djét, M K aratást is másokkal végezte “°gy nyugodtan kereskedik11 a dolgozó parasztok rová- iuV*k! használta a földalapi i 5i de csak a termés kellett ró- l aztán nem törődött ve- . i'bet-e tagja a szövetkezetnek? s“*®?iott az újabb kérdés, ki A népet károsítja meg az/ > i??y dolgozik, mint Komi szár1. Uh4'* az idős László József/ v 5í*^y hangzavar keletkezik. » ti,,,1« nem akartuk, hogy be-J gk* a faluba, mikor meghal-J 1 szárászi dolgait Egy-két 5 tj ! mégis behozta, — fe'“1'“ * t] gjg most ők! — mondja 'íjJt vaíaki arról beszél, hogy 11 Milyen jó ember Ä József. A szövetkezetnek a váltót amikor pénzre '' hijzflk»ége. Kém lehet egy tönkretenni azért, mert S; js foglalkozik. ÍPíp n ^rta &I^ a váltót, mertf ^ itt ® 18 ógy dolgozna, mint* ,9r neki sem lehetne több*1 k ' Másokkal dolgbztat, köny-1' Ij^^bette — hangzik több fe ‘ t te 1 'itu^yon jól tudják, kinek { tei»™ mondják meg azt is i esj?eS Komiszár József •tj ,!£ megdöbbenve hallotta "t,,‘sorolását. — Lábadinál ■ol eget, magának nem arat.1' w segít! — dörmögij sincs arról, hogy tönkre^^ajüdiát. Arról van szó íjíAHmi NAPLÓ Vetési dUa egy hóba lí forint után kerül a vezetőség sor, minden vagy becsületes dolgozó paraszt lesz Komiszár József is, mint a többi hegyhátmaróci gazda, vagy továbbra is kupeckedik, amig rá nem fizet. Ila dolgozik úgy, mint maguk, visszavehetik a szövetkezetbe Most döntsenek, kizárják, vagy megtűrik, magukon múlik — mondja a szónok. A döntés egyhangú. Komiszár József lehajtott fejjel elhagyja a termet. A hegyhátmaróci kisparasztok sokat tanultak ma este. Felismerték az ellenséget és megtanulták saját sorsukat intézni. Úgy, hogy kimaradjanak közülük a kizsák- mányolók, kupecek és kulákok és megerősödjék a dolgozó parasztság egysége. (1. I.) A munkásosztály küldötte a személyzeti osztály élén Ifjúkora Óta szervezett munkás, tagja a Bánya- és Kohómuu- kások Országos Szakszervezetének Részt vett minden' sztrájkban, akár kenyeret, akár jogot kellett követelni. A felszabadulás után lépett be a Kommunista Pártba, harcosan, keményen küzdött a Párt eszméiért. Györkő János ma a MESz- HART személyzeti osztályának vezetője. Nem ismeretlen előtte a környezet, vagy három éve már itt dolgozott benn, mint az üzemi bizottság tagja. Ismer ő itt már jól mindenkit, munkást, haladó értelmiséget, a demagógokat, meg az ellenségeinket is. Régen még ő verekedett a személyzeti osztállyal munkatársai ügyében, ma minden ügy kezébe fut össze. — Az elvtársak, a bányászok bizony örültek, hogy engem tett ide a "Párt. az ő dolgaikat intézni — mondja. — De annál jobban húzták az orrukat a reakciós tisztviselők, akik még mindig szép számmal akadnak nálunk. Hát igen, sokan áskálódtak ellene, sitik érezték, hogy munkás vezető mellett nem lehet majd amerikázni. Nevetve meséli Györkő elvtárs: — Láttam is az elképedt arcokat,, amikor kétségbeesetten mondták egymásnak: és egy mun. kás akar majd nekünk dirigálni? Györkő elvtárs most tanulja az új „tisztséget“. Ismerkedik a rendeletekkel, jogszabályokkal, nap után felbukkannak. De elszántan tanul, mert megfogadta a munkásoknak, hogy nála nem lesz heverő akta, egy darab sem porosodik majd az íróasztalán. Most sincs, pedig még nehéz a munka, el-eltéved a paragrafusok labirintusában. És nem panaszkodhat hogy nincs munkája. Néhányezör bányász minden ügye, panasza, kérése kezén megy keresztül, a szobája olyan, mint egy átjáróház. Pedig még csak külön szobája sincs, hárman vannak együtt, két munkatársával, három íróasztal három székkel, meg bárom lépésnyi hely, ez a szoba. Mégis szívesen jönnek hozzá a problémákkal, mert tudják, nem azért van ott, hogy ne engedje továbbjutni a kéréseket, elküldje a panaszkodó- kat, lerázza az embereket, hanem ezért, hogy minden jogos kívánságot, minden teljesíthető kérést azonnal és jól elintézzen. Á.munkásosztály amely ide- állitotta Györkő elvtársat a személyzeti osztály élére, nem csalódik benne. Meri neki egyformán fontos Kovács Béla csillés előlegkérése, Horváth János felvétele, vagy a vasasi aknán egy öreg vájár nyugdíjazása. Mindegyiket elintézi pontosan, úgy ahogy kell. Most szabad perceiben (kevés van) közlönyöket olvas, rendeleteket tanulmányoz. Józan ítélőképessége sok mindenben segíti, eszébe se jut, nem is tudja, hogy komplikálni is lehetne az -ügyeket. Pgy dolgozik fontos posztján, mint a Mezőgazdasagunk minőségi bázisai: az Állami birtokok A Horthy.rendszer alatt az állami birtokok a kapitalista állam magán- gazdaságai voltak. A dolgozók adó- filléreiből nagy ráfizetéssel azért tar. tották fenn, hogy a külföld előtt a magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságát eltakarják. & külföldi vendégeknek ezekt a kirakatgazdaságokat mutatták be. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatában követelte, hogy az állami birtokokat „mintagazdaságok, ká, a parasztság valóságos iskoláivá kell éptíeni.“ A hároméves terv gondoskodik orról, hogy a programnyilatkozatnak megfelelően az ájlami bír mos állat alatt 500 kg élősúlyú álla. tot értünk.) Az állami birtokok jelenlegi épületállománya nem teszi iehe. tövé az állatállomány nagyméretű felemelését, ezért az 1949-os évben 13 millió forintot fordítunk ú] építkezésekre és a régiek kijavítására. A lelte, tőségekhez mérten azonban gyors ütemben fejlesztjük »z állatállományt, úgy, hogy már az 1949-ee év eleő negyedében elérje a 8000 drb. számot állatot. Allatbeszerzéere a jelenlegi állomány minőségi áteserélsére, vala. mint vérfiifrissltésére 14 millió forintot Juttat a Tervhivatal ebben az esz. tendőbon. tokok a magyar mezőgazdasás minő- ségi bázisaivá váljanak, Ezek látják o| az országot minőségi vetőmaggal, tenyészállatokat, bemutatják a modern nagyüzemi termelés előnyeit, elöljárnak a gépesítésben, új terme. lé3teohnikai eljárásokat dolgoznak ki, új munkamódszerekkel termelnek. Jelenleg ez állami birtokok területe nem nagyobb 130.000 kát. holdnál, amiből a szántóterület közel 80.000 kát. hold. A hároméves terv utolsó esztendejében 300.000 holdra tervezik az állami birtokok területének kiter- lesztéeét. A Jelenlegi állatállomány mintegy 4.500 számos állat. (Egy szá. A gépesítés fontosságának megfele. lóén közel 35 millió forintot jrányoz. tunk elő az állami birtokok gépesfté. síre. Az közel 3 millió forintos beru. házás is az állami birtokok fejlesz, tését célozza, mellyel az egyes Uza. meket villamosítják. Többmilliós ősz. szeggel korszerű silókat építünk, az elhanyagolt réteket és legelőket fel. javítjuk; Öntözőberendezéseket létesítünk, hogy 1000 holdon rizsgazdáik». dást 3000 holdon petflg öntözéses gaz. délkodáat valósíthassunk meg. A tér. vek szsrint több mint 13 millió fű. rlntos beruházással 31 állami gazdaság nagy Uaromfitarmot kap. A szovjet erdősítés kezdeményező módszerei Glusceenko professzor előadása magyar erdészeti szál* emberek előtt Gluscscnko professzor, Liszenko közvetlen munkatársa, a MÁLLERD székházában a magyar erdészeti és növénytani szakértők előtt előadást tartott a Szovjetunió hatalmas arányú erdősiési terveinek elméleti és gyakorlati alapjairól. rßie$ kertváros tesz % íek1 5b’!Í itta1 Az üvegházi séta során két medencében is aranyhalakat pillantunk meg. — Arra as időre tartogatjuk őket, amikor a Balokdnyl-tóból kifogják a harcsaóriásokat, amelyek utolsó szálig ki pusztították a. tó aranyhalait. Ezt a, húsz darabot szántuk törzstenyészetnek. A MÁSIK CVEGHÁZBAN a legfantasztikusabb példányokból olló kaktuszgyiljteményen akad meg a szemünk. Van vagy negyvenféle különös alakú tüskés és szőrpamatos csoda.. A pompás pálmapéldányok is új csodál élnek meg ezen a tavaszon. Kiültetik őket parkokba, ahol utoljára hatév előtt voltak. Azóta a' földtől elszakadva ünnepségek díszeként vándoroltak a városnak hol egyik, hol másik nagytermébe. Most megpihennek egy ideig, mondhatnánk szabadságra mennek. SZEKERES JÓZSEF a fiatal kertészsegéd nagy figyelemmé,l pepecsel az egyik asztalon. Gyengéd, de. gyors mozdulatokkal emeli ki és ülteti széjjel a vékony palántákat. 1947-ben került ki a bajai kertészeti középiskolából. Az 6 legkedvesebb foglalkozása egyébként a gyümölcsnemesítés. Ezen a téren csúcsteljesítményt is ért el, egy nap alatt teljesített 1045 darab szemezésével. A városi faiskola ugyancsak az 6 gondjaikra van bízva, a maga tízezer díszfájával, cserjéjével és 18 ezer csemetéjével. A VÁROSI KERTÉSZET ó csendes, kitartó munka jetnépe, eredményeit a város nyolcvanezer lakója csodálja és ellenőrzi. Horváth elvtdrs azt reméli, hogy kiültetett kincseit szereti ét meg is becsüli a város közönsége. A steppék fásításának kérdésivel régóta foglalkozik az emberiség, de ezek a próbálkozások a legutóbb) időkig eredménytelenek naradtak. Liszenko volt az első, aki helyes irányba terelte ezt a kérdést. A régebb! steppe-erdösftési pró- ' bálkozások azért voltak sikertelenek, meri tervezőik állandóan azt hangoztatták, hogy a csemetéket lehetleg távol kell ültelni egymástól, nehogy elnyomják egymást. Azt hitték ugyanis, hogy ugyanannak a növényfajnak egyedei egymás ellen küzdenek* Liszenko felfogása szerint az erdősítést fékszerfl telepítéssel keli végrehajtani, vagyis sok ,i magvat kell egymás mellé elvetni. Ez a módszer teljes mértékben bevált és a szovjet erdősítés kezdeményezései erre a módszerre támaszkodnak. Liszenko a növényfajták egymás ellen folytatott küzdelmére ala- . pozia elméletét,i Az erdei növényekből sokat és ,i különböző fajtákat kell telepíteni, hogy azok megküzdhessenek a steppe jellegzetes növényeivel. (' A kikelt magokat négy esztendőn ' át különféle nevelési módszerekké) (|és köztes növényekkel védelmezik, 1! míg annyira megerősödnek, hogy '. masukban is fel tudják venni a ^küzdelmet a steppe-növényekkeJ. |i Az előadás után magas szinvo. inain tudományos beszélgetés ala- (i kult ki, amelynek során több rna- i gyár szakértő is kifejezte kívánságát, hogy a jövőben a szovjet i növénytani tudósokkal még szoro- J sabban együttműködve, még tőb. I bet tanulhassanak Micsurin tantt- ’ Tikival tói él kAvdőáfcSt. hatalmú“ márciusi nap küldi be nyüzápordt. A cserepekben és a fatepsikben levő palánták kidug jatt fejecskéiket a földből. A kertész szeme összehúzódik: — Jó lesz takarni Józsi — szól oda a kertészsegédnek — erős a napfény. HORVÁTH JÁNOS ?écs város kertészetének vezetője körülkalauzol bennünket az üvegházban, ahol már készülődnek a tavaszi kiültetésre. A palántákat előbb a melegágyakba ültetik ki, hadd szokják meg a levegőt, amibőb a melegházban cgy-egy szippantdsnyihoz jutottak csak. Itt sorakoznak a különböző rirdgfajták palántái. Apró leveleik majdnem egyformák, csak a kertész szeme különbözteti meg őket egymástól. Ez begónia, amaz Indus Nő, a begónia egy másik fajtája, minden két-hdromméterós területen más virág palántái. EGY-KÉT HÓNAP még és a város parkjaiba kiültetve, színeik lángoló és szelídkék pompád fával gyönyörködtetik a sétálókat. Horváth, elvtárs elmondja, hogy a tavasszal két gyermekjátszóteret parkosítanak: a megyeri kertvárosit és a gyárvárosit. Virágok, orgona és egyéb diszbokrok, friss pázsit kerül a játszótérre és élősövénnyel veszik körül. Legalább 30 fajta virágpaldnta kerül a parkok most még kopárbarna földjébe. ÚGY LÁTSZIK A BEGONIA a kedvenc park-virág, mert egyedül ebből 14 ezer palánta zöldéi az üvegházban, de sokezer g más virág- fajták közül is. Horváth elvtárs nagyon szereti a szakmáját, mert fáradhatatlanul magyaráz az egyez fajtákon beMU kerezztezésekről: a hiá- britekről
