Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-29 / 73. szám

WI^GÖCRB 21

DOMXWTtni NA>tö

fáéit a* „bdZ&M. Usit/éb

KIGYULLADT A FÉNY REMÉNY-PUSZTÁN

ktatóan zöldelő vetések között jg a kocsi. Hatan ülnek rajta •» énekszó csendül fel ajkukon,

* a kenyér ígéretet rejtő veté- *t nézegetik. Ha nem látnád öl •lüket, bízvást azt hihetnéd, hogy Bztemberek, annyi szakértlemme] pitják meg, hogy szerencsére a 1 nem tett nagy károkat a ve ten és az egérkár sem mondható ntösnek. Az olajfoltos szerelőru- azonban elárulja, hogy nem pattok, a vígan zengő mozgalmi

* pedig elárulják, hogy kom- fcták. Vasárnap reggel olajos nkíruhában, dalolva mennek fa- írásra a Zsolnay-gyár falujárói.- Wetf telt catná'nnnlc a még

ralévő lakásokat és az irodát,

I a kultúrtermet is — mondja “odolkozva két dal között Prikkel társ.

~ Aztán a jövő héten még az •Hókat és készen leszünk t=j te- hozzá Acs elvtárs. gy kis meghatottság van a hang. an, amidőn azt mondja, hogy kc0 leszünk.

"alán az a vasárnap jutott észégikor először jöttek ki Remény» •tára, hogy falujáró munkájuk- elkészítsék a Remény-pusztai ■elöszövetkezetnél az összes vil- íszerelcsi munkákat. Eszébe jut1 az ujjongó arcok, amellyel főtték őket, amikor megmondták a Vetkezel tagjainak, bogy kijöttek itteni nekik munkájukban. Talán Iga elvtársnak, a termelőcsoport •fenek szavai jutnak eszébe, aki ftor először kijöttek, azzal fogadókét: „Nyolc éven keresztül min- 1 évben megpróbáltuk, hogy be- tessük a villanyt. Egyszer sem ífrült s most a népi demokrácia az elvtársak segítsége nyomán

?re ki fog gyulladni a fény Re fy'-pusztán ..

zökkenve áll meg a ko- 1 és Acs elvtárs is kizökken a ^emlékezésekből. Megérkeztek.

\ szövetkezet tagjai már mint rc- ,ismerősöket üdvözlik a falujáró- J Személy szerint ismerik már hegyiket, tudják, hogy . hol dol- 4ik Schrenk elvtárs, tudják mi a Wtabeosztása az üzemben Herte W elvtársnak. Hisz a munkaszű- * ^kben, ebed közben erről szokott j unj a szó. Ok kérdezgetnek az jj N eleiéről, a falujárók pedig a 4 ptkezetről Ismerik is már az4 «sz szövetkezet életét. A vetés- 4 ^et, a marhahízlalást a sertéste- f JWtet nem egyszer vitatták meg > 'jta kijárnak. f

.Most is mikor megérkeznek, Jeli f Jwfs rögtön a bérhizlalásról ér- f ®dödik. — Megérkeztek-e már a Jtéaek, milyenek lesznek — ez palkoziatja most nem csak a V pútkezet tagjait, de a falujáró- , is. Közben azonban már osztják ó* a munkát.

p~ Ti hárman folytassátok a la- í°kb;,n a szerelést, mi pedig ne- ^ •imk a kultúrteremnek és az i

lennek meg a kis szobák menyeze- tein a csillogó villanykörték. Öt óra fele már minden lakásban, az irodában és a kultúrteremben is ott csün- genek az égők. Üvegtestükön egyelőre még csak az ablakon betűző késődélutáni nap vöröses fénye tükröződik. De Reménypusztán mindenki tudja, hogy már csak egy hét és a jövő vasárnapon a falujárók lelkes munkája nyomán minden lakásban, irodában, a kultúrteremben, az istállókban ki fog gyulladni a fény.

Esteledik. A /Unlnay-gyár falujárói hazafelé készülődnek. Csendesen szedegetik össze szerszámaikat s

közben a jövőheti munkát beszélgetik meg a szövetkezet vezetőivel. Búcsúzkodva szállnak kocsira. Elmennek, hogy egy hét múlva ismét visszajöjjenek folytatni segítő munkájukat.

Elmentek, de a szövetkezeti parasztok szívében ott marad utánuk a szeretet az „idősebb testvér”, a segítő, támogató munkásosztály iránt és a feltámadó esti szellő sem tudja elfújni Jandó Péter bácsid szavait, melyek szinte állandóan ott vibrálnak a levegőben:

— Mi megtanultuk, mit jeleni a munkás-paraszt szövetség.

Békés József.

A dunántúli közigazgatási vezetők Pécsett értekezletet tartanak

A belügymi nfeztéráim értesítette Baranya éis Péc6 törvényhatóságait, hogy április 2-ára Pécsre hívja össze a dunára ú i megyék köz- igazgatási veaelűdit» Az értekezlet célja az, hogy a belügyi központi igazgatás irányító és ellenőrző szerepét hatékony abbé, egyben kapcsolat a lka1: közve tteobbé tegyék.

Az értekezletet a városháza közgyűlési termében tartják. Előadója a belügyminisztérium közigazgatási főosztályának vezeSöje lesre A ion!.os értekezleten megjelennek a fő- és alispánok, po'gármes:erek és járási főjegyzők, akik így nagyobb alkalmat kapnak arra, hogy igazgatási kerületükké1! kapcsolatos kérdéseikéit részletesen föltár-. ják a központi kormányzat elő::!, ezenkívül a velük szomszédos területek problémáival jg mog.SEoeí- kedtjenek. -y

Megérkeztek Moszkvába a magyar küldöttek a KomszomoS-értekezletre

A moszkvai rádió jelentése szerint a Komszotnol 11-i értekezletére egymásután érkeznek a Szovjetunió küldöttei. Március 26-án érkeztek meg Moszkváiba a magyar ifjúság küldöttei. A magyar ifjúságot az értekezleten dr. S zalai Béla a MIiNSz alelnöki és Kádas István, a SalT íőti tikárhelyetlese képviseli. Az osztrák, dán és a finn ifjúsági szervezetek képviselői máir- cius 27-én érkeztek Moszkvába.

Az államosítás eredményei nem- jsak a termelési vonalon, de a munkások szociális és kulturális felemelkedése terén is jelentőselv. Az új, szocialista • üzemgazdálko- dás módot nyújtott a dolgozók munkakörülményeinek, szociális *. helyzetének megjavítására. Jelentős beruházások történtek ezen a téren minden államosított válla- atnál.

Vegyük csak a pécsi Bőripari Központ példáját, amely Déldu- nántúl államosított bőripari vállalatai termelésének irányításával, megszervezésével foglalkozik. Ide tartozik többek között a, pécsi bőrgyár, bonyhádi és szigetvári cipőgyár és a mohácsi volt Alt bőrgyár.

Szociális téren első helyen a pécsi bőrgyár áll. Míg a tőkések kezében volt a gyár, az üzemi bizottságok eredménytelenül harcoltak

a muriUásüdülő megvalósításáén.

Emberibb életet adott az államosítás

%

Dé'dunónftil bőripari dolgozóinak

Sohasem sikerült. zöldágra vergődni a tőkés tulajdonosokkal ebben a kérdésben. Az államosítás után az első lépés volt., hogy a vállalat a. Tervhivatal jóváhagyd sával 80.000 forint költségkeret ben, Fonyódbclatelepoii egy villát mozgalomba is.

vásárolt é« ott rendezték be a pécsi bőrgyár munkásüdülőjét, ahol már tavaly, tehát az első idényben 240 gyári dolgozó és családtag jutott megérdemelt pihenéshez, üdüléshez.

Ezenkívül napközi otthont is létesített a gyár, ahol legelőször görög gyermekeket helyeztek el és négy hónapig teljes etlátást kaptak a kis vendégek. Megváló -útották

az üzemi konyhát is,

amely tavaly július óta működik. Naponta 24Ö—300 gyári munkás kap itt étkezést önköltségi áron. Kgy bőséges, ízletesen elkészített ebéd nyáron 1.50, télétf-fpedig 1.70 forint. Az iiz. 'mi konyhának igen nagy jelentősége van a gyári dolgozó asszonyok szempontjából, akiknek vá'laról lekerült, az a teher, hogy nehéz napi munkájuk után otthon főzéshez kelljen látniuk.

Teljes aktivitással kapcsolódott be a gyár az iskolahelyreállítást Rendbehozták a

pécsváradi, zengővárkonyi, kapos- szekcsői, magyarbólvi, püspök- uiároki és hereegszabari iskolákat, melyeknek építési helyreállításához az anyagot a gyár adta, az építést pedig a gyár dolgozói végezték el rohammunkával.

Védnökségükbe vették a Fürdő- utcai általános iskolát, ée a tanulókat, sportfelszereléssel, edzéssel segitik. Úttörőcsapatuknak gyönyörű zászlót készítettek a csapatavat Asra.

Rendszcrossé tették a dolgozók munkaruhával való ellátását is és az elmúlt hónapban a sokgyermekes családoknak ■ és hadigondozottaknak mintegy 110 pár cipőt, gyerim-kharisnyát osztottak ki teljesen díjmentesen. ......

Megoldották a bőrgyáriak a régóta vajúdó üzemorvos kérdését is. Az elmúlt hónapban megtörtént a rendelő berendezése és március elsejétől kezdve már mindennap !1—1 t-ig Ingyenes orvos áll a bőrgyári dolgozók " és családtagjaik rendelkezésére.

A bonyhádi cipőgyárban jól felszerelt könyvtárat, munkásöÚözőt létesítettek. Most nyújtottak be, jóváhagyásra a bőripari kfixponthoz egy tervet 32.000 forin- toe költségkeretben, a bölcsőde, illetve napközi otthon felállítására is.

A mohácsi bőrgyár 12.000 Ft-ofl körtet kapott a munkásöltözők, illetve szekrények pótlására és rendbehozására. Megkezdődött az egyik raktárhelyiség kultúrteremmé való átalakítása is. 250 könyvből äJlöÄt&mi könyvtáruk van, amit' állandóan kiegészítenek marxista, leninista és új irodalmi könyvekkel. A futball-, ping-pong- és sakkszakosztály felszerelését szintén az államosítás éta vásárolták. 1

A szigetvári cipőgyárban

hatalmas üzemi könyvárai

és a sportszakosztályok felszerelését állították be az államosítás óta. Tervbe votték a kultúrterem és napközi, otthonok felállítását is a gyári ütemtervek során.

Ezek az adatok világosan mu- 1 tátják, hogy az államosított, űze- 1 mek nemcsak a többtermelésre,

1 önköltség csökken tóere fektetnek 1 nagy súlyt. A munkásosztályból 1 kikerült, vállalatvezetők nem sza- 1 kadtak el osztályuktól. Ismerik | problémáit és tervszerűen valósítják meg. a dolgozók jobb munka körülményeit, szociális ellátásuk I emelkedését

| Slkkasitflüfpi • őrizetbe vett , «szövetkezeti vezető

Í

* A/, utóbbi időkben mind többen

botrúnkoztak meg «zoo a költekező életmódon, amit u szederkényi földművesszövelkezel fiaiul J vezetője, Pol inger Pál folylatolt.

• Hatalmas dáridókal csapott s úgy ? szórta a pénzt, mint egy nábob. \ v közelmúltban lefolytatott hivatal*

J vizsgálat aztán megoldotta a 21 J éves vezető költekezésének rojté- J lyét. A földművesszövetkezet pénz- i tarából kerek 20 ezer forint hiány- J zott s a folyamatba tett, rendőri j vizsgálat során Polinger Pál be- a ismerte, hogy a hiányzó hatalma«

^ összeget saját céljaira fordította. A' f szegényparasztok vagyonának etil lékozlóját a rendőrség azonnal őri- 4 zetbe vette és kihallgatása után át- 4 kísértette a pécsi államügyészségre, l ahol előzetes letartóztatásba he-« f Ivezték.

* — A SZOVJETUNIÓBAN a mic«u\ rini agrobiológia alapján kutwté awy»- s jct tudóik lehetővé tették, hogy a A szovjetúnió területén jutát, tcrmelje- ~A n<&, ami eddig os*k a tnőpiku« ladiá- \ !>au termet*.

n

Sok virággal várjuk a piros könyvecskéi"

'Mának — mondja Prikkel elvtárs. 4 .rézben egy másik beosztás is 4 ?Vik. Ez azonban már nem megy 4 $0 sintán. Az asszonyok vitatkoz- ) p már előre azon, hogy ki kihez 4 majd ebédelni a falujárók i1

Up Takács elvtársnak hozzánk t !p jönnie — erősködik az egyik ■tony. —, Ma egy hete elkezdte . ííyarázni, hogy miért akarnak az <[ lwtttaiak háborút csinálni és azt • hogy nekünk mit kell csinálni, f Weg akarjuk akadályozni őket “ 'eikben és nem volt már ideje " y. ejezni. Már pedig én ezt tudni ripwi — mondja határozottan, jtttt el is lehet neki hinni, hisz Jpttenki tudja, hogy a férje oda w[adt a háborúban cs bogy most is ~ félteni valója: a két legényfia

a falnJAróL javában 4 UWV munkájukat. Bontják a fa- 4

vetetik a bergmannesővek^t, 4 egymásután jc- é

ÖZV. TOKOK GYÖRGYNÉ elvldra ütemes, beidegzőit mozdulattal illeszti be a láncszemet a forrasztógép fogai Köze. Mozdulatai new lassulnak okkor sem, amikor föTföllckin/ve a nagy eseményről beszél.

— Tegnap láttam a lapban, hogy üzemünkben is elsők között történik meg a, topkönyv- kiosztás. Alig maradhattam nyugodtan. Vájjon olvasták-e az elv társak mind? Lesz-e elég időnk, hogy a tagkönyvkiosztást olyan ünnepélyessé tegyük, amilyen méltó az alkalomhoz?

Az arca piros az örömlő/ és az izgalomtól,

— Kár, hogy a kultúrtermünk olyan díszes. Hogyan lehetjük most. még szebbé? — lilzi tovább a, szót Matákovics János elvtársra, az üzem állami ellenőrére tekintve. Matákovics elvtársnak még több a gondolkodni valója, mert neki körzeti szervezetével is törődnie kell.

— Csak a virággal segíthetünk, sok-sok virággal várjak a piros könyvecskét — oldja meg a nagy -problémát.

A láncszemek egyre másra izzanak és össze forrnak. Közben Töröknél!' k áj mondanivalója van.

—, Már reggel óta motoszkál az agyamban: mi fenne, ha a tagkönyvkiosztást együtt tartanánk a Sopiandval? Öli is vasasok, mint mi. miért ne segítenénk egymáson?

Matákovics eivtárs helyesli a dolgot.

— Megbeszélem velük, biztosan örülnek neki ők is.

A FÉM FS LAKATOS ÁRUGYÁRBAN 44 tag és fí tagjelölt készülődik az ünnepélyes alkalomra. Lélekben már ott dU a vörös drapéria val bevont asztal előtt, átveszi a kis piros köuy vecskét, amely öt az élcsapat tagjává aratja.

A JUSZTVS OLAJOYARBAN Varga Úrnő és Románcz Ferenc elvtársak méregetik g leül- bitterem falait, hol lehetne még az ünnepi alku b untnál kapcsolatos dekorációt, vagy feliratot (‘Mid ’jezsU

— Ez bizony nem könnyű dolog — állapít fák meg.

Pedig nem szabiul sablonosnak, lenni, unnál kevésbé, mert az Agráriával és a Mecsekivel együtt tartják a tagkönyvosztást. A gusztusnak ki kell tennie magáért, még akkor is, ha kis üzem. A hátralévő három . napot ki kell használni. Az üzem. kapuját is örökzölddel és felír ássál látják cl, ez már biztos, de még ma valószínűleg felvetődik több javaslói is ...

I DOHÁNYGYÁRBAN is örömet és izgalmat váltott ki a tag könyvosztás hire.

■— Reggel óta már több tucatnyi elvtárs kérdezgette: hogy is lesz a taykönyvkiosztás? — újságolja Perecz ‘József eivtárs. A tagjelöltek közül is többen tudakoltál;: ők is megkapják-e ugyanakkor, amikor a tagok?

— Nálunk 340 elvtárs körül van az érdekeltek szánul, ezért, aligha lesz lehetséges egyszerre kiosztani a nagyon várt könyvecskét,

— Pompásak lesznek a külsőségek is. .1 kultürte/em áj díszt kap, zenekarunk is, kultür- gárdánk is emeli az alkalom ünnepi fényét.

Kiss Antal elvtárs újító-élmunkással váltottunk még néhány szót a tagkönyoosztásről.

— Nemrégen előfordult jogosan olyan vélemény, hogy a part jelvény és a tagsági könyv még nem tesz kommunistává senkit. Ez így ma már ritka esetben áll fel, mert a Párt alaposan megnézi, kinek ad tagsági könyvet, A sorrend megfordult. Akit ez a meg tiszteltet cs ér, az boldogan elmondhatja magáról, hogy az élcsu póthoz tartozik, de tudnia kell azt is, hogy csak addig, amíg erre méltó.

A TAG KÖNYV KIOSZT AS most megkezdődik a pécsi üzemi és körzeti alapszervezetekben A tag felül vizsgálat után a pécsi doh/ozók sok ezrei előtt még ragyogóbb, még mru/asztosabb lett a 'párttagság fogalma és még drágább kincsük a piros köny vecske.