Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-15 / 62. szám

DUNÁNTŰLI NAPLÓ

y o MAÄCIÜS 1«

Ä forradalmárok egész áll már mögöttünk"

Lenin bejelenti a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását

A ih'jA március nemcsak a forradalmi lMH-nak és 1849-nck örö ii-öse, hanem a dicsőséges Hilft márciusának, • Magyar Tanncsköz r ér saságnak is. A magyar kommá n a magyar nép évszázados sza adságharcainak természetes folytatása, a magyar történelem egyik gragyogóbb fejezete. UgyanaJekor a nemzetközi munkásmozgalom agy eredményének is számított: egyrészt terméke volt a Nagy nősz Októberi Forradalomnak, másrészt fennállásával, harcaival né- íny hónapos létével segítséget is nyújtott az altkor clet-halál karát vívó orosz proletár forradalomnak-. Az Oroszországi Kommunista bolsevik) Párt Vili. kongresszusán, Ifi Ifi március 23-án mondott árszarában Lenin így jelenti be a Magyar Tanácsköztársaság meg. dákul ds ál:

M.

1 egy yőződésünk, hogy ez lesz a ulolsó nehéz fő esztendő. Eben a. meggyőződésben különösen nagerősil bánátiaké: az a hjr, melyet a napokban közé'. :Kink a omgrosszussal — a magyarorszá- i prolotái-foiuvwiialr.in győzelméről tó’.ő hír Eddig a szovjethaliaiotri sak országiunkon belül győzött, a vo-t orosz birodalomhoz, -ar;©- 6 népek közöl:. Eddig azok a ■ övklláió emberek, akiknek különösen nehéz megválmíok a régi zokványos gondolkodásmód ól iraég ha a szocialisták táboréhoz tartoznak is) azt gondolhatták, hogy csakis Oroszország sajátos töriilméoiyei idézették elő ezt a váratlan fordulatot, a prole lát zovjet demokrácia felé. hogy ezt. oek a demokráciának a sajátosságaiban tátin, mint valami görbe tükörben, a cári Oroszország sajátosságai tükröződnek. Mosó jztin ezt a vóeményt teljesen szétzúzták.

IJlvtáisakl A ma kapott hírekből kirajzót6<Ük a magyarországi forradalom képe, A tnai tudóaMé- sokbó! megtudjuk, hogy az entente hatalmak egy veszetiü' vad ultimátumban követelők Magyar- országtól csapaíik átengedését A burzsoá kormány tartván hogy az enrenle hatalmak csapataikat Magyarországon keresztül akarják éíivonu falni, látva, hogy Magyar, országot megint egy új háború rebtenetes su.ya fenyegeti, — a buresoákbó: és maga lieu vökből ál ló kormány maga lemondott, ma ga kezdett Iárgyalásokat a kommunistákkal, börtönben tévő magyar elvtársa lakkal és maga elismerte, hogy nincs más kivezető út, mint a baialom átadása a dolgozó népnek ..

H

a eddig azt beszélték rólunk, bogy bitorlók vagyunk, ba 1317 végén és 1318 e éjén a bum zsoázia és az ő csatlósai közül sokan csak úgy beszéltek a mi forradalmunkról, minr erőszakról é

bitorlásról, ha még most is lehet hallani, aminek ostobaságé, mi már nem egyszer bebizonyítottuk, hogy a bolsevikok hatalma erő szakkal tartja fenn magát, ha ezelőtt leheteti 'i!yen badarságot ismételgetni. — ma Magyarország páriája . ©'.hallgattatja az ilyen beszédeket. Még a burzsoázia is belátta, hogy lahe'etlen más hatalom miníi « szovjetek hatalma.

TT Iv ársakl A magyar forra*-J da'om előtt óriási nehézségek állanak. Ezt az Oroszországhoz ha son Ütve kicsiny országéi sokkal könnyebben tudják, megfojtani az imperialisták. De bárra ivének legyenek is a Magyar ország elé toruyosu'ó nehézségek, mi (itt a szovjet hatalom gyözel mán kívül erkölcsi győzelmet is «Írattunk. A legradiká'.ir&bb, a 1 egd-amokr«ttkusabb, 1 c-.egalkuvóbb burzsoázia beism«’--1 gyözedetaeäcedik^" az te. hogy a legnagyobb válság pil-' tágon

tanaiéiban, amikoT a háborúban kimerült országon új háború fe nyegeti. a tanácsba (alom történél m; szüksógeszerűség. Beismerte, hogy az ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a tanácshatalom, minő a proletariátus dik ta túrája.

A

fonradalmárok egész serege ál már mögöttünk, akik életüket áldozták Oroszország fe,- szabadátásáért. A forradalmárok nagyrészének súlyos sors jutót osztályrészül, ök végigszenvedték a cárizmus üldözéseit, de nem részesültek abban a szerencsében, hogy laniui 'ehessenek a győzelmes forradalomnak. Mi azonban nem csak ez'i ér: ük meg, minket még ennél is nagyobb szerencse ért. Mi nemcsak a mi forradalmunk győzelmét láttuk, nem csak azt értük meg, hogy forradalmiunk ha latiam nehézségek közepette megerősödő:! és uj hata'mi rendszert alkotott mely az egész világ rokonszenivót felénk vonja, hanem ezt is látjuk, hogy ez mag, melyet az orosz forradalom elvetett, kikéi Európában. Ez azt a tökéletes rendi" he teilen meggyőződést oltja belénk, hogy bármilyen nagyok legyenek is azok az. írtaknak, árn yéket a nemzetközi imperializmus döglődó fene- vadja még ránk hozhat, e.z a fe. novad elpusztul és a szocializmus egész viA KOSSUTH-DD:

az újmódsze.íí alkotó mnnha ialalma

PKCÓVI SASBOBs

Óh szabadság, hadd nézzün1' sz»[medbe!

Oly sokáig vártunk rád epedvc, Annyi éjen által, mint kísértet.

Bolyongott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen földön téged Egyetlenegy igaz istenséget,

Te vagy örök, a többi mind bálvány. Mely leroskad, egy ideig állván.

S még Is, még Is számkivetve voltál, Mni a gyilkos Kain bujdokoltál, Szent nevedet bitóra szögezték, érkezésedet hóhérok lesték.

Megszűnt végre hosszú bujdosásod. Sírba esett, ki neked sírt ásott. Bevezettünk, s uralkodás végett ElfoglaífáiJ a királyi széket.

Te vagy a mt törvényes királyunk. Trónusodnál ünnepelve állunk, Körülötted miljom s mii jóm fáklya Meggyűlt sziveinek lobogó lángja.

óh tekints ránk, fönségcs szabadság! Vess reánk egy éltető pillantást. Hogy erőnk, mely fogy az örömI láztól,

Szaporodjék szemed sugarától.

De, szabadság, mért halvány az or[cád?

Szcnvcdésid emléke szállt hozzád? Víícrv «*,'1 tettünk n* A ,t i.ler.pj érted?

Koronádat a jövőtül félted?

Ne félj semmit, megvédünk... csak (egy szót,

Csak emeld föl, csak mozdítsd meg (zászlód,

S lesz sereged ezer és ezernyi, Kész meghalni vagy diadalt nyerni!

S ha elesnénk e.gy szálig mindnyájan. Feljövünk a sírból éjféltájban,

S győztes ellenségednek megint keti Küzdeni... kísértő lelkelnkkel!

(Pest, 1848.)

i magyar demokrácia

ez évben kilencven kiváló építőjét jutalmazza Kossuth-díjjal, összesen egymillió forint összegben. A dí- jat az elmúlt évben alapították a Magyar Kommunista Párt javaslatára. Már akkor az a cél lebegett szem előtt, hogy a népi' demokrácia legkiválóbb tudományos, művészeti ' és é.pítő munkásait, akiknek tevékenysége fokozott mértékben elősegíti az ország fejlődését, külön jutalommal is megbecsülje, további eredmények elérésére serkentse őket és a Kos- suth-dfjjal jutalmozottakat példaképül állítsa nemcsak az ország, hanem az egész világ elé. A Kossuth díj tehát azt a célt is szolgálja. hogy a munkát a nemzetközi becsület központi kérdésévé tegyük. Ezért nem csupán a szellemi alkotásokat jutalmazzuk, hanem az alkotó munka minden területén elért eredményeket is.

A K<m»titl»-díjat

odaítélő jelölő bizottságokat tehát a szocializmus építésének alapvető szempontjai vezették. A természettudományok területén n súlypontot a műszaki tudományágakra helyezték és a díjak odaítélésénél az ezévi teljesítményt vették elsősorban ala pul. Figyeleembe vették a tudó mánynak a mindennapi élet gya korlata szempontjából való nagy jelentőségét.

A szellemi tudományok

terüle

tén a díjak odaítélésénél ez évben fokozottabb mértékben kifejezésre juttatták népi demokráciánk új ideológia! követelményeit, ktílönö sen a marxista materialista filozófia és a történelmi materializmus alkalmazása terén. A művészeti és irodalmi díjakat odaítélő bizottság a Kossuth-díjat olyun Iialadószelleiuű íróknak, zeneművészeknek, képzőművészeknek, szíu- müvészeknok és filmművészeknek adományozta, akik tehetségüket * nép érdekeinek szolgálatába áll! tolták.

Az újjáépítés területén jutalma zott mérnökök, újító munkások, termelőszövetkezeti szervezők és gépállóm ásbeli dolgozók nagy száma azt bizonyltja, hogy a tudomány, kultúra és a gyakorlati termelő munka szorosan összeforrt szocializmust építő hazánkban.

Az odaítélt kossuth-dijak raö- I848.)gö1t kiváló eredmények állanak.

Egy újfajta, újmódszerü műnk* eredményei, amelyek mindegyike, a szocialista építés sikerének tudható be. Ott gyökereznek a Magyar Dolgozók Pártja program- nyilatkozatában, amely a tudományos építés felé fordult e szavakkal: „A tudományos kutatást meg kell szabadítani a tőkétől való függés alól és a nép szolgálatába kell állítani. Csak így lehet biztosítani a kutatás és alkotás szabadságát.“ Amikor nem díjakkal jutalmazták a felfedezéseket, hanem a trösztök érdekeinek megfelelően a találmányok, új kutatási eredmények zömét cl- sülyesztették, vagy idegen imperialista országokba rabolták, amikor tehát nem is serkenthették «alkotó munkásainkat — tudományos életünk és vele az egész alkotó munka tőkésektől való függése, rabsága együtljárl tudományaink elzárkózásával is a szocialista Szovjetuniótól, holott letl volna mii átvennünk és tanulnunk onnan. Együtt járt a néptől való elzárkózással is, mert nem a nép felemelkedésének, az ország fejlesztésének érdekei álltak előtérben.

A népi dcmoltrácíw

a munkásosztály és a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hazánkat kiszakította az imperialista országok rendszeréből, kiszabadította a tudományos kutatást, az alkotó munkát is a profit béklyóiból és a nép szolgálatába állította. Megindulhatott az újmódaze.rű építő és alkotó munka, amely ma már minálunk is a haladás és fejlődés úttörőjének bizonyul, mint a Szovjetunióban.

Pártunk kezdeményezése hozU létre Magyarországon a Tudományos Tanácsot, az új tudományos és alkotó élet megszervezésén fáradozó testületet. A Tudományos Tanács és leglelkesebb vezetője C-crő Ernő javaslatára részesítenek löbbezer kutató munkával foglalkozó tudóst és tudósjelöltet sóh» nem tapasztalt magas javadalmazásban és támogatásban. Más téren is, pártunk követelésére at állam messzemenő anyagi segü' sége tükröződik az 1Ó4í)-es fd költségvetéséből.

áz ál életet

is elöbbrevivő tu dományos felfedezések, művészeli alkotások és újítások a munka területén ezért hozhattak olyan eredményeket, amelyek méltán kiérdemelték a Kossuth-díjakat.

MÁRCIUS 15

(Egykori tudósítás)

Tartsátok "tiszteletben o napot, mellyel a nép szava először meg- szó alt. Március tő-kő az, írjátok

töl szíveitekbe és el ne felejtsétek ..

Ez nap de-utüiujan a náp kívánta a színházi aligazgató Bajza Józseftől: hogy a színházban e

nap ünnepélyére teljes kivi ági. tás melleit Báni- Bán adassák elő. Bajza mondó, hogy szívesen teszi. A színház oltár volt ma, a közönség színe volt jean ünnepi arcokkal, ünnepi ruháiban; a nemzeti kokárda volt minden férfi, mindsn nő keblór© feli űzve, középen a há romárául zászló.

Ez alatt, a nép, a megszabadi- fott Táncsics kocsiját örtkc/.év© vont« át Budaró. * színház torréig. bevonul,t a srimházb-i, moly mindenki számára Ingyen raog- oyiítatotí.

A paholybir1.okosok is megnyitlak páholyaikat a néip számára, ki még e közforradalom percében is oly tiszteletben tattá a qyön- godébb ónremeke.', hogy egy páholyt ecm foglal el, melyben hölgyek ülték.

A zenekar fölváltva a’ Rákóczi 'n dűlőt, MamwilWwt, és Hunyadi

László szebb helyeit hangoztató.

Később Egrossj Gábor s’avalá el Petőfi költeményét, a nép ezrei- nők harsogó csküvése melle1?. Ugyanezt rögtön Szerdahelyi állal zenére léve, a színházi polgártársak kara éneke el; a közönség ismételteié a szavalmányt és dalt.

A közönség nagy része óhajtá Táncsics©? á színpadon megjelenve látni, • azooban ártesü vén a risztolt polgártárs gycngé'kedő állapotáról, kivánatáva! fe hagyott s a legnagyobb csend és béke körött ekávozéVt.

Az állandó választmány azonnal reggc'ig együtt fiit.

Másnap legelső ‘oendóje. volt a népnek, a nomrefórrség tétlleges életbeléptetését kövele'n.i, s c. végre aláíráeok nytttakak meg azok számira, kik a nemzetőr.só- get a kotni ldváaj«ik; néhány óra alatt több ezerre ment az aláírás. A nép követel'.© a fegyvereké1.

A katonai hatóság jelenté: hogy csak 500 fegyvert adlhat, mert a többi Komé,romba vitetett. Est Lederer tábornagy katonái becsú'ef- szavára állftá. Az Arsenalt fő’- nyttat Mm akará.

Lenn pedig a nép. mely már ekkor mintegy 20—25 ezerre main követelte a fegyvereket s fanyegetöré.k, hogy ez Axsona.lt feltöri, ba fegyvert neon kap.

Ekkor »lvá'asztKuviy neveztetett ki a fegyverek kiosztása tárgyában, s egy órai tanácekoz- mány után Rottenibiller alpolgármester a teremben, Jókai pedig a városház torén összegyűlt népet nyugletá meg azon tervezel közzé'ételével: hogy az ii'etö tömegek városnegyedenként külön oszolván, száz-száz férfit választanak ki maguk közül, kik óránként felva'«t!va, mint nemzetőrök az éjjel diadalfényóben kivilágított' város nyugalma fölött őrködjenek. A többi fegyverek kiadása a következő napokon fog sürget- íetmi.

Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon lelkesült néptőmeg forrongott harsogiatva: éljen a szabadság! az ablakokból nemzeti loboejók függtek alá a sza-badíág nevével beírva.

Egész éjjel :-nd és nyugalom őrködött a város fölött, a por- tváaó nemzetőrök több helyeken bujká'ó csavargókat fogtak össze s hivatásuknak minden tekinlet- !>en híven megfeleltek.

Március 17-ótn az ideigíenes kormányzó választmány é’itel. (mely állt a nép, tanács, megye, polgárság és eqye'.'eml fiatalság

kiküldő Síéiből, közte három héber) e határoz:atöfct: hogy e mos. tani napok örök etnlékiére az egyetemi tér. ho a forradalom legelőször kikéitato.'t: „Március !5-ikei-térnek"., a Hatvani-utca, hol a sajtó eliogál,a,c,l,;- „Szabad sajtó-uitcánakk.”, a Városház-!«ere

pedig „Szabadság-terének“ fog ezentúl elneveztetni, mely határozatot a tanács azonnal foganatba is vette, s Länderer rögtön nagy betűkkel nyomatta az utcák addigi nevének helyébe megörökítendő dicsőség szavait. Ugyanekkor kimondatott: hogy mindem címek e.töröl iwtnek, semmi tekintetes és nagyságos többé. A kivánalom, mii Bécsibe induló küldöttség a ki'rálv <úé terjeszd: iqy kezdődik: „Felséges hazat"

Egy küldöttség átment Budára fegyvereket követelni, miknek nyombani kiszolgáltatását a helyin rtő-tanács e,gész örömmel ígérte s jelenleg * nerozeförség óráról órára szaporodik.

A kétfejű sasok minden királyi hivatal homlokáról levétettek, ho- lyökbe a nemzeti elmer tétetett.

A fekete-sárga színek, helyébe n nemzeti háromszin festetett.

Múlt éjjel még a nádori palota is ki volt világítva, ml az életben eföszOr történik, sok más soha nem történtekkel együtt.

Tegnap a fehér zászlót egv hölgy (Sz.nthmáryné) vitte a „ép előtt

A nép választotta! ezért remek címerrel tisztelték mag.

Az egyetem is beadta a reform' kérdése pontjait. Szabad tanulí*' szabad oktatás, a pénzügynél« nemzet általi kezeltetése ezeknek főpontjai, maguk a tanárok s ** összes fiatalság aláírva.

A csend és béke forradalom mellett oly jó lábon áll, mi«1 még soha. A boltok kirakata* nyitvák, vásár rendben foly, * nemzetőrök minden utcában portya znak.

Éljen a magyar szabadság! E bárom szót hallani minden ajkról, minden utcában, minden zászlón ez van kifestve.

Dicsőség e napnak! mely Jog*'* egy csepp vér elfolyása nélkül ki tudta vívni; mely önmagát saját becsérzete által hagyja kormányozni. Kik a lelkesiilés c percé1 ben sem feledkeztek meg a kötelességekről, mikkel magányosok személyi és vagyonbátorságának tartoztak. Kiket hon- é* ember- szeretet gvulasztott lángra, s kik közül egyetlen egy sem piszkola be önérdekü kihágással a ncm/el e nagy ünnepét.

Mit más népek karddal vívtak ki maguknak, nzt e nép puszta kézzel, csupán szent lelkcsillésé' nek tüze által, egyetértve, ellenei1 nem legyőzve, de megtérítve, telt1, magáévá.

(Hlelképék, ISIS. mdrr. /*)