Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-13 / 61. szám

/ ’■wwBtaam DüM'Äirfon tariff Hoaapok óta beszélnek a kérdésről a központi üzemi bi- teégiban, a bányászok Pécsbányán és Szabolcson de legtöbbet sgttk a vasasnak: mi az oika. anniaik, hogy a MESzHART ter- sfei versenyben az utőbbj időben állandóan az utolsó helyen anaik? Miért neun tudnak ki ugrani, méltó versenytársai lenni két másik kerületnek? Míg Pécsbámya és Mecsekszaboles j-fej mellett küzdenek, mért jár egy-két lépéssel Vasas a hátuk igöfct?- 1948 augusztusában még él­em, voltunk — mondja Páíkuti társ, a Petőfi akna újonnan »evezett munkás-üzemvezetője, tán elkezdi mesélni, egész«» kezdettől:- fpttöfl akna ÍJ vtil az ország legnehezebb, leg- szélyesebb aknája. ÁKlandó a ttnn'.ési veszély, a bányafenn- rtá* sokkal nehezebb, mint kerület töbhi aknáján. Ennek énére a vasasiak a munkaver iy kezdetién szépen kitettek ágúként 1947 júniuséban, mi- f először lett éliizem, 1000— W csillét hoztak ki, amti akkor gy teljesítmény volt, A vasa- ■* akkor elérték a maxim u- * és ott megálltak. A teljesít- ®y azóta nem csökkent, de ® is tudták már túlszárnyalni.- Még az is sikerülne — szól Sa Petke Miklós elvtárs. — a hibákat kiküszöbölnénk. — mondja őszintén — uá- ‘k olyan bajok is vannak, gyeken ha segíteni tudnánk, eredmények is növekednének. d/ztán. tiniő-ncLfdk, Sy a legelső ba j ott kezdődik, ?y a vasasa dolgozók mintegy l'an százaléka nem a bánya elében lakik, hanem 15—20 tffléierről járnak be naponta bányászok. RomoDya, Zabák, ö'>'árad, Per eked olyan messze nuak. hogy amíg beérnek az ^oiak, már kifáradva állnak jjkába. “a közelebbről vizsgáltjuk a az is kidéiül, hogy leg­eiének otthon, a falujában «je _ van. Elek, amikor a kukoricáról, ^pliról vagy a szöllóről volt '< bizony öl-el mulasztottak bkét műszakot. Arra nem tóé]talc, hogy mikor a kis wágsáj parcellákról beg-yüj- maguknak a termést, az ’24g gazdasága életében az i* legnagyobb fontosságú ^g. a szén termelését ta irtot- ’ üssza. "Á hómjjr&k iz áma 1 4s szinte hihetetlenül ' sok: *■ amikor 150 ember nem- vesz a termelésben- Ezeknek egy különféle betegségeikkel hiányzását az orvos- azonban mindig vannak ^nojc is, akik égész egyaze- ,J1 igazolatlanul mulasztanak. ,«tt bizonyítja, hogy a műn- "íydfem terén még bővén van saínai bepótolni valója, ^'.Természetesen ez a jó mun- dolgát is nagyon meg- lftzitj _ ajiit hiába küzdenek, pillék a legnagyobb erőfesz í- Í*L ha nincs mindenki mél- 'u, ők sem tudnak kiváló 'tó én veket elérni — jegyzi ? fáik úti elvtárs. M-otteuw nak iff. ^fryfl **éok is, itt van mindjárt az jü-brigád. Ez a legrégibb, do ..Mák, Ninmsz Józsefe, Weber V idecz Ferencé, Wawra 7* brigádjai sem magadnak mögötte. Nirnsz József bri­ll®. kitűzte célul, hogy a je- ‘RR 2.5 csiillés teljesítményét 4 csillére, következő hó- pedig ötre. Ugyanakkor ^telték, hogy a fejtés biz- ,üára nagyobb gondot for- és hogy a csille töltési tett kg. alatt neon lesz. t “‘ózták és meg i* mlósít­A diósgyőri versenyfelhívást komoly tervek elkészítésével fo­gadták el. Nyolc pontban fektet­ték le a versenytervet, mélyben szerepel a munkaidő teljes ki­használása, önköl tségcstík kerítés a termelés fokozásával, takaré­kosság faanyaggal és sűrített le­vegővel, a jelenlegi létszámmal 5 százalékos termelési emelkedést akarnak elérni. Pala- és hamu- tartalom csökkentése, a brigád- mozgalom kiépítése, ezt Lukács Mihály válalta. cA:z m-ipk ltq.(aniő-~ / L pont az igazolatlan mu- í// Du- Ja&ztások megszüntetése. A vasasiak tudják, hogy ezen a téren kel] a legszívósabban dol­gozatok. Ha itt tudnak javítani, eredményeik természetszerűleg növekedni iognak. Március 4-én Stavez Qábor, Wedbl Rezső, Kromer Lajos, Ka­ties András, Weibil Béla, Jazbin- sek Antal és Hrnbi Márton a következő szövegű levelet intéz­ték az üzemi bizottsághoz: „Tisztelettel bejelentjük Vasas Petői akna és légakna vájárai azt, hogy átgondolva és megértve Rákosi Mátyás elvtársunk beszé­dét, melyet nemzetgazdaságunk új feladatairól mondott el, a következőket határoztuk dl: Be­vezetjük az anyaggal való taka­rékoskodást és a munkaidő töké­letesebb kihasználását. Ezen ke­resztül reméljük, hogy mi is hozzájárulunk a szén termelési árúnak némi önköltség csökken­téséhez." aíz tQ.ii i.ztta & zá­rtákká/ fofM^zot* leva bi­UAKta zonyitja azt, hogy Vasas bányászai akarnak és tud­nak dolgozni. Felismerték a hi­bákat és egészen biztos, hogy mindent megtesznek azok kikü­szöbölése érdekében. Ha pedig ez sikerül, akkor Pécsbánya és Me- csekfizabolcs ■ mellé rövidesen Va­sas is felzárkózik. Laky Teréz. Hóromssor emelte fel ónként a normáját Í? »rrá»le Ferena *eg«dmunttá* | Cipész volt a szakmája, de min-1 abból adott le két hónap alatt 40 den vágya az. volt, hogy egyszer bőrgyári mmikás legyen. Maga sem tudta, hogy miért van ez, de ahányszor elment a bőrgyár előtt, mindig valami sóvárgás íogta el: — Milyen szép lehet itt dolgozni, üzemi munkásnak lenni! Hosszas fciísi! ffd’is ut:n került be a Túrni keszlyü- években. A egy öreg gyárba a harmincas csiszológéphez korúit, szakmunkáshoz. . Nagy buzgalom­mal tanúit, átvette a fogásokat, a mester évtizedeken át szerzett ta­pasztalatait. Mikor bejutott a Bőr. gyárba, egyszerre kitűnt nagysze­rű eredményeivel, így szerepelt a nyilvántartásban: „ ... r I vizescsiszao Honfátn FüffiílC vsegédnxunkás - -Mert vizes csiszoló lett és a többiek mind hoz­zájártak tanulni- Szívesen magva- rázott, mert tudta, hogy az ország­nak munkára van szüksége, mitte; több és jobb munkára. !945-ben lé­pett be a Pártba, Ott tanulta meg ezt. Normájából az első 20 száza­lékot januárban adta le.-- Azért csináltam —- mondja, —■ hogy lássák, tudunk és akarunk dolgozni, azon vagyunk, mi mun­kások, hogy az országépítés minél hamarabb menjen. A második 20 százalék csökken­tést meg ezért ajánlotta fel: az újságok­ban a diós­Amikor ó vást- m győriek fel­hívását elhatároztam, hogy ami tő­lem telik, azzal járulok^ hozzá a versenyhez. Tudományosan mért normája volt százalékot. Március 7-én ismét jelentkezett az üzemibizoltság szobájában. Oda­ment Szcntgyörgyvári elvtárshoz, a versenyfeleíőshöz és azt mondta neki: — Szentgyőrgyvári elvtárs, 20 százalékot felajánlok a normámból. jelvtárs alig tudott & versenytitkár [megszólalni. Hat­van százalék idő­mért normából, ezen ő is csak bá­mult. — Rákosi elvtárs azl mondotta, hogy a munkásosztály példamuta­tó áldozatkészséggel vállalta az új normákat — hát én az elsők kö­zött akarok lenni, akik igazolják Rákosi eivlárs szavait — mondja- — Mert Horváth elvtárs öntudatos munkás. Méltánytalannak tartja, hogy több fizetést vegyen fel azért, amit 5 könnyebben teljesít, mint mások. Azért akarja, hogy a pél­dán a többiek is tanuljanak, próbál­ják meg új munkamódszerekkel túlteljesíteni a normát, hogy aztán az eredményt, amit így dérnek, felajánlhassák a dolgozók az ország építése érdekében. Díjtalan hangverseny A magánHlkalmazottak szakszer­vezetének 65 tagú szimfonikus ze­nekara a pécsi dolgozók szórakoz­tatására ma délelőtt 11 órai kezdet­tel az MNDSZ Mór-utcai székházá­ban díjtalan hangversenyt rendez. A műsor első részében szimfonikus zenemüveket játszanak, második ré­szében közreműködik a magánul- kalmazottak énekkara, továbbá Bíró Hajnalka, Nádi Marika és Bc- nyács Kornél énekszámokkal. Fordulópont ae »sernek életében Irta: Lakatos József A Szaktanács XV1L kongresszu­sán Apró Antal elvtárs meghatá­rozta a szakszervezetek új fel­adatait. Legfontosabb teendőket az ipari szakszervezetek létrehozását, az üzemi szakszervezetek megalakí­tását és ezzel egyidejűleg az új üzemi bizottságok megválasztásait jelölte ki. A kongreszsus határo­zata a szakszervezetek és a terme­lés viszonyában új szakaszt jelent. Ma a szakszervezetek mindinkább a termelés kérdései felé fordulnak. A szakszervezeti funkcionáriusok döntő feladatává vált a szocialista munkaverseny irányítása. A kongresszus óta eltelt idő alatt Baranyában teljesítettük a kongresszus határozatait. Szerve­zeteinket az új feladatoknak meg­felelően alakítottuk át. A megyé­ben 10 szakcsoportnál létrehoztuk az ipari szakszervezetet, megtettük az előkészületeket az új üzemi bi­zottságok megválasztásához. Az üzemi bizottsági választások során a pécsi és baranyai szakszerveze­tek számos újonnan „felfedezett” káderrel erősödnek. Az üzemi szak- szervezetek létrehozásával megvál­tozik a szakszervezeti élet: a funk­cionáriusok az üzembon végzik tnajd el az új szervezési feladatok legnagyobb részét. Helyesen hívta fej a dolgozók figyelmét a Dunántúli Napló pén­teki vezércikkében, hogy a legjobb slvtáísakat válasszák meg az új üzemi bizottságokba. Az a törek­vésünk, hogy olyan e.tvtársak kerül­jenek ezekre a "fontos tisztségekre, akik az elmúlt négy év alatt jó munkájukkal és politikai öntuda­tukkal élen jártak az üzemben és a hivatalokban. Rendkívül fontos, hogy az új üzemi bizottságokban heíyet kapjanak a szellemi dolgo­zók cs a nők is- A szellemi dolgo­zók, elsősorban a mérnökök és technikusok beválasztása az üzemi szakszervezetek vezetőségébe szo­rosabbá teszi a fizikai és a szel­lemi dolgozók közti kapcsolatot. Az üzemekben dolgozó nők közül számosán lettek élmunkások és újítók, így tehát természetes, hogy a dolgozó nőknek megfelelő szám­ban helyet kell kaputok az új üze­mi bizottságokban. A XVII. kongresszus határozatai teljes egészében az üzemi szak- szervezetek új vezetőségének kell majd végrehajtaniok. Apró elvtárs ígv határozta meg a feladatokat: „Minden rendelkezésre álló eszköz­zel elősegíteni a szocializmus gaz­dasági alapjának megteremtését az ország iparosítása érdekében” A diósgyőri munkások által elindított- új szocialista munkaverseny ennek a feladatnak a végrehajtását szol­gálja. A pécsi és baranyai üzemek legnagyobb része már csatlakozott a diósgyőri felhíváshoz. Az üze­mek részletesen kidolgozták ver- senytervezetüket. A szakszervezet megyei titkársága felülvizsgálta a beérkezett üzemi ha'ározatokat. — Megállapítottuk, hogy a verseny­tervezetek között vannak olyanok, ahol nem találkozunk elég konkré­tummal. Rendkívül fontos, hogy va­lamennyi üzem alaposan kidolgozott tervet állítson össze, amelyet az üzend gyűléseken és az összes dol­gozókkal részleteiben megvitat Az újonnan megválasztott üzemi bizottsági tagoknak helyesen kel! értelmezniük a munka termelé­kenységének jelentőségét A köte­lezettségek gyakorlati végrehajtá­sát az üzem valamennyi dolgozójá­val együttműködve kell végezniük. Ügyeljenek arra, hogy a verseny­ben részt vegyenek a szellemi dol­gozók is meghatározott feladatok­kal. A szocialista munkaverseny csakis akkor lesz eredményes, ha az üzemen belül mindenki tisztában van a váltót kötelezettségekkel és a rá eső részt lelkiismeretesen tel­jesíti. A XVII. kongresszuson Apró An­tal elvtárs erőteljesen hangoztatta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével harcolnunk kel! követ­kezetesen a reakció minden meg­nyilvánulása ellen. Az üzemeken belül is el keli távolítani a szabo­táló elemekei, fel kell számolni a bürokratizmust és a korrupciót A szervezett dolgozók így valósit jak meg Pártunk politikai célkitűzéseit a szakszervezeten belül Éreznie kell minden megválasztott üzemi bizottsági tagnak. Pártunk vezető szerepét. Ezért fontos, hogy az új üzeni' bizottság tagjai tisztában legyenek ideológiánk alapismereteivel. Ezért kell felfegyverezniők magúkat a marxizmus—lenlnizmus erős fegy­verével--A mi elméletünk állandóan fejlődik és szorosan összenőtt a gyakorlati munkával Az új OB ta­gok csak akkor lesznek jő kommu­nisták, ha állandóan tanúinak, ha fokozzák szaktudásukat és a meg­szerzett tudást átadják a többi dolgozóknak is. Az üzemi szakszervezetek sza­bályzatának 3. pontja kimondja, hogy a szakszervezetek munkáját az MDP, a munkásosztály élcsapa­tának vezetésével végzi. A szak- szervezeteknek a Párt előiskoláinák kell lenniök. A szervezett munká­sok harcoljanak és dolgozzanak munkahelyükön Pártunk politikájá­nak szellemében, legyenek a szo­cializmus zászlóvivői. Az új üzemi bizottsági tagok is­merjék meg a falu problémáit is. Nyújtsanak segítséget a dolgozo parasztságnak, hogy falun is rátér­hessünk a szocializmus építésének útjára. Mezőgazdasági gépekkel, ipari termékekkel segíthetjük elő a mezőgazdaság fejlődését és a dol­gozók életszínvonalának állandó emelkedését. Az új üzemi bizottsági tagok tanuljanak a múlt tapasztalataiból Tervszerűbben, nagyobb fele.rísség tudattal végezzék munkájukat Így teljesíthetik maradéktalanul a rá­juk bízott komoly feladatokat. Az ifáiísáfr SrUZfyS'ZZmlíie {/Mi cvz. íflSzPlT sftíteíő&toteicUéjú' Az Állami Siieiáii ' kényelem tisztaság és figyelmes kiszolgálás Tárja: Szobát? összköltséggé! már 15 foŰntérH ÁLLAMI SZÁLLODÁK: Asto’ia, Margitszigeti Bristol, Nagyszálló, Britannia, Nemzeti, Continental, Opera, Erzsébet, Szabó, Gellért. Wien A Szovjet Kultúra Hónapjának műsorába színes bokrétaként die z- kede'.t a szombat délutáni látvá­nyos sportbemutató, amellyel a Ma­gyar Szovjet Művelődési Társaság ajándékozta meg a pécsi közönséget. A színház zsúfolásig megtelt lelkes nézősereggel. A legszigorúbb szem is szeretettel simogatta végig a bá­jos, játszi könnyedséggel táncoló leánykákat, a ruganyos, hajlékony gyakorlatokat bemutató fiukat, a fegyelmezett, puskaforgató honvé­deket és mindenkit, akik hozzájá­rultak ennek a bemutatónak Szép sikeréhez. Bevezetőbe-: Remény Jój zsef, az MDP sporlfelelőse beszélt a szovjet tömegsport- és jelvény-' szerző mozgalomról és a hallgató­ság elé tárta a szovjet sportolóknak világviszonylatban elért nagy ered­ményéit. Volt őknivivóbemutató, női és férfi tőrvívók akadémiája, gyermektornászok kedves, játékon bemutatója. A filmszerűen perge műsorban birkózóink mutatták be tudásukat, utána Péds legjobb tor. násznői igen jól sikerült gerenda gyakorlata aratott nagy sikert. Ha talmas tetszést keletettek a komió uttörőiányok, akik alig egyhónapi munkájuk szép eredményét mutat­ták be. Igen jól sikerült a férfi tornászok lólengése, a középiskolás lányok különböző láncbemutatói sok tapsot kaptak a pécsbánya telepi kis uttörőiányok jól sikerült buzo- gánygvakoriatükért és a gyárváro­si úttörők a látványos orosz lánc bemutatóért. — ORVOSTUDOMÁNYI ELŐADÁS Az Orvcetudományi Szüi'vetály 14-és hétfőn 18 öcsikor u rt*'ln5i«eli VIinti:-j tauterinébeu tartja XIV. tudomány«»- úttest, htótuló: <lr. 8>out««e>Uiai jé. no*

Next

/
Oldalképek
Tartalom