Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-13 / 61. szám

de «A* TÜt I IVXMÖ

Megjelent dr. Andié* Erzsébet történelmi tanulmánya

Áz egyházi reakció 1848—49-ben f Ry\l<ó$| BESZÉL

"I I r it hagyta el a sajtót dr. An- ™ ’ dics Erzsébet elvtársnö, a kiváló történész könyve a száz esztendővel ezelőtti egyházi reakcióról. Andies elv tár snő gondos és beható kutatás alapján szakköri ■rodalom és dokumentációs anyag ■ el használásával mutatja ki a katolikus főpapok szembehelyezkedő- «ét a magyar szabadság eszmékkel. És mintha csak a Mindsxen!y-per- röl kiadott Fekete Könyvet olvasnánk, pontosan azonosak az okok, amelyek miatt a katolikus főpap- ág elutasította a száz év előtti -eíormokat és a mostani demokrá- «át.

Megállapítja a könyv, hogy a főpapság magatartása nem volt vé- etlenség. A főpapság szociálisan ugyanahhoz az osztályhoz tartozott, mint a világi főurak, a feudális nagybirtokos osztályhoz. Az

1847- es, azaz a március lő-e előtti állapotokat ugyanúgy visszasóvá- rogták, a nemzeti és haladó eszméktől épúgy idegenkedtek és az áj törvényeket éppanolvan ellenérzéssel fogadták, mint késői utódaik, a Mindszentyk és a hatalmas latifundiumaikat elvesztett mostani püspöki kar.

p rak után érthetővé vélik, hogy -*-J a katolikus magas klérus

1848— 49-bep mint a feudális reakció ,kombattáns élcsapata“ lépett fel forradalommal és szabdságharc- cal szemben. Politikailag lényegesen "Jőnyösehb helyzetben volt a klérus, mini a forradalmat irányító politikusok, mert az ellenállást vallási köntösben szervezte és ss* ▼át a reakció, feudális javadalmaik és előjogaik védelmére ágy hallatta, mint az isteni akarat megnyilvánulását.

A klérus harca a forradalmi kormány ellen addig, amíg Bécs közvetlen katonai segítségére nem számíthattak, még nem volt teljesen uyilL Taktikájukat ebben az időben az jellemejrte, hogy Knssutbé- kat katolikuselleneseknek, a katolikus egyházat és vallást veszélyeztetettnek, a papságot pedig üldözöttnek igyekeztek feltüntetni. Politikai szembenállásukat, az abszolutizmus és feudalizmus védelmét tehát úgy állították a közvélemény elé, mint a hit és a vallás védelmét. Hiába tett engedményeket az első felelős minisztérium a klérus megnyerésére. Békeszeretetre való hivatkozással megtagadta a katolikus főpapság a népnek a honvédelemre való buzdítását. Elzárkózott a honvédsereg anyagi és erkölcsi támogatása elől is, ellenben megáldotta a császáriak seregeit és hálaadó istentiszteleteket tartott a ■-sászáriak győzelmeinek megünnep lésére.

A

nyáit hazaárulásért a szabadságharc kormánya kénytelen volt a katolikus Egyház akkori fejét. Hám Jánost és a kővetkező hercegprímást, Seitovszky János volt pécsi püspököt hazaárulónak nyilvánítani Ezt a hivatalos magyar történetírók természetesen igyekeztek elhallgatni, mintahogy ^ködösítették azt is, hogyan buktatta meg a magyar szabadságharcot a főpapok és főurak árulása. A hazaáruló Scitovszkyról Pécsett a város legszebb terét nevezték el és mint a legkiválóbb püspököt méltatták a felekezeti iskolákban.

A főpapok áruló magatartása a legnagyobb felháborodást váltotta ki a népből és a felelős kormány- férfiakból. Kossuth Hírlapja 1848 október 5-i számában így bélyegezte meg a püspökök magatartását: „Hol vaunak a gazdag főpapok, akik márvány-palotában laknak és arany serlegből isszák a föld leghíresebb borait. Hol vannak, hogy nincs, aki a haza vérző vitézeinek csak egy pohár vizet nyújtson? A szent haza völgye és bércei, ormai és rónái szomorúan hangoztatják vissza, hogy Magyar- országnak e vészes időben főpapjai mintha nem is volnának.“ A klérus hivatalos Lapja sem maradt adós a válasszal és a szabadságharc vezetőit „lázítóknuk“, „örjöngő gyilkosoknak“ titulálta. Kossuthról pedig ezt merészelte, frni „bandita talentum.... az európai dűlők cinkosa, az orgyilkolási titkos társulatok szövetségese“.

A hazaérnie Hám, aki gyűlölte a szabadságharcosokat, csuszó-mászn

lakájjá változott, ha a bécsi csá-.

szárhoz írt: „Mihelyt legszentebb! Felséged hősi hadserege Magyar ^ ország fővárosát elfoglalta és a 4 zsarnoki párt által elzárt utat a, legmagasabb trónhoz megnyitotta, ujjongó lelkem sz^akban kifejez ■ f hetetlen örömével a legvitézebb^ hadsereg felséges vezéréhez és 4 szent Felséged helytartójához siet-j tem, hogy alattvalói alázatomat 4 tanúsítsam...“ — lelkendezi egyik} feliratában.

H

ám Jánosnak méltó • utódjaj volt Seitovszky János, aki aj szabadságharc leverése után ünnepélyes Te Deumot tartott. „Vigad jatok az Urban, ismételve mondom / vigadjatok“ — így kezdődött ScI-4 tovszkynak ezekben a legszomorúbb j időkben kelt egyik pásztorlevele. Andies szerint Seitovszky volt a lelke annak az egyházi reakciónak. amely az első felelős magyar minisztérium intézkedéseit lépten- ovomon igyekezett elgáncsolni. 4 Pécsi egyházmegyéjében, mint 4 püspök, a hazafias alsópapságot i minden eszközzel igyekezett a nem- / z-etőrségbe való belépéstől visza-/ tartani As a fegyverviselést a szent t kánonok elleni vétségnek minőst- \ tette. Andics könyvében megán»- 4 pítjá, hogy áz alsópapsigbaa lelkes/ ás őszinte hív« voltak a fórrad* lomnak ég szabadságharcnak.

h • vmu 1935 ituairiábtm a hMt-ps* Ideién latent me« etóexór *

í

$rflda*ztnü, nehéz szavak görögnek

T úgy visszhangozza őket a terem, hogy hallod már a vádlottak padjáról ö szól, 6 vádol: a történelemi

a

A történelem zeng minden szavában,

s milyen nyugodtan, mily büszkén beszél, ö, a börtönlakól De retteg, sápad, aki csupán hatalmára kevély;

kit bírónak ültetett pulpitusra s hatalom, de vádlottá leszen,

'S a vádlott: bírói Nézd, egész világgá nyílik, tágul, növekszik a terem!

I * &

Falak Iqjxullnak, határok omolnak és szerteszállnak égő szavai, s kinőnek és felállanak mögötte b világ minden proletárjai!

S ők szólnak már minden szavában, ök ítélkeznek, ha Ítéletet hirdet a gyáva, romlott, úri rendszer bíróvá kent, pribékjei felett!

Rákosi szól! De milliókkal együtt!

A ikán a szó úgy fénylik, úgy ragyog, azt tükrözi, mit 6 épít fel Öten nékik s velük: a szabad holnapotf

ZELK ZOLTÁN feeéttítg

AZ UTOLSÓ ZSARÁTNOK M tanulnak

Jfleteázfax

„Lantom, kardom tied, ob szabadság!“ —- jegyezte he 1849-ben Burián Pál emlékkönyvébe Kolozsvárt Petőfi Sándor. A magyar nép fegyverrel harcolt Szabadságáért — ét> nem csak a sajátjáért, hanem valamennyi elnyomott nemzetéért, amelyek ott éltek a monarchia, a cárizmus, a polgári zsarnokság s a feudalizmus börtönében, szolgasorban. Akik a népek fetszabadu- lásáérl, jogokért, a kizsákmányolás megszüntetéséért harcoltak szerte g világban, Mari és Engelstől kezdve Európa és a világ legjobbjai féltve ügyeitek a magyar nép véres forradalomban lángoló küzdelmére, amelyet a túlerő ellen folytatott. Ugyanakkor az egész „hivatalos" világ szembefordult a szabadságért küzdőkkel, találkozott minden reményük a belső ellenségek támogatásával, akik ellen Petőfiéknek külön háborút kellett viselniők. A külső As belső ellenséggel szemben a magyar nép egyedül maradi a szabadság mellett mindvégig kitartó vezetőivel, 1849 elején írta erről Petőfi:

„Európa eaend«*. újra assnoes, Elzúgtak forradalmai....

«lágyan rt*! looeendezúlt «*

Szabadságát nem vívta ki.

Magára hagyták, egy magára A gyáva népok a magyart;

Iá no ooérg minden kézon csupán a Magyar kezében eeeng a kard."

Ezek a versek — Petőfi 1849-ben

irt költeményei — nagyobb Izzással égnek egész irodalmunk összes .szabadságeszmét kifejező Írásainál. A szolgaság, a népek levert reményeinek sötétségében a magyar nép egyedüli harca úgy világított, mint a zsarátnok az éjszakában. Petőfi .szava volt a fújtató, am«jy hevitette izzását.

„Mi ne győznénk f tilsr a

vezérünk.

a szabadság régi bajnoka!

Bosszúálló ténnyel )ár előttünk Oaztrolenka vére* oMllaga.'

A magyar szabadságért vívott harcot leverték 1849-ben. Kilobbant a zsarátnok tüze, de fellángolt újra és újra. míg mára már elolthatat- lanul, győztesen világít. S amut Petőfi álma lett volna: a magyar nép ma már nincs egyedül.

„Elére hát, oh nemzetem, na állj meg! Hogy állanái meg pályád közepem Pálmádon vagy. töMrtéi a hegyre, a könnyű már annak, aki völgybe mén. PIA, elé A zászlóval kezedbenI Egész Európa te utánad ]<; re vagy, hazám, most a világ vezére. Mily

A PÉCSI KÖZÉPISKOLÁK felsőosztályos diákjai péntek délután megtekintették az „Egy igaz ember" című szovjet filmet. Merész je v főhadnagy, az emberfeletti akarattal rendelkező repülő_ sorsa mély hatást gyakorolt a diákokra. Feszült figyelemmel kísérték történ* ténrk menetét, kezdve onnan, hogy gépével ütközetben lezuhan és szét- roncsolt lábbal, vánszorogva, majd kdsria, tizennyolc napos vergődés után eljut a szovjet állásokhoz. Mint leíz Mereszjevhől — akinek mindkét lábát levágják — újra teljes értékű ember és repülő, uu teszi képessé arrq, hogy mülábávaJ is minden nehézségen keresztül diadalmaskodjék? — ez a két probléma merült fel a film láttán és a pécsi középiskolások az előadást kővető vitában feleltek * kérdésekre.

ALKALMUK NYÍLT arm ».bogy a film művészi értékeire felfigyeljenek és párhuzamot vonjanak a szovjet és más filmek között Elsőnek Polőnyi Márta, a mezőgazdasági leányiskola növendéke mondotta el véleményét kifejtette: Mereszjev főhadnagy. » J™, ?***■ méltó példakép előttünk. Feltűnt nagy «wrap, milyen iWkesttöt- al ^£gy igaz ember“ a

Itt az idő testvéreim, hogy el- oeinket kimondjuk. Első t>olt sza- nunk a forradalom piacán, éhük ooltunk kimondani a jelszót: legyen szabadsági És lón szabadfog. Most, amikor Önerőnket ismerjük és benne bízhatunk, tett vük. honv nj: építésűit fiatal eró honunknak mindig jobbkeze legyen: áldásihozó az igaz ügynek, romlást az ellennek. Két fegyver van kezünkben, a sajtó és a kard. Az igazi honfitűz, mely a kettőt kezünkbe adi, egyszer magguujtoa nem fog kialudni többé, hanem naponként fog égni a haza egén, hogy világot és meleget árasszon széjjel A holtak feltámadásának napja elCit. A századoktól eltemetett nemzeti dicsőség, a börtőnhen- tartott ■ szabadsáférzet voltak a halottalfc. Ne keressük őket e sírokban: ók feltámmtnak, a magyar nemzet iámét dicső és ».zabád7 Magyar hang, magyar nem- twti tzin, magyar érzelem mintám ajkon, mindem

JÓKAI MÓR:

Nyílt szavak korunk fiatalságához

(1843. március 15.)

Választottaink a beizend, dandár aink a külnuugalom fölött őrködnek, mi pedig lépjünk föl a szabadsajtó terére, vegyük őr. ködösünk alá a szellemet. A szerkesztőség ezennel tért nyit minden, a szabadság, emberiség és a haza ügyed érdeklő nyilatkozatnak, melyek a fiatalság kimondott elveivel megegyeznek, bárkitől jöjjenek is azok. Legelsób- ben felszólítunk minden hazafit, hogy a nemzetőrség zászlói alá gyülekezni siessenek. Mert minden eddigi gyözeiyeink biztosítása egyedül csak a fegyveres önerő, t nem tudjuk, melyik- percben lesz rá szükségf A nép legyem bizalommal választottat iránt, ezek ^dt* tartsák m blserami/i, amennyi* * Mit ér.

Magánkötelezettségeinket * forradalom alatt ne feladtuk el: mi helut a kardot letettük, tér jünk napi munkáinkhoz, aduink példát a népnek, mint tettük a forZdJom Kikiáltásakor. A sajtószabadságot TUS használják személyeskedésé célokra, legyen előttünk szent és isteni minden, minek neoc szabadság. Ezért komolyan megrójuk mindazokat, kik jelen időben, midőn az izgatott kedélyeket rend és béke eszmeire kellene téríteni, a oak lázadás űszkét szórják a nép közé, kik a népet a fegyveres katonaság ellen bujtogatják, kik a kasztokat egymás elleni irigységre költik, s kinyilatkoztatjuk hogy mi egyéb ellenséget nem ismerünk, mint kik kitűzött jelszavunkat tiszteletben nem tartják.

Eam jeisimomk- .Kéke, egyenlő *** *s —11 rfi íjt

a diákók

(ű ItadnaqjjMi ?

valóságot nyújtja, reália, igaz tőr; ténetel ad, szemben az amerik*' filmgyártás giccses történeteivel- Bajusz Sándor, a Janus Pannoniul gimnázium növendéke filmtechnikai szempontból is kitűnőnek tartja »* „Egy igaz ember“-!.

HORVÁTH ZOLTÁNT, a Nagy !njos gimnázium tanulóját megragadta: Mereszjev minden tetté' szinte aláhúzni Játszott az a kije leütése, hogy ő szovjet ember, * szocialista embertípust látta megte* tesedni a film hősében és önkén' telenül emlékezni kellett, hogy *r amerikai filmek épp ellenkezően, * közösségellenes individualizmus kifejezői. Halász Zoltán felsóipari iskolás megtanulta a filmen kezest' tül, hogy a szovjet embernek a Bo! »évik Párt ad erőt Mereszjev bős tette azért sikerült akaratereje *-*' ért győzedelmeskedik, mert áthat)* a Párt szelleme. Meg van győnődv* arról, hogy a filmen látott történet nem egyedülálló eset a szovjet emberek között

GON DA EDIT, a leánygimnázium tanulója egy epizódot vett vizsgálat alá és megállapította: a Szovjet unióban olyan társadalom fejlődött ki, ahol a legnagyobb testvériség és közösségi szellem <1 a emberei között. Az a tapasztalata, hogy • szovjet film tanít és nevel, szembe* s pusztán csak üres szórakoztatási nyújtó amerikai, vagy angol fii- mekkeL Braun Mihály kereskedői mistát megfogta a film közvetlensége. 0 is úgy látta, nemcsak egy „igaz ember“ van; minden szovjet ember az, ski bolsevik módra gondolkodik. Művészi szempontból i* bírálta a filmet. A szovjet film szocialista-realista felépítését Eötvös Józsefnek azzal a megállapításával igazolta, bogy „üres játék minden művészet, bs nincs köze a valósághoz“. “

A SZOVJET EMBEREK testvériségét méltatta László Mária ipari középiskolás, Horváth József, J*- nus Psnnonins gimnázium, Fehér- di József tanítóképzős a hazaszeretet és bajtársiasság megragadó jeleire figyeltek fel. Szabó Erzsébet tanítójelölt szerint Mereszjev akaraterejének győzelme példa arra. hogyan építsük mi idehaza a szocializmust A film tanulságait vigyük át az életbe.

A többi felszólaló is satud rir*- gadtatásaal nyilatkozott a rites geotetősnél becsesebbnek. s a né érdekeit soha és sehol el ne ft lejtsék, igyekezzünk honunk ide gen ajkú fiatalságát magunkho testvéri kapcsokkal csatolni rontsuk le a századok óta kei lünkben rnegköoesült válaszfala mely bennünket rokonainktf edtfig elkülönaött, s fogjunk ke zet mindenkinél, akinek jelszao a szabadság, Irtóháború mindé hiúságnak! Az embert nem ruha teszi többé, hanem a m köblén belül tűm; szoktasm, hozzá a népei, hogy az egysze rűséget kezdje el szere'nt. , nemzetőrség öltözete szerű és viseljük azt büszkesei, get mindenütt és mbnkmktsr, a jtretlin“ eső ne hgyanimeJ fogatom többé- UMM— mtméemk