Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-12 / 60. szám
*WB MÄBCTOS G PUNANTOU MAPtö B ~s= ÚJÍTÓK A VERSENY ÉLEN a pécsi Dohánygyárban fi közalkalmazottak áj viszonya a munkához Kilóit olyan, mintha játék lenn«. Misiét méter hosszú vasrúd, spirális ajakban bádogból csúszda fut le körülötte. Szívesen is babrál- gátinak rajt az elvtársak, tervezők, lakatosok, műszerészek egyaránt. Körülveszik, forrasztják, hegesz- tik, egyengetik, millimélcrnyi pontosságúra mérik. Mert nem” játék éz mégsem, a Dohánygyár egyik korszerű újítását kísérletezi ki vele a gyár clmunkás- és újító- köre.- Ólam fdha v\f£éna kel, mikor ezt elkezdtük — mutat ■szeretettel Kis Antal elvtárs a modellre — ha sikerül, így akarjuk, ezen a hádogcsuzdán a nagy cigarettadobozokat a második emeletről a földszintre leszállítani. Míg magyaráz Kiss elvtárs, ujjai fürgén szaladnak körbe a lefelé sikló, pontosan kicsinyített cigarettadoboz mellett. A többiek is körülállják, valamennyien együtt dolgoznak rajt. Vaíamennyiökel érdekli, bogy beválik-e, érdemes lesz-e néhányrzer forintot befektetni. Már kiszámították, ha sikerül, mintegy harmincezer forint megtakarítást jelent majd az üzemnek.- JHu.vikaiM.nuujfa*,, vagyunk — mondja Füredi elvtárs — és tudjuk, bogy a termelés fokozása, minősége és olcsőhbététele nagy részben a műszakiakra hárul. Ezárt kezdték el az újítási és észszerüsftési, mozgalmat.- Elindulását a hároméves terv szülte — emlékszik vissza Kiss Antal elvtárs. — Amikor a csepeli WM felhívta az ország üzemeit a versenyre, a dohányipari üzemek is bekapcsolódtak. És mikor a pécsi bányászok Ígéretet teltek arra. hogy a hároméves tervet két é.s fél év alatt befejezik, akkor lendült fel a dohánygyárban is i erőteljesen a munka. — llengeteg időt elrabolt, ha a marógépen kellett ezeket a kerekeket rovátkolni — vesz fel az asztalról egy kis vashengert — minden marósnak átka volt. Unalmas, hosszadalmas munka, egyszer gondoltam, átteszem a gyaíu- gépre. Sikerült, így most sokkal rövldebb idő alatt, sokkal jobban megcsináljuk. c4z eÁe’.di.sLUJttth en Hákosi elvtárs beszédét olvassák a dolgozók. Szószcrint ez áll . I1,' ■ 5 benne: „A munkaverseny, mely az öntudatos diósgyőri, munkások kezdeményezésére megindult, már .majdnem ezer üzemre terjed ki. Az a körülmény, hogy e verseny közvetlenül a normák megszorítása után keletkezett, külön csattanó bizonyítéka a magyar proletariátus erejének, áldozatkészségének és megnövckcdelt politikai öntudatának.“ És a dohánygyári újítók büszkék arra, hogy újításaikkal, lelkes munkájukkal maguk is kifejezői ennek a megnövekedetl politikai öntudatnak. ffrófr kastélyból Hllkásidili —iám— .....................................mmammm Ezer bá nyász üdül ez évben Görcsönyben DCáédtlJxai Péntokén tekintette meg Röhricht István, a bányászszakszervezet. központjának nyaraáta- tási vezetője és Gaál Géza, a szakszervezet szociális osztályának tagja, a göresönyi bányász- üdülőt; alkalmas-e arra, hogy üdülési célokra fokozottabban igénybe vegyék. Eddig csak ^ a binyászgyermekek nyara] tatására használták a- kastélyt, amely valamikor a Benyovszky grófoké volt. Hatalmas, hat. holdas parkban, széleskoronájú fák árnyékában töltötték itt szabadidejükét a bányái?-úttörők. Az Ősi kastély egy része jelenleg lakatlan és a meglévő hálván szoba. közül negyvenet kell helyreállítani. Újvári József nyugalmazott vájár a göresönyi kastély gondnoka, 34 éven, át dolgozott a bányában, a szilikózis tette • rokkanttá. 0 tudja a legjobban, mit jelent a bányászoknak a pihenő, amely a demokrácia jóvoltából ma mái- nem elérhetetlen álom. Boldogan mutatja a szemlén á száz új gyümölcsfát a kertben: ezeket már ő ültette. Láng József clvtáre, bányász kerületi titkár elmondja, a kas egyéni újítások voltak, ezek kőziil több üzemben is van már. Később azonban áttértek a kollektív újítási mozgalomra, mert ezzel sokkal nagyobb eredményeket tudtak elérni. Ma már, ölvennél több újítási javaslat van, a részben kidolgozás, kísérletezés / alatt, néhányat pedig, miután az, újító bizottság kivizsgálta, már j rendszeresítenek is az üzemben. tély udvarán fürdőmedencét építenek, hogy minél vonzóbbá és kényelmesebbé tegyék a bányád szók számára a nyár altatást. Ehhez és a kastély teljes rendbehozatalához mindössze százezer forintra van. szükség és akkor Siófok, Rálátonfenyvee, Balatonkenese, Hajdúszoboszló ée Leányfalu után újabb nagyobb nyaraltat ási - akció lebonyolítására alkalmas üdülővel gazdagodik a b.invászság. A tervek szerint, már ebben az érben ezer bányászt üliültctnek •Görcsönyben. Magyarország felszabadulása a fasizmus és a tőkés kizsákmányolás alól, nagy. példaképünk, a Szovjetunió véráldozattal teli segítségével, új helyzetet teremtett a közalkalmazott munkaterületén is. Megváltozott a viszonya a munkához és ezen keresztül az egész dolgozó néphez. A közigazgatás a múltban a reakciós népelnyomás legerősebb eszközei közé tartozott. A múlt közalkalmazottja, kevés kivételtől eltekintve, nem a népet scolgálta, telszelgett „középosztálybeli" szerepében és lcalázkodva szolgálta saját ellenségét, az elnyomó osztályt. A Szovjetunió egyedüli segítségével a fasiszta, reakciós Horthy* államgépezetct szétzúztuk. Helyette megkezdte a magyar nép a munkásosztály vezetésével népi demokráciánk, népköztársaságunk építését Ezt az építést az élenjáró munkásosztály mellett hű szövetségben a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség végzi. A közalkalmazottak munkája szerves része ennek. Hogy ez a munka eredményes legyen, nem lehet . helye a köz- alkalmazottak közt népellenségnek, szabotálónak, de még azoknak sem, akik közömbösek népi demokráciánk jelenje és jövője, népünk sorsa iránt. Mindebből következik, hogy a közalkalmazott a nép, a dolgozók érdekeiért dolgozik. Ennélfogva közelebb kell kerülnie- a szocializmus építésében élenjáró ipari munkássághoz. Ez a törekvése szabja meg új viszonyát a munkához. Ez az új rounkáviszony azt jelenti, bogy a múlttal szemben munkájában szakszerűségével, eÄ* tudatosságával és lelkiismeretességével elősegíti a magyar nép törekvései megvalósítását. Segíti elöhbv vinni a szocialista építést a városban, ipari téren az üzemi termelést, a mnnkaversenyL Dolgozik azon, hogy a szocializmus építése elől a falun is mielőbb elháruljanak az akadályok. A közhivatalokba most bekerülő munkás- káderek ennek a célnak mielőbbi elérését fogják eredményezni Az új közalkalmazotti munkás- kádereket a szakszerűség terén minden becsületes közalkalmazottnak támogatnia kell. Emeleti azon- ban tanulni kell tőlük: a néphez, a dolgozók osztályához való rendíthetetlen ragaszkodást, osztályhűséget, párthűséget, aktarágás helyett meleg szivet a segítökésrség- hez. Az új munkaviszony felismerésére, gyakorlati valóraváltósára nevelni is kell a közalkalmazottat. Ezt célozza az ideológiai, szakmai tanfolyamok hosszú sora. Ezt a munkát a mi nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja irányítása mellett a közalkalmazottak szakszervezetei végzik. Az új munkaviszony azt jelenik hogy a hivatali munkában meg fog szűnni a bürokrácia, mert az új típusú közalkalmazott tudja azt, hogy a gyors, rugalmas, leegyszerűsített munkamenet támogatja a nép kormányának intézkedéseit és segíti a munkásosztályt és a dolgozókat építő munkájában. KIS KAROLY A csobokapusztai állami gazdaság dolgozói elfogadták a mezőhegyesiek versenyfelhívását A szc.-itegáti egyÉori „báró” Biedermann kastély körül még télen is zöldéinél? a iák. Előtte szalma hulladékból sárgás földút. Az úton a gazdaság központi irodája, öt évvel ezelőtt csak hajlott derékkal léphetlek át küszöbét az „alázatos” cselédek. .Ma szabad emberek, a Csobokapusztai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat dolgozói sürögnek, forognak körülötte. Három óra lehet, A szentegá-íiak mind itt vannak- Eljött a munkában megőszült Bajor Anlal, fiatal pirosarcú lányok: Sza- bó Ibolyka, Kozma Jolán, napbarni. Ejféltől-éj félig a mentőknél — Régen nem sok gondunk, volt ilyenre — mondja KOvárs •János — bsi valamit megcsináltunk, legfeljebb a magunk kedvéért tettük. Ma áronban az egész gyár figyeli, milyen .javaslattal jövünk, érfékélik, meri tudják, hogy az Ajtósok -iegtségéve.1 lehet köny-é nyer; túlszárnyalni a normát, fo-} kozni az eredményekéi. 4 DCaiuJj'á eJjifa'jr-t napokban kapta meg Dombi Fe- ir-uo., Standari László, Kiss Antal és Füredi elvtársakkal együtt újításáért a jutalmat. Kedves ünnepség volt, az egész gyár színe elölt osztották ki részükre, a gyár zenekara játszott, míg ők egymás teán vették át a borítékokat. 4 Dombi elvtárs a Bolsevik Párt - ’történetét kapta, az örömtől auy- byira meghatódott, hogy alig tu- ' dőlt beszélni. ' — Kedves o.Ivtársaiul —• mondotta a megilletődéstől kicsit rekedt hangon — alig tudom e.l- teondani, bogy mennyire jól esik ez a jutalom. És kétszeresen örülök, hogy j éppen ezt a könyvet kaptam, mert az újítást nem is szért csináltam, hogy kapjak érte Vidamít, hanem azért, hogy a ver- ’'enybcn az üzem munkásságát **gítsem, hogy azzal is jobbak Egyenek az eredményeink. 4 a / t _ / lelkesen t c/l munbajfr* megtaP-J Subák Dombi etvtársat, aki nem# ^'d szónokolni, . de a mondatok# »Úigül kicsendiilt az őszinteség, a i cík amiért dolgoznak. é Kiss , elvtárs sem a jutalom I kedvéért töri fejét mindig újabb í dolgokon. 1 PONT BAK EJ FbL VAN, mikor becsengetünk az Országos Mentőszolgálat Fiámé utcai kiránt . deltségchcz. Azért jöttünk ilyen „korán“, mert r/. mentőknél nem 7 órakor, . de ’ még csalt nem is hatkor kezdődik a munkanap, hanem éjféltőt- é-jfélig tart.. 1 óra 20 perekor cseng, a telefon. Vasas U. jelentkezik. Mfg az adatokat felveszik, Varga Antal gépkocsivezető már járatja a motort, és a beérkező jelentéstől számított két porc alatt kigördül a MA 199, a mentők ,1JJ-as számú kocsija. . Szüléshez megyünk, de orvos most nem jön, mert nem kell tartani „mcnctközbQtyi“ szüléstől. Csak Kovács János . ájtoló van itt. A fényszórók pásztázzák az éjszakai utat és a fehér kocsi a vámon túl, szállingózó hóesésben szalud. Már ismét a városban vagyunk. A szülészeti klinikának tárva nyitva a kapuja. — A legcsodálatosabb portásak ezek •— mondja Kovács János. — Két testvér. Olyan éberen alszanak, hogy meghallják az autó motorját és mire felérünk már nyitva is a kapu. Sohasem kellett még várni. Az út 20, oda-vissza 58 kilómtéer volt és pont egy órát tartott. 7.10. Magaslati levegőre, Zcngövárkonybn ■ megyünk. Egy gyomorbeteg asszonyt szállítunk a „beire“. 8.55-kor érünk vissza, de ki sem széliünk g kocsiból hány: Magyaregregy. EGY FIATALEMBERÉRT MEGYÜNK, tüdő- gyulladása van. A szobában legalább harminc ember. Az asszonyok sírnak. A beteg saját lábán jött. a kocsihoz, hamar visszakerül majd a kórházból. J0.55-kor érünk vissza. Megint nem kell kiszállni. Valcbélbeleyért megyünk Kémesre, 43 kilőméterre van. 13.45-kor végre beültünk. A mentők pécsi állomása legkorszerűbb n országban. Az emberek világos, bar -ts-u- lyiiérjfkbrw. a kocsik etonozott garázsban vantóttá legények: Vörös Károly, Ado- nyi István és rajtuk kívül még sok más munkás. Mind-mind azért jöttek, hogy most ezen a gyűlésen elfogadják a Mezőhegyest Nemzeti Vállalat verseny-felhívását — A munkaversenyben arra tö. Í fekszünk, hogy az emberi or5 meg- kímélésével, a gépek fokozott hazz- nálatáVal biztosítsuk a termelékenység növelését — hangoztatja készedébení Tóth János arra gondol, akkot Jmajd neki sem kell kérzrá rostálni. J Beállítják a gépet Könnyebben, > többet tud majd dolgozni. [ A sertéehizlaló brigád ! nevében szólal fel elsőnek a szent- mártonpusztai lieber János: } — Mi természetesen elfogadjuk i Mezőhegyes versenykihívását. Sí- j kerrel azonban csak úgy tudunk (kiállni, ha felújítjuk az elkorcsosuli f állatállományunkat. A versenyben a ^l-iilterjesen tartott és hizlalásra be- ^fogott 60 kilógramos sertés süidöÍ ket 20 százalékos takarmány megtakarítással hizlaljuk fel a szokásos súlyra. t — Brigádom nevében válaiio. t, t hogy elválasztás idején a malacok f súlya az eddigi 12 kilogram helyett Í 15 kilogram lesz — jelenti be egy idősebb kopaszodó bácsi.' Róz- ner Ferenc. '. A tehenész brigád nevében Király Í ’István ígéri meg, hogy emelik a tehenek lejhozamát és a választási borjuk súlyát. t Molnár István a traktoros brigád pveze'öie elmondja, hogy a csoport ía kijelölt normát őt százalékkal f tútteljasitl és a vetési munkákat 30 ^százalékban géppel végzik el. J Vállaljuk, hogy a far* lófaállfást befejezzük július 128-ig. t Vé,gül mindezekei határozati ja- fvaslaiba foglalják. Egyszerre csat- ftan fel-a taps, jelezve, hogy a Cso- t boka-pusztai Nemzed Válla’al dol- t gőz ói magukénak érzik a versenyt, í Álkor.jrpdik már, amikor egy wn- : be'ént éneklik valamennyien. ...A győzelem napjai jönnek ... — Álljunk csak meg egy kicsit. — Szentlőrinc és Pécs között agy kisfiú született a mentőautóban. Anya és gyermeke egészségesek. Visszaérkeztünk a kirendeltség elé. Kondor Mihály megfordítja a kocsit,. — Mehetünk tovább, mert )T . világos az emeleti ablak. Ugyanis ez a megbeszélt jelük. Valóban Vár nyitják is az ablakot és ledobják a menet levelet-. 22 óra. Királyegyházára, újabb szülés hez mattiunk. 23.50-kor állunk be ismét. Éjfélig most mér nincs több kivéts, /■.: volt n ..Örökszolgálatos“, fáradhatatlan mentők cin, nii fi ja. h jféltöl-éjfélig. (Szántó) nák. Éjszakám van hálóhelyiség, csak nappalra nincs társalgó. így az ágyak szélére ülve beszél- g etünk. Most Kondor Mihály gépkocsivezető és Kecskés Jenéi ápoló vaunak szolgálatban, Harmad- soros pedig Kapás Gyula. Vele történt, a „leghosszabb“ utazás. Szilveszter előtti éjszaka az ólmos esőben „röpke“ nyolc óra alatt értek haza a 44 kilóméterrei lévő Újpetréről. Ezután a rossz utakról beszélünk. Kiderül azonban, hogy valamennyi .közül a legrosszabb és legnehezebb útszakasz, végigmenni a Fiume- utcán. Ez a legrosszabb... Most, a. belklinikára terelődik a szó. Ez az egyetlen kórház, mely csak előzetes telefonmegbeszélés után vesz fel beteget. Nem egyszer helyhiányra hivatkozva megtagadják a felvételt, ugyanakkor, a különszobák üresen állnak. Éppeii a garázs kibővítéséről és arról beszélgettünk, hogy rövidesen egybeolvad a városi liientőszólgálat a megyeivel, amikor bekojtogott a nagymama. Az unokája lázas. — Tessék mondani, kihez vigyem? Nem is-, merem .as orvosokat. — A gyermekklinikát fa- Hácsóljók, de addig Lakatos mentőorvos átmegy, megnézi a kislányt. 17.10, Dencsházára megyünk. Szüléshez. Visszafelé tartunk már, mikor előreszól a mentőorvos.