Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-12 / 60. szám

PU'AÁHTatt WAPiŐ M&acass a Íz országgyűlés elfogadta a dunai egyezmény beelkkelyezásiriH szélé Javaslatot As országgyűlés pénteki tiiésén Mihályií Ernő atetaők bejelentene, hogy a pécsi államügyészség meg­keresésére a mentelmi jog felfüg­gesztése iránü kérés érkezett Ha­lász Aladár radikálispáni képviselő Kljén. A megkeresést kiadták a mentelmi bizottságnak. Bejelentet­te az elnök, hogy a Magyar Ra­dikális Pátrt főtitkára levélben "kö­zölte a Polgári Demokrata Párt be­olvadását a Magyar Radikális Páti­ba. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Erdei Mihály (MDP) peterjesz- ette az igazságügyi bizottság je- éniését a JjiD-áir 10-töl kibocsátott ormányrenAdetek;öl, melyet a pa­tikai bizotts' 1 ülőlap jóváhagyott. Bóka László (MDP) beterjesz­tette az igazságügyi bizottság jelenté­sét a hitbiroroártyok megszünte­téséről. Tóth Endre (NPP) beterjesztette rz igazságügyi bizottság jelentését }■' államögyészségi elnöki és a-M- iöki állások szervezéséről. Ezután Schüfe: Pál (MDP) elő­adó ismertette a dunai hajózási sza­bályozás tárgyában Belgrádban- kö­tött . nemzetközi egyezmény becik- kelyezéséröl szóló törvényjavaslatot Hangsúlyozta, hogy a régi trianoni szerződésen alapuló dunai egyez­ményt a nemzetközi kapitalizmus arra igyekezett feliiasználni, hogy a dunamenti kisállamokat bekap­csolja a saját érdekkörébe és gyar­mati htíyzefbe kényszerítse. A Belgrádban kötött egyezmény most végre igazságosan szabá­lyozta a dunai hajózás • rendjét. Zentai Béla (MDP) szólt a javas­lathoz. Hangoztatta, hogy a javas­lat valóságos köpet ad a szocialista és demokratikus államok, valamint 3 kapitális!a imperialista á3amok nemzetközi kapcsolásai között lévő alapvető különbségekről. A belgrá­di konferencián a kisállamé.' kép­viselői a Szovjetunió támogatását aj határozottan és következetesen har­coltak országuk érdekében. .A kon­ferencia lefolyása bizonyította azt is, hogy a kisnemzetek függetlenségi po­litikája csak akkor lehet igazán függetlenségi politika, ha szilár­dan támaszkod a Szovjetunió politikájára. A dunai szerződés fegyver abban a harcban, amelyet a dolgozók mind szélesebb tömegei vívnák a béke megőrzéséért, ezért, a maga és pártja név élten,; örömmel elfogadja- . A Ház ezután .a .,tŐr.v<?nyjayasía- tot áitaiáúösságbá'n.téíi részictáiben egyhangúlag .elfogadta. A mentelmi bizottság javaslatá­ra az országgyűlés megfosztotta mandátumától ’ a külföldre szökött Te may Istvánt és Barankovics Ist­vánt. . A Ház cgyb^nguJa^ elfogad­ta a ntenfelmi' hlzdítságnak azt i javaslatát, bogv ■. Gróh József és Kisházi Mihály Schlacht» párti képviselők men­telmi jogát előzetes, lletarióztatjá- suicr» is kierjedö hatállyal fel­függeszti, mert 'államellenes ösz- szeésküvésben vettek részt. A ' legközelebbi ütést március 21-én, hétfőn tartják. Mmgyaráxiyá beruházások Déldu$áuftúlosi a hároméves terv keretében r^oilkewu/d-] TRUMAN nemrégiben egyik felszólalásában ezt mondta: „Valamennyien a bi­káért vagyunk.“ Ezt a békés szán­dékot azonban megcáfolják az USA •kormányának háborús Szán­dékú lépései. A truman-nyilatko- zal után hamarosan az amerikai külügyminisztérium közölte az Északatlanti Szövetség megköté­sére irányuló terveit. ,4r USA ha­talmas katonai költségvetése,, amit Truman üzenete értelmében még emelni kell, nyíltan : ellentmond a békés szándéknak. A: amerikai közgazdászok számításai szerint a fegyverkezési verseny minden ame­rikai munkás egy heti. bérének lö százalékát emészti fel és minthogy az adókat meg fokozzák, ez az arány még nagyobb lesz. Az USA hadiipari és pénzügyi mágnásai mesterségesen szítják a háborús hisztériát, hogy a fegyverkezéssel elodázzák a közelgő gazdasági vál­ságot. Ugyanakkor azonban új milliárdos haszonra tegyenek szeri. Ilyenformán a dolgozókból adók formájában kipréselt összegeket a fegyvergyárak nyelik cl. Semmi­féle katonai Programm, még a leg­magasabbra felduzzasztott katonát költségvetés sem tudja azonban kivezetni az amerikai kapitalista rendszert a válságból. Rabszolgapiac Nyugatnémeiorszf A Trud megállapítja, hogy « szovjet hazatelepítő szervek mun­kája következtében Kelotnémetor- szágból több millió elhurcolt sze*" méiy visszatért a Szovjetunióba és résztvesz az ország életében. A nyugati övezetekben azonban többszázezer szovjet polgár maradt é.s a nyugati megszállók kímélet- lemül járnak ej azokkal szemben, ékük hazájukba akarnak vissza­térni, A hontalanok táboraiban ol­csó munkaerőt toboroznak * tőkés, országok számára ás ez * tobor-. zás már valóságos emberkere&ke- <! étemmé fajult. A nyugati meg­szállók teljesem megszüntették ». szovjet hazttlefepítési bizottsácek. munkáját, ez az önkényes cse ek-' ményük azonban csak megerősíti a szocialista hatalom polgárainak elhatározását, hogy kiragadják honfitársaikat a modern rabszolga- kereskedők karmaiból — fejezi be cikkét a Trud. Március hónapban nagyszámú állami és államsegélyes építkezés tidul Baranya, Somogy és Tolna arüleíén a hároméves terv kereté- en. Itt első helyen kell említenünk ; mohácsi vasmű építkezését. A 'ácsi építkezések között legjelentő- ebb a Sopíana gépgyár építkezése, (omlón 23 bányász ikerházat épf­enek, kétszobás, összkomfortos aMsokkal. A költségek márciusi és zteíe rregyedtnHió forint. A so­roogymegyei Mosdós községen or­vod és tanítói lakás épül 300 ezer forint költséggel- A lengyeltóti kór. ház átalakítására 10 ezer forint részösszeget utalták ki. Pécsett mentőállomás épül 60 ezer forint részkiutalássai. Nagyatádon szülő­otthon, 15 ezer, a pécsi idegsebé­szet 20 ezer forintos kiutalással, Pécsett még a következő építkezé­sekre utaltak ki összegeket: diák­stadion létesítése 40 ezer, népi kol­légium átalakítására ,25 ezer. az új kereskedelmi iskolára 60 ezer fo­rintot .HarkáViyfürdő épületének és fürdotelepének tijjáépftésére 107 ezer forintót.' Kaposváron a Rákóczi sportpálya építésére ÜH ezer, a ba- «atonfö'ovári SefltJ-s* *lő munkás- üdülő la tarozására 43 éúr forintot fordítanak. A- kiutalt összegek un/nd. részlete' a később kiutalásra kerülő- össze­geknek. , ,, . A etiiiiszferfanács módosítitfa az üzemi Mlsigokra vinatkizó rendeltaiselet Törvényjavaslat késsül a népi ülnökök részvételéről az ítélkezésben ontos szerepet kapnak a főkönyvelők a smneiníista termelésben Az ék antí és állami éretek e>:sé ü valleiiaitdk főkönyvelőinek fele isEégétPó, « napokban remcte’efi je- mt meg- A modelet kimondja aery a váHal-aiok főkönyvelője a i -alat vezetőjével együtt felelős vállalatok saabáyscrerú pónsgaz- KkodáséArt és íga.'ZgaftasárMk Tend véért. Ha a főkönyvelő olyan rendel­kezést kap a váTalatvozetőfől, amely ellentétben áll az érvény­ben levő jogszabályokkal, Jtér- ■'hatj az utasítást írásban, ugyan­akkor azonban kőte'estiégo, hogy a helytelen rendelkezést azon­nal jelpatse sj vállalat fetett hatáságénak. Köves András, a MagáuaíkdlíBa- •■‘tak Szakraerveretének fótiíkára rendieletie.; kapcsolatban ondfa, hogy a kápfíaiisia reod- erben a főkönyvelő a tőkések Olgája volt, az ö kötelességévé ették _ a profit növelését, az «adó- tifko ásít és a nyereség eltfnrte- se révén, A néjjj demokráciánk azt várja a könyvelőktől, hogy a könyve- lés segítségével feltárják a tény­leges helyzetét, hogy az őnkö't- sérv csökkentéséért folyó küzde­lemben megkönnyítsék a váH*- Intvezető munkáját a. termelés irányításáért fe'elős zelőknek rendékezésére bocsás- azokat az adatokat, amelyék a A Nevelők Nemzetközi Szövetségének Harca A szovjet tanítók szövetsége ngresszusán előadás hangzott el Nevelők Nemzetközi Szövefstgé- Bnnek a szervezetnek fő cél- a harc a békéért, együtlműkö- 5 a munkásosztállyail, az iskolák mokratizálása és a tanítók jobb lyzetének biztosítása. A halatdó- llemü nevelők a demokrácia szel- móben nevelik a gyermekeket A pi demokráciában a törvények és -ézntények egész son védi as -■pák ( híbife. ki’küiíta&tiölésérc és s aaUk' séges joitéaikedéselí tnegiiéí él-érc megadják az alapot. A nép érde­kében dolgozó ezakemberekel, így ■ a könyvéi ők«: és pénzügyi veze­tőket is dsmoteécián'k a fervgaT.- dá'kodás pilléreinek, tekinti, akik omnlbájukkaT nagy mértékben hoz- rájáfrulfcafnak « szocializmus épí­téséihez. Szovjet nokiUdöítség Angh óban Az MTI londoni jelentése eze rinfc a Nemzetközi Nőnap angol bizottságának mwjhivásáa-a bát- íagú szovjet,, nőküldöttség érke­zett kétheti látogatásra. Angliába. Londonban nagy fogadást, ren­deztek a szovjet, kii’döttség tisz­teletére. A kormány tagjai Dobi István miniszterelnök vezetésével pétitek délelőtt, tniniszlertapácscrí tartottak. A miniszertanács elhatározta, hogy törvényjavaslatot terjeszt az or­szággyűlés elé a népnek á büntelő- igazságszcJgáltatásbán .való rész- részvételről 'és a büntetőeljárás egyszerűsítésé öl. A törvényjavaslat biztosát ja népi ülnökök részvételét a z .ítél­kezésekben és a büntetőbírásko­dás minden fokán. A mimszterianács rondeletet ho zott a hitelszövetkezetekre, ■ va'a min az Országos Szövetkeze(j\ Hí tel intézetre vonatkozó egyes ren­delkezések módositáisáróJ. A rende- fet gondoskodik arról, hogy. a me­zőgazdaság hitelellátását végző Az ipa.riis.vi minisztérium dol­gozói számára rendezett előadás- sorozat keretében pénteken dél­után Kossá István iparügyi mi­niszter tartott előadást, a, .«Ma­gyar ipari munkaerő kérdései, kádernevelés és szakoktatás“ címmel. . A rounkaerögaowiálkodás nem egyszerű munkaközvetítés — mondotta, Kossá, István — hanoin tervszerű gondoskodás arról, hogy különbözei igényű murik a- erösztikséglotet megfelelő munka­erővel elégítenek ki. A munka­erőről való gondoskodás teszi szükségessé a helyes káderpoliti­kát, valamint a. szakoktatásról való intézményes gondoskodás*. A szociális munkaerőgandáikodás célja az, hogy- mindenkit képes- ségéinek meegfelelő munkahelyen alkalm a szunk. A kapitalista, országokban a munkaerő igénybevétele mindig szorosán összefügg a termelés *kbojnnktúrájával, illetve dekon- junktúrájáváL A kapitalista, or­szágokban a oé:ltudatosan biztosí­tott munkaeröfelesleg állandó fegyver a tőkések kezében, a dolgozók és_ a szakszervezetek, el­len. A kapitalista Országokban a munkanélküliség, a feles munka­erő állandó és nem időszerű je­lenség, mert velejárója a kapita­lista termelésnek. A monopol­kapitalisták a munkanélküliséget, illetve a munkaeröfelesleg nagy­mérvű ««telkedősét mindenkor a munkabér wAkkentósóna hasúnál- fik M. FEJLETT IPART AKARUNK ütemű, mint az előző érékben vélt, A gyorsabb ipari fejlődés nemcsak eltünteti a. még-' meg­lévő munkaeröfeleeléget', , hanem már ebben az , éyben\ bizonyos munkaerőhiánnyal kell számol­nunk. . ‘ A mennyiségi műnkaerőgazdfi.1 kodás mellett mind nagyobb' súlyt kell fektetnünk a minőség' bizto­sítására. Ennek első eszköze, az iparós tanulóképzés, ami a leg­természetesebb biztosítása a, szak- munkásutánpótiásnak. Ezért he­lyezünk az eddiginél nagyobb súlyt az ipari tanulók képzésére. Olyan fejlett ipart akarunk, amely képes a szocialista, igénye­ket, kielégíteni. Ezért, olyan veze­tőkre is van szükség, akik a- fej­lődő ipar fokozódó igényeinek is megfelelnek. A szocialista, ipar fejlődése erős lépésben halad ebben az irányban. A Szovjetunióban már számos olyan hatalmas üzem épült, amelyekben a munkások szerepe mindinkább osak a, gépek beállítására, a szerelésre, a gépek működésének ellenőrzésére szo­rítkozik. Az ilyen munka viszont a legmagasabb szakképzettséget követeli meg. Kekünk, az ipar vezető helyein dolgozóknak biztos támaszunk és segítségünk van ahhoz, . hogy munkánkat helyesen végezzük ol. Ez a támasz a Magyar Dol­gozók Pártja, amely vezet, irá nyit, támogat bennünket és min den időben megmutatja a helyes utat, — fejezte be előadásai Kos s* üvévám uMitistfcer. Kossá. 'István ezután iismórtett a magyar demokrácia. sikereit amelyeket a ■ -nninkaerögazdálko dás területén az elmúlt négy esz tendö ■ alatt - -elértünk. 1 .OHS.ÖOfl-r1 emelkedett az OTÍ-dAI és a kti lönpözö biztosítóintézeteknél s bejelent ett biz^eitettak száma vagyis köze! annyi biztosítót volt bejelentve, mi ót az úgyneve sett legutolsó békeévben, 1948 ban, holott a, háború a munka helyek «áréit semmisített« meg Rohamosan 'fejlődő iparunk majdnem teljes egészében felvett« *: jelentkező mnokaerőm«nnyisé get, de a iriésir'feiéeléges munká- erő is munkád',, kaphatna, ha a munkaerő területi elosztása nem lenne, egészség*élen, vagyis amíg a* egyik vidékén munkáshiány van, mán vidéken feles számban van ainnkaorő. Az egyik meg­oldandó feladat, tehát a munkaerő teljes területi eloszlása. A másik közeli féladat a mun­kaérő minőségének cmeiéee. Az egyre fejlődő technika mind kép­zettebb munkaerőt, igényei. Ott, ahol ez a minőségi munkaerő nem áll rendelkezésre, a szakma i tudás, fejlesztésével kel! a hiányt kiküszöbölni. Ha iparunk csak az eddigi ütemben fejlődne tovább, a még meglévő és jelentéktelen munkanélküliséget könnyén fel­szívná Ipari fejlődésünk azonban » iotyó émbam sokkal nagyobb hitelszövetkezetek tagságában és vezetőségében csak olyanok fog­laljanak helyet, akik a népr de­mokrácia gazdasági és politikai fejlődését meggyőződéssel szol- II gálják. Rendeletet .liózott a kormány a földművesszövetkezetek és fSld'bér- lőrzövetkezclek rizstermölő cső. porijáról.— A qúniszterjariács módositolfa az üzemi bizottsá­gokra vonatkozóan eddig fennál­lott rcndelkczésket. Döntöttek az; ezévi Koseutb-díiak kioltása rój Kiniondotla, hejjy a jövőben az ál­lam, a törvényhatóság, megyei vá.; ros, kisközségek tulajdonában lévő vagy kezelésébe vett vállalat, in­tézmény, intézel stbl üzemi bizott­ságának megalakítására az . üzthn bizalmijának megválasztására, azok jogkörére és működésére •>. Szakr t tanács- által megállapított szabály­zat ,aZ irányadó. Magánvállalatok­nál az üzemi bizottságot a koráb­ban kiadott rendelkezésekben fog­lalt, az cülenőrzést is tartalmazó jogkör .illeti, meg. Végül a minisz­tertanács döntött az ezevi Kossuth- díjak kiosztásáVói. Szdbólyoztólc a ka'onai egyenruHa viselését A honvédelmi miniszter rendele­tét adott ki a katonai egyenruha viselésének szabályozása tárgyában. Eszerint katonai egyenruhát csak a ^honvédség tényleges katonai szol­gálatot teljesítő tagjai, a próbaszol• gálatra berendelek és a tisztelet- aljasként alkalmazott nyugdíjasok viselhetnek,"de ez utóbbiak csak ah kabnaztalásuk ideje alatt- A nyug­állományú tisztek és liszthelyeit le­sek közül katonai egyenruhát á jövőben csak azok viselhetnek, akiknek érdemeik julalmazásáü! * honvédeJmi miniszter ezt külön engedélyezi. A többieik- részére e*f-' dig kiadott valamennyi egyenruha- viseiesi engedély érvényéi veszti A katonai egyenruhaviselésre nem jogosullak még maglévő egyenru- tájukat megfelelő átalakítás ép, a katonai jelleget . kifejező jelzcselc eftáVolítása után továbbra is visel helik. A szolgálaton ki vüH vlszóny- befi és tartalékos tisztek, tiszthe­lyettesek katonai ggyeorubaviseté- sét km* fog-jók seHMtyoant.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom