Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-08 / 56. szám

I UASCJOS •

DUNANTOLI NAPlO

álasztásra készilaek az üzemek

Érthető tehát, hogy minden dől' goaó törődik azzal hogy olyan elwársaka: vá asszon meg. akik szivükön viselik maid a termelés, a munkaviszonyok a szociálpolitika, ok fal ás. kultúra, sport, propaganda és kádernevelés feladatait.

A Zsonay-gyátr elökészttőbizott- sága ts

megejtette mór a jelölést

körülbelül 70 je ö’.őbizottsáqi tag közül Pfeiffer Tibor, a festészet dolgozóinak egyike így oyi a kozik az ú j választ ásóktról:

— Jelentős politikát feladat a választás eökésziíése. ügy lgyek szünk, hogy ez ne csak adminisztratív munka, hanem valóban minden munkás! érdek-ó kérdés legyen.

Tárgyalják, vitatkoznak rajta a Zsolnay munkásai is. Az új OB választásoknak o yannak kell lenni. hogy egy egész évre

ió kezekbe tegyék 'e

az üzem munkásainak minden fontos problémáját a termelés ól kezdve egészen az ifjűsági mozgalom kérdéséig. És a dolgozók tisztában vannak ennek a jelentőségévé. meg is választják majd a hónap végén azokat, akiknek feladata lesz e’ősegíteni, meqköny teni va’amennyiök munkáját, i szocializmus építését.

T

íiilerlefes sitim kizsákmányolta

cselédeit a huták

íéűH$Ae&&zu$i küldöttek

a Népfront feladatairól

Felháborító ku'ák uzsoráról rántotta le a leplet i mohács- szúfeti rendőrség A hatóságoknak tudomására íutott. hogv Kurkó látván 27 éves 50 holdas ku ák két cselédjét a legemberte'enobb módon kizsákmányolja Bura Orbán és Garaneckj István mező gazdasági cselédeke' azzal fogad ‘a fel. hogv

havi 150 forint fizetést *aía mint felles ellá'ást és mosást kapnak

A kulik azonban már két hónap óta nem ad fizetést alkalmazd- ainak, akik élelem helvett oyar moslékot kapnak, amelvet a kuiák kutváia sem enne meg. Termesze tesen a mosatás is elmaradt és szappant sem kaptak a cse'édak Amikor egv lavórt kértek. Kurké durván rájuk ripakodott. hogv off az if.ató vályú, mosdjanak a szabad és alatt.

Lakásról ermészetesen szintén nem gondoskodott. Egv csűrben jelölt kj számukra fekvőhelyet, ameivberi semmiféle fekvő a lkai matoesáö nem volt Bura és társa ekkor szalmát kér'ek derékaljnak de a kuiák kiielentef'e. hogv ke vés a «zalptäia nem adha' be lóié.

A hides napokon a kél cseled bekéretőzötf a kuiák szobájába hogv egv kissé felmelegedhessenek.

De Kurkó durván okéi.

kiutasított.

Araikor a rendőrség kihallgatta a fiata kulákot. az cinikusan kijclen- 'ette. hogv ő úgy bánt cselédjei vei ihogv születnél és apósánál, a volt 300 holdas fö dbirloko-ná1 át.«.

Most az ügyészség fogházában alkalma nyílik, hogy elmékadlék embertelenségének következőié nvéről.

Déldunántúl csaknem minden községében megalakult a Népfront népi bizottsága, megválasztották a megyei és az országos kiküldötte két, akik már most készülnek a nagy eseményre.

VERTES FERENCNE, a szak- szervezeti munkaközvetítő vezetője o keddi nemzetközi nőnap ügyeivel foglalatoskodik, amikor mint a Képfronl országos kongresszusának eggik delegátusát megkérdezzük mi a uéleménge a Népfront me<r alaknláiáról és saját kiküldetéséről

— örülök is nagyon boldog vallunk — válaszol azonnal —.hogy én is ott lehetek az országos kongresszuson és ezzel hozzájárulha- 10k a szocializmus építéséhez. Mert véleményem szerint ezt szolgálta nr ái Függetlenségi Népfront, ami kar összefogja a: ország demokratikus erőit és mozgósítja a te- ukdó ellen.

özv. Kovács Józsefné magyar bólyi mintugazda a Nenizeti Faászt párt tagia így vélekedik <

Népfrontról:

— A KOALÍCIÓS DüLYZET és a Népfron* közötti különbséget ab ban látom, hogy a koalícióban mindenki arra nézett, melyik párl marja lobban. A Népfrontban pe dig minden párt közös cetért küzd. Én ugyan parasztpárti vais a munkásosztály és annak párt- » vezessen. Nagyon Jól tudom, hogy a munkásosztály fejlettebb, érettebb, mint a parasztság.* Hiszen ez természetes Is. A munkásosztály sokkal szervezettebb, poll- tikailag öntud atosabb, mint ml. céltudatosan, következetesen viszf előre az egész magyar népet a jobb. emberibb világ felé.

LÁNG JÓZSEF elvtárs bányái i- szakszervezeti titkár, a bányavidék egyik kiküldötte a követezőkben feiti ki véleményéi a Népfrontról:

— Eddigi eredményeinket vizsgáivá meg kell állapítanunk, hogy a magyar demokrácia minden vívmányát., a dolgozó nép helyzetének minden javítását, újjáépítésünk, gazdasági felemelkedésünk hatalmas eredményeit a két nagy dolgozó osztály, a munkásság vezetése és a parasztsággal való , -r. tárd szövetsége segítette a megvalósuláshoz. Most őzt a célt tűzzük ki. hogy n dolgozó osztólyok szövetséget a Népfront megválás'- fásával még szorosabbra oonlnk '. összefogunk minden erőt nnteig rhhen az országban o nép ügyé1 akarja előbbre vinni.

— MINT KIKÜLDÖTT örülök, liogtji bányásztársaim bizatmnból én is ott lehetek o nagy jelent ősé- gű országos kongresszuson és igyekszem őket ügy képviselni.

TIZES BIZ

A tizesbizalrni tisztség látszólag a párt legkisebb funkciója, de s bizalmi tevékenysége legalább olyan fontos, mint a magasabb funkciónáriusoké. ö a legközvet lenebb kapocs a párt és a dolgo zók tömegei között. Sok minden múlik azon, hogy a párt politikája hogyan jut el a tömegekhez. hogyan válik cselekvő erővé.

m Qdtxl tsz %

'alfa utcánkban tizes csoport vezetését. Megfogadta magában, ná la nem porosodik el a Párt, egyetlen utasítása, üzenete sem, amelyet a tagoknak szánt. Azonnal

éí. pontosan tudtára adja csoport ia minden tagiának.

Akkor este. amikor ebben a nn Hőségében mrjismertem, — későn . értem haza. Tizenegy óra is lehe- N-tt Kopogtak. Ujj elvtárs volt.- QL m ha Lanz-llicitf . máskorra a látogatást.

ríUtl mert hamarosan le kell

adnom a kérdőíveket — mondotta mentegetőzésképen.

Az ív kitöltése közben nuegbe széltiik az aznapi Szabad Népet. Ujj elvtárs örömmel újságolta, hogy a pártszervezet egyre tisztább és erősebb lesz. Eltűnnek a karrieristák, a pártnapok és tag

(\ EPOSz-lónyok, az új világ hírnökei

R. B.

ürieeri meg-élénküL-ek a szak- Éri weieti, üzemi bizottság iro- go k, nagy a készülődés a gyárak, éh » ií ú! űzetni bizottsági vá asz- szí Okra. Etókészitóbizot:ságok. ie- a óbi/.o.íaágok alakulnak s ebéd- tik batekben ú] fekadatokrő be- pa Siiek «z üzemek rio gozói. táj

* Bőrgyárban a két munkáspárt , »«»üléséig állandó volt a bare sá. petíciókért. „Paritás a lobból*

’ szodáldcunok ráták veszek©- m «se és egyéb gá-tó körűimé- ét miatt kiváló elvtársak kő

kő

nem juthattok be do a vérbőségbe

bist meg, akik oekerültek, ál- V8 Kkko birá’jgatták, néha lndoko - SJ t de néha egészen hely e énül.- Azóta nagyban megváltozót’ helyzet — mondja Vasvári elv- rk a je cnlegi ÜB elnök — a •gyár Dolgozók Pántja egységese az erőket, megtisztította a rdt és vezetöszerepe a munkás.

1 között viíatharafian.

á mostani üzem) bizottsági vágásra nagy lelkesedéssel ké- 13 ®nak az űrero dolgozói. Miután I ®z Wasztés eljeseo demokratikus ju egyes személyek kiválasztása }8

övár K<

tn

minden munkásának ^

belesTÓ^sáva* ‘a

táoik.- Még csak a feladatok ismer* 'éténél tartunk — mondja Vas- ^ *i alvtáxs — a felölóbizoísóg f, Jh 23-áa ül összo én a hónap a Ws esz a választás. De máris m Alapítható, hogy az elv társak ^ *Aolyan mérlegelik a megválasz

?*üó személyek munkakészségé S; hrttettségé- és párihüségét. A p Sopiana gépgyár öreg és fia- cl ' vasasai is örömmel veszik az 1 fála6Z Iáit.

ly Mióta a vá asaíiásra készülünk, mindenkinek fontos, hogy n

tagsági diját 'ac

bioján, win;« mondhatnám, j " rendezze — mondja Mihá- j /elvUrs. — Mindenki élni akar v és bele kíván szólni abba, i; A a jövőben kik inrézzék az 7» egfontosabb kérdéseit. b

* múltban az DB elnök csak* h S1 minden munkát egyedül Iá- n ?*!• Az üzemi bizottsági tagok. v'iAei ugyan, de ‘egtöbbször f "* 1®*«' qyakorleti munJke azt

bátrait. Es hát szép t voltak olyan elnökök is, ? «te hitték, hogy csak az a t £** ió, amit saját maguk vó- \ el, Így az is előfordult:, \ V” « tagok csak névleges mun- \ 4 Nézték. \

" Most J

Minden feladat el lesz J határolva

JjT esz io. ez a meggyőződése # ti?** a* elvi ártaknak — mondja t JAnot elvtirs. — Kádo- i

,?* van elég, ehe-t majd vá-} ®kni i

v^ádr a.víáxs, a Hámori,! kesr- é elókészi':óbizoí '.ságánai 4 1*1*_elmondta, hogyan olvassák# k^Qtigesztoít neveket az üzem# *v*teal. Hogyan bírálják meg «# hd*eket. hogyan gyakorolnak # a aeno tnegfe.elők felett, f 'v krügozóink ma már tudják, 4 ),iv Ml ehet megválasztani, ele- 4 >■ hnultak a »ajár kárukon. Az # k« ffeemí bizottság néhány be-f do go zó kivételével #

®Daktáli a tőkéssel

^ ^«mosatás utáni DB pedig# U( ijkáíbb csak an-Aesadó szere- t Vi be a vállalatvezető J

^ lakj *^1 — nagyon helyesen > kérdé-jr megtárgyal-» az \ tajT" bizottsággal, de már nein? »^.különösebb ielentös-ége — ?

'*W v'^l® l**r 8 Papírforma- \ káí® üzemi bteoítságoknak és ? iklrAet kocJnót feladatokkal \

•jryfilé-ek egyre népesebbek lesznek Megemlítette ennek kapóéin, hogy a legutóbbi taggyűlésen nem i látott

TCítktebm LS“1^:

. szer-mdsszor üjj eivtársnak mín- ‘‘iíg akadt mondanivalója.

1 — A nők vonalán erősítenünk

i kell — mondta egyik na.p. — Az elvtársak családjainál nincs mindéi) rendben. Az asszonyok még mindig kívülről nézik a mi munkánkat.

A kritika az ö részéről való- i nan jogos. Családja vele egvütt négy tagot ad a Pártnak. Egy tizes csoportnak majdnem a felét . Felesége és két középiskolás t leánya a felszabadulás óta tagjai t a Pártnak. Nála tehát nincs hiba«

# az „erősítés“ megtörtént régebben, f Tizes csoportjának t«ginből f egyébként jó véleménye van. t mint legutóbbi látogatásakor o! f mondta.

í - öt&m iQii ilyen

f tizes csoport. Majd mindeoik

# elvtárs képezi magát.. Egvütt iá

# rok többjükkel «. szemináriumra. ^ így nem fenyeget bennünket a

# veszedelem, hegy elmaradunk. i Ellenőrizzük egymást, amikor U- f lálkozunk.

f — Egyre jobban megismerem !' életüket, véleményüket, környe- zetüket.

j! (Délután nt(iy.á*aJ?(%r

<[ teszi le Ujj elvtárs a munkát. < Legelső dolga mindennap az, 1 hogy útbaejti a pártszervezetet. 1 Mi újság, mi a tennivaló. Ebed- 1 közbéD elolvassa a Szabad Népet. 1 Mit mond ma a Párt. Igv felfegyverkezve látogatja mr-g csopoít.- (( jának valamelyik tagját. Ujj elv társ nem adminisztráló-típus Ezeken a dolgokon hamar Milesik i azlári jöhet, a kiadó? beszélgeie? 1, a háziakkal. Nem futtában iméfi ? el a kérdéseket

! cAz Uyjtn bizalmi^

# kapocs a párt és a gondjaira tn ízott párttagok között. Rajta ke r resztül a Párt szól a tagokhoz es

# segíti őket mindennapi prob!- t máikban.

t m b

...Békés népek Összefogjatok, kosos karccal

épi,tünk világot?----— száll az ének csilingelő

ezüst hangon. Az ajtót halkan nyitjuk. Húszon* három falusi leány énekel kipirult arccal, n Ta- mssy-kollégtum egyik tantermében. EPOSz

lányok, akik kéthetes iskolára jöttek be Baranya tolnaiból.

— Nagy dolog volt bejönni az iskolába — mondja cgylélekaeltel Lengyel Ilonka német mdroki újgazda-lAny. A faluban megindult a reakciós suttogás. „A lányokat nem szabad elengedni mert Oroszországba viszik őket". — Butaság. — mondtam édesapámnak — csak nem hiszi él az ilyen ostoba mendemondákat? — Persze nem hitte, és ezért engedett él nehéz szívvel, mert a háztartás gondját erre a két hétre tizenötéves húgomnak kellett átvenni

MÉG SOHASEM VOLTA M távol ilyen hosszú ideig a szülői háztól, de úgy örülök, hogy eljöhettem... Uj világot ismertem meg és egy sereg vidám lelkes társat, akik velem együtt ezentúl követői lesznek falun ennek az új világnak. Sokat tanultunk és most már „egyből“ megfelelünk minden rémhírre, amit falun terjeszt a reakció, hogy a szövetkezetek építését, a gépesítést akadályozzák. Igaz-e lányok? — fordul társnőihez.

— Igazi — szólal meg mellette a kis szőke Gáspár Júlia. Mindig azt hallottuk otthon, hogy mi lesz a. földdel, ha traktor szánt és nem ló? Honnan vesszük a trágyát?

A lányok harsány nevetésben törnek ki és kórusban kiáltják: fiát, a sok tehén, meg a mű trágya, az kutya?

— Aztán azt is mondják. Mi lesz a sok fő lösleges munkáskézzel, ha a mezőgazdaságot is gépesítik?

Lengyel Ilonka beleszól: — Lesz belől ül traktoros, meg gyárimunkás. £* is traktoros lenek - kJtnH ki.

*— En tneg katona oltárok lenni — közli u borjáéi Németh Kata.

AZ ISKOLA VEZETOJI - König Olga, fiatat pesti munkáslány azt kérdi Németh Katától: — Miért kell hadsereg, ha. békét akarunk?

Kai,a gondolkodás nélkül megfelel: — Mi bé két akarunk, építeni akarjuk a szocializmust, de az imperialisták nem ezt akarják. A hadasereg azért kell, ha valaki megtámad bennünket, azt keményen visszaverjük és saját országában zúz zuk össze, mint a szovjet hadsereg Hitlert.

Szó kerül a termelőszövetkezetek építéséről is. Gáspár Júlia így beszél erről: Tizenhat hala földünk van. Apám és anyám művelik meg. Az elmúlt évek alatt szépen gyarapodtunk. Apám ezért szívesen maradna az egyéni gazdálkodás mellett, de tudom, ha majd elmagyarázom neki otthon, hogy a szövetkezetben még jobban gyarapodhatnak és egyúttal könnyebb lesz a munkája — megszereti a szövetkezet gondolatát. Hiszen munkás volt azelőtt, ezért nincs meg ben ne a kulák mindenen keresztülgázoló földéhsége.

A BESZÉLGETÉSBEN előfordul a népi demokrácia majd minden kérdése. Pedig nem vizsga ez, csak beszélgetés, annak ellenére, hogy az iskola zárul és a lányok egy nap múlva hazamén- nrk. Igenis „politizálunk" — felel meg egy el sem hangzott ellenvetésre Herman Rózsi, villányi lány — mert, aki nem politizál, az az ellenségnek: a kóláknak, a kizsálánányolónak a malmára hajtja a vizet.

Újra dal csendül fel: Elnyomás szolgaság — ez volt a rend ezer évig -. — énekli Júlia,

Ilonka, Rózsi és a többiek, akiknek apáit még deresre vonta ez a rend és nyúzta a kulák Haza mennek és holnap lelkes hírnökei lesznek az ú rendnek, amelyben a nép emelt fejjel, kiegyene sedve nét an agyra bkciatóbb jövő felé.

í

I»

I»

;

4

\

f

4

4

l