Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-05 / 54. szám

A UÍlMdd$ÁI Kötelező az őszi szántások fogasolása Az idd tél folyamán fed vet&eink nem kaptak hátakarót, ezáltal eles. tek a (éli csapadéktól, melyet vala­mennyi őszi vetés a tenyészidö to. vábbi részében erősen nélkülözni fog. A tél folyamán az éjszakai erő­sebb fagyok, a nappali olvadásokkal Tiltakoztak, miáltal egyes helyeken bekövetkezett a felfagyás, mikor is »z őezi vetések gyökerei a talajból felhúzva a levegőben vannak. Minden lehetőt el kell követni a gazdinknak, hogy ezeket a károso­dásokat a legnapyabb gonddal és a legmesszebbmenően kiküszöböljék. Az cleő és legfontosabb tennivaló a felfagyott vetések lehengerezése, amivel a fagy által kihúzott gyöke­reket a talajba visszanyerniük és ez. z"-l a fejlődést biztosítják a növé­nyek számára. Ne felejtsük el azon­ban azt, hogy ha a lehengerelt földet hoaszú ideig fogasoláa nélkül hagy­juk. azzal a talajban lévő kevés csa­padékot is elpárologtatjuk, ami káros kihatással lesz az őszi vetések ké­sőbbi fejlődéeére. JSppen ezért amint látjuk, hogy a felfagyott, de leiben. Sereit vetés ismét begyökeresedett és kielégítő fejlődésnek indult, evükeéges lesz a vetés sorhosezában való foga- aolása. A fogasolást egyébként a 218.000/1949. F. M. számú rendelet Ls kötelezővé teszi, amely szerint meg kell fogai ölni a fel nem fagyott őszi vetéseket és az évelő takarmány- növényeket is. Nem kell megfogasolni a homoktalajokat. Ha a gazdának a fogasol ishoz, vagy bóngerezéehez nincs igája, vagy eozköze, köteles ezt három napon be­lül a termelési bizottságnak, vagy ba ez a községben nincs, a DÍ.F0SZ helyi szervezetének bejelenteni. A ter­melőéi bizottrág és a DÉFOSZ ilyen esetben ígaerőt rended ki. A fogaso- lást és hangerezést a termelési bizott­ság, a DÉFOSZ, a gazdajegyző el­lenőrzi. A rendelet ellen vétőket szi­gorúan megbüntetik. Feltétlenül fejtr.ágyázáeban is ré­szesíteni keli a sínylődő őszi vetésein­ket, ezért, nagyon jó ba holdanként 30 Kló fétisét alkalmazunk fejtrágyá­nak. Vigyáznunk kell arra, hogy a jobb táperejü talajoknál ennél na­gyobb mennyiséget ne igen használ­junk, mert ezzel a gabonának a be­érőiét késleltetjük, melynek követkéz, ménye, esetleges száraz tavaszi idő­járás esetén az lesz, hogy a nia.g megszorul a kalászokban, a szorult szemtermés pedig silány minőségű. Megállapították a közalkalmazottak után fizetendő OTí Járulékot Siaiiálfiilál be Ii§f@gireiieíísf ás a közkórházak, klinikák orvosi díjszabását A hivatalos lap szerdai közli a népjólétid miniszter redeletét a kórházi járóbetegrendelés sza­bályozásáról. A népjóléti minisz­ter főhatósága a'.á tartozó köz­kórházakban és egyéb gyógyin­tézetekben járóbetegrendelés (vizs­gálat, gyógykezelés, orvosi ta­náccsal való ellátás) csuk az in­gyenrendelés igénybevételére jo­gosult személyek és oly szemé­lyek részére végezhetők, akiknek szakorvosi vizságlatát hatósági orvos írásban kéri. A népjóléti miniszter egyes inrtézeteknek meg­engedheti, hogy járóbelegrcndelé- seiken kívül fizetőképes szemé­lyek, valamint betegségi biztosító intézeti igény jogosult tagok ré­szére is rendelést végezhessenek. Az ingycnreudelésben részesített személytől díjazást semmiféle jogcímen szedni nem szabad. In­gyenrendelés igénybevételére jo. gosuit, aki ezit hatósági bizonyít­vánnyal igazolja és akinek jogo­sultságáról a népjóléti miniszter külön intézkedéssel rendelkezik. A fizetőképes személyek, vala­mint a betegségi biztosító tagok részére végzett rendelés során az intézet anyagfelhasználás címén külön rendeletben megálitapítoíit díjtételeket számíthat fel. Ezt a díjszabást a járóbeteg rendelés céljait szolgá’ó helyiségben fel­tűnő helyen ki költi függeszteni. A rendelet ezután megállapítja a fizetőképes személyek, valamint Ja biztosító intézetek által , fize­tendő díjak jegyzékét. Egy a belgyógyászaiban egy. szerű vizsgálat, egy injekció, védőoltás 3 forint, gyomormosás, próbareggeli kiemelése 4 forint, transfúzió 10 forint. Tüdőröntgen átvilágítás 6, hromonvizsgálat 12, íógtömés 5, érzéstelenítés 3, fa­gyasztás 2, valamennyi egyéb fo­gászati munka illésenként 3 fo­rint. A technikusköltségek külön számítandók. A sebészeiben altatás 25, bódí­tás 10, kis sebészeti műtét 10, mellkasátviiágMs 4, gyomor., bélátviHágítás 15 forint. Műtő­használati díjak nagy műtétnél 100—300 forint között változnak, kis műtétnél 30—80 forint, közép- műtétnél 60—180 forint. Szülőszo­ba használati díja 50—200 forint. A hivatalos lap csütörtöki szá­ma közli a kormány rendeletét állami hajózási szállítási iroda lélesítése tárgyában. Kormányrendelet egyes pontok­ban módosítja a közületi válla­latok alkalmazottainak szolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről kiadott ré­gebbi rendeletet. Kormányrendelet intézkedik ar­ról, hogy a köztíletek által újjá­épített, illetve helyreállított épü­leteken a közületi ingallanköz- pent kezdje. Az Országos Tervhivatal ren­deletet adott ki a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi te­metők céljára szolgáló ingatla­noknak községi tulajdonba véte­léről szóló törvény végrehajtása tárgyában. A kereskedelmi miniszter ren­deleté megálllapítja a hordójelző állomások székhelyeit. A népjóléti miniszter rendeletet adott ki a tényleges szolgáltában álló közalkalmazottak és ellátás­ban részesülő személyek után fizetendő betegségi biztosítási já­rulék megállapításáról A járulék kulcsa az illetmények, illetve el- 'átási díjak 3 százaléka. A járu­lékokat az államkincstár bo­csátja az OTI rendelkezésére. Március 25-ig lehet ' rizstermelés! szerződést kötni Az alanti számú kormányren­delet értelmében — az eddigiektől eltérően — a rizstermelési szer­ződések jóváhagyását március 25-ig kérhetik a rizstermelő szö­vetkezetek. A termelési szerződé­sek előkészítésénél a sző vei keze­lek tagjai legyenek éberek s vi­gyázzanak arra, hogy soraik közé kulák vagy egyéb kizsák­mányoló ember ne kerüljön. A ríz-stermcsztésből kulák nem fö­lözheti le a hasznot, abból csak a szövetkezet és a kisparaszt pén­zelhet (1810/1949. Korm. számú rendelet.) öi alapsialwiyieiroeie! készít a ISOSi .A kereskedelmi és iparkama- ák megszüntetéséről intézkedő •590/1948. Korm. számú rendelet kként rendelkezett, hogy a ka­mrák érdekképviseleti tevékeny­égét a kereskedelmi és ipari ér­dekképviseletek veszik át. Ebből rendelkezésből folyik, hogy ingának a KISOSz-nak, amely zt az érdekképviseleti tevékeny­eget ellátni hivatott, módosítania lpt1 alapszabályát és alapsza- 'ilyha fel kell vennie mindazt z űj hatáskört, munkaterületet, melynek ellátása a rendelet kö­vetkeztében a KISOSz-ra hárul. A KISOSz most dolgozza fel azt a rendclotanyagot, amely a múltban a kereskedelmi és ipar­kamarák számára biztosított kü­lönböző érdekképviseleti hatás­kört a kereskedelmi közigazga­tás, az adózás és a szociálpoli­tika terén. E munkálatok szoro­san összefüggnek az előkészítés alatt álló alapszabálytervezette), amelyet hozzászólás céljából a tagcgyesületek részére rövidesen megküldcnenk. A rézgáSic ára A belföldön előállított 98-99% tristályoB réze-zulfátofc tartalmazó réz- gálio legmagasabb gyári eladási ára az előállítás helyén tiszta súlyban 100 kg-ként 517.20 Ft. Ugyanezen minőségű külföldről. behozott rezget­ik* behozd kereskedői legmagasabb eladási ára csomagolással együtt, tiszta súlyban 100 kg-ként 368 Ft. A fenti megszabott minőségű rézgálic legmagasabb viszonteladói ára cső. magolásai együlk Ú3zta súlyban: a) legalább 50 q. egy tételben való át­vétele esetén 409 Fk b) 50 q-nál ki­sebb tétel átvétele esetén 413 Ft. Ugyanezen minőcégü rézgálic fogyasz­tói ára, csomagolási együtt, tiszta súlyban, 100 kg-ként 450 Ft. (90.970 —49. A. TI. sz. rendelet) Lakésfigfokben másodfokén a polgármester doni, de os igrtnylfsi eljárás vnhnzattr.it maradt Wésmimniár Március 14, hétfő: Bátaczék (Tnl- r.a) oák., Bedegkér (Tolna) oák., Gör­geteg (Sojnogy) pák., Tfo-'wúhetcny (Báránya) oák,. Mohács (Baranya) oák., Nagydoroj .Tolna) oák., Nágoca (Somogy) oák.,. Siklás (Baranya.) oák.. Somogyiad (Somogy) oák. Március 15, kedd t Nagybajom (Somogy) oák. Március 10, Sierdat Attala (Somogy) oák., Köleod (Tolna) oák.. Szentdieues (Baranya) oilk. Március 17, csütörtök; Balatonom!- red (Somogy) oák., Kogsola (Tolna) oák. Mároius 18, péntek: Bogdáta (Ba­ranya) .ék. Lakásügyekben a közönség jó- része tájékozatlan, annak elle­neié, hogy a városházán megfor­duló ügyfelek tekintélyes része a félemeleten levő. lakáshivatal előtt várja a bebocsátást. Olva­sóink kívánságának teszünk ele­get, amikor közöljük a lakás­igénylés módját. A lakásigénylés első feltétele az, hogy az érdekelt tudomást szerezzen egy igényelhető lakásról. A következő lépés az, hogy meg­veszd a városházi trafikban 40 fillérért az igénylési űrlapot és felszereli egy hatforintos okmány­bélyeggel. KiitíüUi a rovatokat és a beírt adatok valódiságát két tanúval láttamoztatja. Benyújtja az igénylést és lefizet három fo­rint városi illeték üt. Az iktatóit igénylést a követ­kező napon kiadják a lakásügyi nyomozónak, aki a helyszínen el­lenőrzi az igénylő adatait, lakás­körülményeit. Egyidejűleg az igénylést felveszik az utcajegy­zékbe, ahol az igényelt lakásra, vonatkozó esetleges lobbi igényt is bejegyezték már. A nyomozó jelentése után a la­kásügyi hatóság vezetője döut a kiutalás felöl. Figyelembe veszi az igénylések időbeli sorrendjét és az igénylő szociális körülmé­nyeit. Itt kell elmondanunk, hogy az 1949 szept 10-i kormányren­delet óita a lakáshivatal veze­tője az elsőfokú lakásügyi ható­ság és elöntése másodfokon ke­rül a polgármester elé, A polgár­mester döntése ellen fellebbezés­nek helye nincs. A népjóléti mi-, nisztérium már nem foglalkozik lakásügyekkel. Az elsőfokú döntés ellen észre­vételt csak birtokon kívül lehet tenni, ami azt jelenti, hogy a lakásügyi hatóság döntése azon­nal! érvénybe lép, bár Je’.Iebbe- 1 zés esetén általában bevárják a (polgármester intézkedéseit. MÁRCIUS 14-IC iltaténss tövedé mladó beváltás: tenni E I! en ő rí i !t o mérleged hiföíesséqé* A kereskedelemben használt inérősúiyok és ármértékek h.íe- lességének ellenőrzését megkezdte a rendőrség, mert a mértékhitele­sítő hivatali adatai szerint az ér­dekeltek tekintélyes száma mu­lasztotta el a kétóvenkint köte­lező hiteleritést. . Az adóhiva a! közli azokkal, akiknek a) mező, vagy erdőgaz- lasági ingatlanból, (ideértve a kertet és szőlőt is), b) bármilyen iiázbirtokból, c) együttes kereseti ■is jövedelemadó alá tartozó va­lamely haszno-hajtó foglalkozás­ból, (kereskedők, iparosok, szel­lemi foglalkozásúak, stb.), d) tő- kevagyonból. e) tantiemből, stb., (kivéve az illetniényadó alá eső járandóságokat, valamint a nvug- dijat) bármilyen tiszta jövedelme van, továbbá minden olyan íer- rnészeies és jogi személy, akinek. illetőleg amelynek tulajdonában a) kétévesnél idősebb lő, öszvér, szamár, szarvasmarha és bivaly, b) vontatógép (traktor) . vagy esép’őgép van, tartozik általános jövedelemadó bevallás; adni az adóhivatalnál 1949. év március hó 14-ig a különbeni bírság lerhe mellett A bevallási iveket az adó­hivatalban lehet kapni darabon­ként 60 fillérért. Az íveke! az adóhivatal nem kézbe Ti ki <: zo­kni mindenki tartozik az adő­vatahuíl beszerezni é.. uírvonott beadni. Csak tisztttalt libereaayBS szabad vélni Az alanti számú rendelet értel­mében lóhere- és luoemavetőmn- Kot csak tisztítva szabad vetni, A bicernamagnak legalább 90 a . 'őrös heremagnak pedig legalább (15 százalék tisztaságúnak_ kell ,JennL Ha a vetésre kerülő mag t!?t a tiszaságot nem éri cl, nem kerülhet a földbe. Minden gazda érdeke, hogy jő takarmányter­mése legyen. Saját érdekében szívlelje meg tehát e rendeletet és csak megtisztított magot ves­sen. (217.148/1949. F. M. számú rendelet.) 4 kereskedelmi olajütés szabályozása Az Országos Közellátási Hivatal rendeleté értelmében kereske­dni! olajütéssel csak az olyan ajipari üzem foglalkozhat, ame- ct erre nz iparügyi miniszter ki­lói. A kereskedelmi olajtitésre ki­lóit olajipari üzem köteles mind saját, mind az idegen kereske­delmi olajütésről külőrrkülön olaj* iitési könyvet vezetni. A saját ke­reskedelmi ütésben előállított olaj­jal, továbbá az ilyen ütésből szár­mazó gyártási és finomítás! mel­léktermékekkel az olajipari üzem csak az iparügyi miniszter utasítá­sai szerint rendelkezhet. ŐRLÉS HELYETT -ROB­BANTÁSSAL állítják elő a lisztet egy új eljárás sze­rint, mely a jelek szerint forradalmasítani fogja a malomipart. Az eljárást egy mineapoliszti mérnökcsoport dolgozta ki. A magot zárt tartányokba öntik és nagy nyomás alatt tartják egy bi­zonyos ideig. A nagy nyo­más következtében a levegő apró buborékok alakjában belehúz ódik a magvakba. A nagynyomású tartályból bi zonyos idő múlva hirtelen kiürítik egy rendes légkör­nyomású medencébe a ma got és a tartályban eltöltött idő változtatásával különböző mértékű robbanás biztosítha­tó. Például alacsony nyomás és rövid idő elteltével csu­pán a maghéj válik le, azaz a mag meghafi tolódik. Ugyanilyen, de huzamosabb ideig tartó nyomással a maghéjjal együtt a csíra is leszakad, m^g nagyobb és hosszantartó nyomásra a mag finom lisztté hullik síét. Az MINDENKIT ÍÜDEKEL eljárás gyakorlatban is be­vált. * ÉSZAK-MOLDVÁBAiN. a Ha várföldön, Erdélyben és a Bánságban nagyszabású had­járatot indítottak a mezei egerek irtására. Az egérirtó hadjárat nyomán a mezei egerek száma jelentősen csők. kent. Az irtási akcióhoz 2.9j)0 liter tífuszbucillust tar­talmazó vegyi anyagot hasz náltak fel. Márciusban foly­tatják az egerek irátását és erre a célra a minisztérium 2.180 kiló mérget bocsátott az egérirtó csoportok rendel­kezésére. * FELFEDEZTÉK az ötödik véralvadást elősegítő anyagot is amely a véralvadás létre­jötténél nélkülözhetetlen szerepet játszik. Az oslói egyetemen norvég kutatók nak sikerült a vérből előálll tani egy fehérjét, amely mint megállapították, * főként azzal a tulajdonságával tűnik ki, hogy sietteti a véralvadást. A norvég orvosok sikeresen gyógyították ' az új fehérje­anyaggal egy vérzékenység­ben szenvedő beteget. A be­tegség szerencsére igen rit­ka' s azokból még csak né­hány betegnél sikerült az új anyag hatásosságát bebi­zonyítani. * A BÚZA VETÉSTERÜLETE és terméshozama tekintetében a Szovjetunió ma az első helyen áll a világon, mi­vel az egész világ búzater­melésének több mint egyne­gyedét produkálja. Az ismert fontosabb búzafojt&k közül 13 fajtát termelnek, köztük olyant is, amely a hideg és szél ellen a legellcnállóbb o világon. * TIMFÖLDBŐL állítják elő az alukuit, mely gyomorégés elleni gyógyszer. Ugyancsak timföldből készítenek perme tezőszereket, hangyasavas é? eceísavus textilpácokat stb. A bauxíí-vegyipar kifejlődé­sével számtalan olyan vegy­szer hazai előállítására lesz lehetőség, melyeket eddig drága valutáért importálunk külföldről. * A SZOVJET IPAROSÍTÁSI politika^ eredményeképpen Kazakisztán, a cárizmus el* maradott földmivelő gyarma­ta, Kelet elsőrendű agráripa­ri országává vált. Ez h ha­talmas terület ma óriási mennyiségben etrmeli a leg­különfélébb cicceket. Kaza- kisztán felmérhetetlenül gaz­dag természeti kincsekben. A háború előtti ötéves ter­vek idején számos új iparág bontakozott itt ki. A második világháború éveiben például Kuzakiszián a szovjetunió harmadiz szélibázisa. A szo­cialista iparosítás életre hív­ta az ország ijesztően elma­radott mezőgazdaságát is. Ma már a faekék helyett traktorokkal szánt a mező- gazdasági dolgozók tömege, hogy a szovjet nép megnöve­kedett békebeli szükségleteit kielégítse.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom