Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-30 / 74. szám

im HJUtCJUS M DUNANTOU MAM6 3 Meg kell gyorsítani a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat A kulákok «sabotázm meg akarja fosztani a dolgosokat a nagyobb kenyértől ha valami baj van a falap, akkor az a falu kizsákmányolni, a ku- Vákság részéről ered. A Itulákok megvizsgálva a iaiu helyzet! arra a . iTsegáiiiapodásra ' jutottak, hogy nyugodtan végezfce .tu demokfaciaelkne-s erknamu róká­jukat. Ezért kezdtek e? e'őszci rémtoírhadjáraíukai, amelyben íöley azt hangoztatíáik, hogy nincs értel­me a munkának, mer' úgyis elvi- i szik. Amikor ez nem vezetett cél­hoz, akkor »akiSká: változtattak , Mindenféle technikai és szak kérdi' , aek felvetésével igyekeztek bebizo nvftarri, hogy „még korai' a mirri Ries István beszél a ma esti békegyűiésen A V'i'éig dolgozói egymásután emelik te. • ált akozó szavukat az Atlanti szerződé« ©t-ien, molyról eyf'váovalóvá váíi, hogy az új há­ború előkészítésének eszköze. Vir osan á; azonban * doftjozók it, Hogiy afe imperáraJi-s ák tő vén*' kuö.i.eo fognál vafarz; a dto’gozók egyre joWzert orósödő el- ie-náiKáaa. „A népek akara'ta ellenére »■am lebe! háborút vwse'- isi", mondotta Róva; elvéts a spotteearoo-kbafi t&riotl beszédé' f des tova már egy hön.ap)a foiy sík « tavaszi munkák, s mindjárt •:<i is hozzátv«etjök, hogy nem ibhan az ütemben, ahogy azt jog fal elvárhatnánk. Nézzük csak, mit * mondanak a beérkezeti jelenté **k? Baranyában eadeig a tavaszi Hántásra ejőtrátiyzott területeknek mindössze csak egyötödét szán­tották fel, holott a rendelkezésre- *Jlö fogatos í* gépierőkket, ha azokat működésbe hoznák, két nap alatt elvégezhettük volna. Tavaszi árpábői sem vetettük még «1 az előirányzat felét. Alig állunk kőbán a zab vetésével is. Ugyan­akkor borsó vetésterületünknek csak ''»íamiveí több mini tíz százalékán Végeztük el a munkát. De mikből tincs az előirányzat egyharmadá- t>ii nagyobb terület bevetve. Az »tjjlen wertési munkálatainak állású' tél jobb ram is beszélni. Art Iwnné »• ember, hogy rosszul készült ki- ! íz ember, hogy rosszul készült e' kimutatás, ami kor olvassa benne | Hogy ezidelg csak 5.3 százalékban tét tünk elegei a tervben vállalt kő tefezettségeinknek. nur aiüoiuvsa i\rau .r ■■, a tagy- tó „iétietíék" a becfütetvs dolgozó parasztok vetéssé! és erm-'k ürü­gyével peóbáM&k azokat a munka koraiságáró! rra^gyikam. Majd az­zal jötték etö, hogy Baranyában és Somogybán „más-ok az éghajlati Viszonyok", a lel-a(állapotok itt ké­sőbb kezdődtek máékor is’ a mun­kák mim mámul. De a munkák él- terei ágiidéiért :ií tovább is mentek Saját „pesetájukká'' próbálnák meggyőzz» * dolgozó parasztoka: arról, hogy amit mondanák, azt fe­di is a valóság, mert hisz ők való ban így is caotek szenek. A foakció mosteikedésoít — a dolgozó szogény és kőzépparesxtsóg ftssiofogása vari Jo A Itiisámányolók NlrtlcvéM az fi omte v hátráltatása A mulasztást azonban csak ak­kor métíhefjük fel, ha tudjuk azt. Hogy a* emtfteti növényi••lesrgek vala­mennyiének márt. 3l-re, vagyis pÜr nap múlva á földben keW lenni. A* ütemterv ezt szabta ki szá­dunkra. — Talán az ütemterv tan helytelenül elkészítve? — Erről persze szó sincs. Az iitetn- terv előirányzata még sokkal mos- fe-hálib időjárási körülmények kö­pött te reális teli»:, mini amilyen, ttel az kién találkozunk- Tehát, ha 'OegteHönk voina minden tőlünk telhetőt, akkor már erre az időre te is zárhattuk volna 8 terv első te-akaszát. Jeggaí kérdezhetjük ezután; ml okozta ezt vlszafnsradist? kálijuk, hogy az időjárási viszoti- higságokra eredménytelen lenne hi­vatkozásunk, bisz akár már január­ig is hozzákezdhettünk volna "■gyet, munkálatokhoz, légyen az teántáSs,' vagy egyes fagyálló nö­vények, olajlen, rostién, kender, fuák és egyebek vetése. Nyilvivafó, hogy más irányból “ ftl-■*l«tbó' tudjuk: Ártó céljaikat egy-egy község­ben 'átnőgáttá a közigazgatásban még megbújó reakció; hamis je len lések kei palástollak a kulitok mutesziá-salt. Így az abaligeti körjegyzőséghez tarto­zó Orífí községből a valóságot meg sem közelítő adatokat jnttaf- ! tak el a megyei központba. Mindezeket s kulákok a jövő évi termésűnk bizonytalanná tétele vé­geit tették. Az a szándékuk, .hogy esetleges közellátási zavarokkal megnehe­zítik az ipari dolgozók helyzetét, az ipar nyersanyagokkal való el­látását és ezen keresztül a há­roméves terv sikeres végrehajtá­sát. A hároméves tervet szeretnék fel­borítani, meri tudják jól. hogy ha a terv sikerül, akkor Somogybán és Baranyában egvre több lesz a gép­állomás, több faluban gyulád ki a villany, több köves ülünk lesz, — egyszóval könnyebbé vélik a dolgo­zó kis- és középparaszlok megél­hetés«. emelkedik életszínvonaluk ellenességében addig ment, hogy * dolgozó parasztság többszörös fi- yeírneztetése ellenére is makacsul zaboláit» a mezőgazdasági munká­kat. Piraszervezetemk és t Df-FOtkz szervezetek álljanak ennek * harcnak aa élére, amely harc po­litikai kérdés, az osxtályharc kér dése. Ez ma legsürgősebb tenni valónk rahm. Ha nyomban hozzálátunk mindezek­nek a kérdéseknek megoldásához, akkor még behozhatjuk mulasztá­sainkat és győzelemre vihetjük a tavaszi munkákat, amivel igen sú lyos csapást mérünk a falu kizsák- mányolóira, a dolgozó parasztság legnagyobb ellenségeire, a kulákok ra és biztosítjuk a várost és falusi dolgozók nagyobb kenyerei. nagyarányú fúj a szél; Méghozzá nem is ismé­telten irányból. Több éves lapasz­A mozik mai műsora APOLLO A eagrloAas kure* • fcuKiusIfti ellő* • f«<fom4«?ért Dr, PIROGOV Magyarul bénát« »wM-iet ti?» Jön. LONDONI FIUK Előadások« 5, ?. 9 órakor URANIA ▼RUNE GVÜI-A »rgéaje lirtnütéves kapitány- (A dzsaacrel nHifflH}»! Előadások; fél Ú, tél « órakor utUHl IP irtv fark érSvkM Ute I sireMw UAMNAJnnt. RtTEAWVA «. S érakor ami meggyőzi őket arról, hogy a kulik valóban felesleges elem a fa­luban és csak az ő vérükből él. Melyek tehát azok a feladatok, amelyek legközvetlenebbül dolgozó parasztságunk előtt állanak? Mindenek előtt nyomban meg kell gyorsítanunk a munkálatok elvég zését. Vasitéz?ol lesújtani a hunokra! Mozgósítani kell a falusi dolgozók sí éles tömegeit ki kel! fejleszteni a versenyt, hogy igv jolib szerve­zéssel vihessiik eiöbbre a munkák állását, ami végeredményben a dol­gozó parasztok érdeke és hazafias kötelessége. Ezt tartsa szem előtt minden becsületes magyar paraszt aki va’-óban a dolgozó magyar nép nagy családjához, a szocializmust építők szövetségéhez tartozónak ér ti magát. A munkák jó megszervezésén túl * falu dolgozóinak szorosabbra vonásával fokozottabb mértékben kell felvenni a harcot a kulákok szabotálásaivai, * közigazgatás egyes képviselőinek kulákokat támogató magatartásával szem­ben. Parasztságunk ezen az úton már tett te egynéhány lépési előre. A dolgozó parasztok kezdeményezésé­re épp az elmúlt nap tartóztatták le Vapga József Árok fa—Látok-, pusztai iíif) holdas kulákot, aki nép beű,. A doügozók ma '«n'áár -tiu-diják: ez' és irtindenüb felemelik szavu­kat a háboni. a pusztítás elten és a béke inelterL Nagy-Pécs dolgozói ma délután 5 órakor fognak össnegyülivv, hogy hal a- sák h.ingjukai a bék.éér; való ktizdiriein'ben. A nagyggwü iésl a Nemzeti Színházban rendezd meg * MINSz, az MNDSz és a Magyar Értelmiség Nemzeti Bizotós-ága, A gyű'és előadója Ries István elv­iére igazságáigyjmm«* i er. Baranya vám »egy c Ga«i«oají' ««• i bizottsága kedden ülést fartőit Bors I eívtárs főispán etnőkléaévei. Az ütésen dr. Kussirvssskv Kornél is­mertette »®t a teifc'igymmiszteri utasítást, amely megszabja a G, A. intézkedési körébe eső ügyeket Ezek az ügyek olyan sokrétűek, hogy azokban való helyzet és adat- ismeret meg sem kívánható a G. A.-tói. Ezért reszortéit szerint igénybe veszik a szakhivatalokat, amelyek előzetesen tanulmányoz­zák a problémákat és csak azo­kat összefoglalva, határozati javas­lattal együtt terjesztik a G. A. eié, amely eztán intézkedik az ügyben­A mezőgazdaság kérdéseit a me­zőgazdasági igazgatóság, az ipán a szakszervezet és az iparftttóigye'.ö- ség. a kereskedelmet ideiglenesen a MOSzK, a mitnkaerőgazdálkodásf a szakszervezet, a tanyakérdést az alispán, a bt fele Hálást a DÉFOSz, az élelmiszer ellátást a Közellátási Felügyelőség, a íatuvttenoftitást az v /IRT, a tervügy eket a tervmeg zott terjeszti dő. A bizottság munkáját ezzel is frissebbé «Ivánja termi a főispán bor ’ a G. A. üléseit ezentúl köz­vetlenül a pénteki népi btooblsági ülés után tartják és azon Itatároznak n népi bizottság előtt felmerült ügyekről is. 59 forintos kartonruha A Nöirnhaipari NV az idén tnár konfekció árban készít olyan ki­váló minőségű ruhákat, kabáto­kat, kosztümöket, amilyeneket ed dig csak méret után lehetett kapni. Az idén forgalomba kerül a tavaly 600—650 forintba kerülő tavaszi kabát 500—550 forintért és a ta­valy még 250 forintba kerülő sző vetrnha 190—200 forintért. A nyár slágere egész biztosan az 59 forin­tos egész kiváló minőségű női knr- tonruba lesz. A tavaszi építkezések meggyorsításáért versenyeznek a Magasépítő NV dolgozói A régi tüigei-faielep helyé» új élet folyik. A Magasépítési Nem- Miti Vállalat új élettel tölti meg a tőkés kezén halódó üzemet. Uj erő pezsdöl a műhelyekben, udvaron, irodában, mindenütt. S a vállalat munkája nyomán egymásután épül­nek fel városon, falun a kislaká­sok, a pécsi városi bérházak, or­vosiak ás Petovden, Hedekéren fiaz- tatő; hogy hirdessék a szocialista gazdaság teremtő erejét. cA hatolna* izéi (ív sivhva hasltja szét a fűrészgép. Padló lesz belőle. Zúg a gép, fűrészpor csillan meg a fényben. A munkások komoly arccal tolják a fát a gép „kezébe“. A szálfák vé- gignyujtóznsk a műhelyen. Hama­rosan gépbe fogják őket, hogy az után minél előbb padló legyen be­lőlük sok falusi, városi kislakás­ban Az asztalosmühely »agy ablakain szikrázva ver he a tavaszi nap­fény. Mindent belep a gyalult, fűrészelt fák sárgás-rózsaszín pora. Ez a legszebb műhely. A szem jól­eső» szalad végig a sima deszka kon pergő gépeken. A gépgyalu rászalad az összeáilftott ablak tokokra. Röppen a forgács, alakul a ráma minden hajtása. Uj seriésiiz a asi és tenyésztési akció A nemzeti váltakat ok — a föld­mű vess» ve'keze teken kereszti! iüzéró’.flg dolgozó parasztokkal kís- és középpanaszi.j aeriéshi-áalási és jertésvényésjatési szerződéseket köt­nek. A szerződéseket csak a töM­mű vessző ve ikezetek kö'hetik gazdAkk-ail, mégpedig kizárólag dogozó parasztokkal. Mi-ndkél ali ckó k-edvernvéu-yeket artekna.' < «Wgvwé pt. tmi clíLiákl cZntf. a ,,vasts gólét' ál lílju 1«'. Minden figyelme a gépé Keze biztosan igazítja a csavaro­kat. ö az asztaiosműhely lelke, lleállítja a gépeket, s b» baj van velük, A az orvosuk. A gépházban hatalmas kerék lendül a gőzös, meleg levegőtlen Olajos teste zajtalanul, simán baj ük a gép felett — Innen kapják » gat tér és az összes nem vllíanyeröre. berendezett gépek meghajtásukat — mondja Baranovics József elv társ, » karán ffitö. aki napokban a fűtésben egy liiifásl vezetet) be Eddig 20—2 mázsa nőén kelteti egy nap * ááWáaá'1 e. >w- or »t»hl Sl csőkéül. A fűtésnél ugyan eddig is felhasználták a fűréazport de Hely­telenül. cJi- kazán wifélyáiL mindig lehullt a fürévzpor. s nem adta meg a kiránt eredményt. Én most előbb szénből egy „lepényt“ készítek a rostélyra, u fürészpor alá, arra kerül rá és így a szénen keresztül nem folyik le, liane-m a legteljesebb mértékben felhasználó­dik, elég a szénné! együtt mondja jóleső büszkeséggel Bara­novics elvtárs. Nem nagy dolognak látszik, de ha arra gondolunk, hogy naponta 10—15 mázsa szenet takarít Így meg a vállalat, komoly jelentősé gél kap Baranovics József újítása. rá máák ajjdalúA mSkt/yAat gS3? "Sí goznak. Most alakult meg a. «Jó­zsef Att.il», SZÍT brigád. „ ... a*zal * céllal, hogy jobb, több mnnká- .-»1 építjük a asociaJ izmust, lontai-sztáliiii tanítások valóravál Iáéival.*1 Olvassuk a brigád ata kuló jeRyzökönyvét. 5 százalék önkötthéc megtakarítást és 3 sjá zatók selejtosökkentést ajánlottak fel a fiatalok. — Az üzemtan csupa öntuda kos munkás dolgozik — mondja Frank Ignác — építjük, visszük hároméves tervet a niiolőbbi m<-g valósuló* fel é-s ugyanilyen műn kával fogjuk végezni az. ötéves tervet is. cá /lahtők fed fül sok. kiváló káder nőtt ki az utol só hónapokban. Ketten párüsko Ián vannak, jetentkcrt.ol: Kossuth Akadémiára is. Fejlet*, képlett mnnkitaok dolgoznak mindenütt az. üzemben. Három közülük: Merk Mátyás,, Jozipovioe Jóaw-f ée Lot ha rer.* Sándor álmunk ó- kittint.e kapták. A Hmm* AUÍsv Wigádow kivú! még két birgád dolgozik a válla latnál. Érdemes megemlíteni a íilanyszerelő brigád egyik meg­mozdulását A múlt kapitalista- profi télies termelési rendszerében csak teljes kapcsolókat gyártot­tak. Ha, eltört — ami elég gyak ran előfordult — a villa,nykap- jsofó felső része, meg kellett ven ni az «gésr kapcsolót erf hriqnd ifo^Vez a lAt­szólas kis tétel sem lényegtelen akkor, amikor minden fillér a miénk, írt. a pesti vállalatnak, hogy gyártsanak kapcsoló födele­ket, is és ezzel jelentős megtaka­rítást tudnak nemcsak Pécsett, de az egész országban is elérni. A műkő tizemben már a mohácsi kombináthoz készülnek a cement­lapok. Futószalagrendszerrel dol­gozik a kis műhely. Ütemesen mozdulnak a kezek, s megtelik » formázó, szint kap, betonanyagot öntőnek hozzá, présbe kerül. Hor­váth Margit fiatal, mosolygószemfi munkásnő. Nagy kalapács a kezé­ben s bizony nem szeretnénk a formázó helyében lenni, olyan nívósokat üt rá.- Qqq fűn tiak ki a formáiéból — mosolyog ránk Horváth elvtársnő és már adja ia tovább a kikerült cementlapot a következő munkásod kezébe, aki oszlopokba rakja, száradásra » lapokat. Végig az üzemen, mindenütt na újszellemü munka ezer jelét ta­pasztaljuk. A Magasépítési Nem­zeti Vállalat dolgozói megmutat­ják. hogy nemcsak csatlakozlak a diósgyőri felhívás nyomán elin­dított műnk »versenyhez, de lelki­ismeretesen vállalják kitűzött félt- adataikat is. Tudják, hogy munká­juk nyom A ti majd szerte a Défc dunáotúlon új, pompás háza® épülnek, ú gyárak emelkednelL megválóéul a hároméves, majd at öt«vös tarv - müdes vonalon <U Megosztották a Gazdasási Albizottság munkakörét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom