Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-30 / 74. szám

Dunántúli IMS Ili. 90 Szarta fi. ®ft. 74. Ara 00 Öllé* M«i MkegytVSsre »orahmmak fW Pécs dolgozói A dolgosé parasztok folrasxtk a harcot a szabotáló ku'ókok «Ilon A Kokszmú veknél választotfálc meg az első új üzemi bizottságot HÁBORÚS PAKTUM ÉS HARC A BÉKÉÉRT trt B*vhí kül&gymlníeater ér u angol ateóhásba* m Atlanti Pakturoof. ~* legkomolyabb íépée- *ek“ növést*, amelyet a« első Úlágháború óta a világbéke feli tettünk, Ar. angol reakció# lapok Vról Írnak, hogy aj éseakatlanti szerződés jjtöbb mint hárommillió Wnber f»lé hásott totót.“ Acheeon »merik*! külügyminiszter arról be­stéi, hogy „a* emberiség a 8ie,r tödé? aláírásé után elérkezett s kike és biztonság korszakába.“ Így vélekednek a* atlanti eg ver, menyről a nyugati háborús bujto- futók. Vájjon m. a szerződés való kaa as emberiség békéjének és »fogalmának őrzője. a világ »épei biztonságának elősegítője? Vájjon n a szerződé# valóban art a célt »Olgái ja amelyet bevet elésében jgy jelöl meg: „A szerződő felek ismételten kifejezik erős hűségű két as Egyesült Nemzetek alap­okmányának céljaihoz és alapél - veihez és ama kívánságukat, hogy minden néppel és minden kor mánnyal békében éljenek." A világ dolgosé millióinak egész más a véleménye. A világ népei megtanulták a* si­mult néhány esztendő alatt, hogy ** imperialistákat nem a béke megőrzésének hanem at amerikai kflsstvezérek céljai érdekében ki- Mbbantandó áj háborúnak a po­étikája vezérli. Es hs a avugati politiknsok eddig a béke hívatott Angyalai is lettek volna, akkor » leleplezné igáid arcukat ez a Paktum, amelynél szégyenletesebb okmányt nem írtak »Já állam­férfiak, amelynél gyalázatosabb támadási még nem intéztek ar. Emberiség történelme során a bé­ke és * szabadság gondolata ’ifién. „Ha as atlanti szerződésnek v*n történelmi hasonmása, — ál­lította meg Révai e1vtá,r# * ma- íyar dolgozók nagy békegyiilésén " akkor Hitler antikomintern Paktuma az, amely ajrra szolgált, bogy a német fasizmus világural­mát segít,se elő azzal az ürüggyel, kogy Hitler a nemzetközi kapita­lista reakció védelmezője & Szov- jstúnióval, a demokratikus és szocialista, mozgalmakkal szem­ben." É s valóban, h* az aláírók mások te. ha a történelmi beiyzet azóta — nem éppen az "nperialisták szája íze szerint — Másképen alakult, lényegében itt * ugyanazokról a célokról van **ó. amelyekbe már Hitler és go­nosztevő társai is bcletSrték a fo­cikat, Keli-e világosabb beszéd »nnál, mint az az ellentét, amely * szerződés szövege é6 ar. ame­rikai külpolitika gyakorlata, között fennáll? Hiába ír az első cikkely trról, hogy „az aláírók tartózkod »ak az Egyesült Nemzetek céljai­val ökst.p nem férő fenyegetéstől. vagy erőszak alkalmazásától“, »mikor amerikai fegyverekkel gyilkolják a görög férfiakat, és »»szonyokat, amikor az angolszász imperialisták aszisztálása mellett •olytatia népelnyomó háborúját a holland kormány az indonéz sza­badságharcosok ellen, amikor „fe fe!Ssu amerikai politikusok és ka­nnák nap, mint nap nyilatkoznak fe cikkeznek a Szovjetunió váró •»inak atombombával történő eb pusztításáról, a világ nekik nem fetsző részének a föld színéről *p'ó eltörléséről B ékés eszközökről írnak, ugyanakkor egvmásközt sem Estije meg az erőszakot, mint f^ánia esetében, amelytől Amerika »Irahoita Grönlands, vagy Fran- áÜMMMáf; «s-aUbeia. aaneiywfc afrikai gyarmatait AeheMn egy­általán npra akart* felvenni * biztonsági övezetbe, végül hős?, szas alkudozás után egyedül Al­gírt vet,tói. fel. ugyanakkor Tunisz és Marokkó kérdésében „szabad­kezet“ hagytak maguknak az amerikaiak. Az atlanti szerződés abból indui ki, hogy a nyugati országok területét valamely más hatalom részéről támadás fenye­getheti. Ebben sem különbözik ez az okmány az antikomintern paktumtól, amelyben Hitler a Szovjetúnió* vádolta agresszióval, hogy leplezze saját hódító terveit. Most sem más a helyzet, amikor az amerikai tolvajok kiáltanak rablót, hogy közben ők nyugodtan lophassák #* rabolhassák el Euró­pa ée a többi földrész népeinek a függetlenségét. Az atlanti szerzó dée nemcsak törvényes alapot próbál teremteni a nyugati orszá­gok fegyverkezése számára, ha­nem szentesíteni kívánja ar, ame rikai imperialisták beavatkozását a szabad országok belügyeibe is. Ezután „törvényesen“ mi sent* akadályozhatja meg Washingtont abban,'hogy szükség esetén fegy­vert szegezzen a* olasz, vagy francia dolgozók mellének, akik nem akarnak véres háborúba sód ródni, akik nem amerikai szolga­ságban, hanem békében és szabad Ságban kívánnak élni. A z imperialisták azt szeretnék elhitetni a világgal, hogy az atlanti paktu.m egy védelmi szerződés ér. a Szovjeténió a tá­madó, a Szovjetuniótól kell félte­niük a kis népeknek békéjüket és függetlenségüket és az ameri kai imperialisták azok, akik híva tottak a békének a megvédésére. De vájjon a Szovjetunió fordít­ja-* költségvetésének több mint felét hadi kiadásokra, a Szovjet- únió hiúsította-e meg ar, atom­bomba nemzetközi ellenőrzését és az atomfegyverek használatának megtiltását, a Szovjetunió épít e támaszpontokat^ a világ minden részén, a Szovjetunió politikusai fenyegetőznek-e más országok elpusztításával?! Nem, nem ' á Szovjetúnió az, amely az emberi­ség békéjét fenyegeti. Az ameri­kai imperialisták nyilatkozatai és cselekedetei azok. amelyek mögül napról-napra nyilvánvaló az a szándék, hogy lángralobbantsák az új háború tüzét. Ezeknek a szándékoknak az elősegítésére kényszerítették be szép szóval és erőszakkal a nyugateurópai orszá gokat az atlanti paktumba. Az Egyesült. Államok igazi magatar­tásáról magának a szerződésnek a paragrafusai rántják ’e a leplet. A 10. cikkely arról szól. hogy új államok csak úgy csat­lakozhatnak a paktumhoz, ha a. csatlakozási okmánvt letétbe he lyezik az amerikai kormánynál. Ugyancsak Washingtonban helye­zik el a szerződés eredet? ratifi káoiós szövegét Es a leg jellem több a 13. cikkelv. amely így szól: ..a jelen szerződés érvénybelépé­sétől számított 20 év elteltével bármelyik résztvevő hatalomnak módjában áll kiválni a szerződő felek sorából egy évvel azután, hogy x szerződés felbontására irányuló óhaját közölte ás Egye­sült Államok kormányával.“ Fogy Washington mit válaszolna ilyen kilépési óhajra“, azt nem nehéz kitalálni. Ennek a szerződésnek s szövege is <~#*t megerősíti a Szovjetúnió külügyminisztériumé nak megállapítását. amely sze rint ~#t. atlanti paktum' célja, hogy ** Egjresüil Á Iktatok és A népek könyörtelenül lesújtanak az új háború kezdeményezőire Fagyejev hatalmas beszéde a newyorki békeértekezleten Megfálasrtoltáli i Vilá^béke Kralt uráli* é* Tudományos Bizottságát A newyorki békeértekeziet »«vér­napi ülésén Fagyejev szovjet ki­küldött nagy beszédet mondott. — A Szovjetunió népei békét akarnak — jelentette ki. — A szov­jet állam alkot, terveket kovácsol. ! 049. évi hatalmas költségvetési ki­adásainak 40 százalékát fordítja a nemzetgazdaság helyreállítására. 30 százalékát kulturális intézmé­nyekre és éi js azt kívánja, hogy e béke mellé álljon. A világ bókéjének kulcs* mr, dmerlkai-tjzovjert viszony megja­vul áea és egyezmény kötése « két nagy álam között legfőbb nemzetközt kérdései ben. A szovjet nép a maga részéről min­denképpen arra törekszik. Sztálin­nak, országunk nagy vezetőjének legutóbbi nyilatkozata békeegyez­mény aláírásáról országaink között, a szovjet nép békevágyát fejezi ki. A jóviszony megteremtésének elvei Fagyejev ezután emlékeztetett arra, hogy a két ország között hosszabb ideig v,.?t jóvistony, mint rossz Megemlékezett * hosszá ideig tartó jóviszony kölcsönös kapcsolatairól, majd idézte Lincoln elnöknek lítft3 hjin az akkor; orosz külügyminiszter, hoz Intézett levéléit, amely többek között ezt írj*: „Mi mindig olyan területen találkozunk, ahol érdekeink azonosak és pedig a külügyi bc-neni-avatkozó- terü­letén. Ez az elv ar alapja hagyo­mányos külpolitikánknak és el­határoztuk. hogy mindig hűek ma- radnnk ehhez az elvhez.“ — Lincoln régi jó elvéről el­mondhatjuk. hogy a* Egyesült Államok és a Szovjetunió közöli) jó viszony megteremtésének döntő tényezője lehet — mondotta Fa­gyejev —. A szovjet és az amerikai nép együtt ontotta vérét a világ­hatalomra törő német nácik elleni küzdelemben. Különös lenne, ha ez a két nagy én erős nép nem ta­lálná meg a közös hangot * béke biztosítására. S annál különösebb lenne ez. mert valamennyi lénye­ges nemzetközi ellentéte? ezeknek Nagybritannia vezető körei minél nagyobb számú állam irányítói le­gyenek. hogy megfosszák őket a független nemzeti kül- és belpoli­tika lehetőségétől és ezeket az ál tárnokát, felhasználják segédesz­közökként támadó terveik meg­valósítására az angol-amerikai világuralom érdekében“. A z atlanti szerződés aláírása óta eltelt idő eseményei azonban bebizonyitMt.ák. hogy” a világon nem minden az amerikai külügyminisztérium urainak aka­rata szerint történik. A háborús okmány aláírói terveztek — vé­gezni azonban azok a dolgozó milliók fognak, akik világszerte hatalmas megmozdulással mutatják meg elszántságukat az emberiség békéjének és szabadságának meg­védésére. Az atlanti szerződés aláírása utáni napokban tartották a járási választásokat Francia^ országban, amelyek a háború el­leni harc zászlaját vivő francia kommunista párt előretörésével és megerősödésére! végződtek. A. nyugateurópai országi A vároaai a népeknek * vezetői már meg­oldották Teheránban, .Faltában és Potsdam ban a két nép közötti más- félévszázadé# barátság hagyomá­nyai alapján. Ezt a barátságot amerikai és szovjet katonák vére pecsételte meg! — Sokszor kérdezik, mi a szov- jet nép álláspontja ar amerikai néppé! szembeni —- Erre a kér­désre Fagyejev a saját érdeklődési köréből vett példákkal válaszolt. Kimutatta, hogy például 1917-től, 1948-ig 2245 amerikai könyvet for­dítottak le a Szovjetunióban orosz és más nyelvekre. Ezek * könyvek összesen közel 40 millió példány­ban jelentek meg. Er is bizonyítja, hogy milyen igazságtalanok azok az állítások, mintha a szovjet nép elutasítaná az amerikai kultúrát és általában nemz.eti kultúrájába zár­kóznék. A szó v Jól nép természetesen büszke a maga nemzeti kultúrá­júra, de emelV.l tisztelettel vi­seltetik minden haladás iránt, am «ivet ni-is népek és nemzetek kultúrája képvisel. Megdöbbentő veil a ..Star“' című washingtoni újságnak a hírhedt Északatlanti Szövetségről írt egyik közleménye, amely szerint a szö­vetség első lépés az „Európai Egyesült Államok“ felállítása felé. A közleménv sürgeti az európai népeket, „felejtsék el nemzeti büsz­keségükéi“ és lenézi a ank évszé zados kultúrájú európai országé kát. — Ml. * szovjet kultúra dolgo­zói, — mondotta Fagyejev — az ilyen egyezményekben a népek nemzett függetlensége elleni táma­dást, nemzeti kultúrájuk megsem misftését, nemzeti politikájuk alá­rendelését látjuk valamennyi világ­hatalomról álmodó1 nemzet kapzsi emberei érdekében. Szemben “ál­lunk a faji megkülönböztetés irány zatával, amelyet Churchill hirdetett meg F«Ilonban — Azt mondják, hogy ezeket • szövetségeket és tömbökéi olyan támadások megelőzésére hívták életre, amelyekkel a Szovjetunió fenyegeti állítólag egyidőben Euró­pa, Ázsia és Amerika népeit. De elég egy pillantást vetni a világ térképére, hogy megértsük: az ilyen beszédek az elvakult emberek tábo­rából származnak, akiknek céljs a félrevezetés. Uj háború nem s Szovjetunió részéről fenyeget! A világ különböző országaiban a kapzsi emberek érdekében á'l az új vére® háború kirobbanása, de a háborút kirobbantani akaró embereknek jusson eszébe, hogy • népek nem akarják a hábo­rút. Ha megkísérlik erőszakkal beáerántani ókét, a világ népei könyörtelenül lesújtanak az új háború kezdeményezőire-. Megnyílt a Kom szomol-kongresszus A moszkvai rádió jelentése sze rini a Komszoinoi tizenegyedik kongresszusa kedd ' délután, mosz­kvai időszámítás üzenni 5 órakor nyílót! meg a Kreml palota nagyter­mében. A szovjet nőküldöttaég. amely f az orosz szocialista szovjet kőz'tár saság minisztertanácsa mellett mű ködő kulturális és nevelésügyi bi­zottság elnöke vezetett, ma vissza érkezett Londonból. Halálos Ítélet Tito kémeinek tiranai bSnpertbeo A tiranai rádió jelenti: Az áruló jugoszláv vezetők áltat szerve­zett albániai kémkedés ügyében a tiranai katonai törvényszék ked­den délután hirdetett ítéletet. Huss zein Szeidlni fővádlottal hallóira ítélték, tiz vádlottat pedig 4—20 évig terjedő börtönbüntetéssel, li­lévé kényszermunkával sujtották. Két vádlottat a katonai törvény­szék bizonyítékok hiányában felmentett nak utcáin munkások milliói tün­tetnek az új háborús gyujtogatók ellen. Amerikában most, fejeződött be nagy sikerrel, minden terror és szégyenletes megfélemlítő rendszabály ellenére, az ötszáz amerikai tudós és művész által összehívott békekonferencia, amelynek résztvevői nyíltan meg­bélyegezték az amerikai kormánv háborús 'politikáját, A párisi vi- !ágbékekongres»zus előkészítő bi­zottságának felhívására ^zerte a világon százmilliók állnak sorom­póba — asszonyok, férfiak, ifjak; fehér és színes népek, munkások, parasztok és tudósok, akik a. vi­liig lelkiismeretét képviselik, akik­nek emlékezetében még elevenen él az utolsó háború borzalma, akik- látták milyen szenvedést és pusztulást hoz a háború és a ka­pitalizmus az emberiségre. — ÖLDÖKLÉS — írják az ame­rikai dollármilliomosok megvásá­rolt újságjai. — HÁBORÚ — li­hegik a. tőkészsoldban álló politi kunok. - PUSZTULÁS - riká­csolják * háborús gyujtogatók szert* a világon — SZOLGASÁG — mondják a gyarmatosítók, a ki zsákmánvolók és elnyomók. — BÉKE, SZABADSÁG ÉS JÓLÉT — mondják együtt a világ sok­százmillió dolgozójával a magyar munkások és parasztok akik ott állnak bástyaként, a Szovjetúnió által vezetett hatalmas békefront­ban, s a nemzetközi proletárszoli- daritás erősítésével, munkával, a külföldi és belföldi,reakció elleni harccal védelmezik az emberiség jövőjét A világ népei nemet, mondanak a háborús gyujtogatók terveinek. És nem elégszenek már meg egyedül a békeszólamokkal, nem elégszenek meg ar. imperia listák terveinek lelepi eaésével. Tudják, hogy az emberibég el­pusztítására törő őrülteket és vad­állatokat csak a kemény helyt­állás és a szilárd, rendíthetetlen erő fékezheti *meg. És a béke erői­nek hatalmas összefogásában, el­tökélt harckéezségében ott rejlik az atlanti szerződés aláíróinak csúfos kudarca, a háború iigynö keinek elkerülhetetlen vereségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom