Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-24 / 69. szám

Ounmíűíi »948 III. 74 Csütfirífix n. Mi. bS Áxo ÖO fillér Sport szállót épít a város a Tatty én Lel k wen ünnepelték a Dohánygyér és Bőrgyár nj élmnnkásiiJt Leleplezték a mohács'-ziqeti feketavóqó kínáltakat C háborús uszítók riSnli veresége Polliit elvtárs: a párisi iélie-világliOBiresszis koránk történelmének fordulópontja lesz Eddig 250 millió ember csatlakozott a békemoz salamhoz süsük * szí-Ormi kapcsolatokat Amerika és a Szovjetunió népet között. A kultúrá’is kapcsolatok, megélén­külése nagymértékben előmozdítja a közeledési a nyugati világ, vala­mint a Szovjetunió és a népi de­mokráciák népei között. Sosztako- vics a világhírű szovjet zeneszerző a beSzéigetés folyamán elismeréssel nyilatkozott a mai angol zene alkotásairól A német nép demo- kióciát kíván A TASzSz berlini jelentése sze­rint Grotewohl, a Néniét Néptanács­ülésén elhangzott beszédében, mint az alkotmánybizottság elnöke kije­lentette, hogy a széles néptötnegek Németország demokratikus újjáépí­tését kívánják. Az alkotmánybizoti­ság nagy megelégedéssel áttanít?* meg, hogy az alkotmánytervezetet a német nép minden réte.ge örömmel fo. gadta. Ez az alkotmánytervezet • jövő ne met demokrácia alapköve. Grote wohl rámutatott a demokrácia tá­borának világszerte, de különösen Németországban tapasztalható erős bödésére. Kiemelte a Szovjetunió ha talmas szerepét a békéért és a nem zetek függetlenségéért vívott kfiz delemben. Megbélyegezte a bonni politikusokat, akik Nyugatnémetor. szág elkülönítésé! készítik elő. Ez fokozza a háborús veszélyt. A német állam széttagolása felszín­re veti a német militarizmus és a íasisata sovinizmus sötét elemeit A német nép békét és a demokrá­ciát kívánja. A béke biztosítéka a német demokratikus köztársaság fel­állítása. Ai imperial Isták újabb meréiiTlete a béke ellen A legújabb ‘ washingtoni jelenié­Az elmúlt héten Robert Taft amerikai, reakciós republikánus szenátor ama baljóslatú vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a fegyverek, amelyeket, az amerikai imperialisták Európába szállítanak, végeredményben felhasználha tők szállítóikkal szemben- Taft termé­szetesen nem tartotta fontosnak, hogy azokról a tényekről is be­széljen, amelyekre véleményét ala­pítja. Kínában a Csang-Kai-Seknek szállított fegyverek segítségével verte tönkre a Wall-Street zsoldo­sait * néphadsereg. Görögország­ban a legmodernebb amerikai fegy­vereket zsákmányolja a demo­kratikus görög hadsereg és Indo­néziában a köztársasági partizá­nok azokkal az amerikai fegyve­rekkel harcolnak amelyeket Ame­rika holland csatlósaitól zsákmá­nyoltak. Ami tehát lehetséges Kínában fe másutt, előfordulhat Európa országaiban is. Taft kijelentése és az utóbbi hetekben történt ese­mények azt igazolják, hogy az Egyesült Államok vezető körei el­vesztették a „hidegháborút", amely­nek oly nagy sztralégiai jelentősé­get tulajdonítottak és amelvnek naiv elgondolása az volt. hogy tartama alatt lejáratják a Szovjet­uniót és a népi demokratikus ál­lamokat a többi nemzet szemében. El akarták hitetni a „védekező" intézkedések szükségességét Saját viliguralmi törekvéseiket igyekez­tek ezzel álcázni é* a falra festett ördög ürügyén kényszerftették rá az államokra a Marsball-tervet és katonai szerződéseket, kerítették befolyásuk alá * nyugati országo­kat Kölcsönöket nyújtottak ki­zárólag azzal a szándékkal, hogy újra feifegyverezzék új és régi csatlósaikat és segítségükkel ki­robbantsák a harmadik világ­háborút A hidegháború volt tehál alapja és egyben nélkülözhetetlen része mindazoknak az akcióknak, ame­lyekkel különféle nevek alatt, mint Marshall-ter», Truman-elv, Nyugati Unió, Atlanti Szerződés ,stb. boldo­gították, vagy akarják boldogítani » nemzeteket A behálózott, politi­kai és gazdasági függetlenségük feladására kényszerített nemzetek hatalmas adókat fizettek a kato­nai hitelekre, mert a hidegháború propagandája nemcsak azt akarta elhitetni, hogy Amerika a „demo­krácia legnagyobb jótevője és vé­delmezője", hanem azt is, hogy fennáll a „szovjet veszély", az or­szágokat a „kommunisták támadó tervei" fenyegetik. Az egész, impe­rialista politika, amely a nemze­tek elnyomását és az új háború előkészítését tervezte, s hideg­háború győzelmes befejezésére épült. Az Egyesült Államokban el­követett provokációk — a kom­munisták és más haladószcllemfl személyek ellen indított perek, kém-koholmányok, stb. —, a Ber­linben folytatott provokációk so­rozata, a demokratikus államok ál­landó megvádolása, Görögország és más országok belflgyeibe való avatkozás, csak példái a hideg­háború alkalmazott eszközeinek. S a Wall-Streel sztratégái most mégis »zo« törik fejüket, miként lehet­séges, hogy három esztendő min­den igyekezete, a dollármilliók be­vetése után a kínai nép nem l-sang-Kai-Seket hanem Mao-Ce- í'ungot követi: a franciák vélemé­nye megegyezik Tborezével, aki ki­jelentettem ‘ „Ha a francia népet akarata ellenére sxovjetelle.nes há­borúba sodornák, s ha ilyen kö­rülmények között a szovjet bad sereg arra kényszerülne, hogy or­szágunkig üldözze támadóit, akkor Frauciaoraxág nép* nem viselked­nék másként a szovjet hadsereg iránt, mint a nép; demokráciák dolgozói.'“ Thorez kijelentése nyomán az. egyetértés hatalmas hulláma vo­nult végig az egész világou. Kómá­ban sokmillió olasz dolgozó névé ben a francia kommunista párt főtitkárához hasonlóan nyilatkozott Togliatti, míg Angliában a béke- szerető angol nép hangját Polliit szólaltatta meg. A nép a nyugati országokban hatalmú* gyűléseken mondta ki határozatát a béke vé­delmében. Finnországban, Svéd­országban és Dániában is a kom­munistákkal ar. élen megindult a békéért küzdő tömegmozgalom. Az imperialista háborús politika ellen szólalt fel Afrika és Japán népe. De Mexikóból és Ausztráliából is csak ez * jelszó hallatszik már: a Szovjetunió ellen sóba! Az imperialista sztratégák »zéri számították el magukat, mert kép­telenek voltak felmérni azt a ha­talmas fejlődést, amelyen a nem­zetek a második világháború alalt keresztülmentek, amikor is fel­ismerték az imperializmus igazi arcát, de felismerték saját felsza­badító feladatukat is. Az imperia­listák lebecsülték a szocializmus hatalmas anyagi és erkölcsi ere jét. Nem értették meg, hogy n Szovjetunió a bek--tábor i és » de­mokráciák legerősebb bástyája lett Ha az imperialisták ennyire el is számították magukat, az ame­rikai nép sem maradt el a felisme réstől. Az amerikai nép irtózik az újabb háború gondolattól és szé- le.s tömegei egyre nagyobb ellen­állást fejtenek ki az Atlanti Szö­vetséggel és egyáltalán, a kor­mány háborús politikájával szem­ben. A művészetek és tudományok amerikai országos tanácsa a New- Yorkban most összehívott béke­értekezlettel kapcsolatban kiadott kiáltványában hangsúlyozza, célul tűzte ki az egész világ népeinek boldogulásához és haladásához való hozzájárulását. A haladó amerikai törekvések összeegyr 'telhetetlenek a hidegháború politikájával. Az amerikai nép és oz egész világ figyelmét hívják fel arra. bogy a nagy katonai költségek épílö jel­legű felhasználásával jelentékenyen megjavulnának ar. Egyesült Álla­mok elmaradt közegészségügyi és közoktatási viszonyai. Ezek a szempontok vezették a haladó amerikai erőket » new- yorki világhété-értekezletnek ösz- szehfvisára. A megvert sztratégák, a hidegháborúval csőd bejutott amerikai imperialisták hiába nyúl­nak ahhoz az eszközhöz, hogy egyes országok delegációit — mint a magyarországi és francia kül­döttségeket — kizárják a demon­strációban való részvételtől: Ame­rikában is a béke legyőzhetellen, hatalmas hangja fog megszólalni. S korunk történelmének forduló­pontja Írsz a párisi béke-világ­kongresszus, amely áttöri a ha­zugságok vasfüggönyét, amelyeket a háború előkészítésén fáradozó ószitók gyártottak. A világ vala­mennyi népe tudni fogja — mert máris tudja —, hogy a Szovjet­unió és a népi demokráciák or szágai a béke ügyének szentelik minden erejüket. A béke erőinek hatalmas fejlődése éppen ezekben a napokban bontakozik ki. Hiába szervezik az imperialisták a hábo­rús szövetségeket, építik a támasz­pontodat és pazarolják a dollár­milliókat a bűnös célok érdeké ben. Valamennyi szerződésük pa­pírronggyá válik, mer! a népek többsége nem ezeket, hanem a béke kivívásának ügyét fogj« kö­vetül Az MTI londoni jelentése szerin! Poliitt, az Angol Kommunista Párt főtitkára, a Daily Workerban azt írja, hogy mindj’obhan feMebben a lepN a Marshall-terv, a nyugati szö­vetség, a brüsszeli, atlanti és csen- d< sóceáni egyezmények titkos cél jaíról. Lcpésrő-lépésre szervezik a háborús szövetséget, építik a badi- lácnaszponlokat. pazarolják az óriá­si összegeiket a népek békés életét fenyegető bűnös erőfeszítés érde­kében. A világ már most is eleget szén ved ezeknek az előkészüelteknek hatásától. A francia és ofctsz nép már a ve­szély tudaíára ébredt, a kormány és a rendőrség tilalma ellenére tűn­te1 az atlanti egyezmény ellen. — Angliában is egyre növekszik a veszéiv felismerése, Pollit! végű' megáit apid ja, hogy a párisi világkongresszus korunk történetének fordulópontja lesz. mert 'áttöri a hazugságok vas­függönyét. Ezeket a hazugságokat a háború I előkészítésén dolgozó külügyi hiva­talok gyártják. A háborús uszítok azonban a .Szovjetunióban, * kelet- európai országokban félelmes aka­dályokba ütköznek, mert ezek az országok a bélke ügyének szentelik minden erejüket. A ficneiq érte'miségíttk tiltakozása Az MTI párisi jelentése szer in* a francia értelmiségiek tiltakozó le­velet intéztek » párisi amerikai nagykövethez a newyorki békeérte kezletre meghívott francia kikül­dettek beutazási engedélyének meg­tagadása miau. T5lakoznak az en­gedély megtagadásának indokolása ellen is. az ellen, hogy az .amerikai kormány- Franciaország vallásom, tudományos és művészeti életénél', képviselőit azzal gyanúsítj . hogy erőszakkal meg akarnák dönteni az amerikai kormányt, vagy meg­ölni annak vezetőit Az amerikai kormány tépése kí­sérlet arra, hogy megakadályozza a két nép művelődési javainak ki­cserélését. A párisi Tifágbéfkskongresszus előkészítő bizottságának közlése szerint eddig 250 millió ember csat­lakozol! a mozgalomhoz. Ez a szám csak ideiglenes, mert a csatlak - zók. száma szinte óráról-órára nő. Újabban Pritt. az angol pari áment tagja, világhírű jogász, is csatlako. z-otl a békekorgressznshoz «zzal ar indokolással, hogy a népre támaszkodva kell ellen­állni a háborús erőknek. \ béke hívei elég erősek ahhoz, hogy megmentsék a világot az újabb háború katasztrófájától *z Amerikába uotó novjb» küldöttek nyilatkozó a Az MTI londoni jelentése sze­rint a newyorki békekongresszusra uiazó szovjet küldöttség az Ír­ország» Shannon repülőtérről indult az Egyesült AÜamokba- Az elindu­lás elölt Fa gyeié v. a küldöttség ve­zetője kijelentette: Csoportunknak legőszintébb kívánsága, hogy *x Egyesült Államokban megérő sek szerint a newyorki értekezletre négy angol, négy olasz, bárom francia és egy brazil kiküldöttől is megtagadták a beutazási engedélyt Staple professzor, newyorki béke- kongresszus elnöke erélyes tilta­kozását fejozk- ki Aeheson külügy­miniszternél és súlyosan ellenséges viselkedésnek minősítette a külügy­minisztérium eljárását. Az újabb engedéivmeg'sgndásofc mögött az imperialistáknak az az átlátszó szándéka húzódik meg, hogy megkíséreljék megakadályozni Newyorkban a Szovjetunió és a népi demokráciák kiküldötteinek találkozását a nyugati haladó mozgalmak veze­tőivel és az amerikai haladó kö­rök vezetőivel. Ez a kisérlel, azon- ban kudarcra van iléivé. A new- yorki kongresszus bebizonyítja a világ és az amerikai nép előtt a háborús uszítók elsztgelelését és azt. hogy a népek milliói ellök 1- ten a béke megmentésére irányuló r galomboz csatlakoznak. A népek elutazók at atlanti wenédést A holland kommunista párt nyílt levélben közölte Truman elnökkel, hogy a holland nép nem hajlandó háborút viselni és életét feláldozni az amerikai monopoitőkések érdeké­ben. A holland munkásosztály —- hangoztatja a levél — soha sen) vesz részt a Szovjetunió, vagy a- népi demokráciák ellen irányuló há­borúban és igyekszik minden erejé­vel megakadályozni Hollandiának az északatlanti egyezményhez való csatlakozását. A moszkvai rádió közlése szerint Ausztria demokratikus közvélemé­nyében nagy nyugtalanságot keltett a bécsi angol sajtószolgálatnak az a közlése, hogy Ausztria nyugati övezetei a meg­szállás tartama alatt önműködően az atlanti egyezmény rendelkezé­sei »iá estiek. Nemrégiben az egyik bécsi tap sür­gette Auszria csatlakozását az at­lanti egyezményhez, ez a hang azon. ban nem az osztrák nép hangja Ausztria dolgozói nens akarják, bog» hazájuk nemzetközi ellentétek szín terévé váljék. A bécsi demokratikus sajtó legutóbbi közlésed az amerikai csapatoknak az Erms vonal megérő sítésére irányuló rendszabályáról ugyancsak tiltakozásokat váltottak ki Ausztria dolgozó népe körében Az Abend cimíí lap utal arra, hogy az Ausztriának az északit lant! egyezménybe való bekapcso­lásáról szóló angol nyilatkozat az ország kettészakításár* (irányuló lépést jelent. Az Österreichische Vrdksstjmme cí mű napilap szerint a nyugati hatal rnak az atlanti egyezmény révén * usztria nyugati részének annektá iására törekszenek. F ancioorsTÓg népe mé tó váiosit adott Párisi jelentés szerint n Huirta- nité a járási választások eredményé­vel foglalkozva megállapítja, hogy Franciaország népe a múlt vasárnap méltó választ adott a kommunistáéi, lenes rágalmakra. Most fordult elő először, hogy a járási választások során a kom munisták az első helyre futot­tak be. Jövő vasárnap a dolgozók, a köz- társaságiak és. az ellenállók töme­geinek vissza kell utasitaniok a kommunista párt ellen elhangzott méltatlan rágalmakat. At ongoloV srovjet értékeket rejtfegemek A moszkvai rádió ismertette rizokolovszkij marsainak, a né­metországi szovjet katonai kor­mányzónak az angol övezet fő­parancsnokához intézett levelét. Szokoiovszkij levele, felhívja a figyelmet arra, hogy a ssovjet javaknak a németországi angol megszállási övezetben v»/é » kutatása és v i ssza szolgál tat*- v az angol hatóságok eJtenáltásáh* ütközik. SzokotovszJrij marsai szA- os példát hoz fej arra. hogy az angol övezetben rejtegetik a szovjet javakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom