Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-03 / 52. szám

■»"V uÁMamt 2 DUNÁMTÓL! NAPLd A munkásosztály és szegényparssziság hatalmat és jövőjét szilárdítja meg, ha gyermekeit iskoláztatja Az MíNDSz és a Szülői Munkaközösségek országos értekezlete A dolgozók helyzete a kapitalista országokban Az MNDSz és a Szülői Munka- közösségek Országos Központjának értekezletén Ortutay Gyula kultusz­miniszter hangsúlyozta, hogy a népi demokrácia az általános is­kola megteremtésével 100.000 dol­gozó, főleg mezőgazdasági proletár- gyerekek számára biztosította a ta­nulási lehetőséget. — Nekünk arra kell töreked­nünk — mondotta —, hogy isko­láinkban a munkásság, a szegény- parasztság és haladó értelmiség gyermekeinek teljes értékű, jó kép­zést adjunk és számukra biztosít­juk iskoláinkon keresztül a döntő fölényt Közoktatásügyi politikánk­ban határozott él tudatos osztály- politikát kívánunk folytatni. Érvé- nyelitem akarjuk azt. amit a poli- ‘lkai hatalomban, hogy a vezetés r í irányítás, a döntő szerep a mun­kásosztályé és vele együtt a dol- i/o:á parasztságé és a haladó ér­telmiségé legyen. Már ebben az -ztendőben az általános iskola VII. és VIII. osztályában új szo- ■iális ösztöndíjrendszert valósítunk meg. — Az új iskolaév kezdetén leg­alább 10.000 munkás és szegény­parasztszármazású gyermeket vi­szünk a középiskolákba és közép- srakoktatási intézményekbe. Nem lesz különbség a gimnáziumot vég­zettek és az ipari középiskolát vég­zettek között. A kollégiumi ' rend-, szert is átszervezzük. A miniszter felhívta a szülői munkaközösségeket, segítsenek az államiak az iskolák fejlesztésében. Tudatosítani kell a munkásosztály­ban és szegényparasztságban, hogy saját politikai hatalmát és jövőjét szilárdítja meg, ha gyermekeit is­koláztatja. Ortutay Gyula miniszter beszéde után Nagy Tamásné, az MNDSz nevelési osztályának vezetője ha­tározati javaslatot terjesztett be, amelyet egyhangúlag elfogadtak. A határozat többek között meg­állapítja, hogy a magyar népi de mokráda ismét újabb cselekedeté­vel mutatja be, hogy valóban a dolgozók, a nép állama, amikor az MDP javaslatára 16 millió forintot fordít a dolgozók, elsősorban mun­kások gyermekeinek továbbtanítta­tására. Népi demokratikfts álla­munknak ez az áldozata azonban csak akkor lesz igazán gyümöl­csöző, ha a dolgozó szülők meg­értik ennek jelentőségét és ők is meghozzák a maguk áldozatát gyer­mekeik továbbtanulásáért, gyerme­keik és népi demokráciánk javára. A Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége felhívja az összes magyar anyáikat, a szülői munkaközössé­gek keretébe tartozó összes szülő­ket, hogy segítsék a Magyar Dol­gozók Párt jóinak és kultuszkor­mányzatunknak célkitűzéseit az is­kolák szociális összetételének meg­változtatására. Indítsák meg a leg­szélesebb társadalmi mozgalmat a napköziotthonok, faniilóotthonok felépítésére és felszerelésére. Az édesanyák nagyobb beosztással, több leleményességgel, a termelő munkába való fokozatos bekapcso­lódásukkal a családi jövedelmet igye kezeznek úgy beosztani, hogy gyer­mekeik taníttatása ne okozzon túl nagy megterhelést. Az Egyesült Nemzetek gazdasági és társadalmi bizottságának leg­utóbbi ülése ismét az úgynevezett ,.kényszer munka" kérdésével fog­lalkozott- A Szovjetúnió képvise­lője az e’őző üléseken már meg­világította a dolgozók valódi hely­zetét a kapitalista országokban. Rámutatott, hogy a dolgozók ezekben az országokban teljesen függő viszonyban vannak a műn­ké tatóktól és állandóan fenyegeti őket a veszély, hogy a munka­nélküliek milliói közé kerülnek. Nípámító szólamokkal ,,szabad egyezkedésnek” nevezett rendszer a valóságban a bérrabszolgaságot takarja. Carapkln, a Szovjetúnió képvi­selője az ülésen benyújtott hatá­rozati Javaslatában többek között azt mondta, bogy a kapitalista or­szágokban a munkások és tisztvi­selők a nagykapitmUstáktól teljes gazdasági függőségbe kerü'nek. Attól való félelmükben, hogy mun­kanélküliekké lesznek, gyakran kénytelenek be’«egyezni a munka­bér csökkentésébe, rossz munka- feltételekbe és vad kizsákmányo­lásba. Igen sok tőkés országban nincs állami munkásbiztositó szer­vezet, nincs baleseti és öregségi biztosítás sem. Ezzel szemben a Szovjetúnióban a terme’őeszközök a nép tulajdonában vannak, a munka eredménye tehát maguké a munkásoké. A Szovjetúnióban ember-embert nem zsákmányo’hat ki. a munka Joga minden dolgozó­nak biztosítva van. A dolgozók nem ismerik a munka elvesztésé, nek félelmét- Biztosítva van * rendszeres pihenés, ingyenes ok­tatás. Betegség, rokkantság és öregség esetére állami biztosítás gondoskodik róluk. A népi demo­kráciák országai szintén sikeres intézkedéseket hajtottak végre * do'gőz ók érdekében. Mindezek alapján a Szovjetúnió javasolja, rendelje el a bizottság, hogy alaposan és tárgyilagosan vizsgálják meg a munkások és tisztviselők va'ódi helyzetét a ma­gántőke uralma alatt álló orszá­gokban éppúgy, mint a Szovjet- únlóban és a népi demokráciák­ban. Ebből a célból •zé'eskőrft nemzetközi bizottságot kell létesí­teni a szakszervezetekben egyesült dolgozók képvlee'őlből, tekintet nélkül azok politikai irányzatára. A bizottság tanulmányozza a mun­kanélküliek helyzetét, » lakásvi­szonyokat, egyéb létfeltételeket, a társadalombiztosításit és orvod ellátást. A bizottság derítse lel > munkások, munkásnők és gyerme­kek valódi életviszonyait a gyar­matokon és a függő területeken- Minél rövidebb időn belül telje* és tárgyl'agos adatokat szolgálta*, son az említett kérdésekről A* adatok alapján terjesszenek jelen­tést és javaslatokat a gazdasági és társadalmi bizottság elé. A ha­tározatot ezután terjesszék be ** Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A Szovjet Kultúra Hónapja elmélyítette a magyar és szovjet nép kölcsönös jóviszonyát A szovjet kultűrdeJegáció tagjai elismerően nyilatkoznak tapasztalataikról nya iránt és milyen nagy tisztelet­ben részesíti a Szovjet Hadsereg el­esett hőseinek emlékét. Azt hiszem, hogy a Szovjet Kultúra Hónapja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a széles ’néptömegek meg mélyebben átérthessék A magyar és szovjet nép kölcsönös jóviszonyánsk jelen­tőségét. A Szovjet Kultúra Hónapja meg­Az új Magyarország építése Gluscsenko professzor azt mon­dotta, nagy örömmel tapasztalta, hogy a magyar tudósok hő vágya a szovjet agrobiológiai tudomány eb veinek és módszereinek részletes megismerése. • A budapesti,, pécsi és debreceni egyetemeken a tudósok, egyetemi hallgatók, gyakorlati szakembe­rek, de még gimnazisták Is igen részletesen érdeklődtek. Finogenov festőművész a magyar képzőművészetről szerzett benyomá­sairól számolt be. mutatta azt Is, hogy a magyar nép valóban és szilárdan a szo­cializmus építésének útjára lépett. Kiszlova asszony a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az üzemek­ben folyó kulturális munkáról. Különösen kiemelte a magyar munkások nagy lelkesedését, ön­tudatos munkakészségét. Rámutatott arra, hogy a magyar művészek feladata, hogy művésze­tük népi művészet legyen, művé­szetükkel segítsék, támogassák az Új demokratikus Magyarország fel­építését. Oborin zongoraművész nagy elismeréssel nyilatkozott a magyar zongoraművészek játéké ról, különösen kiemelve Fischer Annie és Ungar Imre művészi játékát. A sajtófogadás Losonczy Géza zárószavaival ért véget. Szerdán délután Budapesten saj­tófogadást rendeztek a Szovjet Kul­túra Hónapja alkalmából Magyar- országon tartózkodó szovjet vendé­gek tiszteletére. Losonczy Géza elvtárs, állam­titkár üdvözölte a vendégeket, va­lamint a sajtó képviselőit. Hangoz­tatta, hogy a szovjet tudósok és művészek látogatása nagyon jó szolgálatot tett a magyar-szovjet kapcsolatok 4 ügyének. \ A magyar népnek alkalma volt raj­tuk keresztül megismerni az élenjá­ró szovjet kultúrát — Reméljük, hogy a szovjet kui- túrküldőttség azzal a meggyőződés­sel távozik hazánkból, hogy a Szov­jetunió iránti barátság népűnk szi­vében kftéphetetlenül mély gyöke­ret ver. A grúz tánccsoport is iga­zolni fogja azt a nagy várakozást, amellyel a magyar nép szereplé­sük elé tekint Örömmel jelentette be ezután Lo­sonczy elvtirs, hogy a kiváló szov jet sakkozók csoportja is megérke­zett szerdán Budapestre. Ezután Szántó Rezső, a MSzMT főtitkára hangoztatta, hogy a Szov­jet Kultúra Hónapjának eddigi ered­ményei minden várakozást felülmúl­tak. A kiváló szovjet tudósok és mű­vészek látogatása megvetette az alapját a szovjet és magyar kul­túra rendszeres, állandó kapcso­lata kiépítésének és lehetővé tette, hogy az új ma­gyar kultúra igazi szocialista tar­talommal teljék meg. A magyar nép bátor optimizmusa Sabanov szovjet közegészségügyi miniszterhelyettes köszönetét mon­dott azért a támogatásért, amely­ben őket a kormány és a magyar kul­turális és társadalmi szervezetek részesítették. & Igen mély be­nyomást keltett bennünk az a bá­tor optimizmus —■ mondotta — amely a magyar nép minden réte­gében megnyilvánul. Magyarországon Igen mélyreha­tó politikai és társadalmi átalaku­lás ment végbe. A magyar nép valahogyan megérezte, hogy tör­ténelme folyamin először dolgo­zik sajátmaga számára. Különösen kelletne* volt szá­munkra, bogy • magyar nép mi­lyen nagy sseretettd viseltetik ■ 3 tor jet nép kultúrája éa tudómé­1944-ben találkoztam Szem jón rotuosenkóval, a német vonalok mögött, nem messze Lengyelor­szágtól. Ekkor már mint paramcij- nokot is rendkívül nagyratartot- ták, s egy lovashadosztály vezér­kari főnőkévé nevezték ki. — Volt Kievben? — ezzel a kérdéssel fogadott. Tudtam, hogy Totucsenko nagyon szereti az uk­rán fővárost, amelyben legszebb ifjú éveit töltötte. — Voltam — feleltem. — Nagyon lerombolták a várost a németek? — kérdezte izgatot­tan Totucsenko. — Folyik a hely­reállítás? — Erősen megrongálták —• mondottam. — A Kresosatik tel­jesen elpusztult, de már meg ie indult a helyreállítása. — Micsoda épületek voltak Kiovben — bólogatott. — Az épí­tészet legcsodásabb remekei! Röviddel ezután Szem Jón Totu­csenko Súlyosan megsebesült a harc folyamán. Kórházban helyezték el, s az­óta egészen 1948 decemberéig nem láttam. A szovjet kormány ez­alatt kitüntette őt a Szovjetúnió Hőse címmel. A háború után To- tucsenkó visszatért háború előtti foglalkozásához, az építészethez. Kievben, Totucsenko Aranykapu utoal lakásán as építés* anyja nyitott ajtót. AHg rá •*&­Totucsenko építész nézni a szobában, a folyóson csen­gő szólalt meg. néhánv pillanat múlva ott termett Szerajon Totu­csenko egy tekercs vázlattal a hóna alatt. Erősen megszorítottuk egymás keiét. Emlékezetünkbe visszaidéztük a harcokat, 1948 fagyos januári éjszakáit, majd áttértünk a háború utáni időre. , — Rendkívül sok probléma áll előttünk, építészek előtt — mon­dotta Totucsenko. — Nagyon sok mindent kell helyreállítani, vagy teljesen újonnan építeni. Látja, most is új épületeket tervezek. — Nemrég végeztem egy külön­leges ház tervrajzával. A Donyec- medencében. Makejevkában fogjuk felépíteni. Egész „háznegyed“ lesz. A „Kirov“ gépgyár munkásai és tisztviselői laknak majd benne. Az építész elmondotta, hogyan dolgozta ki a tervrajzot, s hogyan születtek meg egyéb alkotásai. A szóbanforgó házat folyékony üveg­gel fogják befedni, amelyet az­után egyszerűen vízzel kell majd lemosni. A ház építői mindent megtesznek a lakók minél nagyobb kényelméért. Lesz ebben a hatal­mas épületben mozi, étkező, mo­soda, lesznek gyermekotthonok, üzletek ée a lakók saját autói Síi mára készült gárdátok. Szőnyi Tibor: fl pénéoiiés, a proletár haza és szocialista társadalom épí'ése a legszebb emberi feladat A pártépítés fontos láncszemé­ről, a kádermunkákról tartott elő­adást Szőnyi Tibor, az MDP Köz­ponti Vezetőségének tagja a Párt­oktatók Házában. Rámutatott a ve- zetőkáderek fontosságával kapcso­latban arra, hogy a magyar kom­munista mozgalom, vezetői már az illegális időkben rendszeresen fog­lalkoztak a káderkérdéssel. Az Illegális Idők kidermunkiji- ból különösen kiemelkedik — mondotta Szőnyi Tibor — Rákosi Mátyás tevékenysége. ákosi Mátyás állandóan foglalko- >tt a káderek nevelésével, a sze- edi csillagbörtőnben is tanította, ívelte az elvtársakat- A börtön, tova nagy áldozatok árán csem- íszték be az elvtársak a könyve. — Ez itt Kiev — mutatott To tucsenko az ablaka előtt elterülő városra. — Ma roég épflletállvár nvok között él, de holnap ezek már elünnek, s Kiev egyik leg- sz*’bb szovjet város lesz. Totucsenko má.r elkészítette a.z Ukrán Konzervatórium tervét, amelyet Kiev főutcájába, a Kres- csatikon fognak felépíteni. Ez az épület is majdnem egy városne­gyedet tesz ki. Ugyanebben az ut­cában, ugyancsak az ő tervei alapján építik fel a Főpoetahiva- talt. A Dnyeperen túl tévő Tru- hanov szigeten 1949-beu gyönyörű szökőkutas parkot építenek, amely­nek tervét szintén Totucsenko dolgozta ki. Kievben már eddig is igen sok ház épült a volt parti­zán rajzai szerint. Szemjon Totucsenko a háború után Romániában és Csehszlová­kiában is megfordult Prágában az ukrán ifjúsági delegáció tagja­ként utazott A osehszlov^ fő­városban tartott beszéde után odament hozzá egy amerikai új­ságíró és megkérdezte tőle: Mi tette azt, hogy ön kitűnő építész ^Kyhen kiváló harcos is lehe- tett? Es mi teszi oly csodálatra méltóvá ée lelkessé a békés alko­tás terén' is? — A hazaszeretet — felelte To- tucaenko. L—nád Korobov. az 5 Irányítása alatt valóságos káderlskofávíá Vált, ahonnan pár­tunk számos vezető pártmunkás* került ki. — Neveljük pártmunkásainkat, kádereinket a proletár nemzetközi- ség szellemében és elsősorban sóba meg nem Ingatható hűség­re és odaadásra a Szovjetunió szeretette és tiszteletre SzfálW Iránt — mondotta Szőnyi Tibor elvtárs *"* Neveljük pártmunkásainkat az ■' tenség iránti keménységre, arfá hogy bonyolult kérdések megoldá­sánál megfontoltak becsületes** és őszinték legyenek a párttal szem- ben és, szeressék népünket, ügy*®' két a pártot úgy, mint Lenin, Sztá­lin és Rákosi Mátyás. — A párttagság felülvizsgál*®* nagy lépéssel vitte előre pártunk*1 élcsapat jellege megerősítése terén. De az a feladat, hogy pártunk él­csapat jellegét megerősítsük, « Kivizsgálással még nem zárult ** — mondotta a továbbiakban S*o- nyi Tibor. — A felülvizsgálat *®* rin leváltásra javasolt funkciót!*- Húsokat gondosan kiválogatott, lefcetól*í pártiskolát végzett elvtársakk»1 kefl kicserélni. A felülvizsgálat során M***.*! tapasztalatokat alkalmazni kell azok nyomán rr kell változta'11 a kádermunkát. A káderek minőségiétől dönt“ módon függ, hogy az uraim011 lévő proletariátus milyen san és milyen mértékben tudj* hatalmát megerőslteenL — A pártépítés á proletár h*1.* és a szocialista társadalom k,eP tése a legszebb emberi feladat — mondotta befejezésül Tibor —, legyünk büszkék hogy ebben az épitőmunk*0 résztvehetflnk és nem is mint e8J. »zerű kőművesek, hanem mim P® tórok, akik a legnemesebb *n>'n. gai, magival ti emberrel, a * ferret fogMkotonk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom