Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-17 / 63. szám

•MB MASCOTS I*. G y N A N T 0 U W Ä PI 0 Cso/»/><? János megtanulta a szegényparasztok igazságát Egy hónapja leheteti, amikor sorba János abaligeti mezőgazdá­ig! munkás hírét vette, hogy a ecsckrákosi Tóth József szerződ- t egy alkalmazottat. Reggelije án hátára dobta kopottas kabát- t és eJin.clu.lt, Szapora léptekkel iladt át a kél községet el- ilasztó hegyháton. A faluban ár hamar útba igazították: — Ott lakik a Ifi. szám alatt, ézze csak, ide látszik a háza **■ „Szereenrsére“ otthon találta a dákot. Rövid pár szóval közölte Je, hogy mit akar. A kutak meg- itt a munkáját felkínáló mi­snek. Gondolta weg tehet szorulva, t ■ • i eljön munkát keresni. Aztán mit kér béri? — ha­lt közelebb hozzá és félre tolta í előtte álló poharat. Csorba János szájút még cl Ki hagyta a válasz első szava, síkor a kulák tovább folytatta: — Ide figyeljen! Tudom nagyon I, hogy szegéify ember. Meg- ipja nálam a rendes bérét, esak ihamarahf) álljon munkába. Vem Jtajn én rossz ember soha világ- stemben. Megbecsültem az cm- teker mindig. Nem kívánom, így ingyen dolgozzon. Becsüle­teit megfizetem magát — igyc- tzett magához sze.lidlteni édes tvakkal és közben már elégedet- 11 simogatta képén a bőrt. A vendégnek is felcsillant a eme. Arra gondolt, hogy való­in ,nem is olyan hu lakok“ leírt ellenértékét. Csakhogy a szer­ződést nem vetették papírra és így mindketten különbözőképpen értelmezték. Csorba János úgy vélte, hogy dolgozik majd napi nyolc, tfz órát. Rendes kosztot kap és tisztességes fekhelyen pihenhet. A kulák, Tóth József azonban nem így számítolt. És ahogy ő elképzelte, úgy is haj­totta végre. *— Nem érdekel engem semmi­féle szerződés — vágta alkalma­zottja szemébe dőlyfösen a kulák, amikor az már az első napokban látta, hogy nem rendjén mennek a dolgok és ezért szerződéskötést javasolt a gazdának, mivel már saját bőrén kezdte érezni, hogy a kulák kézszorítósa még sem ér annyit, mint a DÉFOSz-nál kötőit szerződés. Tovább dolgozott nála. Reggel háromkor volt int ahogy brszéJik rólnk. Pár Te múltán javában folyt az — Nincs olyan sok munka, éne télvíz idején — magyarázott dologtalan kulák. Hát adok ma­iak .'.. '’égül is megegyezlek: havi 120 Ont fizetés, koszt, lakás. — Itt a kezem — nyújtotta a dák Csorba János leié dolog- lanságban finomult kezét. — Sbbet ér ez, mint akármilyen Wződés. Nincs arra .semmi jjJaég, hogy itt holmiféle ÉFOSz, — vagy nem is ludom •fosán, hogy mondják ezek a nestclenek azt a szervezetet — '»egyezésére. Ezzel meg volt az alku, amely­et lényege: Csorba János raun- iJáért. megkapja a már fentebb ^ \f f az ébresztő Gyorsan rendbotette a hét tehe- ’net és a két lovat. Megetette őket. Mire virradt már megvágta a napi fát is. Vizet készített be. Ezenkívül, ha még akadt valami tennivaló a ház körül, azt mind ellátta. Kora reggel már kocsi előtt álltak a lovak és Csorba dános indulhatott az erdőre. On­nét liaza,jövet, folytathatta a ház­körüli munkát. \ "koszt, sem felelt, meg a várakozásnak. Esetleg dél­ben kapott főtt ételt, Reggelire, vacsorára szárazát fogyasztott- Legtöbbször sült krumplit vörös hagymával. Esto kilenc óra után holt fáradtan korült nem az ágy­ba, hanem az istálóba. Itt, a föld re. szórt szalmán egy rossz pok rácéul takarózva didergő át a hiányos ablakit és hézagos* istái lóban a rövid pár órát, ami al vasra jutott néki. Vánkosnak a hazulról hozott kopott kabátját használta fel. Az olsö hét eltelte után a do­logiakul kulák, aki rugós lovát, meg sem meri közelíteni, nagy kegyesen tiz forinttal kidugta Csorba dános szemét. — Mit gondol Tóth úr — tört ki belőle az elkeseredés — én bagóért dolgozom annyit, mint egy állat, A kollektív szerződés fele munkaidőt ír csak elő. Ha egyszer már többet kell dolgoz nőm, akkor fizesse is meg érte a. bért. És rendes fokhely is jár nem ilyen mont az állatoknak. Paprikavörös lett a kulák és ordítozni kezdett: — Nem ©lég ez magának, örüljön, hogy ennyit is kap. A nyáron a legnagyobb dologidő­ben is kaptam száz forintért cse­lédet. Ha nem tetszik, menjen el a házamtól. És Csorba dános el is távozott, azonnal. Érezte és megtanulta Rákosi elv társ beszé­déből ,.... A kulákra esak a kemény kéz hat, csak az tudja kordában tartani“. És a DÉFÓSz megyei szervezetéhez . fordult, amely nyomban megindította az eljá­rást a kizsákmányoló nagygazda e.llcn, aki majd a törvény előtt ölmélkedhetik azon, érdemes volt-e kiuzsorázni napszámosát A DÉFOSz pedig tovább halad azon az úton, amelyet .Rákosi elvtárs jelölt meg számára: „Gon­doskodni kell, hogy a szegény­parasztság kapja elsősorban mindazokat az -előnyöket, melye­ket a demokrácia a falu dolgozó rétegeinek nyújt és különösen a földmunkások lakásban, bérben, szociális juttatásban, szabadidő­ben megkapják mindazt, amit a. kollektív szerződés ‘•záinukni híz tosit.“ Kiss István.* Amerikai pol tikusok kapcse'ata» at alvilággal Newyokból jelenti a TASzSz. A „szervezett bűncselekményeket fa nulmányozó állami bizottság” most kiadott jelentése megvilágítja azt a kapcsolatot, amely az amerikai pot.Uil -isok és az alvilág közölt ki­alakult. Kiemeli a jc'.errés. hogy Frank Costello az amerikai alvilág hírhedi szerencsejálék-királva éven te mintegy U'O millió dollárt költ köztisztviselők megvesztegetésére. MUNKÁSÚJÍTÓK A raank&varsífnyek magindulása óta az újító és észszerüsitő moz­galom egyre nagyobb méreteket ölL A dolgozók tudják, hogy a kis újítások tömegei is nagyban fej­lesztik nemzetgazdaságunkat, hogy az újítással és észszertisíléssel megtakarított minden forint újabb beruházás az é'etezihvonal tovább- emelését jelenti. Megtanulták, hogy nem az emberi munkaerőt kéül kizsarolni, hanem leleményes­séggel, ötletességgel kell meg­könnyíteni az ember munkáját és ugyanakkor növelni a munka ter­melékenységét. IV épi demokráciánk sorozatos • ~ intézkedéseket hozott az újítások jutalmazására és a gyá­rak, üzemek vezetői, üzemi bizott­ságai is mindenben támogatják és segítik az újítóköröket. Különösen fellendült ez a mozgalom a március 1-én megindult szocialista munkaverseny óta. Tömegesen hozzák az öntudatos dolgozók újí­tási, észszesrüatési javaslataikat, a íeljegyzések egyre szaporodnak a versenytitkárok és üzemi bizott­ságok újítási naplóiban. Van üzem. ahol közel száz javaslat van kivizsgálás, ellenőrzés alatt, van ahol már az észszerüsííések és újítások egy részét lei is használ­ták, Az újítók helyesen. látták meg, hogy az országot csakis többtermeléssel, az önköltségcsök­kentéssel lehet építeni. Ezért gon' dolkodnek mindig újabb és töké­letesebb szerszámokon, gépéken, gyártási eljárásokon, vagy akár csak újabb, könnyebb munkamód­szeren, amivel a terme'ékenységet növelni, a normát lútletjesíteui és ezzel az. önköltséget csökkenteni lehet. vj 4—500 tonna liszla szén takarítható meg például az­zal az újítással, amit a MESzHART újhegyi áramíejleszíőmü kazánte­lepén Krajczúr Ferenc, a mnlom- rendszerü kazánok egyik fütőgé- pésze javasolt. Miben á'l az újí­tás? • Az áramíejlesztőwű nagynyoma- sú kazánjainak majmaiban az őr. lőiejeket az erős kopás mia't min den jióncphan kétszer ki kelleti cserélni, A munkát csak az. éjsza yvj-crgtt — új ísWolótr — «* ötéves — fa nvére leried ki. A tervösszeállitás Tfc e nemcsak a munkássága kai órákban, az éjjeli termelés- csökkenésekor lehetett végrehaj­tani. A cseréléshez minden egyes alkalommal mintegy 40 tonna ap-. ró, vagy porszón kellett. Krajczár Ferenc elgondolása szerint a cse­rét nem az éjszakai órákban, ha­nem a reggeli műszak kezdete előtt kell végezni, csak annyi szénpor adagolásával, amennyi a számítások szerint a cserél és j idő­re elégséges. Újítása beivá't és nemcsak a szenei takarította meg, hanem ugyanakkor az üzem ön­költségét 45—50 éjszakai műszak­kal csökkentette. nagyüzemek gondolkodik újításokon, hanem minden öntu­datos doftgozó, azon a helyett, ahol éppen végzi munkáját. Kárpáti Jó­zsef, a Pécsi Tudományegyetem gépésze levélben számolt be újítá­sáról szerkesztőségünknek: — Észrevettem a rámbízott ka- /annál — írta —, hogy a kazán­ajtó elhelyezése nem Jó. Az ajtót védő lap ugyanis hetenként el­égett és mindig újjal kellett ki­cserélni. Egy ilyen öntöttvas- lemez 14 kg súlyú és nyersanyag ban 42 íorint értékű. Ezért addig kísérleteztem, míg sikerült megol­dani a kazánajtó jobb elhelyezé­sét, ezzel kiküszöböltük a lemez­égést. Azért csináltam, hogy az ál­lam ez évi 788 kg önöt tv as 2184 forint értékét máshol újabb beru­házására fordíthassa. Tudom, hogy újításom nem nagy jelentőségű, de ha sok munkás sok találmány­nyal és újítással segít, akkor gaz­dasági fejlődésünk megkönnyíti a szocializmushoz vezeitő utal." ¥ gy szól a levél és KáryáM József helyesen látta meg *r. újítás Jelentőségét. Nemcsak a nagyfontosságú, országos jelentő­ségű újítások és észszeiüsitések a/ok, amelyek előbbre viszik de- mokráciánk építését, hanem ha minden dolgozó a rendelkezésére ál'ó anyagok és eszközök és első. sorban saját leleményességének íelh.aszná'ásával előmozdítja a ter­melés mennyiségi és minőségi nö­velését, értőbb tudjuk győzelemre vinni termelési terveinket. (Laky) ízezer köteles járási könyvtarat* — új iskolák — kultúrautó a baranyai ötévesi — tervj avant atban A Tervhivatal felhívta az alispánt, utasítsa a községeket, állítsák össze ötéves tervüket. A munkát a községek elöljárósá­gai meg is kezdték a pártok és népi szervek bevonásával, de megkezdték azok az igazgatási ágak is, amelyeknek hatásköre a me. gyére terjed ki. A tervösszcállítás munkájában élenjár a tanfelűgyclő- ség és a megyei szabadművelődési felügyelőség, akik a munkát befe­jezve javaslataikat inár be is küld- lék a megye lervmcgbizoltjához. A lanfelügyelőség terve szerint tanítói lakást kell építeni 14 bara­nyal községben, ahol a tanítók, „a nemzet napszá­mosai" méltatlan lakásviszonyok kö. zött élnek, a kultúrát kisajátító ré­gi rendszer bűneként. Az iskolák bővítését kívánja az a törekvés, amely meg akarja szüntetni a ialu- si és városi iskola színvonalbeli kü­lönbségét. Ez a falu terhére abban jut kifejezésre, hogy egy tanterem­ben tanul a nyolc osztály. Tizenhét községben 2« tanterem építésével kívánnak javítani a helyzeten. A tervben szerepel többek _ között Dunaszekcsösziget 2, Komló, Gör- csöny és Szászvár 2—2 tanterem­mel, Ivánbattyán 3 és Gödreszent- márton két tanteremmel. Valamennyi bányászok és kispa rasztok gyermekeinek oktatását kívánja könnyebbé és alaposabbá tenni. A tantermek fdiéprtcse egymagában négymillió 300 ezer íorint költsé­get kíván. A Szabadművelődési Felügyelőség ötéves kultúrprogramjának első éve 20 millió 810 ezer forint költséget jelentene. Első helyen szerepel egy mozigéppel és vándorkönyv­tárral felszerelt kultúrámé beszer­zése, 41 meglevő kultúrház megfelelő kor­szerűsítése. A második és harmadik évben 201 kultúrház átalakítása és felszerelése. Az ötödik évben hét, egyenkint tízezerkötetes járási könyvtár és hét szabadtéri színpad létesítését vették fel a tervbe. A terveket a megyei Gazdasági Albizottság egyik legközelebbi ülé­sén bírálják felül és csak úgy kerít .a Tervhivatal «14 A mozik mai műsora «POUO ^«keapeare. rUigkirö dráiaéj» HAMLET ksilezt* m a főxzerepet játsz«: Iawrenck dtjvier hotelem : ■ fii® hó»**« miatt rendkívüli kezdéneV: KKaddioki 5 és 8 órafco, URANIA ^•kenprare világhírű drámája ""»derte M a Mszerrpet ját'za: ’.AWRENCE OLTVIF.R FIGYELEM] a fiba hnss/.a miatt rendkívüli kezdések: ^töodáaoft: lét 5 tél 8 órator p a n ír fidRLtii " n n n. i3 érelme» Klek rejtett Htkai Hetedik fátyol BHmdáook, (m| órakor (f£f élet a nármliázi púefszemezeit)eu ■Az MDP pécsi közigazgatási pártszervezeté­nek életére úgy hatott a felülvizsgálat, mint a termékenyítő tavaszi eső. Felfrissült, növekedés­nek indult minden. A tagságnak az a. része, amely életbiztosításként nézegette, tagsági köny­vét.. de. a Párt életével semmi kapcsolata, nem volt. •— kívül került a Párton. „Sértődöttségüku lassan felenged és főszámláké, becsületes részük aktívan kapcsolódik a. tömeg szervezetek munká­jába. A Párt tekintélye nagyban emelkedett előttük, de mfiginkább azok előtt, akik mint ta­gok vagy tagjelöltek belül maradtak. A Pl HT-ZKKVFZIT több közigazgatási ágra bomlő munkája nehézzé tette a tagság összefogását és aktivizUdsál. Ez az állapot most megváltozott: az egyes ágak elhelyezés szerint. ,.üzemi“ pártszervezetekké alakultak. A városházi pártszervezet hétfőn alakult meg és megválasz­totta. új vezetőségét. SZIFBL ANTAL elvtárs, az új tif-kár és a vezetőség többi tagja jól tálja a feladatokat, amelyek előttük állnak. Mindezek közül a leg­fontosabb a munkára, tettre kész tagság állandó foglalkoztatása. — Mindenkinek adunk munkál. m — mondja Sziebl elvtárs. — Akad bőségesen, a pártbizalmi hálózat és a népnevelő csoport úijászernézésével, ezzel párthuzamosan az oktatás ellátása. Négy alapfokú és egy középfokú sze­mináriumunk neveli a tagságot. NAGY SEGÍ1SÉGET nyújtanak, nekünk a mtmkdssorból a közigazgatásba került elvtár sok. /i pezsatUO partéiéi nzunsvi/csse teszi, HUfjy i (ttlandó kultúrhrh/iségü nk legyen. Erre. vonatko- < zólag bírjuk Kranes elvtárs ígéretét. így sor ke- ( rülhet, könyvtárunk létesítésére is. A városi Use- i mek pártszervezeteivel szoros kapcsolatot tar- > tunk fenn, a múltévben megkezdett, fahr]Aráit 4 folytatjuk. <j GARÉBA rAndid ki legközelebb egy cso­portunk. Többszáz forint költséggel a. globális tanítási módszert segítő fali képeket szereztünk <l be az általunk helyreállított garéi, iskola szá­mára. Ugyanis felkeressük a további, községeket is. hogy a múlt évben létesített kapcsolatokat 4 cdmélyítsük a dolgozó parasztsággal. 4 TAGSÁGUNK szívesen vállal minden párt- <i munkát és élénken kivette részét úgy a Szabad Nép, mint a Népszava agitációból. Ennek az i aktivitásnak azonban meg kell mutatkoznia a it közigazgatási munlia új szellemében is. A tiszt- viselőket felkereső dolgozóknak érezniök kell, (I hogy a közigazgatásban törtéirt valami: a lélek- t felen öncélú gépezet helyett érettük és fl_ közös nagy célért dolgozó embert fogadják a hivata- é tokban és ügyük, jó kezekbe kerül. Az unott hanc/ és a bürokratikus akadékos- l1 kodás helyett a nép szolgálata, dolgozók ügyei- <j nek gyors elintézése az, amit. joggal várnak el 4 a dolgozók a népi. demokrácia, tisztviselőjétől, f A Pártnak Iti kell bújnia a tagsági könyv lapjai 4 közül és tetté, életté kell válnia a mindennapok f rmmkdjában. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom