Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-15 / 38. szám

D Szovjet Kultúra Hónapja Irtat LISSÁK KÁLMÁN Szeretettel köszöntjük a ma kezdődő Szovjet Kultúra Hó­napjára Magyarországra érké­nt! tudósokat, (rókát és müvé- »zeket, a Szovjet Nép küldöt- teit, akik a hatalmas szomszéd megbecsülő barátságit és ha- Wó kultúrájának gyöngysze­meit hozták el hozzánk. Amidőn a Szovjet Hadsereg klssabadftó harcai után Ma­gyarország szomszédságba került ' Szovjetúnióval, ennek az ^riisi helyzeti előnynek a fel­merése és realizálása alappil- 'ke lett a magyar társadalmi, gazdasági és szellemi megújho- 'Wai. A több száz éves el­nyomatás után felszabadult né­nink előtt soha nem álmodott gazdasági, tudományos és mű- ^»zeti lehetőségek távlatai nyíltak meg, melyet a germán szellemi bőrtőn félhomályához ^°kott szemünk akkor még nem is tudott teljes egészében lelismerni, 1945-ig csaknem teljesen el ’oltunk zárva a Szovietúníó gazdasági és szellemi kultúrá­dtól, mert a Horthy-korszak Attikája sikeresen őrködött. ™Sy atról a döntő változásról, helynek folyamán a cári f‘r,°sz birodalom népeiből Le- "”1 és Sztálin vezetésével \szovjet nép lett, csak a ha- JJj* propagandán átszűrt érte­ssek kerüljenek hozzánk. A elszabadulásunk óta elmúlt 3 "s tél év folyamán a Szovjet­té nagylelkű baráti segffsé- ^el már mind több lehető­sünk volt. hogy megismer­ésiek a nagy Októberi Forra- kohójában kovácsolódott 1 embert, a harcos humanistát - * **ocialista embert, tudomá­st- irodalmát és művészetét. A szovjet tudós természet és j?,cr szemléletének alapja a taktikus materializmus elmé­ül melynek módszerével élve ;/ reo harcolt a tudományos «zságok eltorzításának min­ié kísérlete ellen. A szovjet tömény dinamikus fejlődése élvezéséhez vezetett és mi­ls ím*® a tőke, hanem a nép Hizi am szolgálatában áll, óriási 'linkben járult hozzá az egész vÜ kultúrájának és életszfn- Ij^Vénak emeléséhez. De Sztá- vi), J*zetésével a szovjet nép Ur^örténelmet kialakító mun- i j»ban tudósaik is egy még It."**®»sabb fellendülés békés iojtekáwk lehetőségét nyi- L?k meg az egész haladó em- ^8ég előtt. ,8*0viet irodalom és müvé- Iju ,s az osztálynélkülí szocia- Sj^.rilág építését szolgálja jjftelista realizmusa teljesen L*ellemet, új tartalmat és új Űf^t hozott. Kfoei az egész w, ü emberiség mintaképéül szocialista tárvidalom (L®1; az egyetlen haladó és let? iteó osztálynak — a pro- \. -atusnak — a képviselői. í,|.ö*8»ségért önzetlenül bar-. 0 üfCatakiai*szilárdan állanak a materializmus alapjain. Az új harcos humanizmus erőteljesen formált alakjait ismertük és szerettük meg bennük, akik nagyon távol állanak az utópiák világába vezető romantikus és valószínűtlen élet giccses figu­ráitól. A Szovjet Kultúra Hónapjá­nak kimagasló jelentősége azon­ban nemcsak abban van, hogy kultúrális élményei által még jobban megismerhetjük a Szov- jetúniót, hanem abban is, hogy ezek a napok még szorosabbra fűzik azokat a baráti kapcso­latokat, amelyek legbiztosabb támaszai a szocializmus útjait építő népi demokráciánk erősí­tésének, népünk szabadságé nak, békéjének és jólétének. Az imperialista uszítás szennyes hullámai e napokban ismét meg fognak tömi a közős célokra egyesült népek szilárd béke akaratán, mely a népek szabad­ságáért és jólétéért harcol. A Szovjet Kultúra Hónapja alkalmat ad arra is, hogy nagy szomszédunk kultúráit? életé nek prominens képviselői előtt bebizonyítsuk, hogy a magyar nép jól használta fel a neki ajándékozott szabadságot és már is méltó helyet foglal el a haladó demokratikus népek kö­zösségében. Látniok kell, hogy megszűntünk már a Horthy- idők anakronisztikus feudális operett állama lenni és nem a múzeális értékű, teatrális dísz­magyaros felvonulásaink, gyógy­fürdőink, vadliba vadászataink, hejehujás cigányzenével fűsze­rezett kulináris gyönyöreink miatt kell számon tartani ben­nünket, hanem olyan sajátságos kultúrális nemzeti értékeink miatt is, amelyek örökbecst, kincsei a haladó emberiségnek. Látni fogják vendégeink, hogy az emberi haladás vívmányaiból csekély lé'számunkhoz viszo­nyítva, nehéz helyzetünkben igyekeztünk kivenni részünket a haladás szolgálatában s ha sok tekintetben még el va­gyunk maradva gazdag és hatal­mas szomszédunktól, tőlük megbecsülést és bennük bizo­nyára megértő, őszinte baráto­kat is fogunk nyerni. A Szovjet Kultúra Hónapjá­nak eseményei termékenyítőén hatnak majd a magyar kultúrá­lis életre — a szovjet kultúra értékeinek megismerése hasz­nára válik majd a magyar kul- túrális életnek, új ösztönzése­ket kapunk, új, nagyszerű táv­latok nyílnak meg előttünk. A magyar kultúrális körök a világ egyetlen haladó eszmé­jét sem utasítják el maguktól, de kultúrális fejlődésünk nem történhetik meg csak a Szovjet- únió szövetségével, annak a szocialista országnak baráti, ve­zető szövetségével, amelynek kultúrája is a leghaladottabb. mert az egész nép kultúrális felemelkedését szolgálja. Az ilyen kultúra élenjáró és öröm­mel ismerkedünk meg vak. A magyar dolgozók üzenete az imperialistáknak: Seperjenek a maguk portáján Naggygyűléseken tiltakoztak Nagrbndapeat dolgozói az imperialista hadjárat ellen Nagybudapest dolgozói hétfőn délután három nagygyűlésen riit*. kozrtek az imperíaldsák rágalmai és beavatkozási kísérte'.ej ellen. A Sportcsarnokban tartott nagy­gyűlésen a hatalmas termet zsúfo­lásig megfő! öté a dolgozók se­rege. Lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták Rajt Lásaflót és Révai Józsefet, majd az egybe seregien sokaság helyéről felállva ünne­pelte a szovjet és magyar nép ve­zéreit. Sztálin generaüftszimusBtl és Ráikosi Mátyást. Mi nem tetszik T min mi nak ? Varga János megnyitó szavai után Révai József eivtárs emelke­dett szólásra. Bevezetőiéiben rámu­tatod; arra, hogy a bírői tárgyalás Mindszenty ellen annak rendje és módja szerin: a . perrendtartás szi­gorú szemeiét K;artásáva3, teljes nyilvánosság előtt folyt le. A bírói tárgyalás során sem a vád­lottak, sem a bíróság részéről egy szó sem hangzót el a vallás és egyház ügyeiről. Ez ja bizonyítja, hogy ebben a perben nem vallásról és nem az egyházról volt szó. Elhangzott! a bírói ítéltet és mi magyar dolgozók szeretnénk már az ügy felet- napirendre térni — De ugyanakkor — mondotta Révai elvtárs — a külföldön nem akarnak felette napirendre térni, nem etlsrik nekik a m; eljárá­sunk. No* elvtársaim nekünk nem tetezlk az 5 eljá­rásuk és ma azért Jöttünk ösz- sze, hogy ezt meg mondjuk ne­kik, messzehallhatóan és min­denki számára érthetően. Az USA csatlósai — Az Egyesült Alantok hivata­los emberein, kormányzatán és képviselőit ázán kívül a Mind- szerrty-ügyben megszólalnak Ame­rika csat'ósai is- Bovin nemtetszé. »ének ad kifejezést,' afete't, hogy az angol kormány megfigyelőit a magyar igazságügyi hatóságok nem engedték be a tárgy állásra, ök nem egyszerűen hallgatni szerették volna a tárgyalást, ha­nem azt követelték, hogy kor- mányögyelőkel engedjünk be a tárgyalásra. Vájjon milyen jogon követelik tő­lünk, hogy angol és amerikai kor­mánymegfigyelőke. engedjünk független magyar bíróság tárgya­láséira. — Ott, aho! az amerikai és an­gol kormány csinál valamit, nem maradhat el a francié kormány sem. — Az olasz bábkormánynak sem lehetett elmaradni parancsolói mögött — folytatta Révai József. — Tiltakozott az eljárásunk ellen a belga kormány jobboldali szó eiáldemokrata miniszterelnöke is, tiltakozott az osztrák szociálde­mokrata párt egyik korifeusa. Os- ,-ar Pollak és tiltakozott Marschalkó úr, a nyugatra menekült magyar nyi­las csirkefogó és ve'ök együtt —, hogy teljes legye« a zene kar — Fábián Béla zsidó fasiszta. — Utoljára hagytam a Vatikán tiltakozását Vájjon mit mondtak Rómában? Azt mondották a Vati­kánban, hogy egy bíborosnak pol­gári bíróság elé állítása ellentét­ben áll a kormányjoggal, az egy­házi törvényekkel. A m] népbíréságunk nem az egyházi, kanén a «agyar köz­társasági törvények alapján mondott ítéleted Mindszenty fe­lett A magyar demokrácia ezután is alkalmazni fogja azt az elvet hogy bárki sérti meg a köztársaság tör­vényeit legyen az napszámos vagy érsek ..egyformán fog lakóin! Függje!len ország vagyunk, nem tarjuk az figyelőkbe való beavatkozón! Révai ezután a nyugati imperia­listák hivatalos körei, politikuséi és kormányai résziéről Magyaror- seág elten indítod hajsza okéival fogíatkozottt. — Ennek a hajszának első oka az, — mondóira —, hogy dühösek azért, mert e'sAw.ámú ügynökü­ket. kémüket, ártalmatlanná térié a magyar demokrácia Dühösek azután azért', mer; az ügynökük nem bizonyult hősnek, kiderült, hogy ez a „mártír" hebegő ás gyáva bűnös, aki azért, hogy * rhagn bőré' mentse, kész volt cser­benhagyni saját társai: is. — A magyar kormány a Münd- •zenry elleni eljárás előtti Jóval hivatalosan közölte • Vatikán­nal a Mindszenty elleni egész vádanyagot azért, hogy intéz­kedjen és vigye el Mlndszenyt. Elengedtük volna Mindszenyt csak azért, hogy az egyház és az állam megbékélését előmozdítsuk. A Vatikán a mi köztesünkre nem mozgatta a füle bo’Ját sem és ak­kor azt gondoltuk. ha a Vatikánnak nem ke’l Mind. szenfy, akkor bátran feöéphe- tflnk az esztergomi érsek ellen. Révai eívtár®, a továbbiakban ar. ról a kémközpofitrót szólt, ame­lyet nálunk a budapesti amerikai kőveteég rendezel! be. Kijelentet­te: nem akarunk ujjathúz n,i az Egyesüli Államokkal, de nem tör jlk. hogy úgy prőbfíjeu kewfcV, mint valami gyarmatéit. Mi tudjuk, amíg két ország kö­zött diplomáciai kapcsolat van, — és ml akarjuk, hogy legyen, — a követségekre szükség van, de megmondjuk teljes őszinte­séggel, nem kellenek ide olyan követek, akik ősszeszürik a le­vet a történelem szemétdomb^ Jára került magyar grófokkal. Független ország vagy uruk és nem tűrjük meg, hogy ügyemébe be- avatkozzanak. Ml a leghatározot­tabban tagadjuk az Egye-ÜK AEa- mokm&k és Angsának azt a jogát, hogy bétkeszierződésőnkre hivatkoz­va eftenörtzBenek, vájjon eíég kesz­tyűs kézzel bánunk-e az Eszter- hizyaA'ka!, Minó-eentykkeí, a ma­gyar fasisztákká’. Megmondhatjuk: nem fogunk veífik kesztyűs kéz­zel bánni. — Üzenjük az imperialistáknak: rendületlenek vagyunk és mara­dunk. Inner, hívjuk fel testvé­reinket, az angol, francia, az amerikai és olasz munkásokat és demokratákat, még keményeb­ben, még határozottabban mint eddig, álljanak mellénk, vegyék fel a harcot ar. Imperialista uszl- tóknak ezz .’ a dühödt faüüájával szemben — fejezte beszédét Rév»; József. A nagygyűlés ezután kitörő lel­kesedéssel egyhangmn effogadte a határozati ravasfiatrte. A magyar dolgozók fizenefe A , Satározarti javaslat szövege * kővetkező: Az 1949 február 14-én a Nemzet! Sportcsarnokban megtartott nagy­gyűlés az egész magyar néppel együtt mélységes felháborodással tiltakozik a nyugati imperialisták részéről a Mlndszenty-ligy kapcsán Indított és a demokráciánkat gya- lázó r ága lomhád járat ellen. Ennek a példátlanul hazug rfigalomhadjá ratnak főoka Mindszenty leleplezett cinkostársainak afeletti dühe, hogy a magyar demokrácia ellen irányu­ló gyalázatos terveik legfőbb ma­gyarországi képviselőit 'ártalmatlan­ná tettük. Az angol és amerikai imperia­lista kormányférfiak csak önmagu kát leplezik le, amikor védik azt a Mindszenty Józsefet, akit köztár­sasági ellenes összeeküvést szőtt. Habsburg királyt és amerikai meg­szállócsapatokat akart az ország nyakára hozni, herceg Eszterházyt és báró Uflmanok uralmát akarta visszaállítani. A nagygyűlés mély megvetéssel bélyegzi meg azt a képmutatást, hogy a szabadság nevében olyan imperialista 1 '«rmányférfiak meré­szelnek tiltakozni Mindszenty elíté­lése ellen, akiknek országaiban di­vat a Uncselés, akik iábbtJ tipor­ják a munkásság Jogait és bíróság elé állítják legjobb harcosait, akik a gyarmati népek százmillióit vad­állat) terrorral nyomják el, Franco és a görög monarchofaslszták hó­héruralmát támogatják és egy har­madik világháború előkészítésén fáradoznak. A magyar dolgozók azt üzenik ezeknek az uraknak: seperjenek csak a maguk portáján, van ott elég szemét. A nagygyűlés lelkesedéssel Üd­vözli a magyar köztársaság kor­mányát, hogy visszaverte ni Im­perialista háborús úszítók beavat­kozási kísérletét és érvényt szer­zett a nép akaratának. A rágalom­hadjáratra és beavatkozási kísér­letre azzal Válaszolnak a dolgozók: még kérlelhetetlenebből fognak fel­lépni az imperialisták cinkostárséi­val szemben, még keményebb ököl­lel sújtana’ te a nép ellenségeire, még nagyobb lelkesedéssel építik hazánkban a szocializmust A sportowmoki gyűlésbe* Nte sonJáan tiltakozó nagygyűlést tar­tottak még a Városi Szintit ttmtl, aho! Marosán György és aMAVAG telepén, ihoi Apró Antal elrWsns bes®ftt a dolgovóV ezreinek *“*“■ íétéhees.

Next

/
Oldalképek
Tartalom