Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-11 / 35. szám

A BÉKE ELLENSÉGEI Sí Vovo je Vrtmja cikket kfixCI * szovjet-amerikai vüronyról. A lap megállapítja, hogy ax egyes országok demokratikus körei, bele­értve az Egyesült Államokat is, meleg fogadtatásban részesítették a békére vonatkozó javaslatot és Sztálin válaszát úgy tekintették, hogy az nagyon is alkalmas szov­jet-amerikai tárgyalások alapjául. Ez az állásfoglalás meggyőzően bizonyltja, hogy az emberek foko­son mértékben óhajtják a nemzet­közi légkör megjavítását és a há­borús bizonytalanságot okozó álla­pot megszüntetését, amelyet Nagy- britannia és az Egyesült Államok uralkodó kőre! melengetnek. Az imperialista reakció táborá­ban érthetően súlyos zavart és megdöbbenést keltett annak a le­hetőségnek a híre, hogy szovjet­amerikai tárgyalások kezdődnek a megbékélés szándékával. A mono­polista sajtó haladéktalanul táma­dást indított a tervezett békemeg- bessélések és általában a Szovjet­ünk) békepolitikája ellen. Az amerikai imperialisták brit társait ugyancsak nagy félelem fogta el a tárgyalások lehetőségé­nek hírére és ezért örömmel üdvö­zölték azt a fordulatot, hogy Tru­man elutasította a béke-megbeszé­léseket és ugyanígy fogadták Aches on .külügyminiszter nyilatko­zatát is. Az amerikai és brit politika irá­nyítóinak negatív válasza teljesen elárulja szándékaikat Válaszaikban egyetlen meggyőző érv nincs. Az amerikai politika irányítói a Szov- jetúnióval folytatandó tanácskozá­sokat azzal a kifogással vetik el, hogy nem hajlandók az Egyesüli Nemzeteken kívül cselekedni. Ugyanakkor elfogadhatónak tart­ják a tanácskozást az Egyesült Nemzetek háta mögött az Észak- atlanti Szerződésről, amely támadó jellegű csoportosítás a Szoojetúnió *s a népi demokráciák ellen. Az is világos, hogy a béke megbeszélések oem mondanak ellent az Egyesült Nemzetek alapokmányának — sőt elősegítenék ennek a szervezetnek megerősödését. Az angolszászoknak az a kijelentése, hogy csak az alap­okmány keltein belül cselekednek, nem egyéb puszta szemfényvesztés­nél. Az amerikai kormánynak nem áll érdekében a nemzetközi feszült­ség enyhítése, fenn akarja tartani a riadalom és bizonytalanság lég­körét, hogy a nyugateurópai or­szágokat belekényszerítsék az an­gol-amerikai támadó tömbbe. A szovjet kormány ismételten ki­nyilatkoztatta, hogy" nem lát le­küzdhetetlen akadályt a Szovjet- únló és az Egyesült Államok bé­kés együttműködésének útjában. A támadó amerikai politika azonban nem kívánja az együttműködést, mert ez gátolja világuralmi törek­vését és új világháború szabadjára engedését Az , angolszáz politika visszatér a régi szovjetellenes, a Szovjetunió elszigetelésére irányuló vonalhoz és ellentétben áll azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok magára vállalt a Szovjetúnióval és az Egyesült Nem­zetek többi tagjával kapcsolatban. Amerika urai megszegik a háború után a Szovjetúnióval kötött egyez­ményeket és kitérnek a német kér­dés demokratikus rendezése elől. Az amerikai közvélemény látja azt az éles ellentétet amely Tru­man választási ígéretei és mostani politikája között fennáll és tökéle­tesen megérti, hogy a tartós béke kérdésének megoldását elsősorban a Szovjetúnióval történő megegye­zés útján kell keresni. A Szovjet- únió pedig tudomásul veszi, hogy az Egyesült Államok és Nagybri- tania vezető körei támadó politi kát folytatnak és új háborúra úszí- tanak. A szovjet nép még erélye­sebb küzdelmet folytat a háborús úszítók ellen és továbbra is azt a politikát követi, amely a baráti vi­szony megerősítésén munkálkodik más nemzetekkel a béke megoltal- mazására. A Szovjetúniónak ezt a politikáját a tömegek az egész vi­lágon támogatják, mert az emberi­ség tömegei békét akarnak. Újabb szovjet békejavaslat a Biztonsági Tanács előtt A Szovjetunió a nagyhatalmak haderejének egyharmados csökkentését és as atomfegyver betiltását indítványozta Kiutasítottak Budapestről két kémkedő amerikai diplomatát A magyar hatóságok kiutasították Stephen Andrer Koczakot As Stoussy Bobin Edvint, az amerikai Egyesült Államok budapesti követségének két titkárát kémkedés és embercsempészés miatt. A titkárok az embercsempészést diplomáciai autóban követték el, oly •üódon, hogy dr. Gál Tibor vámszakl íőtitiszitet és másokat meg- re*zt eg ettek és segítségükkel űzték az embercsempészést, ök Csempészték ki többek között Rarankovics Istvánt la, Dr. Gál Tl- és társaft őrizetbe vették. A moszkvai dolgozók levele Sztálinhoz a termelési sikerekről Mo«&vai Jelentés szerint kom- ”™nÍ8ta párt moszkvai és moszkva- r^y^ki szervezetének ért eke z- befeje ze munkáját. A tanács, f^iások befejez.ével levelet, kflid- Sztálinhoz. A levétlben megáll­ítják, hogy ^oszkva Ipara már 1948-ban je- '«ntéaeo meghaladta a háború színvonalai ^Whb min: 800 váfltóat érte. el aT? «ffészen három év alatt az w*8 ittrf végére, 1950-ie eléírt v^*lési sastnrvonalaL Az Idei év­v_- vtoszkvet és moszkvakftrnyéki ij s®Vl3 ék feladatuknak tűzték sehvhoqy az üzemek minél :e-|e­mértékben használják fel tax* halkat 8 ^*«vj»fúnid gazdasági ew»Jé­nek növelésévé és az fizetni ter­melési költsi Ay gyorsabb meg- Jorgatásával, egymíJIlárd rulíSt takarítsanak meg a szovjet nemzetgazdaságnak. Az eredményeket mártLs jelzi az, hogy az Idén januárban a mosz­kvai iparvállalatok 105.3 százalék­kal teljesítették a termelési terve­ket és 24-4 százalékkal termeltek többe:, mint 1948 januárjában. A moszkvai „Sztálin” autógyár dolgozói Sztálinnak küldött leve­liikben beszámolnak arról, hogy áttérnek az új típusú antók tö­meggyártására. Kö'e ezik magúkat arra, hogy fo kozzák a szocialista versenyt és 250 teherautót gyártanak a terve­ken fefll. lalkozó bizottságnak, mind az atom bizottságnak munkájában szem előtt kell tartania, hogy az atom­fegyver megtiltása és az atomerő ellenőrzésének megteremtése alko­tó része a Biztonsági Tanács áOan dó tagállamai fegyverkezésének egyharmaddal való csökkentéséről szóló tervnek. 4. A Biztonsági Tanács kereté­ben nemzetközi ellenőrző szervet kel! létesíteni a fegyverkezés csök­kentésével, valamint az atomfegy­ver megtiltásával kapcsolatos in­tézkedések végrehajtásának ellen­őrzésére. Márciusi 31-ig valamennyi nagyhatalom közölje fegyverkezési adatait 5. feltétlenül szükséges, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai legkésőbb 1949 március 31-ig tel­jes adatszolgáltatást terjesszenek be fegyveres erejükről, fegyverze­tükről, beleértve az atomfegyvert Is- A szovjet javaslat előterjesztése irtán Austin amerikai kiküldött megkísérelte a szovjet javaslat megvitatásának rnegakeidély o*ä iát. kijelentette, h.gy a javaslatot ta­nulmányoznia ke®, de mégis vitáb® szállt vele. Azt állította, hogy nem feliét a<z atomfegyver megtiltását köveetei, mert a közgyükéi?- hatá­rozata nem beszél 'Balomról. AustjLn külöröcer kellemetlen helyzetbe került, amikor azt áilf- tato, hogy a Szovjetunió nem haj- lamdó felvilágosítást adud fegyveres erőiről, bár a mögötte ülő tanács­adó figyelmeztette, éppen a szovjet javaslat követeli, hogy a Biztonsági Tanács állan­dó tagjai záros határidőn belül szolgáltassanak adatokat fegyve­res erejükről. Az amerikai kiküldött végül köve­telte, hogy a Biztonsági Tanán» csupán a közgyűlés határozatának a szokásos fegyvankezé**! foglal kozó bízott ághoz történő további- fására szorítkozzék és ne tárgyalja a szovjet javaslatot. Az amerikai indítványt az angol kiküldött » támogatta. A tanác- elnöke végűi kijeten- tette, hogy a tanács tagjainak tamdrrtányor­mok kei a szovjet javaslatot, ezért az ülést bezárta-' A kérdés, síel a Biztonsági Tanács kigköze- iebb: ülése fogfaikozik. A washingtoni külpolitika skandináviai kudarca Svédország visszautasította a csatlakozást az Atlanti Szövetséghez Párisi megfígyelSk az amerikai diplomádé komoly kudarcaiként könyveik el a skandináv egység­nek most már nyfflvánvaüóvá vált szétoeetélsjál:. Jeíemzőnek tartják, hogy Norvégiát oem sikerült be­li ónyszeríten-j az Atlanti Szövetség­be amelyből Svédország véglegesen kiugrott, ás ameíiybe Dánia Is vonakodik' be lépni. Az AFP sftokfoolmi jelentése Me- rirat Umden svéd külfigyminsizter a parlamentiben kijelentettél, nagyon kevés valószínűsége van annak, hogy tovább folytét itassák a tár­gyalásokat a Skandináv államok közős védelmi politikájáról. Ertander miniszterelnök hasonló nyilatkozatot tett. ♦ Dánia nem amerikai gyarmat A TASS koppenhágai jelentése szerint Dániát amerikai ujságiró- küldötteég járja, hogy meggyőződ- jék a Manthall-eegély „hatékony­ságától”. Alborg városában kínos meglepetés érte őket- Szembetalál­koztak a munkanélküliek felvonuló ©»partjával, amely ilyen feliratú táblákat hordott: „Mondjátok meg az amerikaiak nak, hogy Dárdában százötven ezer munkanélküli van”. „Dánia nem amerikai gyarmat”. A tüntetők felvonultak az amerika újságírók lalktáha elé, ahonnan^ « rendőrség karhatalommal lAvoHteí- ta el őketi Acheson ideges A Telepress washfa-gtoitt jeiets lése szerint Acheson külügymi­niszter a -szerda enbj sajtó értekezta ten nagyon ideges és nyomott har gúláiban erélyesen cáfolta, liogy • atlanti egyezményt mátetuH, köze pén aláírják. Acheson beismerte, hogy az m* *« atlanti egyezményt árt kefl te­gozrii. Beviti igen óvatos és, ho ruiátő hangon beszélt az angol I**r lamentibein az atüantl egyezmer:'- ről. Szerinte nem bizonyos, vaj]' az eMantt egyezmény egyéit»»* ’’’Hr®»6 warthfagteri tudóaitás - szerint Washingtonban az utolsó 38 őrá ban rendkívül lázas tevékeny ség volt tapasztalható ráz Atlanti Szövetséggel kapcsola­tos ügyekben, anélkül, hog-y valami WÄrolrfisdäa tör,ként A TASS nmyorkí Jelentése sze- riot a Bizitauségi Tanács február 8-án megkezdte ez Egyesült Nem retek közgyűlése mullt év no vem bér 19-j haitározdiándk megvitatá­sát, amely az atomfegyver megtil­tásával és a Biztonsági Tanács állandó tagjai fegyveres erőinek és fegyverzet éneik egyharmaddal tör­tóné csökkentésbe! áffl kapcsolat ben. Az atomfegyver megtiltását — mint ismeretes — a Szovjetunió még 1946 október 29-én felvetette az Egyesült Nemzetek előtt és ugyanez év decemberében' konkrét etet erjesztést tett a Biztonsági Ta- rácaiban- Ennek nyomán alakult meg a közgyűlés határozata végre­hajtása érdekéiben szervezetit bi­zottság. A szovjet javaslatokat a közgyűlés annakidején elfogadta, az 1948-ha«j tartott harmadik ülés­szakon azonban, amikor a szovjet küldöttség ia Biztonsági Tanács állandó fegyveres erőinek egyhar­maddal történő diókként ését és az atomfegyver megtiltását javasolta, a közgyűlés, e ráerőszaMt határo­zati javaslat már csupán általános óhajokat tartalmaz arról, hogy a Biztonsági Tanács folytassa a szo­kásos fegyvereik és a fegyveres erők csökkentéséről szólói kérdés tamtümárnyozáiíát. Ez a határozat teljesen figyelmen- kívül hagyja az atomfegyvert. A határozati javaslói Ilyen előzmények' után a Bizton­sági Tanács február 8-; {Késén Ma­lik, a Szovjetunió képviselője hatá­rozati javaslatot terjeztótt elő. — A határozati javaslat a következő­ket tartalmazza: , 1. Egyes hata'mak támadó szel­lemű köreinek tevékenysége erősö­dik. Ezek a körök új háborút szí­tanak, am?t a fegyverzet Indokolat­lan növekedése és a katonai költ­ségvetések felduzzasztásé kísér- — Egyes országokban egyre erősödő háborús hírverés folyik, bár az ilyen hírverést az UNO közgyűlése még 1947-ben megbélyegezte- Az utóbbi időben egész sor államcsoportosutás jött létre és a föld minden részén légn és haditengerészeti támasz­pontokat létesítenek., 2. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének az atomfegyverrel kap­csolatos kérdések megvizsgálására, a fegyverkezés általános csökken­tésére vonatkozó határozatainak végrehajtásában eddig még semmi sem történt. Sem az atombizottság, sem az általános fegyverkezési bi­zottság nem teljesítette feladatát. Ü. A közgyűlés 1948 novemberi határozata felhívja ugyan a figyel­met, hogy javaslatot kell kidolgoz­ni az Egyesült Nemzetek tagállamai fegyveres erőinek létszámáról és a fegyverkezés méreteiről szóló érte­sülések megszegésére és közzété­telére, de elhallgatja az atomfegy­verről szóló jelentésnek a Bizton­sági Tanács elé történő terjeszté­sét. A Bisatomágj Tanács, — mondja a haóároaafS javaeía/t, mindezek fi- gyetembevát 'ével elhatározza, hogy 1. utasítja a szokásos^ fegyver­kezéssel foglalkozó bizottságot, hogy első lépésként dolgozzon ki egy tervet, amely szerint a Biz­tonsági Tanács öt tagállama köte­les fegyverzetét és fegyveres ere­jét 1950 március elejéig egyharma- dával csökkenteni. A tervet leg­később 1949 június elsejéig a Biz­tonsági Tanács elé kell terjeszteni. 2. utasítja az atombizottságot, hogy 1949 június l-4g terjesszen a Biztonsági Tanács elé tervet az atomfegyver megtiltásáról és az atomerő ellenőrzéséről megkötendő egyezményről- Mindkét egyezmény­nek a tagállamok, valamint a szer­vezetet elvileg támogató államok jogos érdekelnek figyelembe véte­lén kell alapulnia, nem pedig önző érdekeket szolgáló valamilyen ál- tamcsoportosulás érdekein. 3. Mind a fegyverkezéssel fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom