Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-10 / 34. szám
1949 FEBRUAR 10 DUNANTOll NAPLÓ if Letíini a csillaga a babarc! Csillag-családnak A taggyűlés kiaárta a korrupt, panamáaó kiskirályokat Még a múlt év végén sorozatos Utászok érkeztek a babarci Cállag-család és baráti körük eilen. A panaszok ügyében megindult a vizsgálat s négy napon »«resztül súlyos adatokat tártál; aszó jegyzőkönyveket vettek fe b juttatták illetékes helyekre. A jegyzőkönyvek a Csillag, palád babarci tündökléséről í következőket mondják el. Állítólag Püspökmárokról vagy “írásáról került Babarcra az ö'l- t*tú Csillag-család: három férfi és *tt nötestvér. Ingóságaikat három zsákban szállították ide. — tiíbarcon gyorsan ment a tájékoddá*. hamar kiismerték a svábok Magéit és igyekeztek teljes mér- t*kben ki is használni azokat. Vagyon harácsol ás . Befurakodtak * pártba s mint Riadók megkezdték a harácso- és hamarosan B*h*rc legnagyobb, legszebb és llík<bba.n felszerelt családi hátéban vetettek horgonyt. Az 1947 őszén a legújabb .Reményükben, a 180. számú JJtoan még bent lakott Schlei- jJW Károly sváb, akit arra biz- jJ**. hogy ne rejtsenek el sémiik ^ állanak mellettük. Vájj80 )gy ;s ymlt, mert amikor el' szeptember 4-e, a kítele- napja, a Csillag-fivérek e'l- .•nekfíették a Schleiníng-cs&lá- «, ** beülitek az egész nagy va- ^ n®?- A magtárakban és pincé- ” több mint ÍR. mázsa búza. rengeteg 5J*PÍú és igen sok bor maradt ezzel Csillagék Babarc leg- "ÍYonosabb emberei lettek. tlf 'falad feje. Csillag Lajos, c''*n többrendbeli OTI-tano- jjl adócsalás, azonkívül köz- érdekeit sértő büncselek- i miatt indult eljárás. A ke v cn tevö tartalékföldből a lé-Rerek alig kaptak kishaszon- k- 8 p. addig Csillagék és ba- jíRriik: Guba István. Sinke jL, j és Szabó Dávid nagv te- et művelteitek svábokkal. Lajos ma is két cselé- ** tart. ^szövetkezet egyetlen komoly ••cRáaát, a darálót is Csillag tjj kaparintotta a kezébe és át*dtj leendő sógorának, «Lj *v Ákosnak, aki segített 'tjjj 8 Schleining-házat megsze- >hb 'i^arbaky volt a négy tegnapban a daráló-kezelő, hizlalt* Csillag 80 darab cát. It ! * év decemberében a dará-1 «Dl »ellett adni, azonban min-< követtek, hogy megtart- ( jta j, * mikor ez nem sikerült, i 'L.üV*kedtek. hogy az úi da-i telít lehetetlenné tegyék. Kisemmizték * kisembereket ■fid ■•mlR* »* is. hogv a sváb ki- SR. 'dején Sinkávaj é«l kn, Rviddal egy önt a magyar! AÍ .V^idonába átment 70—80: l^Rkát megnyithatták és aj Éyapjúmennyiséget Nem ok nélkül mondogatták Babarcon, hogy a szövetkezet három családé: a Csillagoké, az ideköitözésük idején őket etető Werner Ádámé és Szabó Dávidé. De elsősorban Csillagék kiskirály kodtak. Az őszt svábösszete? építés során házaikban maradhattak mindazok, akik Csillagék szekértolói voltak és csak azok kaptak házcserét, akik éjjel-nappal robotoltak nekik. Babarcon azt sem értik, hogyan részesülhettek háromszor 15 hold föld juttatásban. mert a telepes-felülvizsgálat során kiderült, hogy csak a szoká; 60s juttatás járt volna nekik, ami összesen 11 hold. Ilyen dőzlények után került sor a tagfelülvizsgála’-ra Babarcon is. A Csillag-testvéreknek sok vaj volt a fején, ezért mindent elkövettek, hogy a taggyülésen senki se szólaljon fel ellenük. Hiába volt azonban a megfélemlítés, a rábeszélés, a taggyülésen elemi erővel tört ki a felháborodás a Csillagok ellen és a taggyűlés mindhármukat kizárta a pártból. A község lakossága párttagságra váló tekintet nélkül nagy öröm mel vette tudomásul, hogy a párt kirekesztette a tagok sorából a korrupt és panamázó Csillag- családot, amelynek a bűnügyi hatóságok előtt is felelnie kell majd (izéiméiként. A tavaszi vetésterv megcáfolta a rémhíreket Dolgozó asszonyok megvitatták a jövő feladatait Lelkes hangú üzemi nőjgv ti lés a Zsolnay-gjérban Szerdán délután n Zsolnay gyár kultúrtermét zsúfolásig megtöltötték a nőgyűtósre összejött asszonyok. Nemcsak a gyárban dolgozó nők, Iranern a munkások feleségei, a szomszédos üzemek dolgozói, a környéken nakó elvtársitok és pár- tonkivüliek is megjelentek, hogy a legfontosabb aktuális kérdéseket megbeszéljék; A nőgyulé, előadója Gáspár Fe. rencné elv tár snő volt, aki közvetlen szavakkal, a jelenlevők állandó tétszósnyíivárú; ásá tó! kisérve emlékezik az elért eredményekre és a feladatokra, melyek előttünk állnak.- Demokráciánk már megvívta legnagyobb harcait, s a harcok után a békés fejlődés korszaka következik — mondja. Nekünk, asszonyoknak ki kell venni részünket az építésben, gyermekeink, családunk jövőjéért. Az asszonyok lelkes tapft-al fogadták Gáspárné aivtáirsnő szavait. Dados Kovács József elvtárs, a Zsolnay gyár vállalatvezetője beszélt ezután a nők egyenjogúságáról. — Az asszonyoknak szükségük vau ma arra, hogy tisztán lássák az életüket érintő kérdéseket. Ma már a nők is tudják, hogy fontos szerep vár rájuk az életben, hogy nemcsak családjuk, hanem országuk, a dolgozók államának problémáit te segíteniük kell megoldani — mosdotta. A hozzászólálsok során az asszonyok egyszerű szavakkal be-zéJtek a Miimdsáenty ügyről, a normákról, életszínvonaluk állandó emelkedéséről. — AU akik hozzászoktunk ahhoz, hogy aránylag sok pépét vigyünk haza szombatonként, először nem szívesen néztük a normaszűkítést — mondotta Szabó Sándorné — de ina már belátjuk, hogy szorosabb normával tudjuk csak fokozni a termedéit, leszorítani az önköltséget és ezzel az árakat. Most majd papír! és ceruzát veszünk, úgy osztjuk be a keresetet, az állandó áV- e-ökkenés máris segítségünkre van. Mi ígéretet teszünk, bogy kivesz- szük a részünket a munkából a férfiak mellet;, és mindig megbízhatnak bennünk, az országépítésben mi ti segítünk- A gyűlésen egymás után emelkedtek szólásra az asszonyok, akiknek eddig el keilet* fogadni mások véleményét, most minden kérdéshez hozzászólhatnak, mindenhol meghallgatják kívánságaikat, álláspontjukat. Lakatosaié, Zákányné, Fürdősné, Bögriné és még sokan mások beszéltek az időszerű problémákról. A leákeshanguíatú nőgyűlés az Inter, ■nacionáló eténeklésével ért véget. Németbóiy doglozó parasztsága nagy érdeklődései várta a tavaszi vetéstervnek a községire vonatkozó részét, amit fokozott az a községbon terjesztett hír, hogy most már az állatok részére nem keB takarmányt termelni, mert állatokra nem lesz szükség, mindent a gépek végeznek. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy a tavaszival bevethető 1888 ka ía .s-z.tr ális hold földnek 21 százalékát takarmány- nő vényekkel kell bevetni, ami a község á£a t állomány áriak szükségletét teüljes mértékben kielégítiTanácskoznak a népi szervek A helyi Népi Bizottság azonnal ülésre ült össze a DÉFOSz, a termelési bizottság, a földműve-szö- veíkezet és az MNDSz kiküldötteivé és megszervezték a tervben megjelölt terményeknek egyéni gazdákra viaSó kivetését. Ennek során megállapították, liogy a'gazdáknak területük 5.6 százalékát cukorrépával, 3 százalékál olaj, 1 százalékát rostlenncl. ugyancsak I százalékát rostken- dérrel kel elvetni, illetve beültetni. Hogy pedig a gazdákra kidolgozott tervet az érdekeitek el is fogadják és biztosítsák a szerződéses terme lé sikerét is, a gazdajegyző indítványára úgy döntöttek, hogy csoportokat alakítanak és házróf-házra járva személyesen tárgyalják le a tervet és a szerződéses termelési ■a község dolgozó parasztjaival. Kilenc csoport két nap alatt végzett a köziség bejárásával, ami nem remélt eredményt hozott. Az ütemterv Némedbólyon 42 holdat szerződéses napraforgóval számolt. A bejárások előtt mindössze 15 holdra kötöttek szerződést, mire azonban végeztek a község bejárásának ez a terület megháromszorozódott és már eddig 6 holddal tű.- lépte az előírásit. A volt hercegi főíntcző „egyéni“ vetésforgója Kiderüd az k ,hogy a nagygazdák termettek ugyan mindenféléből, de nem földjük arányában. — Hűségesen követik Linzer Aladár volt uradalmi főintéző, jelenleg Montenuovo száz holda* gazdasági intézőjének példáját. 0 a demokrá ciátói kapott 15 holdas juttatást ée, a hatholda6 bérletet most azzal hálálja meg. hogy vetésforgója szerint csak borsót és tava zibükköny! hajlandó termelni. Az olajosnövé nyékről, a kenderről és a cukorrépáról nem akar tudomást venni. A dolgozó kis- ó> középpa.rasztog azonban tudják kötelességüket. — Egymásután kötik a termelési szer- zödéseiket' salátamagra, mákra, szójababra, ricinusra, napraforgóra, cukorrépára, cukorrépa magra, dohányra és mindarra, amit a demokratikus kormány kér a községtől, hogy a népi demokrácia iparát nyersanyaggal minél jobban elláthassa- Mindemellett jut meg felen nagyságú terület takarmány termelésre is, így a község állatállományának az ellátása biztosítva tesz akár tetszik ez a nagygazdáknak, akár nem. Rendet teremtenek a köblényt szövetkezeti asszonyok Köblényben is megtörtént a fö'dmívesszövtítkezet régi vezetőségének leváltása. A gyűlés iránt akkora érdeklődés nyilvánult meg, hogy a községházán, ahova kitűzték a gyűlés színhelyét, nem is fért el a közéi kétszáz főnyi hallgatóság, hanem át kellefit vonulni az iskola nagytermébe. A gyűlésen igen nagy számban jelenitek meg dolgozó parasztasszonyok is. Az előadások után sor került a választásra, ami egyhangúan történt meg. A jelölő bizottság két dolgozó asszonyt jelölt az igazgatóságba és kendőt a íe'ügyelö bizottságba. A tagság igen nagy örömmel fogadta a :clölést és hogy mennyire igaza volt. néhány nap múlva kiderült. AUoqif a sö-ßi- tátia a HOfyf fndutatat * r i /*». f kére 5 K p., áljaikra használták fel. j Jt József sem >7 testvérétől. sokban ma-: aki mint aj * ‘»teli tc-rményfclvásárló, ] 'wvwottsági elnök és hitel-] *1 Q**eti alclnök tevékenyke- ] ht(, s^áz darab malacot ja- ‘>6 *1 a Bacon-sertéshizlalási j iorán, M kisemberek agy °> jegyezhettek. dara-, VVt>lt FÉKOSz titkárnak első-'1 h O . kellett volna a mc-l1 >V: „Röi cselédek érdekeit I ennek úgy tett ele-1 ^■nie B ma is tartozik négyszáz^ cs*’édbér címén Koch^ okozat a A PB 125 rendszámú négyiiléses Tátra kocsi volánját fogja Alpár János gépkocsivezető. Nyugodt biztoskezű ember. IIa a kormány előtt ül, behúzza a sebességváltót, ha a pedálra a- akkor ő is része a kocsijának és őrajta is keresztül dobog a mótor üteme. 1 többit moiul ja már el Alpár János a posta PR 121 rendszámú Tárájának gépkocsivezetője. ÓTVENKÉTÉVES VAGYOK Most van éppen a „félidő“, mert 2f> éne veze ek. Az első aulám egy „Csonka“ gyártmányú láncmeghajtásos volt. Ezt még kurblizni kelleit. Akkoriban leginkább csak a városban, szaladgáltunk a puffogó kocsikkal. Azonban még Pécsett is ri 'knságs-zámba ment az autó. Alig egy.ke tő volt belőle. — Az ének múltán lassan kimerészkedtünk vidékre is. A falusiak csodájára jártak, az ,,őr dongó»“ masinának. Az utak rettenetes állapotban voltak és a falu népe emiatt is vol zárva 3 fejlődés lehetőségétől. — Évekig ültem a volánnál és jártam az országot. 7ySellérlakások, nyomorbanyák mellett robogtunk el. Mi, gépkocsivezetők enyleg jól megfigyelhettük, mit is jelent a magyar népnek, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította az országot. AZÓTA RENGETEGET FEJI ŐOTEK a falvak. A tíala'on felé Somogybán, ahol nagy károkat háború, most valósággal új községek születnek. Magyarszék felé is új út épült. A Pécs—Mohács—budapesti betonút már Duna. /tentcléig kiépült. Gyönyörű, széles lesz. Az ilyen utakon közelebb kerül hozzánk nemcSak a főváros, de az egész ország is! — Ma, ha vidéken járunk unos-unialan hatalmas. kényelmes autóbuszokkal találkozunk. Különben is sokkal nagyobb a járműforgalom, min a háború előtt. Végre a falu is bekapcsolódott a közekedésbe. Tény, hogy évtizedek alatt nem épült annyi az országban, mint 1041 ó 'a. I»E NKMGStK UTAK ÉS HÁZAK épüllek! Más emberek ts kerütek elő. Azelőtt nem volt olyan soffőr, aki feinet volna egy csendőrt. Ha megláttuk az út melle i hadonászni; akkor bele. tapostunk a gázpedálba. Utáltuk őket. Ma, ha meglátunk az országúton bak a'ni egy rendőr- baj'ársat, kérés nélkül felvesszük — Meg aztán azok a postai urak, akikei régebben hordtam, a köszönésre még csak azt sem mondták, hogy „fapapucs“. A régebbi időben örompiel rúgtak egyet az emberen. Ma, baj árai és elvtársi a viszony azokkal, akik szolgálati ügyben — nem kocsikázásra — a hátam mögé ülnek. A PB T2S elkanyarodik a Deák-utcai főposta elől. Alpár János vezeti, új utakon, új hidakon, új városokon, új országon keresztül, mert az ország kormány ken-ke! a dolgozó nép legjobb fiai tar ják a kezükben. (Szántó/ A választást követő harmadik nap együttes ülésre jött össze at új veze:őség, köztük a négy dolgozó parasztasszony: Bándi Ist- vánné, Csik Ferenoné, Radó Györgyné és ‘Kömives Ándrásné. Az asszonyok azonnal nagy aktiválásba kezdtek. Első tettük az volt. hogy összeszedték a szövetkezetnek juttatott, de gazdáknál kinblévő mezőgazdasági gépeiket Ennek során kiderült, hogy a 'traktor szijazala eltüwt. Azonnal hí vatták Tó'-h Lajos traktorkezelót és a négy asszony valnatni kezdte: — Addig innét ki nem megy — mondták neki, — amíg meg nem mondja, hova tette a szijjakat! Tóth Lajos litt*, hogy itt .nincs mese", ezúttal komoly szövetkezeti vezetőkről van szó. elmondta íethát. hogy Magyarcgregyen rejtette el a szijjakat ismerőseinél. Megnőtl az asszony- vezetők lekivtéli/e Az asszonyok nem voltak restek, gyalog nekiváglak a hétkllo- i méteres útnak, felkutatták a szijjakat és ugyancsak gyalog haza is szállították. Ekkora energia és a szövetkezet iránti lelkesedés még nagyobb tekintélyt vívott ki a köbiénvi szövetkezet asszonyveze tőinek. A veze’-őség változás óta egyébként is nagy fejődés indult meg a szövetkezetben. Tizennégy da- . rab anyakocával tenyész’elepét lé J tesltetitek. 100 darab serlés hizla J lására kötöttek szerződést háza't 2 szerezlek a szöve kezet részére. JA szöve'kczeli tagok a mezögaz- J dasági művelés terén is döntő el- J határozásra jutottak. Kétszázhar- Jmine holddal 15 gazda mega akí " tóttá a termelő csoportot, most újabb csoport van alakulóban. Rő videsen h;va;alosan is bejelentik és engedélyt kérnek, hogy meg , kezdhessék a közös művelési leg alább az ősztől kezdve. A köblényi példa világosan nr tátja, milyen éntékes munkát vé gezhetnek az asszonyok olyan e 1 rflleten is. ahol edd g egyáltalán szavuk sem volt és a férfiak vé- t leménye szerint az asszonyoknak (semmi dolguk a férfiak ügyével.
