Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-09 / 33. szám

Mindszentyt életfogytiglani (egyházra ítélték A népbírónág ítéletet mondott a nemzet ellenségei felett A bwtapestj népbénósáq külön- kedden délelőtt hirdetőt ttáietet Mindszenty József és hata­lmié bün érsai ügyében. A tár­gyaló terme zsúío ásjg megtö.iőti M^gaótAg soraiban helyefoglal- « Budapesten tartózkodó kjil- Wtdi lap'udósitók teljes számban. O.tj Vilmos dr. tanácselnök fe- «öl csendben kezdte meg az fté- t* Ismertetésiét: — A budapesti népbiróság kü- '*» tanácsa 1 télletet hirdet a Ma* jyar Köztársaság nevében .. • A vádlót ak. bűnösségének meg. *4apltá*a után Így folytatat — A népblróság külőntanácsa Minds zenty József elsőrendű vádlottat életfogytig tartó tégy- Mzra, •tar főbüntetésre, továbbá égésé vagyonának elkobzására minit ®*-l ékbüntetésre. tízévi híva aJ- vetz ésre és politikát jogai gya- koratának ugyanilyen időre való Wfüggesii:éséie ítéli Or. Baranyai Jusztin másodren­dű vádlottat tő évi {egyházra «lat főbűn etésre, ezenfelül tízévi •v»:«! vesztésre és politikái jogai JT»ioriatának ugyanilyen artalmú ‘■Üüggeáztésére és egész vagyo­nnak ekobzására mint melók- kün etésne ltéCd. Or. Zakar András harmadrendű vádlottat hatévi tegyházra. minit főbüntetésre, továbbá tízévi hivatalvesztésre és - politikai jogai gyakoris ának elkobzására, mint mellékbüntetésre Ítéli. Dr. Eszterbázy Pál vádlottat 15 évi legyházra mint főbüntetésre, ezenkívül tízévi hivatalvesz ésre és politikai joga} gyakorlatának ugyanilyen tartal­mú felfüggesztésére és egész va­gyoninak elkobzására, min: mo'- ékbüntetésre ítéli. Nagy Miklós vádlottal háromévi (egyházra, min főbüntetésre, ötévi hivatal- vesztésre és pollikai jogad gya­korlatának ugyanilyen tartamú fe függeszt ésére min' mellékbünte­tésre Ítéli. Dr- Ispánki Béla vádlottat élet­fogytig tartó fegyházra, mint főbüntetésire, tízévi hivatal- vesztésre és poli ikai jogai gya­korta ának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, egész vagyoná­nak e kobzására. mint me lékbün- tetésre Ítéli. Dr. Tóth László vádlottat tízévi fegyházra, mint föbünteésre, tízévi hávMal- vesz'ésre és politikai jogai, gya kori arának ugyanilyen tartamú fe függesz ésére, Ingatlan Vagyo­nának elkobzására, mini mellék- büntetésre ítéli. A* ítélet indokolása Ofcj tanácselnök azután meg- **«fce az ítél«: indokolásé!. 4 aéphtrósáq • nyomozati eljárás >(uán a vádlottak által beismer táoyek, vjamlnt a tanú vallómé- *°k és egyéb felmerült bizonyító­ik alapján a köve. kezőket fogad- 1 él Ítélete meghozatalában: 1946-ban hozott köztársasági tör- vény kizár bármilyen legális le- űrttmista szervezkedést. Egves «agoszász körök a külföldi «jlgráns és fasiszta körök köz- »«nttködéeével egy Középeuró- Pal Habsburg-klráryság fenáUítá- *41 vették tervbe. ^**etőnek Mindszenty Józsefet te- Etették. Mindszenty le:: volna '^ideiglenes ál amfő és m®ga kf- *lnta Habsburg O.t&t megkoro- Azt remélte, Jiogy vissza- ^tzt mindazokat az előjogokait, “’áslyeke a mu'than az esztergo- 141 érsekek élveztek. A legitimista Jo®g»lomban Baranyai Jusztin ja '«njáró aroerepe. vitt. Kémkedés és Asszeeskflrés . Az indokolás ezután részletesen jjhurfeti Mlndszentynek 1945 ó'a rejtett közt ársaságellenes. Habs- ^-barát tevékenységé:. *Uh«burg Ottó hívta fél Mtad- v-*nty fi gyem ét Chapin buda- PMl követre, ^ személyesen is ismert. Mind- ^nty dzu án New-Yorkban Spell- J*0 bíborossal foly a ott tárgyalá- Spellman kérte Mlndszen- 2' adjon Habsburg Ottó részére í'fSblzó’.eve'e:, amelynek birto- az a magyar katolikusokat ^viselhesse az Egyesül Al'la- í^khan és ezzel politika} jelentő.- J*3ét nőve heti. 1947 ok'éberében teWet«« « kapceolatoUt Habsburg ititóvaí Chapin követ­tél megtárgyalta a magyarországi politikai helyzetet. Chapin Mind- szany rendszeres körlevelei' na­gyon hatásos pórik®! eszköznek ítélte. Egy későbbi találkozásnak Mindszenty elégedetlesiségét fe­jezte kJ Chapinnak, hogy az Egyesült Államok nem elég eré­lyes politikát folytat. CHapin konkrét adatokat kért a demokratikus pártokról, a Ma­gyarországon lévő szovjet csapa­tokról. Mimdszenty öbbek között rendelkezésre bocsátotta a követ­nek az akkor Magyarországon tar­tózkodó megszálló szovje hadse-. reg 1946/47. évi kölitségve'.és elő­irányzatát. Később is adott át bi­zalmas adatokat és 'eljegyzéseket. Mindszenty sorozatos lépéseket tett a ma­gyar Szent Korona visszaszolgál­tatásának megakadályozására ts. Az elásott iratok közül figye­lemreméltó az a tanulmány, ame­lyet Hagyó-Kovács Gyula ciszter­cita jószágkormányzó készített Mindszenty u'aaltására. Ebben az fejtegeti, hogy a Horthy-rendszer f&ldtoirtokmegoszlása nem volt egészségtelen, ezel szemben a de­mokratikus födreform rossz és helytelen volt. Mindsnen y külföldi ütj*í során és külföldről lényeges valu aösz- szegtoez jutott. Ezeknek az össze­geknek a legnagyobb részé: nem jelentette be, hanem nagyobb részé! a zúgpiacon hozta forg«] ómba. Ol:i tanácselnök ezután a többi vád!o:tr» is klterjeszkedö indoko­lást folytatva, arra mutató't rá, hogy a külfö di imperialism sajtó és a belföldi reakció ez a bűn­ügye a római katolikus egyház elleni támadásnak én áltáléban a vallásszabadság sérelmének igye. kezelt feltüntetni, A világsaf ó je­lenlétében megtartott fflárgyalá- son kibon akozott kép nem ha­gyott semmi kétséget az irányban, hogy minden ilyen állítás alaptalan. A bíróság egyetlen olyan tettet sem tett vád tárgyává a hét vádlott között levő öt római ka­tolikus pappal szemben, amely papi funkciójúiul, egyházi tény­kedésükkel függnek össze. A vád tárgyává tett cselekmé­nyeknek — demokráciáéi!enes, le­gitim ista szervezkedés, kémkedés és valuta-visszaélések — semmi kö­zük niesen a római katolikus egy­házhoz és a valláshoz. A népbíró­ság Mindszenty uszió pásztorleve- lei teljesen figyelmen kívül hagy­ta. A vádlottak a főtárgyaié* so­rán egyetlen alkalommal sem hi­vatkoztak arra, hogy jelen bűn­ügy tárgyalását a vallásszabadság sérelmének 'ekinlenék. Mindszenty udatában van an­nak, hogy Magyaországon a Habs- burg-res: auráidénak semmiféle tö­megbázisa nincs­Ezért igyekezett rágalmakkal a katolikus tömegeket szembeállí­tani a demokráciával és őket a maga legitimista céljai számára megnyerni. így az ország összes elleniorr ad a mj erői Mindszentyt tekintettél vezetőjüknek. Mindszenty egyház­főből olyan politikai vezér le t. aki politikájának tengelyébe a köztársaság megdöntését állította A népbírőság mindezek dacára leszögezi, hogy e perben szereplő bfincselekmé nyékét nem mint esztergomi bí­boros ének, hanem min' Mind- szenty József magyar áltampol gát cselekményeit bírálta el. A gyűlölt Habsburg-nralmat akarták visszahozni Amikor a magyar nép végre visszanyerte szabadságát és füg­getlenségéi, nem követhet el sen­ki súlyosabb merényletei a nem­zet ellen, min’ azt, hogy a gyü- 'öl' Habsburg-uramat akarja visz- szahozni, ami a feudalizmust, a 100.000 holdakat és a magyar nép rabságba verését jeleníti Msnd-Sizeniy él Chapin között szoros kapcsolat veit. Chapin kö­vetnek komoly szerepe volt abban, hogy Mindszenty tevékenysége fo­kozódott. A követ még Mind-zenty egyházi funkcióiba is beieavetko zott, amikor Mindszenty pásztor- teve&eibein a köztársaság aMen uszí­tott. Chapin ina-^tartásából Mindszen­ty joggal merített reményt, hogy az Egyesült Államok beavatkoz­nak Magyarország ügyeibe. Chapin felajánlotta Mindszemtynek, hogy megszökteti Magyarország­ról, Mindszenty pedig levélben kért Chápirtói autót és repülőgépet. Bár a reudá"kapitalista erők már kétszer vitték bele a magyar né­pet a háborús vórözönbe. Mind- szent y és társai céljaik elérésére mégis a harmadik világháborút tartot­ták a legalkalmasabb eszköznek hírszerző és hírközlő tevékeny­ségükben. Mindszenty és társai olyan híreket közöltek, amelyekkel céljaik érdéi- kében a-z imperial istáknak ferde ké­pet festettek. Úgy állították be az országot, hogy a nép szembe« iS a kormánnyal, gazdasági helyzete elviselhetetlen é* e háborút vele szemben könnyűnek rajzolták A népbirósi-g Mindszemtynél eny­hítő körülményként mérlegelte be­ismerő vaifcymá'át, súlyosbít ónak még a főiákgyaláson Is Habsburg propagandát kifejtő magatartásit­Zalkár Andrásnál enyhítő körül­ménynek vette beismerő vallomá­sát, megbánó magatartását ée azt, hogy tönöke utasításéira cselekedett. Eszterházyná! enyWtő körülmény megbánó magatartása, súlyosbító maga-összegű, foJytatólaigos vahjtá zása. Nagy Miklósnál a fasiszta időkben egyes embertelen imfézke désekke! szemben kiemelkedő ma- gatartá-át enyhítő körülménynek vették, bűntetteinek nagy halma zá't súlyosbitómek. Ispánkmál a népbiróság enyhítő körülményt nem talált. Tóth Lászlónál enyhítő körülmény őszinte beismerő valómé a, nehéz anyag helyzete, súlyosbító esetek ményeinek folytatólagossága Mindtizenly fellebbezed az ítélet ellen Az Mot részletes indokolásé Után a népügyész ez Ispánkivai szembe? hozott ítéletet tudomásul vette, * Mindszenty és többi társa szem­beni ítélet ellen súlyosbítás vé­gett semmiségi panaszt jelentett be. A vádolt valamennyien semmiség! panasszal éltek az Ítélet eilen. — Ezután az elnök megkérdezte Mind- szentyt, csatlakozik-e a védője ál- itt' beterjesztett jogorvoslathoz? Igen — fejelte Mindszenty halk hangon. — Kiván-e a NOT-tnál semmáséci panasszal élni? — kérdezte az elnök. — Igen — felelte Mindszenty. Baranyai Jtasztia, Nagy Miklós és Ispánki Béla bejelentették csatla­kozásukat a védőjük által tett elő­terjesztéshez. Zakar és Eszterbázy megnyugo­dott az ítéletben. Tóth László teltebbezés' leien te: be. A .laoáeseAnök bejelentette, hogy a semmiség! panaszokat felterjeszti a NOT-hoz A népügyész indítványára a aép- biróság úgy döntött, hágy a NOT által hozandó jogerős ítéletig va­lamennyi vádlottat előzetes letartóz tatáiban tartja. A tanácselnök ezután« tárgyalás bér elvesztette. Norvégia népe nem akar csatlakozni as Atlanti Szövetséghez Világszerte örömmel köszöntik a dolgozók Sztálin nyilatkozatát Az AFP oslói jelentése szerint a Norvég Kommunista Párt hétfőn kiáltványban hfvtn fel a norvég népet, szálljon szembe azzal a tervvel, hogy Nonvégia csatlakozzék az atlanti egyezményhez. A kiáltvány utal arra, hogy a támadást kizáró egyezmény meg­kötése tárgyában előterjesztett szov­jet javaslat komoly megerősítése a békének. Lange norvég külügyminiszter február 14-e körül érkezik vissza Oslóba Washingtonból. A norvég kormány a külügyminiszter haza­érkezése után válaszol a legutóbbi szovjet jegyzékre. A TASS newyorki jeentése sze­rűi' a N-ew-Yock Pos élesen szem- beezétí ássál «X élütáaR»! hogy * Saovjetúnió és az USA közvetlen tárgyalásokat folyt «'na, ez az UNO alapokmányának megkerü­lését jelentené. A lap megállapít­ja, hogy az UNO alapokmánya nemhogy ellenőri az ilyenfajta árgyaláéoka , hanem kötelezi a szervezet tagjait, hogy elsősorban tárgyalás és vizsgá­lat útján igyekeznek megoldani a íelmerült kérdéseket. A Telepress New-yorki jelentése szerint az amerikai szlávok kon­gresszusa felhívta szervezeteit és a nagy Roosvelt politikájának minden egyes hívét, követeljék az amerikai kormány­tól a szovjet—amerikai békes­ség megteremtését. Újból emlékeztették Truman elnö­köt, hogy a választási hadjárat saráé állás» foglalt a közvetlen szovjet-amerikai tárgyalások mel­lett. Meg kell változtatni az ame rikai külpolitikát — mondja a fel hívás — mert Truman és Acheson magtartása folytán az egész világ népe úgy tekint az amerikai kormányra, mint egy új és még borzalmasabb világháború szervezőire. Mini Pártsbói jeientlk, a Mond’ római tudósítója szerint az olasz nép hevesen tiltakozik az atlanti, ítélt ve a földközi ten­geri egyezményhez való csatta kozás ellen. Az olasz nép nem-akar háborút, hí> nem békét, függetlenséget és ke nyeret. Nem akar fegyvertfogn Kefetourópa ellen, amikor Sztálin ismét békét ajánlott ; világ népeinek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom