Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

Kedden hirdetnek ítéletet a MlNDSZUNTIt íEttBEK A HATALMAS TABOR Irta: Pajzs István Ki elmúlt hiten ■ Sttfflte nyi­latkozat szavai gyújtottak új re­ményt a békesség utéu vágyó ein bennilliók szivében. Keleten, csak­úgy mint Nyugaton az egyszerű emberek milliói úgy üdvözölték Sztálin kijelentéseit, mint a béke megteremtésének szilárd alappillé­reit, amelyeken helyre lehel Állí­tani a nemzetek közötti békés együttműködés és a bizalom lég­körét. Vájjon miért van az, hogy a nyugati államférfiak naponta tarthatnak nagy politikai beszéde let, nyilatkozhatnak és interjúkat adhatnak, könyveket Írhatnak és a Politikai fórumon szerepelhetnek, ezeknek a megnyilvánulásoknak a visszhangja azonban mind siralma­sabb lesz, ugyanakkor Sztálin egyetlen szavára felfigyel a világ, néhány mondatát feszült várako- aitsal boncolgatják Európában és Amerikában és nagyhorderejű nyi laikozatát mindenütt a nemzetközi' Politikai élet egyik legfontosabb eseményének tartják? Azért, mert ■> emberek megunták már a tőkés lakájok bazudozásait, mert nem kérnek többé sem Truman, sem európaj ügynökeinek rágalmazásé löl és háborús úszlfásából. Nem kíváncsiak sem Schumanra, sem llochra, sem a kereszténydemokra-1 t* de Gasperire, sem a munkás- fruló tökészsoldos Bevinre. Sztá­rtól azonban megszokták, hogy 11 igazság hangján beszél, hog> Mavai a béke és az emberiség jobb lövője felé mutatnak. Napokon keresztül szerepelt Sztá 00 nyilatkozata a világsajtó vezető lolyén és a valamennyire is becsü- 'etes lapok csaknem kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy Ameriká­nak el kell fogadnia a kinyújtott a«zet, hogy Trumanéknak nem le­let más válaszuk, mint leülni a tárgyalóasztalhoz, feladni az eddigi lalandorpolitikát és a békés együtt­működés útjára lépni. Ezt kíván­ok és remélik nemcsak az európai lenem az amerikai tömegek is. Az amerikai imperialistáknak azonban lem kell a békés megegyezés, nem leli az együttműködés és barátság Politikája, nem kellenek a tiszta bontok. Nekik ellenségeskedésre, l'öeg háborúra, feszült nemzetközi ökörre van szükségük, ök arra- ?Pekulálnak, hogy a nemzetköz'' l.elyzet elmérgesedjék, hogy ne ta iljanak egymásra a kis és nagv i^Pek, hogy ők nyugodtan halász­assanak a zavarosban, fokozhas *01 a fegyverkezési hajszát és nö­velhessék a trösztök profitját. . Nyíltan és világosan tárta fel a ?ovjetúnió külügyminisztériuma az jSeakatlantl azerződésről szóló lödeményében az angolszáz tömb célkitűzéseit amikor rámutn- mit arra, hogy az amerikai kfll- ES'Htikának semmi köze sincs az l*Tes(llt Államok érdekei jogo« ^leiméhez, ezt a politikát elejétől V'í'g az erőszak, a támadás szelle­me halja át. Az USA és az angol- ilierikai tömb más országainak leelkodó körei a Szov|elűn!óva! .iPesolatban egyre inkább kimutat­ót hogy nem hajlandók tisztelet­tartani azokat az egyezménye amelyeket nemrégiben egvhan join fogadtak el, mint a Szovjet ,l'ö, az USA és Nagvbrftannia há í01^ utáni politikájának alapjait 1 Wovjet külügyminisztérium nyi Wata azonban nemcsak az ame lámadó terveket leplezte le emesak azt mutatta meg, hogv a Vügati tömb vagy az Atlanti Blokk let. mögött nagykapltallsták háborús tervei húzódnak meg más népek leigázására és függetlenségének el­rablására, a Szovjetunió ellen indí­tandó támadásra, hanem világosan kifejtette a Szovjetúnió jövőbeli magatartását ezekkel a támadó ter­vekkel kapcsolatban. A közlemény nyíltan leszögezi, hogy „a Szovjet­uniónak még erélyesebben és követ­kezetesebben kel! folytatnia harcál minden háborús úszltó, a támadó­szellemű politika és az új háborús uszítás ellen, az általános, tartós, demokratikus békéért“ A Szovjetúnió válasza a háborús úszltók mesterkedéseire: még szi­lárdabb és még következetesebb harc a békéért Rosszul számítoltak az imperialista agresszorok, Hitler késői követői, ha azt hitték, hogy nagyhangú fenyegetéseik, különbö­ző blokkok kovácsolása majd visz- szaszoritja a Szovjetúniót, majd le­csökkenti a békefront országainak állhatatos küzdelmét. Az eredmény ép az ellenkező lett. Háborús úszi lásuk, a különböző nemzetközi kö­telezettségek felrúgása, más orszá­gok jogainak lábbal tiprása, egyre szilárdabb és következetesebb ellen­állásra talál a Szovjetúnió és szö­vetségesei részéről. Az imperialista sajtó, Hogy lep­lezze azt a nagy hatást, amelyet a Sztálin nyilatkozat szerte a világon kiváltott, megpróbálta Sztálin sza­vait kiforgatni, megpróbált ellenté let keresni a Sztálin nyilatkozat és a szovjet külügyminisztérium közle ménye között. így a francia kül­ügyminisztérium lapja, a Le Monde arról ír, hogy mást mond jegyzéké­ben Molotov, amikor az imperialis­tákat vádolja és mást nyilatkozik Sztálin, amikor a megegyezésről és a békéről beszél. Természetesen a két nyilatkozat között csak a vak nem látja az összefüggést. Lehe' hogy az imperialistáknak olyan békevágv tetszene, amely arra kész­tetné a demokratikus országok«1 hogy letegyék a fegyvert, hogy védtelenül álljanak szemben a ka- nitalista rablókkal, ebből azonban egyhamar nem esznek. A mi béké­ért folytatott küzdelmünk nem az erőtlenek, nem a fegyvertelenek harca, hanem az erő megnvilvánu lása, amely egységes, hatalma« frontba tömöríti a békéért harcolók táborát. „Az általános béke meg erősítéséé*! és a nemzetközi bizton ság alálámasztásáért folytató’* harrban a Szovjetunió szövetsége­sének tekint minden hékeszeretö ál tamot, amely valódi kifejezője az utolsó háborúban hatalmas terheket viselt népek gondolatainak és ér zéseinek és amely jogos alapon utasít vissza minden támadót és az új háború minden úszltóját" — ál­lapította meg a szovjet külügymi­nisztérium közleménye és ebben a szellemben sorakoznak fel a Szov letrtnió mögé egyre eltökéltebben a béke erői. Ma az egész világon látják az elnyomott népek, hogy a szoyjet- ellenesség politikája háborús poli­tika. hogy aki a Szovjetúnió ellen sége, az minden szabadságravágyó nép ellensége és ellensége elsősor­ban a nemzetek függetlenségének és békéjének. Világosan látják a különbségeket 3 két tábor eszköze’ között. Az amerikai imperialisták fegyverkezési baiszába kezdenek támaszpontokat létesítenek a vüáe számos részén, fegyvereket száll* tanak Törökországnak, Gőrögor szágnek. Csang-Kaj-Sek Kínának, beavatkoznak idegen országok belső életébe. A Szovjetúnió következetes békepolitikót folytat és fegyverke­zési hajsza helyett az Egyesüli Nemzetek közgyűlésén legutóbb Visinszkij a fegyverkezés egy- harmaddal való csökkentését java­solta. Erről nyilatkozott Sztálin is. amikor Kingsbury Smith kérdésére kijelentette, hogy „a Szovjetúnió kormánya együttműködhetnék az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrchajtásá ban, amelyek a békepaktum meg­valósítására irányulnak és a foko­zatos leszerelésre vezetnek“. Nincs sok csodálnivaló azon, hogy az amerikai kormány eddig minden esetben elutasította a Szovjetúnió felhívását a leszerelésre, hiszen po­litikáját a trösztök és fegyvergyá­rosok érdekei szabják meg, akik a fegyverkezéssel próbálnak meg­szabadulni a fojtogató gazdasági válság gyűrűjéből és a hadiiparból milliárdokat profitálnak. Az amerikai külpolitika esztendők óta különböző blokkok kovácsolá­sán fáradozik Miután a nyugati tömb nem bizonyult elég erősnek, mert a nyugati országok között nagy ellentétek merültek fel és Franciaország ma az imperialisták számára „Európa beteg embere", most atlanti blokkot akarnak ková­csolni, nyilvánvalóan nem békés célokra, nem a népek közötti ba­rátság elmélyítésére, hanem Saját erőszakos politikájuk alátámasztá sára. Ez nyilvánult meg a skan­dináv államok esetében is, amelye­ket erőszakkal, fenyegetésekkel, gazdasági zsarolással próbálnak ebbe a blokkba kényszeríteni. Ezek kel a támadó blokkokkal szemben áll a Szovjetúnió által vezetett bé­keszövetség. amelynek országai nem kovácsolnak más népek leigázását célzó terveket, hanem csak ít köl­csönös segítség, a népek égvén ingó­ságának és békés együttműködésé­nek eszméjét hirdetik és valósítják meg a béke védelmében. Az ameri­kai imperialisták minden szándéké' a nagytőke érdekei szabják meg Külpolitikáink előtt nem szentek sem a nemzetközi egyezmények sem a nemzetközi jog írott vagv Íratlan szabályai. Kormánvokar rángatnak dróton, békés népek között polgárháborút és ellentéte­ket szítanak, szétziláliák a szövet «égés országok gazdasági életét Terveiket sikertelenül próbálták a Marshal) terv sztaniolpapírjába esomagolni: mindenki világosan látja, hogv az „Európai Segélv nrogram“ úgv segítette csak a? európai országokat, mint a kötél az akaszfoti embert és hogv ebből a „segítségből“ kizárólagosan az amerikai nagytőkének volt haszna' Az amerikai kapitalisták körében egyre inkább az a nézet terjed el hogy kizárólag üzleti módszerekkel nem tudják megszerezni a világ feletti uralmat. Annakidején a nviltan háborús Truman elvet azért váltotta fel a Marshall terv hogy a gyereknek más nevet adja­nak, de lényegében a kölcsönpro gram ürügyével gazdasági eszkö­zökkel folytassák a terjeszkedő po­litikát. — Most Marshall hnkása után meghirdették a „Trnman tervet“, amelynek a lényege a gaz­dasági módszerek melleit egyre nv'ltabh erőszak és fenyegetés al­kalmazása, egyre leplezetlenekül he avatkozás más országok helügvet be. Az amerikai Imperialisták soro zatos veresége Európában és Aulá­ban, a Kínában történt hegy omlás megerősítette a béke táborát, de növelte is az imperialisták veszé­lyességét, akik kalandor módjára új háború túzét szeretnék felgyúj tani, hogy létüket meghosszabbít­sák. Ezért vállalkozik az amerikai kapitalizmus a nemzetközi nagy­tőke csendőrének szerepére. Vájjon milyen táborra támasz­kodik az amerikai külpolitika? A kapitalizmus nyílt lakájai és kiszolgálói mellett egy frontban ta­láljuk a munkis&ruló jobboldali szociáldemokratákat, a fasizmus földalatti és földfeletti összes irányzataival. Bevln és Franco, a bányászgyilkos Moch és de Gas- peri, Salazar és a Ievitézlett Csang- Kaj-Sek egyaránt az ö szövetsége­sük. Módszereik nem sokban kü­lönböznek Hitler módszereitől, ön­kény és erőszak jár az imperialis­ták lába nyomán, görög munkáso­kat és parasztokat gyilkolnak. Amerikában a kommunista vezető­ket állítják bíróság elé, a haladó művészeket és politikusokat pedig az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság üldözi. Francia- országban bányászokat sanyargat­nak börtönben, Nyugatnémetor­szágban ismét könyvmáglyákra do­bálják a haladó irodalmat, őket szolgálják Salazar feketehigeseí, Szicília banditái és a klerikális reakció sárga hadserege. Szekerük­be fogták a Vatikánt, hogy a nagy­tőke elnyomását isteni igékkel szentesítsék. Szabotázsokat és pro­vokációkat szerveznek a népi demo­kráciák ellen, összegyűjtik az emigráns politikusokat,* Mikola jczi kot és Nagy Ferencet, Eckhardt Tibort. Sulyokot Pevert és Ottói Nem lehet a „nyugati szabadság" bajnokait túlságosan válogatósnak nevezni. Mars már száz esztendővel ezelőtt lerántotta a főkéről a lep­let. amikor megírta, hogy minden ooriisából vért és szennyet izzad A béke erői azonban el vannak szánva arra. hogv leszámolianak a haladás ellenségeivel. Ebben a szellemben került sor Magyarorszá­gon a Mindszentv perre, az ame­rikai imnerinlisták elsőszámú ma- gvarországi ügynökének felelősség- revonására. Ez a tárgvalás hatalmas tanulságot rejt magában a magyar dolgozók és az^egész világ dolgozó' számára, mert megmutat ja, hogv a> 'mperialisták nv'ltan egv új háború •özével játszanak, céljuk a rég' rendszer, n földesurak és nngvtökó sek hatalmának visszaállítása. Mindszentv ördögi tervei ma már világosan állnak az egész ma­gyar nép és ezen túlmenően a nem zelközi közvélemény előtt. írott ó« szóbeli vallomásában beismerte a magyar nép ellen elkövetett szőr nyű bűneit, a kémkedést, a hazaáru­lást, a legitimista összeesküvést és a súlyos valufnvissznéléseket. De 'eleplezték M’ndszentyt bűntársai elsősorban Eszterházy „herreg“ aki földjeinek szétosztása után még mindig hárommillió forintos vagyont mondhatott magáénak és aki Mindszentv segítségével földbir tokát akarta vissza szerezni. A Mind- szenty per újabb fegyvert adott a nemzetközi munkásmozgalom, vala- mennvi haladó erőnek a kezébe: a klerikális reakció elleni harcra Megmutatta az egyházi köntösbe hu itatott reakció igazi szerepét amely nem más, mint az amerike' 'mperialisták és háborús úszftók ügynöksége. Nem véletlenül mozgósított Mind­szenty védelmében az egész nem zetközi reakció tábora. Nem vélet lenül indítottak hadjáratot „meg mentésére“ a tőkés zsoldban átlő nyugati lapok, nyilatkoztak mellet te Franciaország Pétaint és a né­meteket kiszolgáló bíborosai, Fran co falangistái, vagy a jobboldal' munkásárulók Angliában és Fran ciaországban. Azt hitték, hogy h magyar népi demokrácia megijed saját árnyékától és bflnbocsánatot ad a dolgozó nép legengesztelhc tétlenebb ellenségének. Az urak té­vedtek. A magyar népi demokráciá­nak volt ereje leküzdeni a nép hatalmára törő eddigi minden kí­sérletet és van ereje leszámolni 8 Mindszenty klikkel is. Ma más * helyzet szerte a világon és Magyar- országon is, mint 19-15-ben és 1940- ban, vagy akár 1947-ben. A demo­krácia erői megizmosodtak és meg- acélosodtak a békéért folytatott harcban. Megtanulták, hogy rab­lókkal szemben nem használ a szép beszéd, de annál inkább basznál a kemény ököl. A Mindszenty felett kimondott (télét bizonyítéka lesz nemcsak igazságunknak, de erőnknek is. Az elnyomott munkásosztály kezdettől fogva igazságának tudatában küz­dött a kapitalizmus ellen, ehhez az igazsághoz azonban évtizedekkel ez­előtt még nagyon kis erő párosult. Amikor a föld egyhatod részén győzött a szocializmus, a fél világ kapitalista hatalma küldte el inter venciós csapatait, hogy megsemmi sítsék a fiatal szovjet államot, — ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt, csakúgy, mint a második világháborúban a hitleri fasiszta gonosztevők tervei. Ma a Szovjet unió és a világ munkásosztály?, erősebb, mint valaha. Igazságunk mellett az erő és egyre inkább a túlerő is a mi oldalunkon van Az imperialisták oldaláról hiány­zik az igazság és egyre kisebb lesz az erejük is. Növekszenek a tábo rukban azok a belső ellentétek, amelyek fölött sohasem tudnak úrrá lenni. A mi táborunk egyre hatalmasabb és az idő nekünk dol­gozik. Egyre inkább beválnak a munkásosztály nemrégen elhunyt nagy fiának, Zsdanov elvtársnak szavai, aki azt* hirdette, hogy a kommunista pártok által vezetett imperialistaellenes békefront le­győzhetetlen lesz, ha állhatatosan szembeszáll az imperialisták tárna dó terveivel. Es kell-e állhatntosab- ban harcolni, mint ahogy harcol­tak a francia bánvászok, a hegyek között a görög partizánok, az indo­néziai kommunisták a mérhetetlen őserdőkben, vagv a győzelmet győ­zelemre arató kínai néphadsereg katonái? Ugyanilyen állhatatosan folytatjuk mi az építés munkáját, visszük előre minden ellenséggel szemben a munkásosztály zászlaját együtt a béke hatalmas táborával. Ma még folyik a harr a világosság és a sötétség erői között, ma még egymással szemben állnak a hábo­rús úszftók és a béke katonái. Az ő útjukon csak mérhetetlen szen­vedés, nyomorúság és nélkülözés, pusztító háborúk, bizonytalanság és inség vár az emberiségre. A mi úhink a dolgozók szabad világa Velünk a földkerekség minden el nyomott népe, a kizsákmányolt munkások és parasztok százmillió- a haladásra és békére vágvó embe riség. Megvívjuk nagv harcunk-’ és nem kétséges, hn-v n miénk lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom