Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

Kedden hirdetnek ítéletet a MlNDSZUNTIt íEttBEK

A HATALMAS TABOR

Irta: Pajzs István

Ki elmúlt hiten ■ Sttfflte nyilatkozat szavai gyújtottak új reményt a békesség utéu vágyó ein bennilliók szivében. Keleten, csakúgy mint Nyugaton az egyszerű emberek milliói úgy üdvözölték Sztálin kijelentéseit, mint a béke megteremtésének szilárd alappilléreit, amelyeken helyre lehel Állítani a nemzetek közötti békés együttműködés és a bizalom légkörét. Vájjon miért van az, hogy a nyugati államférfiak naponta tarthatnak nagy politikai beszéde let, nyilatkozhatnak és interjúkat adhatnak, könyveket Írhatnak és a Politikai fórumon szerepelhetnek, ezeknek a megnyilvánulásoknak a visszhangja azonban mind siralmasabb lesz, ugyanakkor Sztálin egyetlen szavára felfigyel a világ, néhány mondatát feszült várako- aitsal boncolgatják Európában és Amerikában és nagyhorderejű nyi laikozatát mindenütt a nemzetközi' Politikai élet egyik legfontosabb eseményének tartják? Azért, mert ■> emberek megunták már a tőkés lakájok bazudozásait, mert nem kérnek többé sem Truman, sem európaj ügynökeinek rágalmazásé löl és háborús úszlfásából. Nem kíváncsiak sem Schumanra, sem llochra, sem a kereszténydemokra-1 t* de Gasperire, sem a munkás- fruló tökészsoldos Bevinre. Sztártól azonban megszokták, hogy 11 igazság hangján beszél, hog> Mavai a béke és az emberiség jobb lövője felé mutatnak.

Napokon keresztül szerepelt Sztá

00 nyilatkozata a világsajtó vezető lolyén és a valamennyire is becsü- 'etes lapok csaknem kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy Amerikának el kell fogadnia a kinyújtott a«zet, hogy Trumanéknak nem lelet más válaszuk, mint leülni a tárgyalóasztalhoz, feladni az eddigi lalandorpolitikát és a békés együttműködés útjára lépni. Ezt kívánok és remélik nemcsak az európai lenem az amerikai tömegek is. Az amerikai imperialistáknak azonban lem kell a békés megegyezés, nem leli az együttműködés és barátság Politikája, nem kellenek a tiszta bontok. Nekik ellenségeskedésre, l'öeg háborúra, feszült nemzetközi ökörre van szükségük, ök arra- ?Pekulálnak, hogy a nemzetköz'' l.elyzet elmérgesedjék, hogy ne ta iljanak egymásra a kis és nagv i^Pek, hogy ők nyugodtan halászassanak a zavarosban, fokozhas *01 a fegyverkezési hajszát és növelhessék a trösztök profitját.

. Nyíltan és világosan tárta fel a ?ovjetúnió külügyminisztériuma az jSeakatlantl azerződésről szóló lödeményében az angolszáz tömb

célkitűzéseit amikor rámutn- mit arra, hogy az amerikai kfll- ES'Htikának semmi köze sincs az l*Tes(llt Államok érdekei jogo« ^leiméhez, ezt a politikát elejétől V'í'g az erőszak, a támadás szelleme halja át. Az USA és az angol- ilierikai tömb más országainak leelkodó körei a Szov|elűn!óva! .iPesolatban egyre inkább kimutatót hogy nem hajlandók tisztelettartani azokat az egyezménye amelyeket nemrégiben egvhan join fogadtak el, mint a Szovjet ,l'ö, az USA és Nagvbrftannia há í01^ utáni politikájának alapjait

1 Wovjet külügyminisztérium nyi Wata azonban nemcsak az ame

lámadó terveket leplezte le emesak azt mutatta meg, hogv a Vügati tömb vagy az Atlanti Blokk

let.

mögött nagykapltallsták háborús

tervei húzódnak meg más népek leigázására és függetlenségének elrablására, a Szovjetunió ellen indítandó támadásra, hanem világosan kifejtette a Szovjetúnió jövőbeli magatartását ezekkel a támadó tervekkel kapcsolatban. A közlemény nyíltan leszögezi, hogy „a Szovjetuniónak még erélyesebben és következetesebben kel! folytatnia harcál minden háborús úszltó, a támadószellemű politika és az új háborús uszítás ellen, az általános, tartós, demokratikus békéért“

A Szovjetúnió válasza a háborús úszltók mesterkedéseire: még szilárdabb és még következetesebb harc a békéért Rosszul számítoltak az imperialista agresszorok, Hitler késői követői, ha azt hitték, hogy nagyhangú fenyegetéseik, különböző blokkok kovácsolása majd visz- szaszoritja a Szovjetúniót, majd lecsökkenti a békefront országainak állhatatos küzdelmét. Az eredmény ép az ellenkező lett. Háborús úszi lásuk, a különböző nemzetközi kötelezettségek felrúgása, más országok jogainak lábbal tiprása, egyre szilárdabb és következetesebb ellenállásra talál a Szovjetúnió és szövetségesei részéről.

Az imperialista sajtó, Hogy leplezze azt a nagy hatást, amelyet a Sztálin nyilatkozat szerte a világon kiváltott, megpróbálta Sztálin szavait kiforgatni, megpróbált ellenté let keresni a Sztálin nyilatkozat és a szovjet külügyminisztérium közle ménye között. így a francia külügyminisztérium lapja, a Le Monde arról ír, hogy mást mond jegyzékében Molotov, amikor az imperialistákat vádolja és mást nyilatkozik Sztálin, amikor a megegyezésről és a békéről beszél. Természetesen a két nyilatkozat között csak a vak nem látja az összefüggést. Lehe' hogy az imperialistáknak olyan békevágv tetszene, amely arra késztetné a demokratikus országok«1 hogy letegyék a fegyvert, hogy védtelenül álljanak szemben a ka- nitalista rablókkal, ebből azonban egyhamar nem esznek. A mi békéért folytatott küzdelmünk nem az erőtlenek, nem a fegyvertelenek harca, hanem az erő megnvilvánu lása, amely egységes, hatalma« frontba tömöríti a békéért harcolók táborát. „Az általános béke meg erősítéséé*! és a nemzetközi bizton ság alálámasztásáért folytató’* harrban a Szovjetunió szövetségesének tekint minden hékeszeretö ál tamot, amely valódi kifejezője az utolsó háborúban hatalmas terheket viselt népek gondolatainak és ér zéseinek és amely jogos alapon utasít vissza minden támadót és az új háború minden úszltóját" — állapította meg a szovjet külügyminisztérium közleménye és ebben a szellemben sorakoznak fel a Szov letrtnió mögé egyre eltökéltebben a béke erői.

Ma az egész világon látják az elnyomott népek, hogy a szoyjet- ellenesség politikája háborús politika. hogy aki a Szovjetúnió ellen sége, az minden szabadságravágyó nép ellensége és ellensége elsősorban a nemzetek függetlenségének és békéjének. Világosan látják a különbségeket 3 két tábor eszköze’ között. Az amerikai imperialisták fegyverkezési baiszába kezdenek támaszpontokat létesítenek a vüáe számos részén, fegyvereket száll* tanak Törökországnak, Gőrögor szágnek. Csang-Kaj-Sek Kínának,

beavatkoznak idegen országok belső

életébe. A Szovjetúnió következetes békepolitikót folytat és fegyverkezési hajsza helyett az Egyesüli Nemzetek közgyűlésén legutóbb Visinszkij a fegyverkezés egy- harmaddal való csökkentését javasolta. Erről nyilatkozott Sztálin is. amikor Kingsbury Smith kérdésére kijelentette, hogy „a Szovjetúnió kormánya együttműködhetnék az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrchajtásá ban, amelyek a békepaktum megvalósítására irányulnak és a fokozatos leszerelésre vezetnek“. Nincs sok csodálnivaló azon, hogy az amerikai kormány eddig minden esetben elutasította a Szovjetúnió felhívását a leszerelésre, hiszen politikáját a trösztök és fegyvergyárosok érdekei szabják meg, akik a fegyverkezéssel próbálnak megszabadulni a fojtogató gazdasági válság gyűrűjéből és a hadiiparból milliárdokat profitálnak.

Az amerikai külpolitika esztendők óta különböző blokkok kovácsolásán fáradozik Miután a nyugati tömb nem bizonyult elég erősnek, mert a nyugati országok között nagy ellentétek merültek fel és Franciaország ma az imperialisták számára „Európa beteg embere", most atlanti blokkot akarnak kovácsolni, nyilvánvalóan nem békés célokra, nem a népek közötti barátság elmélyítésére, hanem Saját erőszakos politikájuk alátámasztá sára. Ez nyilvánult meg a skandináv államok esetében is, amelyeket erőszakkal, fenyegetésekkel, gazdasági zsarolással próbálnak ebbe a blokkba kényszeríteni. Ezek kel a támadó blokkokkal szemben áll a Szovjetúnió által vezetett békeszövetség. amelynek országai nem kovácsolnak más népek leigázását célzó terveket, hanem csak ít kölcsönös segítség, a népek égvén ingóságának és békés együttműködésének eszméjét hirdetik és valósítják meg a béke védelmében. Az amerikai imperialisták minden szándéké' a nagytőke érdekei szabják meg Külpolitikáink előtt nem szentek sem a nemzetközi egyezmények sem a nemzetközi jog írott vagv Íratlan szabályai. Kormánvokar rángatnak dróton, békés népek között polgárháborút és ellentéteket szítanak, szétziláliák a szövet «égés országok gazdasági életét Terveiket sikertelenül próbálták a Marshal) terv sztaniolpapírjába esomagolni: mindenki világosan

látja, hogv az „Európai Segélv nrogram“ úgv segítette csak a? európai országokat, mint a kötél az akaszfoti embert és hogv ebből a „segítségből“ kizárólagosan az amerikai nagytőkének volt haszna'

Az amerikai kapitalisták körében egyre inkább az a nézet terjed el hogy kizárólag üzleti módszerekkel nem tudják megszerezni a világ feletti uralmat. Annakidején a nviltan háborús Truman elvet azért váltotta fel a Marshall terv hogy a gyereknek más nevet adjanak, de lényegében a kölcsönpro gram ürügyével gazdasági eszközökkel folytassák a terjeszkedő politikát. — Most Marshall hnkása után meghirdették a „Trnman tervet“, amelynek a lényege a gazdasági módszerek melleit egyre nv'ltabh erőszak és fenyegetés alkalmazása, egyre leplezetlenekül he avatkozás más országok helügvet be. Az amerikai Imperialisták soro zatos veresége Európában és Aulában, a Kínában történt hegy omlás

megerősítette a béke táborát, de növelte is az imperialisták veszélyességét, akik kalandor módjára új háború túzét szeretnék felgyúj tani, hogy létüket meghosszabbítsák. Ezért vállalkozik az amerikai kapitalizmus a nemzetközi nagytőke csendőrének szerepére.

Vájjon milyen táborra támaszkodik az amerikai külpolitika?

A kapitalizmus nyílt lakájai és kiszolgálói mellett egy frontban találjuk a munkis&ruló jobboldali szociáldemokratákat, a fasizmus földalatti és földfeletti összes irányzataival. Bevln és Franco, a bányászgyilkos Moch és de Gas- peri, Salazar és a Ievitézlett Csang- Kaj-Sek egyaránt az ö szövetségesük. Módszereik nem sokban különböznek Hitler módszereitől, önkény és erőszak jár az imperialisták lába nyomán, görög munkásokat és parasztokat gyilkolnak. Amerikában a kommunista vezetőket állítják bíróság elé, a haladó művészeket és politikusokat pedig az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság üldözi. Francia- országban bányászokat sanyargatnak börtönben, Nyugatnémetországban ismét könyvmáglyákra dobálják a haladó irodalmat, őket szolgálják Salazar feketehigeseí, Szicília banditái és a klerikális reakció sárga hadserege. Szekerükbe fogták a Vatikánt, hogy a nagytőke elnyomását isteni igékkel szentesítsék. Szabotázsokat és provokációkat szerveznek a népi demokráciák ellen, összegyűjtik az emigráns politikusokat,* Mikola jczi kot és Nagy Ferencet, Eckhardt Tibort. Sulyokot Pevert és Ottói Nem lehet a „nyugati szabadság" bajnokait túlságosan válogatósnak nevezni. Mars már száz esztendővel ezelőtt lerántotta a főkéről a leplet. amikor megírta, hogy minden ooriisából vért és szennyet izzad A béke erői azonban el vannak szánva arra. hogv leszámolianak a haladás ellenségeivel. Ebben a szellemben került sor Magyarországon a Mindszentv perre, az amerikai imnerinlisták elsőszámú ma- gvarországi ügynökének felelősség- revonására. Ez a tárgvalás hatalmas tanulságot rejt magában a magyar dolgozók és az^egész világ dolgozó' számára, mert megmutat ja, hogv a> 'mperialisták nv'ltan egv új háború •özével játszanak, céljuk a rég' rendszer, n földesurak és nngvtökó sek hatalmának visszaállítása.

Mindszentv ördögi tervei ma már világosan állnak az egész magyar nép és ezen túlmenően a nem zelközi közvélemény előtt. írott ó« szóbeli vallomásában beismerte a magyar nép ellen elkövetett szőr nyű bűneit, a kémkedést, a hazaárulást, a legitimista összeesküvést és a súlyos valufnvissznéléseket. De 'eleplezték M’ndszentyt bűntársai elsősorban Eszterházy „herreg“ aki földjeinek szétosztása után még mindig hárommillió forintos vagyont mondhatott magáénak és aki Mindszentv segítségével földbir tokát akarta vissza szerezni. A Mind- szenty per újabb fegyvert adott a nemzetközi munkásmozgalom, vala- mennvi haladó erőnek a kezébe: a klerikális reakció elleni harcra Megmutatta az egyházi köntösbe hu itatott reakció igazi szerepét amely nem más, mint az amerike' 'mperialisták és háborús úszftók ügynöksége.

Nem véletlenül mozgósított Mindszenty védelmében az egész nem zetközi reakció tábora. Nem vélet lenül indítottak hadjáratot „meg mentésére“ a tőkés zsoldban átlő nyugati lapok, nyilatkoztak mellet te Franciaország Pétaint és a németeket kiszolgáló bíborosai, Fran co falangistái, vagy a jobboldal' munkásárulók Angliában és Fran ciaországban. Azt hitték, hogy h magyar népi demokrácia megijed saját árnyékától és bflnbocsánatot ad a dolgozó nép legengesztelhc tétlenebb ellenségének. Az urak tévedtek. A magyar népi demokráciának volt ereje leküzdeni a nép hatalmára törő eddigi minden kísérletet és van ereje leszámolni 8 Mindszenty klikkel is. Ma más * helyzet szerte a világon és Magyar- országon is, mint 19-15-ben és 1940- ban, vagy akár 1947-ben. A demokrácia erői megizmosodtak és meg- acélosodtak a békéért folytatott harcban. Megtanulták, hogy rablókkal szemben nem használ a szép beszéd, de annál inkább basznál a kemény ököl.

A Mindszenty felett kimondott (télét bizonyítéka lesz nemcsak igazságunknak, de erőnknek is. Az elnyomott munkásosztály kezdettől fogva igazságának tudatában küzdött a kapitalizmus ellen, ehhez az igazsághoz azonban évtizedekkel ezelőtt még nagyon kis erő párosult. Amikor a föld egyhatod részén győzött a szocializmus, a fél világ kapitalista hatalma küldte el inter venciós csapatait, hogy megsemmi sítsék a fiatal szovjet államot, — ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt, csakúgy, mint a második világháborúban a hitleri fasiszta gonosztevők tervei. Ma a Szovjet unió és a világ munkásosztály?, erősebb, mint valaha. Igazságunk mellett az erő és egyre inkább a túlerő is a mi oldalunkon van

Az imperialisták oldaláról hiányzik az igazság és egyre kisebb lesz az erejük is. Növekszenek a tábo rukban azok a belső ellentétek, amelyek fölött sohasem tudnak úrrá lenni. A mi táborunk egyre hatalmasabb és az idő nekünk dolgozik. Egyre inkább beválnak a munkásosztály nemrégen elhunyt nagy fiának, Zsdanov elvtársnak szavai, aki azt* hirdette, hogy a kommunista pártok által vezetett imperialistaellenes békefront legyőzhetetlen lesz, ha állhatatosan szembeszáll az imperialisták tárna dó terveivel. Es kell-e állhatntosab- ban harcolni, mint ahogy harcoltak a francia bánvászok, a hegyek között a görög partizánok, az indonéziai kommunisták a mérhetetlen őserdőkben, vagv a győzelmet győzelemre arató kínai néphadsereg katonái? Ugyanilyen állhatatosan folytatjuk mi az építés munkáját, visszük előre minden ellenséggel szemben a munkásosztály zászlaját együtt a béke hatalmas táborával. Ma még folyik a harr a világosság és a sötétség erői között, ma még egymással szemben állnak a háborús úszftók és a béke katonái. Az ő útjukon csak mérhetetlen szenvedés, nyomorúság és nélkülözés, pusztító háborúk, bizonytalanság és inség vár az emberiségre. A mi úhink a dolgozók szabad világa Velünk a földkerekség minden el nyomott népe, a kizsákmányolt munkások és parasztok százmillió- a haladásra és békére vágvó embe riség. Megvívjuk nagv harcunk-’ és nem kétséges, hn-v n miénk lesz.