Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-05 / 30. szám

A HÉT RES’DELETE! Kölosönakeió családi házak helyreállítására ás a nagylakások megosztására Az tpJjönt szándélkozó magáno- fci részér« a nüodsz’.érixim meg­tervez e az épü.eithélyreáMítási fóicsőnakcite. Érmeik keretéiben az ekSgtaél nagyobb jehet&ség nyí­lt kftlcsönigénylésire A kölcsö­nnel a Magyar Nemzeti Bank fo- Ytátj* a fővárost kérelmezőknek, ridéikjen pedig a folyósítással metr­ikát; há'.eliniézatek. A kérelemhez ttükséges Igénylést űrlapok«- is vetné' az intézetteknél kapják Mg az érdekeltek. A kő.csőn ak­ié ugyanis kiterjed Budapesten M valamennyi vidéki városra melyeknek népessége tdlnyomó- ■é&z: ipari dolgozókból ál1 A kölcsönt igénybe lehet venni sgfe'jjabh ké:sz»ba-hallos lakás, egy örők-akás helytreáXitására, ha * lakatlan, de ha szódáid» szem. Aarok (púk túlzsúfoltság) imdo- solttá teszik, abban az esetben is, * u lakott- Ugyancsak -részesfll­a Vőtosönakcióban azok, akik családit háiza: akarnak hely- reáüUtani, de az épület nem tar­talmaz három szobánál és házfel­ügyelői lakásokon kívül cőibb la­kóhelyiséget. A társbérletek foko­zatos megszüntetését is elősegí t a kölcsönakció, amennyiben most már nagylakások megosztására is igényelhető kölcsön, azzal a felté­teliéi, hogy a megosztás megfe elő új lakóhelyiségekké hozzájárul a lakás6zaporu áthoz. A kölcsön legfelsőbb határa bér- háztulajdonosaknál az az ősszeg amelyet a ház tiszta bérjövedel­méből 15 év alatt vissza tud fi­zetni. Budapesten családi házak helyreállítására maximálisan 20.000 forintot, vidéken 10.000 forintot kaphatnak az igénylők- Ezeket »z összegeket évi 7, illetve 5.5 %-os kamattal kéül visszafizetni a jöve­delmi viszonyuktől függően meg­határozott idő, de legkésőbb 15 év alel!:. Kik üdülhetnek kedvezményesen ? A Szikszervezetek Országos Ta­to» ebben az évben 300 ezer okozónak teszi lehetöyé, hogy S végzett munkája u*án megér­«nelt, kedvezményes üdüléshez u»on. A dolgozók üdültetése már 1 évben megkezdődik a balaton- Mesei fővárosi üdft.őben és fo- t»m»tosan tart az egész eszten- áW Akik a mostani téti üdül­őéiben. vagy a későbbi kedvez­ővel üdültetésekben részt akar­ok venni, azoknak az üzemük “ölési felelősénél kein jelentkez­ik. Az üdülési felelősök — az ••mi bizottságokkal együHmüköd- * — elsősorban azokat jelölik a ővezményes üdülésre, akik a ölelésben kiváló teljesítményt «tatnak fel, akik családi kőrül- őyek miatt leginkább rászorul- *k és akik munkakörük miatt *J*atnosak a betegségekre. így "et biztosítani, hogy a kedvez­ményes üdültetés előnyeiben az a 300 ezer dolgozó részesüljön, aki legjobban megérdemli és aki leg­jobban rá van utalva. A kedvezményes üdültetés leg­feljebb 14 napra szólhat. A dolgo­zók a napi 24 forintos önköltségi ár helyett naponta cssk 4. 6. 8. vagy 12 forintot fizetnek kerese­tük nagysága szerint. A napi 24 forintos önköltségi ár és a dolgo­zók 4. 6, 8, 12 forintos hozzájáru­lása közötti különbözeiét a Szak- szervezetek Országos Tanácsának üdültetési alapja fedezi. Az üdü­lésre kijelöltek legközelebbi hoz­zátartozójukat (feleségüket, gyer­mekeiket) is magukkal vihetik, utánuk azonban az önköltségi árat meg kel, fizetni. A kedvezménye­sen üdültetettek számára biztosí­tott 50 százalékos vasúti kedvez- ménvt természetesen azok is igény- bevehetik, akik most, a téli üdülte­tés keretében utaznak pihenni Szállítási korlátozás alá eső állatok, élelmiszerek és termények 1 főidmiveiésügyi miniszter ren- e!® új szállítási táblázatot kö- Közellitási szempontból csak l az éle.miszerek, mezőgazda- | termények és állatok esnek llitásj korlátozás alá, melyeket Ablázat felsorol. Szállítási kor- **4» alá esnek: ■ Árpa, 2. Borjú (élő), 3. Búza, s> kétszeres, 4. Faggyú, 5. ÍVma (csak vöröshagyma, bela- Ve a szárítótt és porított vörös- ívaát is), 6. Hús (marba-, bor- .*• juhhús akár nyers, akár ásított) 7 Juh (élő), 8. Kétsze­res. 9. Liszt (búza-, ror*-, kétsze­res- és árpaliszt), 10. Napraforgó­mag, 11. Rizs, 12. Rozs, 13. Ser­tés (élő és hasított). 14. Szarva*- marba, borjú és juh Budapestre és közellátási szempontból hozzácsa­tolt községek és városok terüle­tére. 15. Tej és tejtermékek. ÚJRA VAN KÖTÖTTFORGALMÜ SZAPPAN ■ A G. F. rendelet« szerint a de­cemberben felszabadított szappan- forgalom újra kötött- és szabad- forgalmú részre oszlik. ^üzág(>t< vásárok február 14-ig "en hétfón: BícsalmA* Aa Péc#, ló, toárha én kirftkórló vásár. 10-én, ' ^Ökön: Diósviszló, ló, sertés, mar- ^ kirakódó vásár, Kaposmérő: ló, és kirakóóó, Nagyszakácai: mar- ** kirakódó vásár. 13-án, vasárnap: 16, marba, sertés és kirakódó. ,n- bótfóa: Mágoca, ló, marha és ki- Pécsvérad és Szenlórine: 16. fri'- s»rtés ét kirakódó vásár. Adólizetök ligyelem! ^"“Wl határidők: tfbrnar 15-ig ado- Walesán befizethető a minden , J1* vlsején eaedékes 1. KénzpénzbeB földadó. 5. Híradó. 5. Épület j.' *s' hozzíjárnlás. t Együttes kere- ,| ** jövedelemadó. 5. általános jöve- l),"la'íó. *. Illetmény és Ulelméoy- I,. et*üó. 1. Társulati adó. 8. Vagyon- ijl ’■ Jagyondézsma és vagyonszapo. , ‘ öézsma. 1«. íltalányösszegben Vii l*1'*0** faríaín'l*éó. Felhívjak ol- figyelőiét, hogy as általános , . ®sdó flaotétére íiOteleiottoknoh "r H I* nddoUneget kell fllotnMh. Saláta magtermesztés Kozepkótott humuezben eajcdag, moJyfokvóeü talajon termeszthetjük étkénél. Feltétlen őszt mélyeeájitáat, táperötjen gazdag jólmegmunkólt ta­lajt kíván. Vetése korán tavasszal, február végén március elején törté­nik. 35—40 cm sortávolságra vető- géppel, homokkal vágy korpával ke­verve, hogy a vetés egyenletes legyen. Mikor a vetés látható, mogsaraboljuk (lehet lói apával is), hogy el no gyo- moeodjon. MísodTk kapálásnál 20 cin­re ritkítjuk. További munkálatai a talajt gyommentesen tartani és ha gyenge » vetés, jeltrágyáznl pétisóval. Fontos az aratási idő helyes megvá lazítása. Mikor a magemyö negyed­része fehéredül kezd. aj aratás azon­nal megkezdendő. Kis kévékbe kötve utánémí hagyjuk, ponyvás ezetaóren szállítjuk, fedett, száraz, Kellős hely­re. Kisebb mennyiségnél kéznél, na- pyohb tétéit rendes cséplőgépen csé­peljük és közönéi geo gabona rostán átroetáljuk. Termés átlaga kb-klnt kh-kbvt «—4 mindig, átvételt ára mázsánként 1000 forint. Tudnivalók a termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatáról A kormány a termelőszövetke­zeti csoportok működésének a szabályozására 3 különböző típu­sú működési szabii yzartot adotR ki azért, hogy a dolgozó parasz­tok a körülményeknek megfele­lőbb keretek között tudják meg­valósítani a közös termelést. A termelőszövetkezeti csoportok között, aszerint, hogy melyik mű­ködési szabályzatot fogadták el alapul, a nevükben is teszünk megkülönböztetést Az 1. számú mimta szerint működő termelőszö- ve kezeli csoportot „táblás ter­melőszövetkezeti csoportnak“, a II. számén átlagelosztású ter­melőszövetkezeti csoportnak“, a III. számút pedig „közösen tér- melőstóvetkezeli csoportnak" ne­vezzük. A táblás termelőszövet­kezeti csoport feladatai A táblás termelőszövetkezeti csoportot, a termelőszövetkezeti csoportok közül a legalacsonyabb lípuat az jellemzi, hogy a tagok a trágyázást, szántást és a octés je­lentős részét közösen, a többi munkákat pedig egyénileg oég- zik és mindenki az általa egyéni­leg megművelt területről saját maga takarítja be a .érmést. A táblás termelőszövetkezeti csoportnál a tagok killön-külön készítik el a vetéstervet annyi földre vonatkozóan, amennyit a táblás művelésbe bevittek. Aki tehát 8 holdat adott be a közös termelésbe, bejelenti, hogy a 8 holdról hány holdon akar búzát, hány holdon kukoricát stb. ter­melni. A szövetkezet intézőbizott­sága a tagok egyénileg elkészí­tett vetésterve alapján kiszá­mítja, hogy a csoport területé­ből összesen hány holdon termel búzát, kukoricáit stb. Az intézőbizottság a tagok ál­tal egyénileg elkészített vetéster­vet módosíthatja. Az intézőbi- zotlság által módosított vetéster­vet a csoportértekezlet vizsgálja felül és az határoz a végleges vetési tervről. A munkák megszervezése A táblás termelőszövetkezeti csoportnál. a vetésterv alapján 'táblákban, közösen végzik a trá­gyázást. szántást és a vetés nagy részét. Ezeknek a munkáknak a költségéhez mindenki Olyan mér­tékben járul bózzá, amilyen mértékben résztvesz a vetésterv szerinti a termények elvetésében. Ezeket a munkákat a tehetőségek­hez mérjen gépi erővel végzik és felhasználják a gépállomások és földmiloesszövetkezetek gépeit. Továbbiakban a munkákat pl. a kapálást, búzánál az adatolást, répánál az egyeléslt a tagok ktt- lön-kü!ön végzik olvképen, hogv az elvetett táblákból a tagoknak az egyéni vetéstervük szerinti te­rületet kiosztják, tehát az a tag, aki Vs kát. hold cukorrépát akart vetni, ez elvetett cukorrépából megkapja a lf2 holdat, amit az­után maga egyez, maga kapál stb. Az elvetett táblákat sorshúzás útján osztják ki, nehogy valaki a tagok közül a jobb földeket választhassa. Ha a földek közötlt kiilöutaég van, minden tag a jobb és rosszabb földből egy­aránt kapjon. A táblás term elősző vetkezeti csoportokban egyes leemelési ágaknál, a vetés történhet egyéni­leg is, üyon esetben az egybe­szántott táblákat a közös 'trágyá­zás és szántás után kiosztják a tagoknak további mogtnunká- lásra. A táblás termelőszövetkezeti csoportnál minden tag az általa megmunkált területről betaka­rítja a terményt, amivel azmán saját maga rendelkezik. A tagok a terméseredmény ükből a követ­kező évi termeléshez és gazdasági felszerelés beszerzéséhez, a tarta­lékalaphoz a csoport ál al meg­állapított % -ben hozzájárulnak és kifizetik a közös termeléssel kap­csolatos multévröl visszamaradt költségeket is. Az álagelosztású termelőszö­vetkezeti csoport az előbb emlí­tett táblás termelőszövetkezeti csoporttól a munkák megszerve­zésében és a jövedelem elosztása tekintetébeu különbözik. Enné] a csoportnál a termelőmunkát a ta­gok nagyrészt közösen végzik és' a termés eredményéből földjük arányában az á'lagtermés sze­rint részesednek. Az áílagelosztásu csoport működése Az átlagelosztású termelőszö­vetkezeti csoportnál a vetéstervet ugyanúgy készülik el, mint a táb­lás termelőszövetkezeti csoport­nál, az egyénileg elkészített ve­tésterveket az imtézőbizo tság, ösz- szegezi ás az esetleg szükséges módosítások végrehajtása után a végleges vetéstervet a csopor.cr. tekezlet fogadja el. Az átlagelosrtásíi csoportoknál a trágyázás, szántás-vetés közö­sen és lehetőleg gépi erővel tör­ténik. A többi munkákat kapá­lást, kaszálást, aratást, betakarí­tás is közösen szervezik meg. A közösen megszervezett mun­kákban mindenki olyan mérték­ben veszi ki részét, hogy a ve­tésterv szerinti terület munkáját elvégezze. Akiknek a vetésterv­ben tehá/t Vs hold cukorrépa sze­repel, azoknak a '/ä kát. hold cu­korrépára eső kapáldsi, kiszedési munkát kell elvégezni Az intézőbizottság gondoskodik arról hogy a ráeső munkát min­denki megfelelő időben és gon­dossággal elvégezze. A zok he­lyett, akik nem végzik el idejében a munkát, az intézőbizottság má­sokkal oége.zteti ezt el és ennek költségét levonja a jövedelmé­ből. Az átlagelosztású csoportoknál, tekintve, hogy a munkait a cso­port végig közösen szervezte meg és részben közösen is végez­ték el, közösen kell végezni a be­takarítást, a cséplést is. A közö­sen betakarított termés eredmé­nyéből levonják a jövő évi gaz­dálkodáshoz és a gazdálkodás továbbfejlesztését szolgáló beru­házásokhoz szükséges, a csoport által meghatározott! százalékot és az így fennmaradó tiszta jöve­delmet a csoport tagjai között aszerint osztják el, amekkora te- rulettel vetéstervük szerint az illető termény termelésében részt vettek. A közösen termelő szövetkezeti csoport A közösen termelő szövetkezeti csoportnál közösen készítik a vetéstervet, a munkát közösen szervezik meg és közösen végzik el és a jövedelemből a tagok részben az elvégzett munka után, részben pedig a beadott föld után részesednek. Az intézőbizottság által kidol­gozott vetésterve* a csoportérte­kezlet megtárgyalja és a csoport- értekezlet határoz a végleges ve­tésterv kérdésében is. A közösen termelő szöve.kezcti csoportban minden munkáit közö- se.i szerveznek meg és közösen is végeznek el. A munkák végzésé­ben minden tag maga kötelei részt venni A munkák elvégzésének meg. könnyítésére a tagok 6—8-as létszámú munkacsoportokat szer­veznek, amelyek a különböző munkákat együttesen végzik. A munkacsapatok vezetőit az inté­zőbizottság jelöli ki, a munkacsa. pat leg jobbjaiból. • Nagy gondot kell fordítani a gépi munkák megszervezésére és arra, hogy a mezőgazdasági mun­kák mennél nagyobb részét gépi erővel végezzék. A közösen termelő szövetkezeti csoportoknál a jövedelem elosz­tása részben a végzett munka, részben pedig a beadott föld ará­nyában történik. A jövedelem elosztása A beadott föld arányában, vagy a kishaszonbérleti rendeletben megállapított bérleti díjat kell kiadni a tagoknak, ami azt je­lenti, hogy egy aranykorona tiszta jövedelem után 2 kg búzát, vagy pedig a jövedelem bizonyos, a csoportértekezlet által megha­tározott részét kell a tagok kö­zött kiosztani. Ez utóbbi esetben a csoport a tiszta jövedelemnek legfeljebb 25%-át adhatja ki erre a célra. A jövedelemnek a nagyobbik — a döntő — részét a csoport te­hát aszerint osztja fel. amilyen arányban a tagok a szövetkezeti csoport munkájában résztvettek. Az elvégzett munka értékelését úgy kell megoldani, hogv az in- ézőbizotlság különböző fajta munkáikra (kaszálás, kapálás stb:) vonatkozóan megállapíthat ja, hogy cgv tíig egy átlagos munkanap alatt mennyit végez el. Az in- tezőbizotisúg megállapítja továb­bá azt is, hogy az átlagos mun­kanap alatt elvégzett munka mi­lyen értékű és ezért a tagnak hány „munkaegységet“ kell fel­számolnia. A csoport intézőbizottsága a tagoknak végzett munkájuk ará­nyában előleget adhat. A közösen termelő szövetkezeti csoport (HI. s7. minita) működési szabályzata elő is ínu. hogy en­nek az. egyénileg művelt földnek a 'területe legfeljebb f/% kát. hold lehet, s csak az intézőbizottság adhat kivételesen engedélyt egyé­ni megmunkálásra bizonyos töld. területre, ha azt fekvése miatt nem lebet bevinni a közös ter­melésbe. Azonban az* is kimond­ja a közösen termelő szövetkezeti csoportok működési szabályzata, hogy olyan egyént nem lehet tagul feloenv.i a csoportba, aki­nek ilyenformán több lenne az egyénileg megművelt földje, mint az, amit a közös termelésbe be­visz. j4ze&ész ország területén Élelmiszerrel is IPARCIKKEI ___KÖZPONT KÖT ELÉKÉBEN ALAKULT NEMZETI VÁLLALATOK KÖZPONTJA: BUDAPEST V., SAS U.« A beszolgáltotási kukorica februári ára Baranya, Tolna é* >omöpy Tártna- gyékben 7-tŐl 13-ig a 15%-os aútartal iuú morzBolt kukorica ára (Forint) oá zaa: 46.67, 14—20-ig 46.86. Csövei kn korica ára: 36.65 é% 36 SO forint. Rendelet a társadalombiztosításról A munkavállaló munkaviszonyá­nak megszűnése napját h havi be­jelentési jegyzékben lel kék tűn­tetni még abban az esetben is, ha » munkaviszony megszűnése a be­jelentési idősaak utolsó napjává' Mik egybe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom