Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-27 / 49. szám
IMHBtUJUt V DUNÄNTOll napló szorosra fűzik a kapcsolatokat A PÁRT ÉS A NÉP KÖZÖTT a^párT*°tnd^ 'mí ®beszélnek « pécsi népnevelők négy végbe a népben, de eszköz egy [/jny ■** is, hogy a nép megtudja, mit ° *bf a Párt. Az agitáció eszköz "fa, hogy megszilárdítsa a párt és 1 ttép közötti kapcsolatokat." Eli Révai elvtárs mondotta az agitáció új feladatairól és erről a kérdésről beszélget a posta & népnevelője. Kovács Józsefn é •^társnő kézbesítő, a szőlőhegyek E* házaiba hosszú kilométereket tPlogoJva viszi a leveleket Talán toniinc kilóméiért is megtesz n»- ’"'“ta, vasárnaponként mégsem fá- |*dl Vasárnaponként falura jár, a parasztokkal beszélgessen, •«denről a világon. A termelésről, 1 ttővetkezetről. a DÉFOSz-róL meg W mit vettek, csikót-e, vagy a {rMk ruhát? — A felszabadulás után kezdtem *' *« sgitációs munkát — meséli — végigjártam Baranyát. A választások előtt az egész falu % szembeszállt egy reakciós úszi- wal. — Egyik legszebb élményem volt *" Mondja — gyűlés volt, a nagykőn hirdetett előadót lelkesen a parasztság. Régen történt **> még Nagy Ferenc gyászos- *“ékezetű idejében. Aztán elmondja, bogy autón jött © uszító szónok, és semmi mást !® tett, mint 1kommunistákat szidta. j^-már hittek is neki, de Kovács- íz ott volt " Gondoltam, ezt aztán nem hatott, bogy a Pártomat bántsák. ^Álltam, aztán megkérdeztem tud-e felelni arra, amit én toéíek? E-sÖíogö szemmel meséli: A vége az lett, hogy a reak- leforrázva távozott, a fél falu '*8 helépett a Pártba. Akkor így kellett agitálni, így a népnevelőnek dolgozni. egész más a helyzet ^yebbek a feladatok — mondja *^8* László, a pártszervezet pro- Nudistája. — Az emberek nagy- rájött, hogy mi mindig iga- A mondunk és aki ma még nem •J*, az holnap kénytelen lesz előtérni. ,|-lmondja, hogy a postások kö- hogyan változott meg a hely- 1 Wég a párttagok sem nagyon °dtek a napi politikai kérdések- j a tnás páribeliek, párton„Ív». * még inkább támadtak, mint ’ 'eltek. A párttagok nagyrés/.e is i Szertelenül olvasott újságot, Bf'tizenketten járattak egyel. 'tán napról napra nőtt az érdekli. 7* a kérdések iránt, mindenki /J11 akarta, hogy ml a Párt ál- í'mtja. A kívülállók is egyre elismerték, hogy amit a mond, az mindig helyes és to többen rendelték meg sh j i • l%e az újságokat, j. Itt, a dolgozók között ne Uehéz dolguk — mondja — tyóf sorsán keresztül lulta meg mindenki, hogy amit kínálunk, azt az ő érdekükben tesszük. ^ természetesen mindig van- J akiknek alaposan meg kell parázni mindent, de néha 'áralku segítségeink is akad- ~~ meséli Fehér Irén elvtársagitáción vettek részt, , 01 a külvárosban. A családik egy idősebb asszony és elkezdtek beszélgetni. — Egyre csak azt hajtogatták, hogy őket nem érdekli semmi, nem olvasnak újságot, sehova be nem iratkoznak. Már éppen el akartunk jönni, mikor belépett egy 18—19 éves fiú. Nagyszerű segítséget kaptak benne, mert a fiú brigádmunkás volt és megkérte anyját, hogy figyelmesen hallgassa meg, amit mondanak. Addig tárgyaltak mindent együtt, közösen, míg sikerült meggyőzni az asszonyokat. Ma már ők a leglelkesebb MNDSz tagok ás nevetnek azon, mikor makacsul elzárkóztak még a beszélgetés elöl is. Nyilas Ádám is érdekes eseteket tud mesélni, akár tucatjával. Régi népnevelő, falun is, városon is járt. — Sokféle emberrel beszéltem és különösen a felülvizsgálat óta nagyon sokat adnak a Párt véleményére az emberek — mondja. Tapasztalatai szerint ma nagyrészben ismerik az emberek a problémákat, és csak azok zárkóznak el és viselkednek ellenségesen, akik ténylegesen szemben állnak a munkásosztállyal, a dolgozókkal. — A munkások tudják, hogy sorsuk a saját kezükbe van letéve — mondja Baksa Lajos —és a mi feladatunk, hogy ezt minél szélesebb rétegben tudatosítsuk. Ez a nagy munka a népnevelőkre vár és nekik kell megtanítani, hogy a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép a gazdája ennek az országnak, amelyet mindennapi kemény munkával és harccal kell fölépítenie és felvirágoztatnia. A salgótarjáni állami gimnázium munkásdiákjainak felhívása A salgótarjáni állami gimnázium munkásdiákjai felhívást intéztek az általános iskolák és középiskolák munkásdiákjaihoz. Felhívjuk minden egyes munkásszármazású diáktársunkat — mondja többek között a felhívás — hogy öntudatos, lelkiismeretes tanulással készüljön annak a munkakörnek a betöltésére, amely reá a dolgozók társadalmában vár. Ahogy apáink le tudják gyűrni a legnagyobb akadályokat is, ha a termelés fokozásáról és a szocializmus építéséről van szó, nekünk sem szabad kímélnünk erőnket. Be fogjuk bizonyítani, hogy tudunk úgy tanulni, mint a többi diák, sőt elsők leszünk a tanulásban. A mi érdekünk elsősorban, hogy kialakuljon az az új iskola, amelynek egyik fővonása az új öntudatos fegyelem. A munkásosztály vezető szerepe mindenütt érvényesül, érvényesülnie kell tehát a középiskolában is. Oda kell hatnunk, hogy minél több munkásszármazású általános iskolai tanuló iratkozzék be a középiskolába. A MINSz felhívása a szocialista munkaverseny fellendítésére A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége felhívással fordul a nagy- budapesti ifjúmunkásokhoz, a diósgyőri dolgozók által kezdeményezett munkaversenyben való részvételre és a szocialista munkaverseny fellendítésére. Ma — mondja többek között a felhívás — amikor a munkásosztály gyajSzúj Ember komim Uj társadalom van kialakulóban, és ehhez ú j emberre van szükség. A jövő építése ifjúságunkon múlik és azon: kinek a kezébe tesz- szűk le a nevelés kulcsát a gyermek leikéhez, ki az, akire bízzuk egy olyan ifjúság nevelését, melyre nem kisrbb feladatok várnak, mint a szocializmus teljes kiépítése, megőrzése népünk számára, egy ország gazdasági felvirágoztatása,saját erőnkből, egyedül munkánkra támaszkodva. SZTIPICS tavaszi .AHCISKO' átk ViLCb* 2‘án, szerdán este 8 Ű*?* kezdődik az MNDSz stifte«. (Volt Nőetfylet) Tizperc van a mecsekszabolcsl általános iskolában. Vidáman tódul a kicsi udvarra a sok gyerek. Benyitunk az igazgatói szobába. Négy-öt bányászasszony beszélget az igazgatóval. Komáig, nagy dologról oav szó. az utolsó évesek I ovább/anulásárúl. — Kern tudjuk milyen feltételek vannak a kollégiumokban; mi nem tudunk Olyan felszerelést kiállítani — aggályoskodnak az asszonyok. Az igazgató elmagyarázta, hogy a kormányzat mindént megtesz a munkás, parasztifjúság továbbtanulásáért, nemcsak iskolák, kollégiumok felállításával, de anyagi segítséggel is. — Akkorkát jól van, mert azért szeretnénk, ha tanulnának, és ami tőlünk tellik, mi is megtesszük — köszönnek el az uszonyok. Itt van Kocsis Ferenc tanító is. nyilttekintetü, fiatul ember. — Januárban lesz egy éve, hogy a meeseksza- bolcsi iskolába kerültem — mondja —. Szeretek itt tani■ tani és a <jyern1e.kek is szeretnek engem. Magyart és éneket tanítok. Igyekszem az anyagot minél színesebbé. gazdagabbá tenni számukra. Kihívtam egy fiatat pécsi írót is, aki előadást tartott a gyermekeknek a költőkről, irodalomról Vers és elbeszélés pályázatni Írtam ki a nagyok között, KO—90 pályázat érkezett. Volt köztük nagyon sok kedves, ügyes írás. öntevékenységre nevelem őket, teret hagyok minden dolgukban az önállóságra. A nyáron éneksiak- tanítói képesítést szereztem. A felsőbb osztályokban megszerveztem az úttörő énekkart, mozgalmi dalokat énekelünk, Bartók, Kodály feldolgozású népdalokat. A nagyok már kottáról énekelnek. Magamrólt... édesapám bányamunkás volt. Hat elemit jártam, középiskolába már nem tudtam menni. Nem tellett. Később valamennyire javult a helyzet; tandíjkedvezménnyel, instruálással elvégeztem a középiskolát, ösztöndíjjal kerültem a barcsi tanítóképzőbe. A német megszállás idején eltávolítottak az intézetből. A fel- szubadulás után Vécsett folytattam a képzőt. 1917-ben végeztem Még képzős koromban, 1945-ben beléptem a Fariba. A tanítás mellett pártmunkát is végzek és első kötelességemnek tartam a legszorosabb kapcsolatot tartani a párttal. Kujtár J*i*»ef a gyárvárosi általános iskolában tanít. Küzdelmes tanítói évek állnak mögötte Komoly arcáról határozottság tükröződik vissza — Hat holdas paraszt volt az apám, akinek két hold földjét kellett eludnia, hogy a fia tanulni mehessen. 1957-ben jelesen végeztem a képzőt. Kinevezést nem kaptam. Voltam inas, kihordó, pincér 4r első kinevezésem egy osztatlan iskolába küldött. Nehéz munkám volt, mégis sikerült annyit elérnem, hogy Dencsházán. ahol egyetlen gyermek sem ment középiskolába addig, támlásom ideje alatt 20 ayermeket tudtunk továbbküldeni, harcolva a szülőkkel, harcolva az akkori renddel, anyagi nehézségeivel. Mn in«* a *il*e A gyerekekben el akarom ültetni a gondolatot, hogy a tanulás nem egg szükséges rossz, amit muszáj elvégezniük, hanem ma szabad tanulniuk. megvan rá a lehetőség, nem kell hogy szüleik olyan áldozatokat hozzanak, mint például az én esetemben. balog uj tánirkohia március 2-ón szerdón 8 ólakor let*-didit a V»»n Otthonban Ma est5 7árnij«$7tánc! Pál Györgyné Faludi Ágnes pedagógus értekezletre siet. Az Ágos- ton-téri általános iskolában tanítónő. Magyar és történelem szakos. — A képesítő megszerzése után felekezeti iskolába küldtek — meséli —. Nem szerettem ott lenni, a papok önkényeskedtek, uralkodtak felettem, minden munkámba beleszóltak. — Ami fiatalos lendület, lelkesedés volt bennem, igyekeztek kiölni, paplrszárazzá tenni. Nyolc osztályt kellett tanítanom, kizsarollak, amennyire lehetett. Később férjhez mentem és újból 194S-ban kezdtem tanítani. Nagy örömet okoztak az áj tankönyvek. Ma Hz ételre neveljük az ifjúságot- f-o mindent igyekszem legjobb tudásom szerint nekik átadni, aminek hasznát vehetik és amivel használni tudnuk. Megvalósítottam osztályaimban az önkritikát. Érdeklődésüket, szorgalmukat serkenti a verseny, pontosan számítják, ki milyen százalékot ért el. így könnyebben megértik szüleik munkáját. felelősségtudat fejlődik ki bennük. A rosszabb tanuló mellé, a tanulókörökön keresztül jó fejti, könnyen tanuló gyermekeket adtam, ne maradjon el egyik sem és hogy minél ’ erősebb legyen bennük a közösségi érzés, az egymáson segíteni akarás. Szeptemberben .7 úttörő vall az osztályomban, ma mind az — meséli sok lelkesedéssel „Ági néni“. Aztán elsiet értekezletre. Az áj ember kovácsai, a demokratikus nevelők nem feledkeznek meg arról sem. hogy önmagukat neveljék, képezzék tovább szakmailag, kicserélik tapasztalabaikat a nevelés kérdéseiben. Együtt dolgoznak a szülőkkel, hogy becsületre és munkára neveljék az ifjúságunkat. Lorenz Mária korolja a hatalmat a szövetségben a dolgozó parasztsággal és a néphez hü értelmiséggel, a munkásosztály viszonya megváltozott az államhatalomhoz, a termelő eszközökhöz és a munkához. Az a feladatunk, hogy hatalmas lelkesedéssel,' hibáinkat kijavítva, a hős szovjet ifjúság tapasztalatai nyomán mozgósítsuk az ifjúmunkások ezreit és tízezreit az új szocialista munkaversenyben való részvételre. Szakszervezeü összvezetőségi ülés A szakszervezetek megyei titkársága felhívja az összes vezetőségi tagok, bizalmiak és üzemi bizottságok figyelmét, hogy március hó 2-án, szerdán d. u. 6 órakor tartandó összvezetöségi ülésen feltét- ■ lenül jelenjenek meg. (Színháztér 1.) Tárgy: áz új üzemi bizottsági választás ismertetése. Előadó: Lakatos József megyei titkár. Piaci árak A szombati hetipiac igen népes volt. A bőséges baromfifelhozatal ellenére az árakat tartották. A tojás ára azonban tovább esett, 45-ről 35-re. A hetipiacon a következő árak alakultak ki: Fejeskáposzta 60, kelkáposzta 150—200, vöröskáposzta 160—200, káifiol 300—400, karalábé 50—80, torma 400—600, savanyúkáposzta 80, téliretek 60—80, sütőtök 50—70, burgonya 40—60, cékla 40—60, dug- bagyma 200, vöröshagyma 40—70, fokhagyma 200—300, vegyes zöldség 40—60, celler 120—180, szemestengeri 50—60, bab 120—250, lencse 200—250, dió 650, mák 800— 900, citrom darabja 140—160, sziivatz 450—500, alma 260—600, aszoltszilva 500—600, shampion- goniba 16 forint. Tyúk párja 30— 42 forint, csirke párja 28—34 forint, libaliús kg-ja 12—15 forint, libazsír kg-ja 25 forint, hízott kacsa darabja 38—44 forint, tojás darabja 35—50 fillér. Kereskedők hírei Dohányárus tagjai részára az új KlSOfcz tagsági igazolványokat, a Ke. reekedők Testület© febriuir 28-án. hétfőn délután A ér 7 óra kózota ad. ja ki. A Kereskedők Teotiüete felhívj» mi adatokat a trafikoeokat, akik a Testület tagjai, hogy a jelzett időben a Testület nagytermében jelenjenek meg. hozzák magukkal iparigazolványukat, 1 darab fenj ké. pet és hat forintot. Búcsúzon a farsangtól Munkás Kaszinóban t addon, móisiu* l-*n osto 8 órától ö s s xter nc Hermann* • Kitűnő tana. —Belépődíj? 3— fr» Sxa kszervexet A Magyar Mérnökök és Téohniku sok ezakszervezete 28-án, hétfőn & órai kezdettel választmányi ülést tart, Nöiszabó szakcsoport folyó hó 28-án, hétfőn este 6 órakor Báikóczi.út 24. íz. alatt gyűl éri tart a tavaszi divat. bemutató ügyében. Magánalkalmazottak hírei: 28-án, hétfőn 6 órakor vezetőségi ülés. Felhívjuk tagjaink figyelmét, akik szabadságukat nyaralóhelyeken kívánják eltölteni, jelentkezzenek ezakrzerveza.. tünkben a hivatalos őrük alatt. Vasas—MTK I- oszt. bajnoki labdarugó mérkőzés eredmény«: 2:1 (1:1)
