Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-25 / 47. szám
19« FEB8UÄR JS DUNÁNTÚLI NAPLÓ A klerikális reakció elleni harc útjáról nem térít le bennünket semmiféle imperialista fenyegetés Haraszti Sándor előadása az MDP Politikai Akadémiáján A Magyar Dolgozók Pártja “agypécsi szervezetének Politikai Akadémiáján szerda este Haraszti Sándor elvtárs, az MDP központi Propaganda osztályának egyik ve- Zetöje tartott előadást „A népi demokrácia harca a klerikális reak- cióval” címen. A nagyszámú haiÜ- Satóság előtt mindenekelőtt leszedte, hogy népi demokráciánk egyik alapelve a vallás- és lelkiismcrelszabad- ság biztosítása. köböl takad köztársasági kormányzatunknak az az őszinte törekvése, ogy megegyezést teremtsen a magyar egyházakkal. Ez a törekvés oorn is volt sikertelen, mert a Protestáns és mis egyházakkal mc-aá]Japodást 'teremtettek, egyedül 3 katolikus egyházzal nem. A megegyzés útjában a klerikális reakció állt, amelynek sötét terveit teljesen feltárta a Mindszenty per. A per beigazolta, hogy a klerfká- reakciónak nem is volt szándékában megegyezni az álammal, de Pom is a vallás ügyét tartották stem előtt: a nagybirtokos, nagy- tökés restaurációt, a Habsburgok v,sszahivását, az új háború előkenését vették tervbe, kémkedő és hazaáruló clmbora- ságban a nyugati imperialistákkal. Az ellenforradalom falíorő kosa Emlékeztetett Haraszti elvtárs "‘indszenty elődeire. Kollonics ér- 5ek Hám és Scitovszky püspökök ápp oly szenvedéllyel gyűlölték J népet és szolgálták a népel- ttyomó uralmat, mint Mindszenty , ~~ Ez nem jelenti azt, — mon- rotla Haraszti Sándor —, hogy a biblikus klérusban nem találko- lút»k emellett más, demokratikus, legfőbb akadályai. Ezért tiport el a hatalom minden agrármozgalmat. Az 1918-ban kitört forradalmat követően az .ellenforradalom fáttörő kosa a klerikális reakció volt. A klerikális sajtó, hogy a földreformra váró parasztságot megtévessze, a nagybirtok nemzeti missziójának hamis gondolatát állította szembe a parasztság követeléseivel. A „Magyar kultúra”, Bangha páter lapja kifejtette, hogy a nagybirtok felosztása „súlyos, katasztrofális helyzetbe sodorná Magyarországot”, a klérus hivatalos lapja, az „Uj Nemzedék” pedig ezt írta 1920-ban: „A nagybirtokra a jövőben fokozottabban vár majd- az a szerep, hogy hazafias öntudatában- jobban megerősödve az eddiginél,, hordozója legyen a magyar birodalmi gondolatnak”. 4 báhopii silpírp'ői — Ahogy a földkérdésben, úgy támogatta a klerikális reakció az uralkodó osztályt a háború kérdésében is, 1914-ben éppúgy, mint a hitleri háború alatt, A prímási pa- lo‘a akkori hivatalos szócsöve, az „Alkotmány” 1914-ben még Tisza Istvánt is megtámadta, gerinctelennek, tétovázónak nevezte és dühösen sürgette a „megtorlást”, a szarajevói gyilkosság miatt. „Jó szívvel, emelt fővel és Istenbe vetett bizalommal” köszöntötte a háború kitörésétCsemoch akkori prímás, Szmre- csányi érsek hálás szívvel fogadták a hadüzenetet és pásztorlevelekben hívták a katolikus Ifjúságot a csatatérre. — Az ellenforradalom után a trianoni béke nyomán támadt nemzeti érzést az imperialista po'ilika népszerűsítésére hasznába fel a klerikaüzmus. A klerikális lapok voltak legféktelenebb szítéi az irredentizmus, a szomszéd népek elleni gyűlölet láng iának. Az „Egy“spbarát irányzattal. A Dózsa Iá- házi Lapok” 1925-ben nyomatékre !jws idején Mészáros Lőrinc, a — “—1----- -------------1----------;?‘ 3s Horváth Mihály, majd Hock Ja«os irányzata azonban lem tudott loíyan erővel érvényesülni, mint Franciaországban 3 haladó katolikus mozgalmak. Pelsorolta Haraszti elvtárs, hogy- J- 1895-ös statisztika szerint az .Wiáznak mennyi földbirtoka volt. mdeJte tehát közös volt a világi "^birtokosokévalA főpapok uradalmaira éppúgy vigyázott a csendőr, mint az Eszterházyak, Pallaviciniek és ttások birtokaira. a nagybirtokok vollak a ma- kai parasztság felemelkedésének A mozik mai műsora APÓlLO *> ellő magyarra Miakroui/alt jzovje1 fitmi äisfi« halja Előadó«»'' 5—7—9 órakor pH A äit A u«IUm«s német filmujdontóg Hléktalan »«szálasok f «IHM PUTZ FÜR LUBE) ">'*plök: Bruni libái, Haim lau ich dadogok tói 6 lél 8 órakor «M«|. 7 s*ór Sciues film Kő virá g ‘•»•plö: Danit« V Drnxaikav t,őadó»ofc i 6—8 iratot san figyelmeztette a papokat, hogy „az Irredentizmus természeti törvény” és ennek hirdetése „halálos bűn terhe alatt kötelező”. A baladó gondolat «v lényégéi A kierikatízmus minden olyan lépést, amely a magyar nemzet sorsát összekötötte a fasizmussal, nagy örömmel üdvözölt A tengely- politika leglelkesebb támogatója volt. A második világháborút előkészítő szovjetellenes uszításban is élen jártak a klérus lapjai. Az „Uj Nemzedék” és laptársai állandóan buzdítottak a Szovjetunió elleni kérészt eshad járatra. A háborús gyújtogatok, imperialista rablók kiszolgálása tehát nem új a klerikaüzmus történetében és Mindszenty csupán gazdái csévélt: Hitler helyed az amerikai háborús kalandorokhoz szegődött. A továbbiakban azt fejtegette Haraszti elvtárs, hogy a klerikaüzmus minden hatadó gondolat ellensége. A munkásosztály és pártja ellen mindig ő vezette a hajszát. A haladó tudomány is mindig a kleri- kaüzmus falába ütközött, az iskolá- kal, mint az uralkodó osztály leiki csendőre, elzárta a haladó eszmék elől. Áldásukat adták a fehér terrorra, is és Horthy rémuralmának a vallás nevében ők adtak jelszavakat és politikai érveket. A klerika- lizmus volt a fasizmus szállászcsi- nálója is. Salazar, a portugál diktátor és Franco különösen nagy becsben állt előttük, de népszerűsítették Mussolinit is. Hitler uralmát nemcsak elismerték, hanem kivételes jóindulatot is tanúsítottak Iránta. Az Antifasiszta Népfrontot a „Katolikus Akció” 1936-ban „bárány- bőrbe bujtatott kommunista, anarchista farkasok” gyülekező helyének« nevezte. 4 népi demokrácia győzelme — A klerikális reakció lényeges alkatrésze még a legitimizmus- A klerikálisok mindig — végig a történelem folyamán — a Habsburgoknak szánták a magyar trónt. Mindszenty ismét felvette a legitimizmus fonalát, de Ottóval való összeesküvése hajótörést szenvedett a magyar nép akaratán. A népi demokrácia győzelmével a katolikus papságot és egyházat is segítettünk kiszabadítani a klerikális reakció nyomása alól. A katolikus egyházban is megindulhatott az egészséges fejlődési folyamat, ami a protestáns egyházakon belül már megindult. A klerikális reakció elleni harc útjáról nem térit le bennünket a nyugati imperialisták semmiféle fenyegetése. A nyugati imperialistákkal és cin- kosa'kkai szemben biztosítjuk hazánk függetlenségét, dolgozó népünk békéjét, demokratikus vívmányainkat és szabadságunkat — fejezte 'be nagy tetszéssel fogadott előadását Haraszti Sándor elvtárs. Szűcs István vezérőrnagy: ÁSzovjet Hadsereg lelkesítő példaképe fiatal népi hadseregünknek Csütörtök délután 5 órakor a szovjet hősi emlékműnél ünnepelte meg Pécs város a Szovjet Hadsereg születésének 3t-ik évfordulóját. Az emlékmű körül felsorakozott a honvédség, rendőrség, vasút, városi és üzemi dolgozók hatalmas tömege. A Himnusz után Szűcs István vezérőrnagy tartott ünnepi beszédek — Harmincegy esztendeje, hogy dicső harcokban megszületett a Szovjetunió Vörös Hadserege — mondotta —. Az a hadsereg, mely felszabadította Magyarországot külső és belső ellenségeitől. Felmérhetetlen ennek a hadseregnek az érdeme, mely a világ 'első szocialista államának megalakulásánál és védelmében született meg. Ez a hadsereg zúzta szét a német hadsereg verhetetlen jégéről szóló legendát. Hosszú éveken ót csaknem egyedül a szovjet hadsereg küzdött a fasiszta hordák ellen, de végül is döntő csapást mért a fasiszta Németországra. Mi magyarok is a győzedelmes Szovjet Hadseregnek köszönhetjük, hogy ma a száz esztendős szabadságharc örököseiként haladhatunk a szocializmus felé. Először fordul elő, hogy ez a nép egy olyan hatalommal foghat össze, mint a Szovjetunió, amely önzetlenül segíti népünket gazdaságilag, őrzi békénket és függetlenségünket. Nagy ünnep ezért egész népünknek a Szovjet Hadsereg születésének 31-ik évfordulója és dicső példa fiatal magyar néphadseregünknek — mondotta Szűcs vezérőrnagy. Ezután a honvédség, az MDP megyei és városi szervezete, a szovjet kultúrhónap vendégei, a MESzHART, a rendőrkapitányság, a szakszervezetek, Pécs város, Baranya vármegye, a Szabadságharcos Szövetség és az üzemek képviselői helyezték cl koszorúikat az emlékműnél, Az ünnepély az Inter - nacionáléval ért véget. Az ünnepélyen résztvett dolgozók hatalmas tömege, s a koszorúk, melyek elborították a Szovjet Hősök emlékművét, bizonyítják, hogy a magyar nép nem felejti el. milyen áldozatot hozott értünk a Szovjetunió diadalmas hadserege, a béke őre. A pécsi honvédkerü et ünnepe a Szovjet Hadsereg napján A 2. honvédkerületi parancsnokság MDP szervezete a Szovjet Hadsereg fennállásának 31. évfordulóján nagyszabású ünnepélyt rendezett, 'amelyen Gimes István hadnagy mondott bevezető szavakat, majd Utána a 2. kerületi parancsnokság zenekara a magyar és szovjet himnuszt játszotta el. A himnuszok elhangzása után Radó János őrnagy tartotta meg ünnepi beszédét. Utána a 2. kerületi parancsnokság ének- és zenekara Csáky Nándor karnagy vezetésével forradalmi dalokat és indulókat adott elő. Majd szavalatok következtek. Az ünnepély Kocsis Lajos őrnagy zárószavaival és az Inter- nacienálé hangjaival ért véget. A szakszervezet leleplezte a dolgozókat megkárosító lejűzéreket l ie^á is tehenészet mí/l od'itt a városi i fóliában Január közepén bizalmas jelentés érkezett az élelmezési munkások szakszervezetéhez a volt Nagy Jenő laktanyában működő különös tehenészet ügyében. A bejelentés alapján ■ január tőén délután fél öt és .fél hat között a szakszervezet megbízottai megjelentek a laktanya körüli utcákban és megfigyelték a ki- ^s bejáró polgári egyéneket. Kikérdezték a laktanyából ki- jövőket és megállapították, hogy Lakos Dezsőné 1.50, C. senki Sán(lomé 1.40, Sós Iván 1.10, Takács Ádám 1.35, Combos Mária pedig 2 forintot fizet a tej literéért. Megállapították azt is, hogy az istállóban négy alkalmazott dolgozott, akik nem szervezett munkások és akikről feltételezhető, hogy azok sem az OTI-ba. nincsenek bejelentve, sem pedig adót nem fizetnek utánuk munkaadóik. 1948 októberéig a városi istállóban elhelyezett tehenészet » közellátási hivatalba sem volt bejelentve, így a beszolgáltatási kötelezettségnek sem tettek eleget a tehenészet tulajdonosaik. Oklóberben aztán valószínűleg megsejtettek valamit, mert ekkor a valóságtól eltérően tfz darab tehenet bejelentettek. de csak erről a hónapról számoltak el a tejről, amíg a novemberi és decemberi elszámolás január 15-ig sem történt meg. A Szakmaközi Bizottság szervezett egy újabb bizottságot is több érdekeit hivatal képviselőinek a bevonásával, amely január 19-én tartotta meg vizsgálatát. A vizsgálat alkalmával jelen volt Joó Sándor. aki magát a tehenészei tulaj (Ionosának vallotta és kijelentette, hogy a tejel valótlan értékesíti 1.35 forintos egységes áron. A gazdasági rendőrség kiküldöttei megállapították, hogy ez az ár is magas. mert a termelői ár 1.10 forint, ‘Nagy meglepetés is érte a szakmaközi bizottságot, mert az istállóban 25 darab tehén helyett mindössze 14 darabot találtak is ebekről Joó kijelentette, hogy valamennyi saját tulajdona, amit járlatlevéllel igazolni tud. A bizottság megállapítása szerint a tehenésze.tte.l kapcsolatban ipari kihágás is történt, miután nyilvánvaló, hogy a 25 darab te hén több ember tulajdona, így a tej értékesítését iparszerűen űzött foglalkozásnak kell tekinteni. Megállapították végül, hogy nem fizettek a tehenészet tulajdonosai sem egyenes, sem forgglmiadőt, sem OTÍ járulékot. A volt Nagy J.enö laktanyában leleplezett tehenészet sok kérdést vet fel, amire választ vár a város dolgozó társadalma. Az, egyik igen súlyos kérdés az, hogyan működhetett városi épületben talán évek óta egy tehenészet minden bérleti szerződés nélkül. Ezzel nemcsak a város esett el a bértől, hanem a kincstár is az adótóL Feleletre vár az a kérdés is, hogy a közellátási hivatal miért nem indította meg az eljárást Joó Sándorék ellen, amikor o szakszervezet vállövei küldött átiratot az ügyben. Tisztázásra vár az is, hogy kik a tagjai ennek a nagyszerű búvóhelyet talált álszövetkezetnek és miért tehette Joó Sándornak a Földhivatalnál altisztként dolgozó fia azt a kijelentést, hogy mindazok, akik na ügy felderítésében szerepet vállaltak, „megütik bokájukat.“ Ezer pécsbaranyai kőművessel kezdődnek meg a tavaszi építkezések Baranyamegve építőipari dolgozói értekezletet tartottak Pécsett. A megbeszélés, amelyen a megye valamennyi dolgozója résztvett, felkészülés volt a nagyarányú tavaszi munkálatokra, A résztvevők itt dolgozták ki az építőiparosok legközelebbi feladatait, melyeket Lakatos József elvtárs, szakszervezeti titkár II pontban foglalt össze. A feladatok között szerepel az ép(tőmunkások politikai műveltségének emelése, szakmai továbbképzés jelentősége, újítások, minőségi munka, új káderek nevelése, szociális juttatások, nyaraitatás, — Egyik legfontosabb feladatunk — mondotta Lakatos eivtárs, — hogy a dolgozó parasztsággal még jobban megszilárdítsuk szövetségünket. A szaktársaknak meg kell tanulni, hogy nemcsak kőműveseknek kell lennünk, hanem népnevelőnek is. Ezt azonban csak úgy tudjuk keresztülvinni, ha a szakiársak átérzik azt a felelősséget, mellyel az államnak tartoznak. A résztvevők nagy tetszéssel fogadták Lakatos elvtárs beszámolóját, majd Lesnyik István építési főigazgató beszélt az építöbrigádok fontosságáról. Laky Rudolf építési igazgató beszélt a tavaszi munkákról és bejelentette, hogy a mostani 400 munkás helyett kb. 1000 építőiparos nyer alkálmaztatást. Az értekezleten felszólaltak a vidéki kiküldöttek és hozzászólásaikban hangoztatták, hogy az építőiparosoknak csak egy feladatuk lehet: belekapcsolódni a Déldunántúli Magasépítő Nemzeti Vállalatba, hogy közös erővel, összefogva, közös célért dolgozhassanak.
