Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-24 / 46. szám
Dunántúli 1849 II. 24 Csütörtök VU évi. 46. Ára 60 fillér ímtep»é?rets a Szovjet Hadsereg; SS. évfordulóján A falusi népfront-bizottságok munkájáról A Bőrgyár dolgozói feli nek Diósgyőrnek Ropognak az eresztékek Akinek még kétsége lehetett a* amerikai külpolitika szándékai fe- 181, ai világosan megláthatta a doílármilliomosok valódi célkitűzésit az utóbbi napok diplomáciai manőverei mögött, amelyekkel az USA vezető körei az északatlanti tömböt próbálták összekovácsolni. Az amerikai külpolitika útja egye »esen vezetett idáig a Marshall- terv „segélyprogramján“, a pusztán »gazdasági célokat“ szolgáló nyu gáti blokkon Keresztül, hogy meg antatkozzék mint egy nyíltan háborús tömb kovácsolója. Még a francia külügyminisztérium amerikaiakat híven kiszolgáló félhivatalosa, a Monde is kénytelen feb- hiár 15-i cikkében beismerni, hogy »az amerikai stratégiát 1945 és 1948 között a támaszpontpolitika jellemezte. Támaszpontokat építettek az angol szigetektől és Izlandiéi kezdve Francia Északafrikában. Üireneikában, Szudánban. Kenyában, az arab államokban, Indiában, a Maláj-szigeteken, Okinavá- ban, Japánban és az Atlanti szigeteken“. Ennek a politikának hát- •erét már semmiféle békeszólammal sara lehet eltakarni. Az Eszakatlanti »zerződés bevallott célja az Atlanti Gceán északi részén, fekvő országok érdekvédelme és kölcsönös segítsége. Mit keres akkor azonban ebben az „északi“ blokkban a fasiszta Portugália, Franco Spanyol- országa, vagy az amerikai gyarmattá süllyesztett Törökország, mnelyei kőzelkeleti „Gaulaiiernek“ szemeltek ki?! Ha kölcsönös megnézésen alapuló szövetségről van szó, akkor milyen jogon gyakorollak az Egyesült Államok nyomást Norvégiára és Svédországra, milyen címen kényszarítetfék ezeket *z országokat népeik túlnyomó többségének akarata ellenére az Eszakatlanti szerződésbe? Ezekre a kérdésekre nehezen tudnának választ adni a Wall Street körei. Az aszafeatlanti partok táján azonban valahogy még sincsen minden rend ben Legutóbb óriási riadalom keletkezett valamennyi nyugateurópai országban, amikor kiderült Donne! '•zenátor kongresszusi felszólalása oyomán, hogy Truman és Acheson * kongresszus hozzájárulása nélkül folytatták tárgyalásaikat és tettek katonai ígéreteket a nyugati országoknak, holott erre sem felhatalmazásuk, sem joguk nem volt 8» kiderült az is, hogy ezek' a kötelezettségek a gyakorlatban mit s«n érnek, mert háborút üzenni az örvényben tévő alkotmány szerint osak a kongresszusnak van joga. «1 tudjuk, hogy az amerikai ve- tetökörök nem sokra becsülik az alkotmány betűit, főleg pedig az alkotmány szellemét és minden pillanatban hajlandók a legsúlyosabb ’örvénysértésre Is a trösztök érdedben. azonban ez a kis incidens 's bebizonyította, mennv're inga- *a* alapra épölt az egész atlanti tákolmány. Az Egyesület Államodat fenyegető gazdasági válság súlyos aggodalmat keltett Angliában és más nyugati országokban, amelyek látják, hogy az amerikai imperialisták „szövetségeseik" számlájára próbálják rendbehozni saját felborult egyenlegüket. A jobboldali nyugati újságok is egyre sűrűbben támadják az amerikai terjeszkedő politikát. így a Daily Express legutóbb esztelenségnek minősítette a 18 Marshall-országgal való gazdasági együttműködést. De gondolkodásra késztetik a nyugati országokat a politikai következmények is. Így a Manchester Guardian arról ír, hogy az atlanti paktum tanácskozásait nyilván elrontották, a de gauilista „La Croix“ pedig az amerikai diplomácia hamis manőverein csodálkozik és kifejti, hogy az atlanti szerződést „finomabb“ eszközökkel kellene egybekovácsolni. A nyugateurópai vezetőkörök egyre pesszimistábbak saját jövőjüket illetően Görcsösen ragaszkodnak az amerikai „biztosítékokhoz", ezek azonban a gyakorlatban egyre kevesebbet jelentenek a számukra, mert sem politikailag, sem katonailag nem tudják megvédeni a pusztuló kapitalista rendszert. Görcsösen ragaszkodnak a gazdasági biztosítékokhoz, azon; bap mégis egyre inkább lát- jálj, hogy egy szakadék felé rohanó kocsihoz kötötték magukat. Egy tekintélyes angol lap, az Economist szerint „a Marshaji országok ..négyéves terve“ foszlá nyokra szakítja mindazokat az ábrándokat, amelyek szerint Európa rossz .gazdasági helyzetét a második világháború okozta. Kiderült ugyanis, hogy a háború nem okozta, pusztán kiélezte a válságokat, amelyek azután az egyes államok gazdasági életének alapjait rázták meg. Nyugateurőpát aligha lehet 1953-re helyreállítani, minthogy képtelenség 1952-ig helyrebillenteni a gazdasági mérleg egyensúlyát. Ha csak más megoldást nem találnak, akkor a külföldi s» gélyek 1952-ben történő megszűnte után gazdasági és politikai felfar dulás állhat elő. amely Európa gazdasági és politikai alapjait egyaránt megrendítheti. Másszóval: az új terv eredeti formájában 1952-ig nem hozhatja meg a kívánt eredményt." Az* eresztékek ropognak mindenütt az atlanti blokk körül és a képet még sötétebbre festik a ka- oitalisták számára a közös vezér kar körüli torzsalkodások, .a Nyn- natn•'úoetország rroatt felmerült ellentétek és a kapitalista országok versengése az amerikai imperializ mus kegyeiért Es még sötétehb a helyzet számukra azért, mi vet „kifelejtették“ világuralmi terveikből a nemzetközi politikai élet leghatalmasabb tényezőiét, a békéért -züárdan küzdő, a Szovjetunió ái- ’al vezetett demokratikus táhort nmefv erősebb, mint a kapitalisták bármilyen blokkja, vagy szövetsége. Bulganin napfparancsa A Szovjetunió Fegyveres Erői- ne* minisztere, Bulganin marsall, ?aPiparancsot adott ki a Szovjet hadsereg 31. évfordulója afljalmá- “61. amely a többi között ezeket ^Malmazza: , “y A szovjet népek szilárd el- Jtüározása, hogy újabb győzelme- 5*1 arassanak a kommunizmus fe- te vezető úton. Miközben az Ame- .ai Egyesüli Államok vezető kő- tei erőszakosan világuralomra lö- fr^edve a támadás politikáját kö- <e új háborút akarnak felidézni, a Szovjetunió sikeresen megvalósítja a nemzetgazdasági fejlesztésnek tervét és kitartóan küzd a tartós, demokratikus világbékéért- Ilyen körülmények mellett a szovjet fegyveres erőknek fáradhatatlanul meg kell őrizniük magasszínvonalú harci készültségüket. A szovjet nép bizonyos lehet abban, hogy hadseregünk éberen őrt áll szocialista hazájának nyugalma födött. I népi demokratikus államok léte elválaszthatatlanul össze van forrva a Szevjeioniévsi Farkas Mihály nagy beszéde az MDP Politikai Akadémiáján Farkas Mihály elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja főtitkár- helyettese szerdán délután elő adást tartott .,A Szovjetúnió felszabadító szerepe“ címmel a fővá rosban, a párt Politikai Akadémiáján. A hallgatóság sorában megjelent Rákosi Mátyás elvtárs is. — A történelem goromba elferdítése — mondta Farkas Mihály — és marxista és leninista szempontból teljesen helytelen lenne a Szovjetunió felszabadító szerepét egyszerűen csak a második világháború időszakára korlátozni. — Ha nem akarunk tévedni ennek a döntő jelentőségű kérdésnek a helyes meghatározásánál, úgy arra a megdönthetetlen igazságra kell támaszkodni, hogy a Szovjetúnió felszabadító szere ne az 1917 november 7-én győze lemre vitt Nagy Szocialista Októberi Forradalommal kezdődik. — Lényegében a szocialista for vadalommal, a .szocializmus győ «elmével kezdődik az emberiség igazi története. S miután a szó "ializmus első ízben a Szovjetúnió ban győzött, ) az emberiség Igazi története, amelyet az emberek tudatosan irányítanak, a Szovjetunióban vette kezdetét. — Az emberiség történelmében először emelkedett uralkodó ősz tállyá a bérmunkások, az üldözöttek és kizsákmányoltak osztálya. — A szocialista demokrácia azáltal, hogy megszüntette a kizsákmányoló osztályokat s megterem tette' a dolgozók szabad társadalmát, szabadságot' és egyenlőséget nyújt ma már nemcsak egyes osztályoknak, hanem az egész dolgozó népnek, az egész nemzetnek. Így bizonyította be a szocialista demokrácia felsőbbrendűségét a polgári demokráciával szemben. A szocialista demokrácia az egész dolgozó nép szabadságán, a polgári demokrácia az egész dolgozó nép elnyomatásán épü! fel. A kommunista pártok hatalmas megerősödése A Szovjetúnió felszabadító szerepének jelentősége nagy mértékben abban is megnyilvánult, hogy döntően megnövelte az egész világ elnyomott, kizsákmányolt ősz tályainak súlyát, szerepét, bátorságát és harekészségétí A szocializmus győzelme a Szovjetunióban törvényszerűen kihat az egész világ munkásmozgalmára, a gyarmati népek felszabadító harcára. Nem Moszkva parancsa hanem a Nagy Októberi Szocia Msfa Forradalom hatása Marx Engels. Lenin, Sztálin halhatatlan igaz -tanításai, ezek azok az erők. amelyek mindenütt hatnak amelyek mindenütt az elnyomottak ifjabb és újabb lekötött, megbilincselt erőit szabadítják fel, hogy érvényt szerezzenek a történelem parancsának: hogy diadalra vigyék a szocializmus győzelmét. Az orosz szocialista forradalom győzelme új történelmi folyama tot indított, meg a nemzetközi munkásmozgalomban. Lenin, Sztá lin tanításának diadalútját szerte a világon .szemléltetően bizonyítják a kommunista pártok hatalmas növekedései. Ma már a kommunisták a'kapitalista országokban is komoly hatalmi tényezőkké nőtték ki magukat. Francia- országban például a második világháború előtt 300.000 tagja volt a kommunista pártnak. Ma a párt több mint egymillió tagot számlál és maga mögött tudja a francia munkásosztály többségét. Olaszországban a háború előtt alig 15.000 kommunista volt, ma már két és fél millió tagja van az olasz kommunista pártnak. Kínában a háború előtt 600.000 kommunista volt, A Szovjetunió mentette in A Szovjetúnió felszabadító szerepe a második világháború folya mán és közvetlen a győzelem utáni időkben bontakozott ki teljes erővel. Miben áll a Szovjetunió történelmi szerepe a második világháborúval kapcsolatban? Sztálin az Októberi Forradalom 21. évfordulójának napján a következő értékelést adta: Ka már mindenki elismeri, hogy a szovjet nép önfeláldozó harcával meg mentette az európai civilizációt a fasiszta pogromlovagoktól. Ez a szovjet nép győzelmének nagy világtörténelmi jelentősége. A második világháború folyamán a Szovjetúnió szerepében kimagasló helyet foglal el a dicsőséges Vörös Hadsereg, a jelen idők legerősebb, legtapasztaltabb hadserege, a Szovjet Hadsereg. A munkásosztály kiveti soraiból a nacionalista árulókat A Szovjet nép teremtette meg három évtizedes szakadatlan mun kájával és harcaival a dicsőséges szovjet hajspren-et. amely a má sodik világháborúban aratott győzelme eredeményeként meghozta Keletenróna néneinek szabidsá gát. A Szocialista Októberi Forradalom és a népi demokratikus országok kialakulása között kézenfekvő a szerves összefüggés. Aki ezt. nem látja és nem akarja látni, az letér a marxizmus-leninlzmus útjáról, az nem érti meg, pontosabban az tagadja a Szovjetunió Lenin és Sztálin dicső Ezeknek a népeknek a harcát a munkásosztály forradalmi pártjai, a kommunista pártok vezetik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik nagy és halhatatlan érdeme abban van, hogy megmutatta a világ munkásosztályának: milyen párt vezetése alatt viheti győzelemre a szocializmus ügyét. Lenin és Sztálin vezetése alatt épült fel a szocialista társadalom a Szovjetunióban és győzött a szovjet nép a második vllághá- borúbaa Lenin és Sztálin dicső pártjának nyomdokain haladnak a világszerte harcoló kommunista pártok, a munkásosztály újtípusú forradalmi pártjai. A marxista leninista világnézet ma közel három millió. Amint látjuk, Nyugateurópa legdöntőbb országaiban a kommunista pártok hatalmas erőre tettek szert és távolkeleten a dicsőséges kínai kommunista párt győ- zelemesen viszi előre a felszabadító háború csatáinak tüzében a kínai és gyarmati elnyomott népik harcának lobogóját. A kommunis ták vezetésével a munkásosztály ban mind erőteljesebben tudató sodik a helyes felismerés: ő hiva tott arra, hogy megváltoztassa a fejlődés irányát. Ezt a folyamatot megállítani sem erőszakkal, sem csalásokkal, sem hazugságokkal nem lehet. eg az európai civilizációt élcsapat szerepét a szocializmusért, a békéért való nagy vitáguu retű küzdelemben. Titó klikkje a nacionalizmus útjára tért és Így az imperializmus oldalára ment át. Terrorral és hazugságokkal akarja Titó és klikkje kényszeríteni a jugoszláv népei, hogy kövesse őt ezen az úton. — Azonban Tito társaival együtt elkerülhetetlenül a munkásosztály árulóinak a sorsában fog osztozni. Árulók menetelhetnek az impe riaüzmus felé, de népek soha. Bármennyire is tombol Jugoszlávia ban Rankovics janicsárjainak terrorja, Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozó népe kiveti soraiból az árulókat és visszatér a szocializ mus frontjába. Csak a nemzetközi kommunista mozgalomba befurakodott nacionalisták nem látják azt a vitathatatlan igazságosságot, hogy a népi demokratikus államokba Szocialista Októberi Forradalom gyetmekei. 1917 nélkül és a Szovjetunió népeinek immár 32 esztendőn át folyó szakadatlan győzelmes harca nélkül nem jöhettek volna létre a népi demokratikus államok. Tudnunk kell, hogy csak akkor vezethetjük teljes győzelemre a népi demokratikus országunkat. ha munkánk, minden tevékenységünk nek az alapját az a vastörvény szabja meg, hogy a népi demokratikus államok léte és fejlődése elválaszthatatlanul össze van forrva a nagy szocialista Szovjetunióval pártjának nyomdoka i n hatalmas szervezeti erővé tormán dott, mert: 1. A Szovjetunió és a népi dem< kratikus országok határain túl t- tőbbszáz milliós tömegek világ- szemlélete lett. 2. Ezeket a tömegeket harcedzeti Lenin-Sztálin ügyéhez hű, 'erői- kommunista pártok vezetik. 3. A kommunista pártok élén ú| típusú proletárvezérek állanak. Van győzelmes világszemléletüni van kommunista pártok formájába' szervezett, fegyelmezett és harcod zett többmilliós hadseregünk és vannak kiváló és az osztály harcban bevált vezetőink is. Mindez a szocializmus győzelmi nek elengedhetetlen előfeltétele, ezért minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a jelenkor a miénk, a szocializmus győzelmének a kora.
